Európa enged, Erdoğan pedig profitál a nagyhatalmi fordulaton

Bár az Európai Bizottság pár napja kemény szavakkal illette Törökországot a jelenlegi kormány ellen fellépő isztambuli főpolgármester, Ekrem İmamoğlu lecsukásáért, az átalakuló világrend fényében, nem biztos, hogy az EU sokáig folytathatja a törökökkel szemben gyakorolt távolságtartó politikáját - derül ki a Politico információiból.

Törökország már 1999-ben megkezdte tárgyalásait az EU-s csatlakozásról, de a komoly jogállamisági kérdések miatt, ez évtizedek óta parkolópályán van. Még amikor Ukrajna orosz inváziója után a svéd és finn NATO-csatlakozást akadályozta, Erdoğan akkor is csak azt kérte áldásához, hogy végre vásárolhasson amerikai vadászbombázókat.

Nagyot fordult a kocka

Ehhez képest most az USA nukleáris védőhálójának megkérdőjelezhetősége miatt, az EU jóval nagyobb mértékben függ attól, hogy milyen kapcsolatot ápol a térségben messze legnagyobb haderővel és hadiparral bíró NATO-szövetségesével.

Bár Törökország tagjelölti státusza elvilekben kötelezi, hogy demokratikus értékekhez tartsa magát, és a napokban őrizetbe vett több mint 1000 ember teljesen szembemegy a tagállammá válás logikájával, Törökország stratégiai szerepe a migráció, kereskedelem, energia és védelem terén olyan előnyt ad neki, ami miatt még a lapnak beszámoló,

anonimitásukat kérő európai tisztviselők is elismerték, hogy nagyon valószínűtlen Brüsszel szakítása Ankarával.

Erdoğan persze ezzel teljes mértékben tisztában van, és bár felszínes törvénykezéssel vagy szóban örömmel láttat némi jogállamiságot, az ő szemszögéből nem sok értelme van visszafogni magát, ha a valódi céljairól van szó.

Törökország egyébként már így is euró milliárdokat kapott a csatlakozásra váró országokat támogató alapból, és mintegy 9 milliárd eurót (3,6 ezer milliárd forint) kapott Brüsszeltől a közel-keleti menekültek szállásolására. Mos már viszont az is látszik, hogy szépen fog profitálni az európai újrafegyverkezésből is.

A háború 2022-es kirobbanása óta a két fél közt több mint 200 milliárd euró feletti az éves kereskedelem, ha az EU azt szeretné, hogy a NATO-kompatibilis török katonák is részt vegyenek egy valós tűzszünet utáni békefenntartásban, alig kérdés, hogy

be kell engedniük Erdoğant az akár 800 milliárd eurós közös fegyverbeszerzésbe is.

Ennek a nagymértékű, de feltehetően szükséges dőzsölésnek jelenleg csak az országgal jó ideje érdekkonfliktusban álló Ciprus és Görögország lehet érdemben visszafogója, de miközben célzott szankciókról és a követelmények betartaásáról beszélnek, még az ő diplomatáik is elismerik, hogy

a jelen helyzetben különösen nem érdemes drasztikusan beleállni a török történésekbe.

Címlapkép forrása: Shutterstock