• Megjelenítés

Uniós források

Így jutnánk el a példátlan magyar pénzügyi szankcióhoz

A lisszaboni szerződés szerint, ha egy tagország súlyosan megsérti az alapvető emberi jogokat, mint például a mozgás szabadságát, akkor van rá a jogi lehetőség, hogy ellene a kohéziós forrásokban szankciókat alkalmazzanak - jelezte a Portfolio kérdésére egy névtelenséget kérő vezető uniós forrás hétfő este. A kérdést annak kapcsán tettük fel, hogy a menekültügyi vita miatt például az osztrák kancellár és a német alkancellár az utóbbi hetekben már nyíltan felvetette a Magyarországnak járó uniós források terén a szankció lehetőségét, igaz Angela Merkel kancellár nem tartja helyénvalónak ezt.

Így is gyorsítja a kormány az EU-s kifizetéseket

Bár csak ma jelent meg a közlemény, de már egy hete érvényben van az a szabály, amely szerint az illetékes helyettes államtitkárság eltörölte az utófinanszírozott kifizetési kérelmekre vonatkozó százalékos és összegszerű korlátot a regionális fejlesztési programokban. Amint egy közelmúltbeli körkép alapján rámutattunk: regionális szinten az észak-magyarországi és az észak-alföldi programokban van most a legnagyobb elmaradás az augusztus végi kifizetési célokhoz képest, így feltehetően ezen programoknál jön ez a friss döntés most a legnagyobb segítségként.

Falba ütközne Orbán menekültügyi uniós büdzséjavaslata

Az EU-tagok már 2013-ban megállapodtak a 2014-2020-as időszak várható uniós költségvetési befizetéseiről, így ez egy felső korlát, amelynek felfelé elmozdítását el szeretnénk kerülni, az összes tagállam egyetértésével ez persze megoldható lenne - jelezte egy vezető uniós forrás ma délután a Portfolio kérdésére. Ez egyúttal abba az irányba mutat, hogy lényegében nem lehetne kivitelezni azt a magyar kormányfő által a közelmúltban felvetett javaslatot, hogy a közös uniós büdzsé befizetéseinek növelésével és a kiadásainak vágásával jöjjön létre egy 3 milliárd eurós mentőalap Szíria szomszédos országainak stabilizálására. A büdzsé átszabásának korlátai lényeges szerepet játszhatnak abban, hogy a legfrissebb magyar javaslat már jelentős hazai költségvetési forrást ajánlana fel a közel-keleti helyzet stabilizálására. Ezt az összefogást más tagállamok kapcsán is járható útnak tartja a vezető, de névtelenséget kérő uniós forrás. Ő egyúttal azt is felvetette, hogy az egyes tagállamok dönthetnek úgy: a Brüsszeltől megkapott kohéziós források egy részét más célra, így például nagyobb részben a menekültügyi problémák kezelésére fordítják.

Még a legjobbak is eleshetnek az EU-s pénztől, ha későn ébredtek

A Portfolio piaci információi szerint várhatóan 150 milliárd forint alatt marad a múlt pénteken éjjel felfüggesztett legnagyobb gazdaságfejlesztési pályázat igényelt keretösszege, mégsem dőlhetnek hátra még a legjobb projekttel indulók sem. Ennek oka a szakaszos elbírálásban keresendő, ugyanis lehet, hogy az augusztus 15-ig, azaz az első szakaszban benyújtott pályázatoknál még a lécet felülről éppen meghaladó pályázat is nyer, közben viszont éppen ez apaszthatja le a keretösszeget azon pályázatok elől, amelyek sokkal magasabb pontszámot kapnak a második fordulóban.

Tényleg özönlöttek a tízmilliárdok a legnépszerűbb kkv-pályázatra

Az e hét hétfői adatok alapján a tavaly meghirdetett két GINOP-felhívásnál már csak összesen 7 pályázatnál nem született döntés, az idén meghirdetett további három GINOP-pályázatnál pedig az összesített támogatási igény mintegy 163 milliárd forintot tett ki - közölte a Portfolio érdeklődésére a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai tájékoztatási főosztálya.

Így jöhetett össze a 80 milliárdnyi hibás EU-s pályázat

A pályázati kiírás rengeteg kizáró oka, a zavaros feltételrendszer és a nem egyértelmű pontozótábla, a másik oldalon pedig a kalandor, kókler pályázati tanácsadók is kellettek ahhoz, hogy nagyon magas legyen a hibás pályázatok aránya a ma felfüggesztésre kerülő GINOP-1.2.1. pályázatban - fejtette ki meglátását a Portfolio minapi cikkére írt kommentárjában egy névtelenséget kérő pályázati szakértő. Egy másik, szintén név nélkül kommentárt küldő szakértő azt járta körbe, hogy miért a Szabad Vállalkozási Zónán kívüli területeken zajló beruházások kapcsán volt erősebb az érdeklődés, amelynek támogatását így a GINOP 1.2.2.-ben már augusztus végén azonnali hatállyal fel is kellett függeszteni.

Ezért ütik Magyarországot - Nagyon fájna a szankció

Alapvetően sérülhetne a magyar gazdaság következő évekbeli növekedési modellje, ha az egyre keményebb osztrák, illetve német fenyegetések valósággá válnának és a menekültkvóta miatt a Magyarországnak járó EU-támogatások egy részét elvennék, illetve befagyasztanák. Jó ugyanis tudni, hogy Magyarország az egyik legnagyobb nyertese volt és lesz az EU szolidaritását jelző kohéziós politikának. Közben pedig a közös kassza legnagyobb befizetői között találjuk azokat az országokat, akik az Európai Bizottság kvótarendszere szerint a legtöbbet vállalnák magukra a menekültügy kapcsán is. Részben tehát érthető a háborgásuk, de a téma a pénzügyi vonatkozásoknál sokkal összetettebb, belpolitikai megfontolások is sok esetben szerepet játszanak az eldurvult nyilatkozatokban, illetve döntésekben. Azt sem szabad elfelejteni azonban, hogy Magyarország a menekülthullám frontországa, így vajmi keveset segít rajtunk az 54 ezer fős, brüsszeli áthelyezési javaslat.

Ő lesz az Európai Bizottság új budapesti képviseletvezetője

Zupkó Gábort nevezték ki az Európai Bizottság budapesti képviseletének a vezetőjévé - jelentette be szerdán a Bizottság Brüsszelben. Ő Szűcs Tamást váltja, akinek megbízatása december elsején jár le.
Zupkó jelenleg a brüsszeli bizottság kommunikációs főigazgatóságán igazgatói tisztséget tölt be, és 2005-ben csatlakozott az intézményhez.

750 milliárd a tét: nem egymással, hanem az idővel küzdünk

"Az előrehozott pályázati meghirdetés, mint magasabb sebességi fokozatba kapcsolás, mindenképpen támogatható, és ezt egyféleképpen lehet a legoptimálisabban elérni, ha a lehető legszélesebbre tárjuk a pénz kihelyezési körét, azaz a vállalkozó mindenhol férjen ahhoz hozzá" - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója ezt az új ciklus 750 milliárd forintnyi visszatérítendő EU-forrásának változó elosztási rendszere kapcsán mondta. Krisán leszögezte: "a vállalkozóknak és nekünk is teljesen mindegy lenne a pénzelosztás módja, a sebessége viszont egyáltalán nem", hiszen a kiosztandó pénz hatalmas a hátralévő 5 évnyi időhöz képest. Meglátása szerint ha kiszorulnának a bankok és a már bizonyított pénzügyi közvetítők a pénz elosztásából, azzal "a gyereket is kiöntenénk fürdővízzel együtt". Érvelése szerint a pénzkihelyezés gyorsasága és a meglévő tudás hasznosítása a két legfontosabb dolog, így azzal a hasonlattal élt: "Trabantot szinte mindenki tudott szerelni, de egy hibrid motorhoz nem biztos, hogy elég lesz a kalapács."

Tizenkét ország pénzcsapját zárhatja el a Bizottság, a miénket is

Kritikus hangvételű jelentés látott kedden napvilágot, amelyben az Európai Számvevőszék azt írja: év elején 12 olyan uniós tagország - köztük Magyarország - volt, amely nem felelt meg az előírt uniós követelményeknek a közlekedés- és energia-infrastruktúrával kapcsolatos közbeszerzések terén. Az uniós könyvvizsgálók azt javasolták a Bizottságnak, hogy hatáskörét kihasználva következetesen függessze fel a források kifizetését a tagországok számára, amíg nem orvosolják a hiányosságokat - írja a Financial Times.

Kidobhatunk 80 milliárdnyi EU-pályázatot a kukába?

A Portfolio piaci forrásokból úgy tudja, hogy igen jelentős, akár 150-170 milliárd forintot is kitevő támogatási igény érkezik a 65 milliárd forintos idei GINOP-1.2.1. uniós pályázatra csütörtök estig, így érthető a tegnapi jelzés a pályázat felfüggesztéséről. Bár a szabályok szerint az Irányító Hatóság vezetőjének van lehetősége akár 20%-kal is megemelni az elfogadott keretet, de a lényeg nem ez. Többen ugyanis arról beszélnek, hogy a mindössze két hónapja kinyitott keret többszörös túljegyzése mögött igen nagy a hibás pályázatok aránya. Elképzelhető akár 50% körüli mérték is, ami a fenti összefüggések alapján akár 80 milliárd forint körüli "kidobott" pályázatot is jelentene (elektronikus rendszer miatt csak a virtuális kukába), döntő részben amiatt, hogy a kiírásnak nem megfelelő pályázatokat nyújtottak be.

Bár korai még az ítélethirdetés, de néhány tanulság talán már most levonható. Az egyik az, hogy az új rendszer nagy változásait gyakorlati példákkal talán még jobban érdemes sulykolni, a pályázatok benyújtóinak pedig érdemes komolyabban venni a kiírások szellemét és betűit. Ez ugyanis a nagyfokú, de felesleges terheléstől is megkímélné mind a kiírókat, mind a benyújtókat.

Óriási EU-pénzek: 300 új emberrel készül az Államkincstár

Miután két hete elhangzott, hogy szeptember vége körül várhatók a Területi és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) első pályázati kiírásai, ma arról beszélt a Magyar Államkincstár elnöke, hogy az 1230 milliárd forintos program lebonyolításához új főosztályt hoztak létre és 300 embert vettek fel országszerte.

Felfüggesztették a legnagyobb új gazdaságfejlesztési pályázatot!

Az igen jelentős pályázati érdeklődés és az emiatt várható keretkimerülés következtében már csak csütörtökön éjjelig lesz nyitva az a kkv-knak szóló kapacitásbővítési pályázat, amely július 9-én nyílt meg 65 milliárd forintos keretösszeggel - derül ki abból a rövid közleményből, amely ma délután jelent meg a kormány hivatalos pályázati oldalán.

Fűnyíróval jönne össze Orbán 1000 milliárdos terve

"Azt javaslom, hogy minden tagállam további egy százalékot fizessen be az EU közös költségvetésébe és ezzel párhuzamosan minden más kiadást általánosságban egy százalékkal csökkentsünk. Ez kereken 3 milliárd eurót ad ki, amivel Szíria szomszédos országait támogatni tudjuk. Ha pedig több pénzre van szükség, megemeljük a segítséget egészen addig, amíg a menekültáradat elapad" - ezt a javaslatot fogalmazta meg a német Bildben szombaton megjelent interjújában Orbán Viktor kormányfő. Ha a javaslatot röviden értelmezzük, azt kapjuk, hogy az EU-kassza bevételi és kiadási oldalán is mintegy 1,5-1,5 milliárd eurót "fogna" a kormányfő, és így jönne össze a 3 milliárd euró.

Szót emelt Varga az uniós adóverseny korlátozása ellen

Míg az Európai Beruházási Terv fő irányaival egyetértett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Luxemburgban tartott informális ECOFIN-ülésen, addig az uniós szintű minimum effektív adóztatás előírása ellen felemelte szavát - legalábbis ez derül ki a tárca által ma kora este kiadott közleményből. Ez ugyanis rögzíti, hogy minimum effektív adóztatás előírása nem a tisztességes adóversenyhez vezetne, hanem az uniós szerződésekben is rögzített tagállami adószuverenitás csorbításához. A közlemény emiatt leszögezi: "Az adóverseny a gazdasági élet egészséges jellemzője, véleményünk szerint nem lehet cél a korlátozása." Az alábbiakban az NGM közleményt teljes terjedelmében közzétesszük.

Hogyan dönt az MNB? - Az EU-pénzek miatt sem mindegy

Bár nehezen érthető, hogy pontosan miért szenved a magyarországi vállalati hitelpiac, de az biztos, hogy a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramját (NHP) fokozatosan ki kell vezetni és vissza kell térni a piaci alapú finanszírozásra - nagyjából ez a kép rajzolódik ki az MNB felől az elmúlt egy hétben hallott üzenetekből. Az NHP volumenének visszafogása, illetve a program kivezetésének a menetrendje egyelőre még nem pontosan látható, idén ősszel születhet döntés róla, az elhúzódó bizonytalanság pedig senkinek sem lenne jó, többek között a most felpörgő EU-pályázatokhoz kapcsolódó NHP-s finanszírozás volumenének sem. Eddig egyébként az NHP második szakaszának mintegy tíz százaléka kapcsolódott az EU-támogatások finanszírozásához, az NHP kivezetése pedig bizonyára könnyebb lesz, ha már a visszatérítendő (hitel alapú) EU-s források is felpörögnek. Erre viszont még várni kell, hiszen csak a napokban jelent meg a kormányhatározat, ami az NHP-nál is vonzóbb, kvázi nulla százalékos visszatérítendő EU-s források MFB-n keresztüli elosztási hálózatát rögzíti. Mivel tehát a visszatérítendő EU-forrásokra még várni kell, ezért az MNB sem siethet az NHP gyors kivezetésével, illetve leállításával. NHP nélkül ugyanis rövid távon félő, hogy a vállalati hitelpiac még rosszabb helyzetbe sodródna.

Kritikát kapott az MFB új EU-s pénzosztási terve

Amíg lesz vissza nem térítendő uniós forrás, addig csekély lesz az érdeklődés a visszatérítendő forrásokra és éppen emiatt nagyon komoly megfontolást igényel az MFB-s "programnak látszó" elképzelés - hangsúlyozta mai előadásában Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója a Privátbankár konferenciáján leszögezte: a "teljes pénzügyi közvetítői hálózat és teljes magyar bankszektor bevonása mellett kellene megcsinálni" a vissza nem térítendő uniós források elosztását, amellyel egy friss kormánydöntés tartalmára reflektált.

Gyökeres változásra kell készülnünk az EU-támogatások rendszerében

Az elmúlt hónapokban lezajlott görög válság, a 2016-os brit népszavazás, a "német gazdasági problémák tömkelege", illetve a német vállalatok migrációs kihívásra adott eddigi reakciói mind-mind abba az irányba mutatnak, hogy 2020 után gyökeresen megváltozik az EU kohéziós politikája - hívta fel ismét a figyelmet ma reggeli előadásában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai tájékoztatásért felelős helyettes államtitkára ezzel arra utalt a Privátbankár konferenciáján: egyre több a jel arra, hogy a 2014-2020-as uniós ciklus után az Európai Bizottság nem lesz képes rávenni a régi nagy nettó befizető EU-tagállamokat arra, hogy továbbra is támogassák a 2004-ben csatlakozott tagokat. Ez nemcsak az anyagiakon múlhat majd, hanem azon is, Csepreghy szerint egyre több régiós ország ismerte fel, hogy a tagság jogokkal is jár a kötelezettségek mellett, emiatt megváltozott a "testtartása", ez pedig eleve kemény vitákat generál.

Két napig lehet pályázni az állami napelemes kiírásra

Ma megjelent a napelemes rendszer fejlesztését költségvetési és állami szervek villamos-energia költségének csökkentése érdekében támogató kiemelt felhívás a kormány hivatalos pályázati oldalán. Mivel kiemelt felhívásról van szó, így előre ismert volt, hogy mely intézményi kör pályázhat rá, igaz ekkor is kissé szokatlan, hogy mindössze két napon: jövő hétfőn és kedden lehet beadni a pályázatot. A pályázat megjelenésének előzménye egy két héttel ezelőtti kormányrendelet, amely az épülő napelemes erőmű működési keretét állította fel.

Gond van az EU-pénzekkel: így nyerne időt a kormány

Miután a társadalmi infrastruktúra fejlesztési projektek terén fokozott a lemaradás a források lehívásában, kedd este megjelent az a Magyar Közlöny, amely a ciklus zárása előtt 3 hónappal az Operatív Program lényegi módosítását vázolja. Ugyanez rajzolódik ki a társadalmi megújulást szolgáló Operatív Programnál is, amelynek lényege, hogy a most év végéig felhasználható (és esélyesen "beragadó") vissza nem térítendő forrásokat pénzügyi eszközzé (hitel, azaz visszatérítendő forrássá) alakítaná a kormány azért, hogy ezek lehívására több idő legyen.

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility