Újra leporolnák és bevetnék az uniós atombombát Magyarország ellen

Ukrajna uniós csatlakozása jelenleg akadályba ütközik, miután egy tagállam blokkolja a folyamatot – mondta Olha Sztefanišina ukrán miniszterelnök-helyettes a Politico Playbooknak.

Kijelentette, hogy a csatlakozási tárgyalások első két fejezetének megnyitását 2025 közepére tervezték, de az elakadás miatt ez bizonytalanná vált.

Sztefanišina egyértelművé tette, hogy Magyarország a vétózó tagállam. Elmondása szerint Ukrajna számos diplomáciai lépést tett, többek között két találkozót tartott Volodimir Zelenszkij elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök között, valamint intenzív egyeztetések zajlottak Szijjártó Péter külügyminiszterrel a magyar kisebbségek jogait érintő kérdésekről.

A magyar kormány álláspontja azonban nem változott

– mondta Sztefanišina. Hozzátette, hogy a helyzet megoldására tett erőfeszítések nem hoztak eredményt, ami kérdéseket vet fel a további lépéseket illetően.

Az Európai Tanács csütörtöki ülését megelőzően az uniós diplomaták arra készülnek, hogy egy 26 tagállam által támogatott külön nyilatkozatot tegyenek közzé Ukrajnáról, amelyből Magyarország kimarad.

Egy diplomata szerint ez nem akadályozza meg a további katonai segítségnyújtást, amelyet a „hajlandók koalíciója” keretében terveznek biztosítani.

A magyar álláspont ugyanakkor kérdéseket vet fel az EU működésével kapcsolatban. Egy uniós diplomata a Playbooknak azt mondta, hogy Budapest Ukrajna-politikája hosszabb távú vitát indított el arról, hogyan kezelje a blokk az ilyen helyzeteket, miként lehet a renitens tagállamokat kezelni.

A feszültség azért is erős Brüsszelben, mert a csatlakozási fejezetek megnyitása után is évtizedes távlatban maradna csak Ukrajna EU-csatlakozása.

Az erről szóló vita már múlt héten elindult, amikor a magyar kormány csak az utolsó pillanatban, az Egyesült Államok nyomására állt el vétójától az oroszokkal szembeni uniós szankciók meghosszabbításakor.

Emiatt Észtország az ország uniós szavazati jogának felfüggesztését követeli.

„Magyarország szisztematikusan Európa közös biztonsági érdekei ellen dolgozik, ezért gyorsan konkrét lépéseket kell tennünk” - mondta Margus Tsahkna külügyminiszter Tallinnban a héten. Az észt elképzelések szerint az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást kell kezdeményezni. Ez lehetőséget biztosít a tagállamok szavazati jogának felfüggesztésére, ha azok súlyosan és tartósan megsértik az uniós értékeket, az ezzel kapcsolatos eljárást pedig már 2018. szeptember 18-án megindította az Európai Parlament a kormány ellen, de érdemi előrelépés azóta sem történt.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images