Megvan, mikor jönnek az európai bosszúvámok

A EP Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának elnöke és annak az USA-val foglalkozó állandó előadója, Bernd Lange csütörtök reggel tartott sajtótájékoztatót, az egész világot megrázó, és Európát különösen érintő amerikai vámokkal kapcsolatban.

Lange szerint ma a napsütés az egyetlen, ami miatt jó reggelt tudott kívánni, mert Trump igazságtalan lépései nemcsak az Európai Unió, hanem az Egyesült Államok polgárainak is fájdalmasak lesznek.

Míg korábban Manfred Weber EPP elnök a neheztelés napjának nevezte, amit Trump a felszabadulás napjaként harangozott be, addig Lange szerint mindenhol áremelkedésekre lehet számítani, ezért ő

az Infláció napjának keresztelte Április 2-át.

Lange arra jutott, hogy Trump egyáltalán nem nézi, vagy nem akar tudomást venni a két ország közötti kereskedelem realitásairól, mert a valóság az, hogy a termékek átlagos vámmértéke a két fél között mindössze 5%, és hogyha a kereskedelem teljes volumenét nézzük, akkor ez a szám 1,5-2% közé esik.

Ennek fényében úgy értékeli, hogy a 20% vámokat azokkal a minőségbeli sztenderdekkel, és fogyasztóvédelmi előírásokkal próbálja jogos színben feltüntetni, amit az EU-ban hoztak. Ez szerinte teljesen alaptalan érvelés, mert az itteni termelőknek is ezekhez kell tartaniuk magukat, és az összes ilyen szabályt az európai emberek érdekében hozzák.

Annak ellenére, hogy egyes hangok - köztük a magyar kormány tagjai - a tárgyalások hiányáról beszélnek, Lange kiemelte, hogy az EU folyamatosan próbálkozott, de az amerikai kormányának jelenleg sok szempontból kusza a felépítettsége, és hiába a magas rangú egyeztetések, hamar nyilvánvalóvá vált, hogy

a migráció és a kereskedelem kérdéskörébe tartozó döntéshozatalt teljes mértékben magához csatolta Trump.

Rajta kívül csak Peter Navarro, Trump főtanácsadójának lehet ezekben bármilyen valódi döntési kompetenciája, de ő sem volt hajlandó érdemi egyeztetésekre, hiába utazott Maroš Šefčovič, a Bizottság kereskedelmi és gazdasági biztosa kétszer is az elmúlt hétben az USA-ba.

Miután a tárgyalóasztalnál nem jártak sikerrel, április 14-én érkeznek az első ellenlépések.

Ilyenkor a már sokszor emlegetett, valóban súlyos 25%-os alumínium- és acélvámok mellett, az amerikai fitnesz- és horgászeszközökre is plusz terheket vetnek ki. Ezeket szimbolikus példaként említette, amik nem igazán sértik az USA nemzeti érdekeit.

Az első válaszhullám tapasztalatai alapján fogják meglépni a másodikat, mert nem akarnak valóban nagy kárt okozni az USA-nak, csak kiegyenlítésben gondolkoznak, ezzel mérsékelve az európaiakra lecsapódó hatásokat is.

Ezen túl az indirekt hatásait is figyelembe kell venni a vámháborúnak, mivel az európai piacok nyitottsága miatt most

valószínűleg a világ legkülönbözőbb pontjairól akarják majd az EU-ban értékesíteni termékeiket a kereskedők.

Ennek keretében a globális Dél államaival is kétoldalú kereskedelmi megállapodások megkötésére készül az EU, legelőször például Indonéziával, akit szintén 30%-os vámmal sújtott Trump, pedig az országnak stabilitásra lenne szüksége.

Szó volt az Európa "kereskedelmi rakétavetőjeként" emlegetett Kényszerítés elleni eszközről (ACI) is, amivel az amerikai digitális szolgáltatókat (Meta, X) és a techóriásokat (Google, Amazon) is súlyosan meg tudnák szorongatni. Lange elmondta, hogy egyelőre nem jött el az ideje a fegyver elsütésének, de készen lesznek bevetni, ha a tárgyalások nem válnak konstruktívabbá.

Címlapkép forrása: EU