Rövid közlemény jelent meg a kormány hivatalos pályázati oldalán arról, hogy több helyen átírták 52,5 milliárd forintos keretösszegű "Megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása" című (GINOP 4.1.2-18 kódszámú) felhívást és amíg ezeket nem vezetik át a kitöltőprogramon, addig a támogatási kérelmek benyújthatósága tegnaptól szünetel.
Az éjjel már megszellőztetett információ igaznak bizonyult, miszerint a 2020 utáni uniós ciklusban a maximális 24%-kal vágná a Magyarországnak szánt felzárkóztatási (kohéziós) források volumenét az Európai Bizottság a 2018-as összevethető árak alapján. Ez tehát jelentős vágás, ami jórészt azzal függ össze, hogy a forráselosztás képletét kicsit átalakítja Brüsszel és bejönnek olyan tényezők, amelyek alapján Magyarország relatív hátrányba kerül más országokkal, főként a déli államokkal szemben. Utóbbiaknál a gazdasági felzárkózás nem volt olyan gyors a válság után, mint a mi térségünkben és rosszabbul állnak a fiatalkori munkanélküliség területén, de közben több menekültet fogadtak be.
Jelenleg a magyar mezőgazdaságot a támogatások tartják életben, ami nélkül működésképtelen lenne - jelentette ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója a 25. debreceni jubileumi búzatanácskozáson. Ez a megállapítás teljesen ellent mond azoknak a korábbi kormányzati nyilatkozatoknak, amelyek szerint a magyar gazdaság EU-pénzek nélkül is megáll a lábán és agrárország vagyunk.
Két ponton lényegesen módosult a 2016-os év nagy slágerének, a 0%-os uniós hitelterméknek, a dokumentációja t - derült ki a hivatalos pályázat oldalon közzétett rövid közleményből.
Az uniós kohéziós támogatási forrásaik 23-24%-os visszaesésével számolhatnak a következő költségvetési ciklusban a kelet-közép-európai országok - írja a Financial Times egy ma megjelenő bizottsági javaslat alapján. A pénz egy részét a déli tagországok felé csoportosítaná át az EU, másrészt maga a kassza mérete is szűkülne.
Demokratikusabb lenne, ha a 2020 utáni új uniós 7 éves keretköltségvetésről már az új, egy év múlva megválasztandó Európai Parlamenttel folynának a tárgyalások, amelynek esetleg más elképzelései lesznek Európa jövőjéről, mint a jelenleginek - többek között ezt hangsúlyozta a téma kapcsán tartott mai brüsszeli sajtótájékoztatóján Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség újonnan kinevezett uniós ügyekért felelős államtitkára.
A visegrádi négyek közül a magyar lakosságon belül a legmagasabb azok aránya, akik szerint az ország a Nyugathoz tartozik és így az emberek háromegyede az EU-tagság megtartása mellett voksolna egy népszavazáson - derült ki a Globsec biztonságpolitikai cég minap közzétett kutatásából. Az adatokból kitűnik, hogy míg Magyarországon egy év alatt kissé csökkent az uniós orientációval kapcsolatos elkötelezettség, addig Csehországban drasztikusan javult.
Csaknem háromszorosan túligényelték azt a magyar forrásból kis-, közép- és nagyvállalatok KFI tevékenységének támogatására kiírt pályázatot, amely május 15-én zárult le és a jelentkező cégek többsége kisvállalkozás volt - jelentette be a pályázatot kiíró Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal.
Az Európai Bizottság ma előterjesztette azokat a javaslatokat, melyekkel az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek 2018. május 16-án Szófiában megrendezésre kerülő informális megbeszéléséhez kíván hozzájárulni. A találkozón az EU-országok vezetői áttekintik majd a kutatás és az innováció aktuális kérdéseit, és megvitatják, hogyan tudja Európa megőrizni globális versenyképességét és ezekhez egy javaslatcsomagot is letett az asztalra a Bizottság - derül ki a mai közleményből.
A tagállamok mintegy kétharmada, 16-17 tagállam Európa-ügyi illetékese jelezte a hétfői első vitán, hogy nem ért egyet a kohéziós, illetve az agrárkassza 2020 utáni időszakra javasolt vágásával és különösen annak - többségük szerint - aránytalanul nagy mértékével - foglalja össze a hétfői többórás vita egyik fő érdekességét a Bruxinfo. Aznap a lengyel és a magyar kormányfő Varsóban azt hangoztatta, hogy elfogadhatatlan az agrárkassza vágása a következő uniós büdzsében, és közben Brüsszelben az EU-pénzek jogállamisághoz való kötését is élesen bírálta a két ország illetékese. Amint az várható volt, tényleg éles viták látszanak már most a 2020 utáni EU-s költségvetésről, noha a forráselosztásra vonatkozó részletes tervek csak a következő egy hónap során válnak ismertté.
A kormány az eddigieknél nagyobb szerepet szán az uniós ügyeknek, ezét havonta tart majd tematikus, európai uniós kormányülést az új kormány - jelezte ma az Országgyűlés európai ügyekkel foglalkozó bizottságának meghallgatásán Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség leendő vezetője.
Bár a 27 lehetséges uniós tagállam közül már 23 csatlakozni akar az uniós pénzek hatékonyabb nyomon követését célzó Európai Ügyészséghez, Trócsányi László régi-új igazságügyi miniszter a mai parlamenti meghallgatásán átgondolatlan koncepciónak nevezte az új intézményt és szuverenitási okokkal is magyarázta, hogy Magyarország miért nem fog ahhoz csatlakozni.
Összesen 4,268 milliárd forint "bónuszt" kaptak az Emberi Erőforrások Minisztériumában az uniós támogatáslehívások tavalyi felpörgetéséért, az összeg mintegy 2100 fő között oszlott meg, így fejenként 2 millió forintos juttatásról beszélhetünk, amelynek nagyobbik részét az áprilisi választások előtt fizették ki - írja a 24.hu a tárcától közérdekű adatigénylés keretében megkapott adatokra hivatkozva.
Holnap, azaz május 15-én délután 1 órakor teszi közzé az Európai Bizottság annak a pályázatnak az első felhívását, melynek keretében az európai települések uniós finanszírozásban részesülhetnek ingyenes wifi-hotspotok (vezeték nélküli internet-hozzáférést biztosító pontok) létesítésére - hívja fel a figyelmet az Európai Bizottság hírlevele.
Ott lett volna a most csütörtöki díjátadó ünnepségen a nagy lehetőség, hogy Angela Merkel német kancellár végre nyilvánosan határozottan elköteleződjön az Emmanuel Macron francia elnök által szorgalmazott uniós reformlépések támogatása mellett, de mégsem tette, ez pedig újra az euró esését hozhatja a következő hónapokban - mutat rá elemzésében a Commerzbank.
Az európai uniós pénzek felhasználásának a koordinációja a Palkovics László vezette innovációs tárcához kerül a Miniszterelnökségtől, illetve az egyik kormánykabinet neve megváltozik - többek között ezekről beszélt a Figyelőnek adott interjúban Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség új vezetője. A Portfolio más forrásból szintén úgy tudja, hogy a Miniszterelnökségről elkerül az uniós pénzek felhasználásának koordinálása, de közben az uniós ügyekben a stratégiaalkotás és a kapcsolattartás az EU intézményeivel továbbra is a tárcánál marad.
Bár az áprilisi választások miatt leállt idehaza a kormányzati munka, a fejlesztéspolitikai intézményrendszer rendületlenül ontotta magából az uniós pályázati döntéseket és főként a kifizetéseket - derül ki szokásos havi összefoglalónkból. Adataink szerint közel 2000 új pályázati nyertes örülhetett - jórészt a választások előtti napokban - 90 milliárd forintnyi új támogatásnak, és a hónap során 110-ről 178 milliárd forintra gyorsult a kifizetések összege. Ezzel a 7 évre szóló keret kifizetése már átlépte a bűvös 50%-ot.
Kizárólag teljesen egyértelmű helyzetben alkalmazná az Európai Bizottság azt a tervezett mechanizmust, amelyet az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető tagállamok támogatásának felfüggesztésére dolgozott ki - hangsúlyozta az uniós igazságügyi biztos a Politico brüsszeli hírportálnak. A nyugtatásnak szánt üzenet azért jöhetett, mert a régiós országok leginkább azért aggódnak, hogy egy ilyen jogállamisági mechanizmusba szubjektív elemek is keveredhetnek. Közben azért egy-két fenyegető jellegű üzenetet is elmondott az uniós biztos.
Az Európai Befektetési Alap (EIF) és az UniCredit megállapodást írt alá, hogy a bankcsoport számára eddig biztosított 160 millió eurós InnovFin kkv garanciakeret 500 millió euróra bővüljön. Ez azt jelenti, hogy tripla akkora kedvezményes finanszírozási hozzáférést tud biztosítani a bank 8 régiós országban, köztük Magyarországon, az innovatív kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv-k), valamint kisméretű, közepes tőkeerejű (small mid-cap) vállalkozásoknak.
Mától, azaz május 7-től már online is beadhatják 5 millió forint alatt hitelkérelmüket azok a magánszemélyek, akik a nulla százalékos uniós hitelből szeretnék elvégezni ingatlanjuk energiahatékonysági felújítását - jelentette be a programot koordináló Magyar Fejlesztési Bank. Ez azt jelenti, hogy ha információszerzésért be is megy valaki az MFB Pontok hálózatába, de a tényleges hitelkérelem benyújtását a legtöbben már interneten, kényelmesen el tudják intézni. Aztán persze a kérelem hitelesítéséhez és a szerződés aláírásához újra be kell mennie.
Milyen állami támogatás és kedvezményes hitel érhető el gyermekvállalás előtt álló párok számára? Hogyan kombinálhatók... 
Bár a NIS2 regisztrációs határidő óta még egy hónap sem telt el, de máris rohamosan közeledik a következő kiberbiztonsági... 
A ChatGPT-hez hasonló technológiák az amerikai gazdaság munkafeladatainak 15 százalékát képesek elvégezni, de teljes...
A kormány közzétette a jogszabálytervezetek között a második félévre tervezett jogalkotási munkatervét. Ezen dokumentum...
Gábor írt egy tanulságos levelet. A meglévő gyerekük mellé úton volt a második, s úgy gondolták, hogy ideje lenne...
Hogyan építsünk vagyont? Hogyan bánjunk a pénzünkkel úgy, hogy az idővel minket szolgáljon? Ha mi nem gondoskodunk...
Mi lesz a kínai kapcsolatokkal?
Várjuk a felpattanást.
Engedi ezt a költségvetés?
