• Megjelenítés

Uniós források

Újabb nagy EU-pénzes csalássorozat bukott ki Magyarországon

Megszerezte az egy hónappal ezelőtt közzétett éves OLAF-jelentés egyik kirívó uniós támogatás-visszaélési ügyének zárójelentését a 24.hu, amely szerint Budapestről irányítottak egy olyan céghálót, amely 31 uniós kutatás-fejlesztési pályázaton sokféle csalást követett el. Emiatt az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) 28,3 millió eurónyi uniós támogatás visszafizettetését javasolja az Európai Bizottságnak, illetve nyomozás elrendelését is javasolta a magyar Legfőbb Ügyészségnek. Utóbbi azt el is rendelte idén január elején a NAV-on keresztül, de a NAV egyelőre még senkit sem hallgatott ki gyanúsítottként.

Leváltotta Orbán Viktor négy EU-s program koordinációs vezetőjét

Egy hónappal ezelőtti hatályú személycserék jelentek meg a tegnapi, július 2-i, Magyar Közlönyben, amelyek értelmében Orbán Viktor kormányfő leváltotta a 2014-2020 programozási időszak négy operatív programjának monitoring bizottsági elnökét és helyükre az újonnan létrehozott Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárai kerültek. Közben az is kiderült, hogy pontosan mely tárcákhoz tartozik az egyes uniós programok szakmai, illetve irányító hatósági felügyelete. A friss Közlöny szerint egyébként a kormány jóváhagyta a 2014-2020. évekre szóló Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program újabb módosítását, igaz az, hogy pontosan mi változott, nincs benne a határozatban. A legutóbbi jelentős módosítás akkor családok tízezreit érintette, erről múlt héten írtunk bővebben:

Űrkutatási inkubátorház nyílt meg Budapesten

Az Európai Űrügynökség (ESA) a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontjával együttműködve hétfőn nyitotta meg Budapesten a Magyarországi Üzleti Inkubátorházat, a ESA BIC (Business Incubation Centre) Hungaryt. Az inkubátorházban azokat a startupokat fogják támogatni, amelyek űrtechnológiai fejlesztéseket kívánnak hétköznapi használatra szánt termékeikbe, szolgáltatásaikba beépíteni.

EU-pénzből ma kiürítették a ferihegyi repülőteret

Terminálkiürítési gyakorlatot tartottak hétfőn Budapesten, a Liszt Ferenc-repülőtéren - közölte a rendőrség a honlapján. Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint a közvetlen uniós finanszírozású programban ezerkétszáz önkéntes vett részt.

Oettinger elárulta, miért kap jóval kevesebb pénzt Magyarország

Günther Oettinger, az EU költségvetési biztosa Magyarország látványos fejlődése miatt indokoltnak és igazságosnak tartja azt, hogy hazánk kohéziós politikai kifizetései csökkenjenek a következő évtizedben. Oettinger az állam- és kormányfők támogatására számít a hét második felében esedékes csúcson, amelyen a következő pénzügyi keretre vonatkozó javaslat is napirenden lesz.

Csendben beletörődött Brüsszel, hogy a családi házak helyett a középületekre szórjuk ki az EU-pénzt

Már eddig is sejteni lehetett, a minap pedig nyilvánossá is vált, hogy az Európai Bizottság pénzügyi szankciós lehetőség hiányában nem tudta megakadályozni a magyar kormány azon tervét, hogy a lakosságnak szánt uniós energiahatékonysági ingyenpénzt a középületek felújítására terelje át. Ez egy 90 milliárd forintos átcsoportosítást jelent, amiért cserébe a lakosság csupán uniós ingyenhitelt kapott. Mindennek meg is lett a következménye, hiszen a módosított Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Programban már csak kisebb energiamegtakarítást tudott vállalni 2020-ig Magyarország, és közben döcögősen halad a családi házaknak kiírt EU-pályázat keretének igénylése is, mivel abban kizárólag hitelt kínálnak a lakosságnak az ingyenpénz helyett.

Bevállalná a kormány a 100 milliárdos büntetést, csak nehogy még nagyobb legyen

Jobban jön ki Magyarország, ha a 10 százalékos, azaz bő 100 milliárd forintos átalánybüntetést választja, mintha egyenként átvizsgálná a 2014-2020-as uniós ciklus összes eddigi közbeszerzését, mert utóbbi alapján akár sokkal nagyobb pénzügyi büntetés is kijöhetne - véli a 24.hu kormányközeli forrása abban a döntési helyzetben, ami először mutatja meg látványosan, hogy mennyiben szigorodott a mostani uniós ciklusban a brüsszeli pénzek lehívási szabályrendszere az előző ciklushoz képest. Ez a bő 100 milliárd forintos büntetés ugyanis már véglegesnek mondható, nem lehet benyújtani a problémásnak talált fejlesztési számlák helyett más számlákat, hogy le tudjuk hívni a pénzt a brüsszeli kasszából. Cserébe viszont (annyira) nem "bolygatnák" az itthoni fejlesztések körüli rendszerszintű problémákat, igaz a feltárt hibákat ki kell javítani, hogy a jövőben az újabb Brüsszelbe benyújtandó számláknál már ne legyen pénzügyi büntetés.

Azt hiszed, hogy Magyarország borzasztó hely? - Élhetőbb, mint gondolnád

Mostanában egyre fontosabb az életminőség szempontjából a környezetvédelmi, a szociális infrastruktúrával és a kormányzás minőségével összefüggő beruházások intenzitása és ha ilyen szempontokat vizsgálunk, akkor Magyarország egészen élhető helynek tűnik a JPMorgan befektetési bank által követett 13 feltörekvő piac között. Ebben egyébként az Európai Uniónak, az általa megkövetelt sztenderdeknek és az uniós forrásfelhasználás szabályrendszerének is lényeges szerepe van a bank minapi összefoglalója szerint.

7 milliárddal levágták az egyik fontos K+F+I-pályázat keretét

A jelek szerint a projektek aktuális támogatási igényéhez igazították az egyik régebbi, de nagy keretösszegű uniós K+F+I-pályázat támogatási keretösszegét, mert egy csütörtöki hivatalos közlemény szerint az eddigi 102,9 milliárdról 96,1 milliárd forintra csökkentették a "K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések" című, GINOP-2.2.1-15 kódszámú pályázat keretét.

Az Emmi nem örül, hogy Magyarország kevesebb EU-s pénzt kap

A magyar kormány az elmúlt nyolc év során komoly reformokat hajtott végre, amelyek pozitív hatásai már láthatók, azért Magyarország nem támogatja a kohéziós alapokból való magyar részesedés csökkentését - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára Luxembourgban, az MTI-nek telefonon nyilatkozva csütörtökön.

Agrártámogatások: több tagállam is egyetért Magyarországgal

Óva intett az európai uniós agrártámogatások jövőbeli csökkentésétől hétfőn számos EU-tagállam szakminisztere, mondván, hogy fenn kell tartani a közös agrárpolitikára (KAP) fordítható források szintjét a 2021-től 2027-ig tartó költségvetési ciklusban.

Új kedvezményes hitelhez juthatnak a kisvállalkozások

Csütörtöktől igényelhetnek kedvező feltételekkel hitelt a vállalkozások a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 70 milliárd forintra bővült, pénzügyi vállalkozásokon keresztül elérhető refinanszírozási konstrukciójából - tájékoztatta az MFB az MTI-t.

Darabokra szedtük Brüsszel tervét - Ezermilliárdokat veszíthet el Magyarország

Mintegy 7,6 milliárd euróval, kb. 2400 milliárd forinttal kevesebb forrást kaphat Magyarország az EU közös költségvetéséből 2021-2027 között, mint a mostani ciklusban és 3,1 milliárd euróval, 1000 milliárd forinttal többet, kellene befizetnie a kasszába, így az EU-pénzek nettó egyenlege közel 34%-kal, 21,3 milliárd euróra eshet - derül ki a 2018-as árakon végzett átfogó számításainkból. Ezek egyelőre az Európai Bizottság friss terveiből indulnak ki, a végső számok a következő évek tárgyalásain remélhetőleg kedvező irányba változnak még. A brüsszeli pénzosztási tervek alapján jelentősen, 1,4%-ponttal, csökkenne a GDP arányában évente átlagosan megkapható EU-pénzek összege, ráadásul a támogatások lehívásához is sokkal több hazai finanszírozást kell hozzátenni.

100 milliárd eurót szán K+F+I-re Brüsszel - Mit kell tudni az új programról?

Kiadott ma egy összefoglalót a csütörtökön közzétett 2020 utáni nagy uniós kutatás-fejlesztési és innovációs keretprogramról, a 100 milliárd euróra tervezett Horizont Európáról a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. Az anyagban egyrészt visszautal a Hivatal a mostani ciklus Horizont 2020 programjának főbb elemeire, az abban elért magyar eredményekre és a főbb változásokra is. Az alábbiakban ezek egy részét foglaljuk össze cikkünkben.

Már 850 milliárdot kifizettek Magyarország történetének legnagyobb fejlesztési programjára

A Modern Városok Program "nem merev, fix, hanem folyamatosan pulzál" és tekintetbe kell vennie az építőipari áremelkedéseket is, így a 3500 milliárd forint feletti teljes keretösszege akár tovább is emelkedhet, eddig pedig már 850 milliárdot kifizettek rá, kétharmad részben a magyar költségvetésből - többek között ezeket mondta el a program koordinálásával újonnan megbízott Gyopáros Alpár. A modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos azt is jelezte, hogy év végéig széles társadalmi egyeztetés mentén kidolgozza a Modern Falvak Programot is, amelyre először a 2020-as költségvetésben lehet majd forrás, de a nagyobb összegek csak a 2021-es büdzsében várhatók.

Új fogyasztóvédelmi programot jelentett be Brüsszel

Az Európai Bizottság a 2020 utáni uniós költségvetés keretében új, 4 milliárd eurós célzott programot javasol a fogyasztók védelmére és helyzetük megerősítésére, illetve arra, hogy az európai kis- és középvállalkozások (kkv-k) teljes körűen élhessenek a jól működő egységes piac előnyeivel - jelentette be Elzbieta Bienkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján csütörtökön.

Negyedével több EU-pénzt szán K+F+I-re 2020 után Brüsszel

Negyedével több EU-pénzt szán K+F+I-re 2020 után Brüsszel

A mostani ciklus közel 80 milliárd eurós keretösszegéről kerek 100 milliárd euróra javasolja emelni a 2020 utáni kutatás-fejlesztési keretprogram, a Horizont Európa, keretét az Európai Bizottság - közölte ma a testület. Ez a közösség valaha volt legambiciózusabb kutatási és innovációs programja és azt célozza, hogy az EU a globális kutatás és innováció élvonalában maradjon.

Takács Szabolcs: Európa nagyon komoly problémákkal néz szembe

Európa olyan komoly problémákkal néz szembe, mint a migráció, a gazdaságfejlesztés és az Európai Unió (EU) bővítése, az Európai Bizottság (EB) pedig olyan forrásokat vonna meg az uniós politikától, amelynek megvannak a szerződéses céljai - nyilatkozta Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára az MTI-nek szerdán Zágrábban.

Rengeteg EU-pénz lesz 2020 után hálózati infrastruktúra-fejlesztésekre

Közel 50%-kal 42,3 milliárd euróra javasolja megemelni az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretösszegét a mostani ciklusról 2021-2027 közöttre az Európai Bizottság és a szerkezetét is jelentősen átalakítja majd - derült ki a mai bejelentésekből. Három fő cél mentén írják majd ki közvetlenül Brüsszelben ezeket a pályázatokat: európai közlekedési, energetikai és digitális infrastrukturális hálózatok fejlesztésére lehet majd pénzt szerezni. Ezzel párhuzamosan a Bizottság ma egy másik, 9,2 milliárd eurós keretösszegű Digitális Európa programra is javaslatot tett a 2021-2027-es költségvetésben.

Mindezeken felül a testület ma 15,2 milliárd eurós kerettel az InvestEU program létrehozását is bejelentette, amely "egy fedél alá hozza" majd az uniós költségvetésből hitelek és garanciák formájában nyújtott finanszírozást és egybefogja a jelenleg elérhető finanszírozási programok sokaságát, valamint kibővíti az európai beruházási terv modelljét is. A Bizottság 16 milliárd eurós keretösszeggel egy új űrprogramot is bejelentett, hogy az EU vezető szerepét meg lehessen erősíteni.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kőkemény üzenet jött Kijevből Budapestnek is: marad a Lukoil-szankció, fel kell adni az orosz olajat, amennyire lehet
Portfolio Blogger
Kiszámoló

CSOK csapda

Gábor írt egy tanulságos levelet. A meglévő gyerekük mellé úton volt a második, s úgy gondolták, hogy ideje lenne...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility