Brüsszel titkos aduásza: egyetlen tollvonással kiüthetik az amerikai hightech-ipart

Tobias Gehrke szerint Trump nemcsak tárgyalási eszközként, hanem gazdasági fegyverként is használja a vámokat – célja, hogy pénzt szerezzen az USA-ba irányuló beruházások ösztönzéséhez és az általa tervezett adócsökkentések fedezetéhez. Ugyanakkor szerinte a jövőben más típusú nyomásgyakorlás is jöhet:

pénzügyi szankciók, digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozása, sőt, amerikai katonai jelenlét visszavonása is elképzelhető – például Romániából vagy Belgiumból.

Európa helyzetét nehezíti, hogy az EU érdeke a gazdasági és katonai ügyek szétválasztása, míg Washington szívesen összemossa a kettőt.

Az európai technológiai függőség (felhőszolgáltatások, mesterséges intelligencia chipek, védelmi eszközök) komoly sérülékenységet jelent. Gehrke szerint ugyan Európa nem akar extrém válaszokat adni, de szükség esetén meg kell mutatnia, hogy képes fájdalmat okozni az amerikai gazdaságnak is.

A legoptimistább forgatókönyv szerint Trump intézkedései előbb-utóbb visszaütnek az amerikai fogyasztókra – ám az EU nem hagyatkozhat kizárólag erre.

Fel kell készülnie arra is, ha ez a forgatókönyv nem valósul meg. A legegyszerűbb válaszlépések továbbra is az árukereskedelmet érintik, ám Európa itt hátrányban van: többet exportál Amerikába, mint importál. Érdemes lenne inkább a szolgáltatási szektorra összpontosítani, ahol az USA-nak jelentős többlete van. Brüsszel még sosem alkalmazta ezt az eszközt, de a jogi keretek adottak. A pénzügyi szektorban például több amerikai szereplő – bankok, biztosítók, vagyonkezelők – mélyen beágyazódott az európai piacokba.

Egyes lehetséges lépések lehetnek az Európai Bizottságtól, hogy elrendelik a kötelező európai adattárolást, a helyi alkalmazottak felvételét vagy európai partnerekkel való közös vállalkozás létrehozását az amerikai cégek esetében.

Gehrke szerint a második célpont lehetne a Big Tech – Amazon, Meta, Apple, Microsoft –, ahol Európa nemcsak megvédheti a már bevezetett digitális adókat, hanem egységes uniós digitális adót is bevezethetne. A harmadik kritikus szektor a gyógyszeripar: amerikai cégek jelentős része Európába (főként Németországba, Hollandiába és Belgiumba) helyezte át szellemi tulajdonát és gyártását, hogy adókat spóroljon.

A válaszlépés lehetne az USA-ba irányuló exportjuk megadóztatása.

Gehrke szerint ugyan Kína technológiailag előrehaladott, Európának nem érdeke egyoldalúan rábízni magát. India például ígéretes partner lehet tiszta technológiák vagy félvezetők területén. A jövő a többpólusú technológiai együttműködéseké: különböző partnerekkel, különböző területeken. Az is kulcsfontosságú, hogy Európa felismerje saját erősségeit:

a holland ASML litográfiai gépei nélkül az amerikai chipgyártás leállna, az európai vegyi anyagok, speciális ipari eszközök, vagy akár az Airbus haditechnikai termékei pedig mind stratégiai előnyt jelenthetnek.

A brit együttműködés is új lendületet adhat az uniós digitális szuverenitásnak – állítja Gehrke. Az Egyesült Királyság továbbra is erős a pénzügyek, a kutatás és a chipipar (ARM) terén. Bár a britek jelenleg sem aktív elszenvedői, sem haszonélvezői nem a vámháborúnak, hosszú távon nekik is érdekük felismerni: az amerikai nyomásgyakorlás őket sem fogja kímélni.

Gehrke szerint már most is zajlik egyfajta csendes közeledés London és Brüsszel között – különösen a készülő EU–UK biztonsági megállapodás révén.

Címlapkép forrása: EU