Az Európai Bizottság hétfőn nyilvántartásba vette az európai polgári kezdeményezést, amely, ha sikerrel jár, arra kéri az EB-t, hogy javasolja a hetes cikk szerinti eljárás megindítását, vagyis annak a vizsgálatát, hogy a magyar kormány tiszteletben tartja-e az alapvető európai értékeket a munkája során - írja az EUrologus. Vagyis indulhat az aláírásgyűjtés.
Eddig idén december 7. volt az első értékelési határnap a vállalati K+F+I pályázat beadásában, de ezt ma késő délután egy szűkszavú kormányzati közleményben bő egy hónappal 2016. január 11-re módosították.
Amennyiben az uniós alapszerződés hetes cikkelyének megfelelő, vagyis a szavazat megvonásáról szóló döntés születne az Európai Unióban Magyarország ellen, az csak Brüsszel bosszújaként lehetne értelmezhető a sikeres magyar bevándorláspolitika miatt - jelentette ki Szijjártó Péter pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten.
Az Európai Bizottság (EB) biztosi kollégiumának keddi strasbourgi ülésén politikai döntés született arról, hogy nyilvántartásba lehet venni azt a polgári kezdeményezést, amely a magyarországi demokrácia és jogállamiság átfogó vizsgálatát kérné az Bizottságtól - tudta meg EU-s forrásokból az EUrológus. Az uniós alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárást követelő kezdeményezés úgy ment át a kollégium "szűrőjén", hogy az ülésen éppen nem volt jelen Navracsics Tibor magyar uniós biztos. Ő ugyanis előzetesen kérte és megkapta a távolmaradás jogát, mivel ugyanabban az időpontban Brüsszelben az oktatási és kulturális miniszterek tanácsülésén vett részt. A cikk alapján úgy tűnik, hogy a tényleges biztosi kollégiumi döntés még nem született meg, de az akár néhány nap múlva megtörténhet a keddi fejlemény alapján. Mindez egy hosszú és bonyolult jogi procedúra után elméletileg elvezethet Magyarország EU-s szavazati jogának felfüggesztéséhez a 7. cikkely megsértésére hivatkozva. Erre azonban összességében kicsi az esély épp a hosszú út és a sok buktató miatt.
Elárasztott bányatérségeket kutató autonóm robot fejlesztésére is készül egyebek mellett a Miskolci Egyetem (ME), amely hat kutatási területre több mint félmilliárd forintot nyert az Európai Unió Horizont 2020 pályázati keretprogramjából - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény az MTI-t.
Erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi szakemberek számára szervez szakmai továbbképzést és fórumot 2015. november 25. és 28. között a Magyar Fejlesztési Központ a közvetlenül pályázható uniós források sikeres lehívása érdekében - hívta fel a figyelmet az eseményre az MTI-n megjelent közlemény szerint Kiss Antal. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa azt is jelezte: az elérhető forrásokat bemutató www.palyazatokmagyarul.eu internetes felület sikere egyértelmű, az oldalletöltések száma néhány hónap alatt meghaladta a 320 ezret.
Harmincnyolc innovatív kis és középvállalkozás között három magyar cég neve is felbukkan azon a ma közzétett listán, amely az Európai Unió "Horizont 2020" kutatási és innovációs keretprogram kkv-knak szóló pályázata második fordulója nyerteseit mutatja be. Mivel rendkívül erős nemzetközi mezőnyről van szó, amelyben a pályázóknak csak kevesebb, mint 4%-a nyert, így ismét elmondható, hogy újabb három, világra szóló magyar sikertörténetnek vagyunk szemtanúi, amely cégek egyenként 2,5-2,5 millió eurót nyertek projektjük tökéletesítésére.
Sikeresnek bizonyult az a döntés, hogy a Miniszterelnökséghez kerüljenek az uniós ügyek, hiszen ezek alapvetően államon belüli ügyek, nem pedig külpolitikai jellegűek - többek között ezt mondta Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője az Országgyűlés európai ügyek bizottságának mai ülésén, éves meghallgatásán. A tárcavezető ismét hangsúlyozta, hogy a 2007-203-as ciklus terhére nem lesz forrásvesztés, amiért prémiumot érdemelnek majd az illetékes munkatársak. Elismerte, hogy nagyfokú átalakítás zajlik Magyarország Állandó Brüsszeli Képviseletén, az ott dolgozók közel negyedét küldték már el. A Miniszterelnökség vezetője bizakodásának adott hangot, hogy még 2020-ban is lesz uniós kohéziós alap, egyúttal azt szorgalmazta: 2017-2018-ban intenzíven gondolkodni kell arról, hogy mi lesz 2020 után, amikor már nem lesz ilyen mennyiségű uniós pénz.
"A 2010 óta lezajlott számvevőszéki ellenőrzések rámutattak, hogy az európai uniós források lekötésének hatékonysága fokozatosan javult, ugyanakkor szembetűnő volt a koncentrált stratégiai tervezés hiánya, valamint a források kifizetésének elhúzódása. A pénzek nehezen és lassan jutottak el a kedvezményezettekhez, ez pedig negatívan befolyásolta az eredményességet" - többek között ezeket tartalmazza az az átfogó összegzés, amelyet most tett közzé az Állami Számvevőszék. A vizsgálatok kitértek a pénzek elosztásában és ellenőrzésében közreműködő magyarországi intézményrendszerre is és az anyag tapasztalatairól tájékoztatta az ÁSZ az Országgyűlés Európai ügyek bizottságát.
Sürgősen végrehajtandó feladatok vannak abban a nyolc pontos friss kormányhatározatban, amely "A 2016. évi gazdaságnövekedés érdekében szükséges fejlesztéspolitikai intézkedésekről" címet viseli és azt célozza, hogy az idén extrém szintre pörgetett uniós támogatás kifizetés volumene ne szakadjon be jövőre, mert ez magával húzná a magyar gazdaságot. Az intézkedéscsomag a nyertes pályázóknak igen bőkezű pályázati előleget biztosítana, és míg az egyházaknak vissza nem térítendő épületenergetikai forrásokat szán, addig a lakosságnak kizárólag hitellel kell beérnie, 100 milliárd forint összegben. Utóbbi annak az 1027 milliárd forintnyi forrásnak egy részét jelenti, amely jövőre várható visszatérítendő és kombinált támogatások formájában. A csomag fel akarja pörgetni a környezetvédelmi, energiahatékonysági, a humánerőforrás- és közlekedésfejlesztés pályázati kiírásokat. Utóbbiak egyébként 1215 milliárd forintnyi pályázatot jelentenek és a 83 nevesített kiemelt projekt között felbukkan a budapesti hármas metróra szánt 125 milliárdos forrás is.
A kormány egyetért azzal, hogy a 2014-2020 közötti programozási időszak uniós támogatásai esetében a nyertes ajánlattevők 50 százalékos előleget kaphassanak biztosíték nélkül, a lakosság az energetikai megtakarítást eredményező beruházásokra pedig csak visszatérítendő támogatáshoz jusson - egyebek mellett ezt tartalmazza az a kormányhatározat, amely a keddi Magyar Közlönyben jelent meg.
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) 4 milliárd forintos kerettel elindul a fiatalok vállalkozóvá válását ösztönző program az ifjúsági garancia rendszer részeként - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy pénteki budapesti sajtótájékoztatón. Elmondta: a program első részében a szükséges ismeretek elsajátításához, a második felében az indulási költségek előteremtéséhez kapnak segítséget azok a fiatalok, akik saját vállalkozást szeretnének indítani.
Hihetetlen üteműre gyorsult Magyarországon az intézményrendszer által a pályázóknak kifizetett uniós támogatás: szerdáról mára ugyanis további 52 milliárd forintos ugrást mutat a kifizetési számláló. A megelőző két hétben a napi átlag még "csak" 13 milliárd forint volt, ez most a jelek szerint a duplájára gyorsult.
Megjelent ma a gyógyhelyek komplex turisztikai fejlesztését támogató pályázati felhívás, amely 6,9 milliárd forintos keretösszegű, de a karácsonyi ünnepek miatt erre most nem 30 nap múlva, hanem csak január 5-től lehet benyújtani a támogatási igényeket.
Távozik posztjáról Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára - értesült a VS.hu.
Idén eddig 26 pályázatot írtak ki kkv-k számára a Gazdaságfejlesztési- és Innovációs Operatív Program (GINOP) összesen 2700 milliárd forintos keretéből, és még az idén további 26 pályázat jelenik meg, amelyből öt, összesen több mint 32 milliárd forint értékben kifejezetten a mikro-, kis- és középvállalkozásokat célozza meg - többek között ezt hangsúlyozta egy mai békéscsabai konferencián Rákossy Balázs a Nemzetgazdasági Minisztérium, európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára.
November elején még 8900 milliárd forintra, egy mai tájékoztatón viszont már 9000 milliárd forint körülre tette Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője azt a keretösszeget, amelyet kalkulációik szerint ki lehet majd fizetni a 2007-2013 uniós fejlesztési ciklus terhére. A miniszter jelezte: azt javasolja, hogy decemberben vitassa meg a parlament az első hétéves fejlesztési ciklus tanulságait. A tanulságok levonására szintén javaslatot tett mai előadásában az Állami Számvevőszék elnöke.
Érdekes módon csak ma jelent meg a kormányhivatalos pályázati oldalán egy mindössze négy bekezdéses tájékoztató, amely a november elsején hatályba lépett új közbeszerzési törvény miatti fontos változásokra irányítja rá a figyelmet. Az is érdekes, hogy ez nagyon hasonlít arra a szövegre, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik helyettes államtitkársága már éppen egy hónapja is kiadott figyelmeztetésként. A ma közzétett szöveg viszont egy szóval sem utal arra, hogy a parlament "asztalán" van egy törvénymódosítás, ami a most hatályba lépett szigorításokból több ponton visszavenne.
A közbeszerzésekkel kapcsolatban visszatérő és sorozatos szabálytalanságokat talált 2014-es és 2015 első félévi ellenőrzései során az Állami Számvevőszék, amelyek eredményeként megállapították, hogy az intézmények több mint felénél - összesen 17 intézmény esetében - megsértették a közbeszerzésekre vonatkozó előírásokat - mondta el mai előadásában Domokos László. Az ÁSZ elnöke kifejtette jelezte: emiatt 12 intézmény esetében kezdeményeztek jogorvoslati eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A közbeszerzésekkel kapcsolatos szabálytalanságokat az Országos Mentőszolgálatnál is találtak az ÁSZ ellenőrei.
A két héttel ezelőtti 83,8%-ról 87,5%-ra ugrott az Európai Bizottság felől Magyarországnak kifizetett kohéziós támogatások aránya a 2007-2013-as uniós ciklus terhére. Ez kalkulációink szerint közel 340 milliárd forintot jelent, de még ezzel is csak 20. helyen járunk a 28 tagú Európai Unióban a forráslehívási rangsorban.
Május közepén írtam az MMM-ről, mert akkor vágott osztalékot a cég. Érdekes módon akkor a befektetők ezt nem értékeltek...
Ruchir Sharma A sikeres nemzetek tíz szabálya című kötete tanulságos olvasmány. A valuta- és adósságválságról...
A megkérdezett amerikaiak közel 60%-a úgy vélekedett, hogy az amerikai gazdaság recesszióban van, ami messze nincs...
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
A mai kormányinfón elhangzottak alapján a speciális adózásási formát választó egyéni vállalkozók könnyebben...
Az Északkelet-Ausztráliában található Nagy-Korallzátony még az űrből is fantasztikus látványt nyújt, de a jelentősége...
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
