A fenti fejlesztéseken felül összesen 26 milliárd forintos uniós és magyar költségvetési forrásból szélessávú wifit építenek ki és eddig már 2459 iskolában történt ez meg, július végéig pedig további 144 iskolában fog ez megtörténni. Ezen felől a központi régióban hazai forrásból 1020 feladatellátási helyen biztosítják az internet-hozzáférést.
A digitális oktatásfejlesztés további fontos része, hogy 2020 végéig összesen negyvenezer oktató, nevelő továbbképzése valósul meg. A vállalások szerint idén szeptemberig ebből húszezer fő képzését kell teljesíteni. A cikk emlékeztet, hogy a május 16-án megnyitott képzési felületen több mint harmincezren iratkoztak be, sőt több mint tízezren el is végezték már a továbbképzést.
A Digitális oktatási stratégiáról röviden A stratégiát 2016-ban fogadta el a kormány, az anyag többek közt olyan célokat tűz ki, mint hogy tantermek felében legyen interaktív eszköz, az informatikai szaktantermek negyven százalékát szereljék fel 3D-megjelenítésre alkalmas eszközzel, ötszáz tanulónként biztosítsanak 3D-s nyomtatót, és iskolánként legalább egy számítástechnika szaktanteremben legyenek programozható robotok is. Előírták továbbá, hogy az informatika mellett a többi tantárgy oktatására is biztosítani kell a számítástechnika-terem használatát, az informatikai kerettanterveket pedig indokolt volna kétévenként felülvizsgálni. Alsó tagozaton kötelezővé tenné a stratégia a gépírás oktatását vagy a magyar nyelvi óra anyagába beágyazva, vagy új tantárgyként bevezetve. A 3−4. évfolyamon beépítenék a programozás tantárgyi elemeit: játékos algoritmizálást, folyamatszervezést, szabályalkotást. Felső tagozatban ehhez a robotprogramozás is társulna.
Címlapkép forrása: MTI Fotó Mónus Márton
