Óvatosan, de minden az uniós csúcsra érkező tagállami kormányfő bírálta a magyar kormányt, amiért előzetesen vétót lengetett be a közös költségvetés felülvizsgálatával szemben. Olaf Scholz német kancellár Magyarország és Orbán Viktor kormányfő emlegetése nélkül üzent, Kaja Kallas észt miniszterelnök finoman jelezte, hogy továbbléphet a 7-es cikk szerinti, akár a szavazati jog felfüggesztésével járó eljárás. Donald Tusk lengyel kormányfő viszont kritikusan nyilatkozott a magyar kabinetről.
A napelemgyártók vészjelzést küldtek az Európai Bizottságnak azt állítotva, hogy azonnali mentőcsomag nélkül heteken belül leállhat az EU termelésének közel fele. Andy Bounds és Alice Hancock beszámolója szerint a közel 80 tagot képviselő Európai Napelemgyártó Tanács (ESMC) levelet küldött a Bizottságnak, amelyben felvázolta az iparág kritikus helyzetét. Bár sorra dőlnek a rekordok a paneltelepítéseknél, az olcsó kínai termékek tarolják le a piacot.
Az EU-tagállamok vezetői csütörtök délelőtt egy kulcsfontosságú csúcstalálkozóra gyűlnek össze ismét, hogy foglalkozzanak az Ukrajnának nyújtott segélyek és a közös költségvetés módosításának ügyével. Magyarország és a 26 másik vezető között érezhető a növekvő feszültség, számos diplomata frusztrációját fejezte ki Orbán Viktor egyedüli szembenállása miatt. A magyar miniszterelnök nem is vett részt a többi tagországi potentáttal a szerda esti informális vacsorán.
Megnyíltak a belügyi szakterületen 2021-2027 között elérhető uniós források - mondta Tóth Judit, a Belügyminisztérium (BM) európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára a témáról tartott szerdai budapesti nyitókonferencián.
Megkezdődött ma négy új vidékfejlesztési kiírás társadalmi egyeztetése, amelyek Magyarország Közös Agrárpolitikai Stratégiai Tervén alapulnak – jelentette be az Agrárminisztérium.
A szerdai brüsszeli nagyköveti ülésen a magyar kormány képviselője továbbra is azt jelezte, hogy ragaszkodik Magyarország az évenkénti vétó lehetőségéhez az ukrajnai 50 milliárdos finanszírozási csomagnál, de ezt több más tagállam továbbra sem fogadja el, így egyelőre nincs megállapodás, ha pedig a holnapi EU-csúcson sem lesz, akkor a többi 26 tagállam megkerüli Magyarországot, hogy tovább léphessen az ügyben – derült ki a Reuters és a Financial Times szerdai egybehangzó értesüléseiből. Közben Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója azt jelezte az ATV tudósítása szerint egy konferencia keretében, hogy tárgyalnak, és a kormányfő tegnapi nyilatkozata az irányadó (évenkénti egyhangú döntéshozatalt akar Ukrajna ügyében), egyéb forrásokra hivatkozva azt írta a csatorna oldala, hogy "a tárgyalási pozíciók még nyitottak", több elem is "mozog". Külön saját helyzetelemző cikkünk saját háttérinformációkkal itt érhető el.
Az Európai Tanács rendkívüli csúcstalálkozója előtt újabb és újabb ötletek, tervkezdemények jelentek meg, hogy törnék meg Magyarországot. Az Orbán Viktor vezette kormány ugyanis egyelőre azt ígéri, hogy megvétózza az uniós költségvetés közel 100 milliárd eurós felülvizsgálatát, amely erős frusztrációt váltott ki Brüsszelben és a tagállamok egy egyre szélesebb körében. A Portfolio-nak nyilatkozó diplomaták, uniós tisztviselők szerint most már nem az EU-s intézmények a legtöbb híresztelés forrásai, hanem a többi uniós ország játszmázása vált látványossá. Forrásaink szerint a többféle, egymástól független tervekben egyetlen közös üzenet van: „elfogyott a türelem”. A bevethető opciók fájdalmasak: az Európai Tanács soros elnökségének elvétele, a források újbóli felfüggesztésére tett kísérletek, de még a közös elítélő nyilatkozat is nagyot üthet a kormányon.
A holnapi EU-csúcs zárónyilatkozatának legfrissebb szövegtervezete tett egy ajánlatot a magyar kormány felé, hogy létrejöhessen az alku az 50 milliárd eurós ukrajnai csomagról – tudta meg a Financial Times.
Elfogadhatatlan több más tagállamnak az a kompromisszumosnak beállított magyar kormányzati javaslat, hogy évente egyhangúsággal vizsgálják felül a 4 évre szóló, 50 milliárd eurós ukrajnai finanszírozási programot, így egyelőre nehéz a helyzet, és nincs előrelépés - jelezte egy névtelenséget kérő magas rangú uniós forrás a Reutersnek. A Szabad Európa úgy tudja, hogy jogi és politikai okok miatt sem enged a többi tagállam a magyar kormánynak, és ha nem változik a magyar álláspont, akkor a lehetséges válaszcsapások közül azt jelzi most a legesélyesebbnek a lap, hogy a tagállamok minősített többsége elveszi a júliustól kezdődő magyar soros elnökséget, és a lengyel kormánynak adja.
A Toyota immáron a negyedik egymást követő évben lett a világ legkelendőbb autógyártója, miután 2023 mintegy 11,2 millió darab, rekordszámú járművet értékesítettek.
Egy új brüsszeli kompromisszumos javaslat figyelembe venné Magyarország azon régóta hangoztatott álláspontját, hogy nem szállít fegyvert Ukrajnának úgy, hogy az új ukrajnai fegyvervásárlási alapba fizetendő magyar állami összegeket halált nem okozó fegyverekre költenék – tudta meg a Politico az anyagról, amelybe betekintést nyert. Sőt, a németek által szorgalmazott további kompromisszum alapján az is elképzelhető, hogy nem is az alapba fizetné be Magyarország a rá eső évi 23 milliárd forintot, hanem direktben segítené Ukrajnát, és így ezt le lehetne vonni az alapba történő befizetési kötelezettségből.
Az Európai Unió tagországai egyhangú döntéssel jóváhagyták azt a tervet, hogy az orosz központi banki eszközeinek befagyasztásából származó több milliárd eurós nyereséget Ukrajna újjáépítésére különítsék el – számolt be a Financial Times.
Az orosz The Insider oknyomozása szerint Tatjana Ždanoka, az Európai Parlament lett képviselője legalább 2004 óta az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) beépített ügynökeként tevékenykedik. Az újságírók által megszerzett és hitelesített, kiszivárgott e-mailek arra utalnak, hogy Ždanoka már 2005 októberében kapcsolatban állt Dmitrij Gladejjel, az FSZB szentpétervári tartótisztjével.
A magyar kormány ellen számos jogi eszközt készek bevetni az EU-tagállamok megakadályozandó, hogy a nagyjából egységes uniós Ukrajna-politikából kifelé beszéljen, vagy ismét megvétózza a közös költségvetés felülvizsgálatát. Noha a legtöbbször a hetes cikk szerinti, akár a tanácsi szavazati jog felfüggesztésével járó intézkedést lebegtetik a sajtóban, valójában több eszköze is van az Európai Unió intézményrendszerének, hogy keménykedjen Magyarországgal. Míg az elmúlt időszakban az Európai Bizottság állt a frontvonalban az Orbán Viktor vezette kabinettel való vitákban, most állítólag az uniós intézményrendszeren kívülről, egyes országok kormányai sürgetnek komolyabb fellépést. Maga a végrehajtó testület állítja is, hogy nem tud semmit a tervről, hisznek egy kompromisszumos megoldásban. Egy lehetséges EU-s válaszcsapás indulhat az uniós értékek megsértése, de a közös kül- és biztonságpolitika ingoványos szabályozása felől is, vagy kifulladhat egy sima kommunikációs csatározásban – tudta meg a Portfolio uniós döntéshozóktól és diplomatáktól, akik szerint a feszült helyzet ellenére is valószínűbb egy gyors megállapodás a csütörtöki csúcstalálkozón.
„Brüsszel olyan zsarolást alkalmaz Magyarország ellen, mintha nem lenne holnap, annak ellenére, hogy van egy kompromisszumos javaslatunk” – így reagált Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója hétfő reggel arra a vasárnap esti Financial Times cikkre, amely kemény gazdasági és pénzügyi nyomásgyakorlást helyezett kilátásba Magyarországgal szemben arra az esetre, ha a most csütörtöki rendkívüli EU-csúcson nem adja be a derekát Orbán Viktor kormányfő, és nem szavazza meg az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós finanszírozási programot az uniós költségvetés terhére.
Az Európai Unió megfenyegeti Magyarországot, amennyiben a magyar kormány az uniós vezetők legközelebbi ülésén megvétózza az Ukrajnának szánt segélycsomagot - írja vasárnap késő este megjelent cikkében a Financial Times egy birtokába jutott tanácsi jelentésre hivatkozva. Lényegében az szerepel a dokumentumban, hogy az EU szabotálni fogja Magyarország gazdaságát, ha Budapest nem szavaz a többségnek megfelelően. Ezt a hazánknak járó uniós források visszatartásával érné el, ami az anyag szerint elbizonytalanítaná a magyar gazdaság iránt érdeklődő pénzügyi befektetőket és nemzetközi vállalatokat, és egy ilyen büntetés a magyar állampapírhozamok további emelkedését és a forint gyengülését okozná. Az ügy gyors értelmezése cikkünk végén már olvasható!
Bonyolultabbá váltak az ukrajnai 50 milliárd eurós támogatási programról szóló tárgyalások, mivel a magyar kormány álláspontja az ügyben „nem igazán volt rugalmas” – jelezte egy magasrangú névtelen diplomata a Reutersnek. Ez arra utal, hogy a február 1-jei rendkívüli uniós csúcstalálkozón lehet, hogy mégsem jön össze az egyhangú támogatás a 4 évre szóló 50 milliárd eurós programról, noha voltak már értesülések a napokban arra, hogy a kormány kész feladni a vétóját, igaz mindkétszer határozottan cáfolta ezt a magyar külügyi tárca szóvivője.
Az EU komoly forrásokat mozgat meg, hogy beindítsa az uniós védelmi ipart. Főként az új fegyverrendsszerek fejlesztésére irányítanak támogatásokat, hogy ezzel is segítsék az ágazatban az innovációt. Azonban a hadiiparban sokkal inkább sürgették Brüsszelt, hogy a szabályozói környezeten is lazítson, mivel a piaci tőkebevonást szinte lehetetlenné teszik az olyan elvárások, mint az ESG-megfelelőség. Az Európai Bizottság így számos engedményt tett, miután a francia kormány is nyomást helyezett az EU-ra az ügyben.
Az Európai Tanács február 1-jei csúcstalálkozója előtt egyre több tagállami vezető, valamint az Európai Parlament is nyomást helyez az Európai Bizottságra, hogy lépjen Magyarországgal szemben. A Politico értesülései szerint francia diplomaták többször is Budapesten jártak, hogy hassanak Orbán Viktor magyar miniszterelnökre és kormányára, hogy ne vétózza meg az Ukrajnának szánt támogatásokat is magában foglaló EU-s közös költségvetési módosítást. Bár a médiában több szó esett már a hetes cikk szerinti, a tanácsi szavazati jogot felfüggesztő eljárás felpörgetéséről, a Portfolio forrásai szerint ez inkább az uniós feszültségeket enyhíteni kivánó politikai manőver.
Az Európai Bizottság a közelmúltban egy sor jogsértési határozatot jelentett be, több kötelezettségszegési ügyben pedig Magyarországgal szemben is intézkednek. Az érintett irányelvek számos területet érintenek, többek között az igazságügy, a belső piac és a kkv-k, az adózás és vámügyek, az egészségügy, az éghajlatvédelem, a belügyek és a pénzügyi szolgáltatások területét.
