Takács emlékeztetett, hogy a héten fontos események sorozata történt az angol parlamentben, amelyek egyúttal Boris Johnson lényeges politikai vereségét is jelentik:
- Mivel jövő hétfőtől (szeptember 9-től) bő négy hétre berekeszti Johnson az angol parlament ülésszakát, megelőző "csapásként" az ellenzék vezetésével átment az alsóházon az a törvényjavaslat, ami szerint nem léphet ki megállapodás nélkül az Egyesült Királyság az EU-ból, és ha október közepéig nincs megállapodás az EU-val, akkor jövő január 31-i határnapig el kell halasztani a kilépést (ezt kell kezdeményeznie a miniszterelnöknek)
- Johnson erre reagálva az október 15-re előrehozott választásokat kezdeményezett, de ezt egyelőre leszavazta a parlamenti többség, mert nem látja biztosítottnak az ellenzék, hogy az alsóház után a felsőházon is átmegy-e az iménti törvényjavaslat (legfrissebb, péntek reggeli állás szerint ma délutánig ez átmegy a Lordok Házán és így még ma délután a királynő aláírhatja a törvényt - a szerk.)
- Johnsont tehát egy törvény kötelezi arra, hogy ha október végéig nem tud dűlőre jutni az EU-val a kilépés kereteiről, akkor az október 17-18-i EU-csúcson újabb Brexit-halasztást kellene kérnie az uniós állam- és kormányfőktől, de erre egy csütörtöki beszédében azt mondta: nem hajlandó rá, inkább holttan feküdjön az árokparton, minthogy ezt tegye. Így tehát a parlamenti és a kormányfői hatalom éles összeütközésének vagyunk tanúi.
Takács a fenti helyzetkép után azt valószínűsítette, hogy jövő hétfőig törvény lesz a no-dealt tiltó és a halasztást kezdeményező brit javaslatból és azt is jelezte, hogy jövő hétfőn újra a brit alsóház elé kerül az előrehozott választásokat kezdeményező kormányjavaslat. Szerinte nagy kérdés, hogy az előrehozott választások csábításába az ellenzéki Munkáspárt belemegy-e, mert a vezetőjével, Jeremy Corbynnal nehéz választásokat nyerni és sok eltaktikázást láttunk már a Brexit folyamatában. (Lényeges bizonytalanság emellett az ellenzéki pártok számára, hogy mennyire bízhatnak Johnson azon ígéretében, hogy tényleg október 15-re írja-e ki a választásokat, vagy esetleg éppen az október 31-i kilépési dátum utánra, mert utóbbi esetben lényegében a Brexitig már nem is lenne parlamenti ülésnap, így a megállapodás nélküli kilépést meg se lehetne akadályozni, és Johnson törvénysértés mellett vinné ki az országot az EU-ból - a szerk.)
A Portfolio forgatókönyv-elemzési kérésére reagálva Takács azt rögzítette: az egészen biztos, hogy elfogadott kilépési megállapodás a brit alsóház oldaláról nem lesz, így úgy fogunk elérni október közepére-végére, hogy brit oldalon lesz egy Brexit-halasztási igény, amit az EU csak egyhangú állam- és kormányfői döntéssel fogadhat el. A fentiek után úgy összegezte:
Én arra számítok, hogy lesz egy hosszabbítás még akkor is, ha van egy választás az Egyesült Királyságban és ebben az esetben legalább jövő január 31-ig, vagy az EU által megadott ideig bent maradhat az ország a közösségben.
Takács személyes véleménye szerint az a forgatókönyv is előfordulhat "3 év vergődés után" egy munkáspárti baloldali-liberális koalíciós kormányzás mellett, hogy végül a kilépési értesítést egyoldalúan visszavonja az Egyesült Királyság, amelyre egy európai bírósági határozat alapján van joga a brit kormánynak.
A miniszteri biztos azt is kijelentette: az, hogy a britek bent maradnak-e az EU-ban, vagy sem, egyáltalán nem irreleváns Magyarországnak, hiszen nekünk
az lenne az érdekünk, hogy az Egyesült Királyság bent maradjon, egész Európának ez az érdeke, sőt a briteknek is az az érdeke, hogy bent maradjanak az üzleti életnek is lényeges, hogy bent maradjanak.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy távolról sem olyan egyszerű és gyors folyamat lesz a kilépés után kereskedelmi megállapodást kötnie az Egyesült Királyságnak az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, mint amit most a brit kormány remél, illetve amivel hitegeti a közvéleményt.
Iván Gábor megjegyezte: a brit kormány a minap írásban jelezte, hogy nem akar új uniós biztost jelölni a novembertől felálló új Európai Bizottságba, de a várható újabb Brexit-halasztás miatt úgy fogalmazott: várhatóan az addig 27 tagú biztosi kollégiumba mégis jelölnie kell majd a briteknek is egy embert és ha ez így lesz, akkor újra kell majd egyben szavaznia az Európai Parlamentben az új biztosi kollégiumról. Iván Gábor arra is felhívta a figyelmet: ha tényleg lesz egy újabb Brexit-halasztási kérés a brit kormány felől, akkor azt egyhangúan kell elfogadnia az összes tagállamnak. Úgy fogalmazott:
A BREXIT HALASZTÁSA CSAK AKKOR NEM MERÜL FEL, HA ADDIG MEGSZAVAZZA A KILÉPÉSI MEGÁLLAPODÁST A BRIT ALSÓHÁZ, AMIRE NINCS ESÉLY, ÍGY VÁRHATÓAN HALASZTANI KELL A BREXITET.
A magyar Brexit-felkészülésről
Takács Szabolcs arra a kérdésre, hogy hogyan áll a magyar kormány, illetve a magyar hatóságok megállapodás nélküli, vagy amelletti Brexittel kapcsolatos felkészülése, leszögezte: a márciusban a magyar parlament által elfogadott Brexit-törvény nyomán mostanra minden magyar tárca felkészült a no-deal forgatókönyvre is oktatási és egészségügyi, illetve egyéb területen is és hangsúlyozta: tudjuk garantálni a britek jogait és a reciprocitás elve alapján ezt el is várják a brit kormánytól.
Emlékeztetett arra, hogy a www.eu.kormany.hu oldalon elérhetőek a szükséges információk, amelyeket a brit nagykövetséggel egyeztetve folyamatosan frissítenek. Nyugtatásként hangsúlyozta, hogy fontosak a kint élő mintegy 150-200 ezer magyar szerzett jogai (illetve a hazánkban élő 5-10 ezer brit jogai), amelyek egyébként nem fognak sérülni, és már elindult a letelepedési státusz megszerzésével kapcsolatos program (5 éve kint tartózkodók jogosultak rá, de van ún. előzetes jogosultsági státusz). Idáig 31500 magyar kérte a pre-settled státuszt, ez 12. a rangsorban, a lengyelek vannak az első helyen. Jelezte: több angliai városban is szervezett már tájékoztató kampányokat a magyar kormány a Brexit kapcsán és például szeptember 24-én is lesz lakossági fórum Budapesten. Takács jelezte: adataik szerint tavaly már több magyar érkezett vissza az Egyesült Királyságból, mint ahányan oda kivándoroltak.
Címlapkép forrása: MTI/Bruzák Noémi
