
Az iráni döntéshozókat már az 1950-es évektől kezdve érdekli a nukleáris szektor, az első programokat még a nagy szövetséges, az Egyesült Államok segítségével kezdték meg. Ez nem elírás, az 1979-es iszlamista fordulatig Teherán jó kapcsolatot ápolt a nyugati nagyhatalommal, Gerald Ford elnök 1976-ban még arról írt alá megállapodást, hogy Irán még jobban felpörgethesse az energiatermelési célzatú elképzeléseit. A síita vallási radiálisok hatalomátvétele aztán mindent megváltoztatott, a korábbi barátságos hangnem egycsapásra ellenségessé fordult, az atomprogram együttműködéseit teljesen elvágták. Ezt követően a korábbi békés felhasználási célok is megváltoztak, Irán tulajdonképpen olyan kutatások felé fordult el, amely a harcászati felhasználásra utalt. Közben Teherán ezt minden fórumon elutasította, így sikerült partnereket is találni a fejlesztésekhez. Közben szaporodtak a jelentések, amelyek arról számoltak be, hogy
Irán egyre nagyobb tisztaságú urániumot dúsít, amely egy nukleáris robbanófej előállításához kellhet.
Közben az egész amolyan róka fogta csuka helyzetté alakult át: az Egyesült Államok szankciókat vetetett ki Iránra, erre a közel-keleti ország válaszul még jobban felpörgette az atomprogramját. Ebben a spirálban nem igazán látszódott, hol lehet a kiszállási pont, ameddig 2015-ben az Washington meg nem kötötte (öt másik ország és az ENSZ társaságában) Teheránnal az atomalkut (Joint Comprehensive Plan of Action – JCPOA). Ekkor úgy átmenetileg tűnt, hogy sikerült találni egy olyan megoldást, ami mindenkinek elfogadható, ezzel pedig csökken a feszültség, és olcsó iráni nyersanyag áraszthatja el a világot. Az optimizmus nem tartott sokáig, ugyanis Donald Trump első kormányzása idején, 2018-ban kilépett az egyezségből, bár hivatalosan a többiek maradtak. Ezt követően jött a „maximális nyomás politikája” Washingtontól, amelyet olyan húzásokkal fokoztak, mint az általános köztiszteletnek örvendő Kászim Szolejmáni tábornok lebombázása 2020 elején. A Fehér Ház ekkor szankciókat hozott a kulcsszektorok ellen, érintették a bankokat, a kereskedelmet és a nyersanyagokat is.
Lieutenant General was a top commander of s Islamic Revolution Guards Corps. He was one of the most popular figures in Iran and one of the most influential military individuals in the world. #QassemSoleimani
— Press (TV) January 3, 2020
Érdekesség, hogy a republikánusokat váltó demokraták sem változtatták meg lényegesen a helyzetet, továbbra is maradt az ellenséges viszony, bár többször szó esett arról, hogy esetleg visszatérnének az atomalkuhoz. Ez nagyban köszönhető annak, hogy a Fehér Ház regionális szövetségeseinek sem volt érdeke, hogy Irán felszabaduljon a nyomás alól, mivel attól tartottak, hogy ezzel jelentősen megnőhet az iszlamista hatalom ereje. Túl sok lazítással Trump visszatérése sem kecsegtetett, de az utóbbi hetekben a kommunikáció megcáfolni látszik egyes várakozásokat:
az amerikai elnök tárgyalni szeretne, Teherán pedig az ENSZ-en keresztül megüzente, hogy erre nyitottak is, de csak feltételekkel.
A kijelentés nem volt előzmény nélküli, Washington újra fokozza a gazdasági nyomást az országon, Iránban már érezhető is ennek a hatása. Trump lényegében párbeszédre akarja kényszeríteni Teheránt. Egyelőre ismeretlen, hogy a felek pontosan mit próbálhatnak elérni, de a legfontosabb szándékok egyértelműek:
- Irán szeretné elérni, hogy az ellene hozott nyugati szankciókon minimum lazítsanak. Az ország régóta „élvezheti” a szigorú intézkedések káros hatásait, különösen a nyersanyagok kereskedelmére rótt korlátozások okoznak drámai kárt a gazdaságban. Visszatérő elem, hogy a helyzet miatt tüntetések robbannak ki, ekkor aztán könnyen előjönnek olyan társadalmi sérülések is, amelyek a teheráni rezsim elnyomó politikája miatt törnek a felszínre. A vallási-politikai vezetés pedig igyekszik mindent megtenni, hogy a helyzetét stabilizálja. Ezt a szándékot többször ki is fejezték, ám nem mellékes szál, hogy közben Teherán az „iszlamizmus-exportjáról” sem szeretne lemondani.
- Az Egyesült Államok egyértelműen a Közel-Kelet legnagyobb „bajkeverőjének” Iránt tartja, erre pedig minden oka megvan: 1979 óta töretlen az Amerika-ellenes retorika a teheráni kormánykommunikációban, miközben az ország az iszlamista tanok egyik legfontosabb terjesztője a világon. Ezek a csoportok egyértelműen az amerikai érdekeket és szövetségeseket veszélyeztetik a régióban, így az Öböl jóléti monarchiáit, valamint Izraelt. Utóbbi szempontjai különösen nagy súllyal esnek a latba a Fehér Ház döntéshozóinál, Donald Trump ugyanis híresen érzékeny a zsidó államot érintő ügyekre. Az amerikai elnök vélhetően azt akarja elérni, hogy Teherán csökkentse a katonai aktivitását, különös tekintettel az uránium dúsítására. Lényeges lehet az is, hogy hagyjon fel az olyan szervezetek támogatásával, mint a Hamász, amely ellen Jeruzsálem már másfél éve tartó véres háborút vív.
A két érdek láthatóan egyáltalán nem tart össze, ezért nem véletlen, hogy a helyzet szinte megoldhatatlannak tűnik, a washingtoni vezetés mégis láthatóan napirendre vette a problémát. Olyan részletek is kiderültek, hogy az ukrajnai béketárgyalások egyik mellékmegállapodása az lehet, hogy Oroszország segít közvetíteni a felek között. Az amerikai elnök levelet is írt Ruholláh Homenei ajatollahnak, Irán tényleges urának, ám a vezető visszautasította a tárgyalási kezdeményezést arra hivatkozva, hogy ameddig a szigorú intézkedések vonatkoznak az országára, addig nincs értelme megkezdeni a párbeszédet.
Iran's Supreme Leader Ayatollah Ali Khamenei has ruled out holding negotiations with the United States over a nuclear deal, as a letter was delivered from U.S. President Donald Trump calling for talks.Khamenei told a group of university students that Iran had sat at the pic.twitter.com/7V90aUEOKO
— CGTN (Europe) March 13, 2025
A feszült helyzetben egy újabb csavart jelentette, hogy 2025. március 14-én az az iráni Kázim Garibabadi iráni külügyminiszter-helyettes Pekingben találkozott Oroszország és Kína képviselőivel, ahol nyilatkozatot is adtak ki. A felek felszólították arra az Egyesült Államokat, hogy vessenek véget a nyomásgyakorlásnak, és a „kölcsönös tisztelet alapján újítsák fel a tárgyalásokat a JCPOA-ról”. A nyilatkozat egyben arra világít rá, hogy a világ legfontosabb hatalmai nem akarnak kimaradni a megbeszélésekből, ők is mindenképpen helyet kérnek a tárgyalóasztalnál, ha addig jut a helyzet. A lassan felolvadó hűvös amerikai-orosz viszony esetén ez egyre kevesebb problémát jelenthet, de Kína szerepe kérdéses. Donald Trump a kampányában egyáltalán nem kímélte a keleti nagyhatalmat, ám beiktatása óta kisebb figyelmet szentel a keleti riválisnak. Visszatérő várakozás, hogy ez a „stratégiai csönd” mindössze addig tart, ameddig Washington valahogy le nem rendezi számára megnyugtatóan az orosz-ukrán háborút, hogy aztán minden erejével ráforduljon a Távol-Keletre. Éppen ezért nem tudni, hogy az amerikai vezetés, hogy venné, ha Peking az eddigieknél nagyobb szerepet követelne magának az iráni atomalku megújításánál. Közben ez egyébként a felemelkedő hatalom stratégiája is lehet, mivel tarthat attól, hogy Washington esetleg számára túl jó „dealt” köt Iránnal, ezzel gyengülhet a térségi kínai befolyás, ami negatív hatást gyakorolna Peking politikai ambícióira.
Közben azt sem lehet készpénznek venni, hogy Trump tényleg hajlandó leülni tárgyalni Iránnal, elég csak a vámháborúban vagy az ukrajnai háború kérdésében látható váratlan politikai fordulatokat alapul venni. Az amerikai elnök kijelentésével lényegében kész helyzet elé állította Teheránt, nem sok választási lehetőséget hagyva számára:
Iránt kétféleképpen lehet kezelni: katonailag, vagy alkut kötni
– mondta, ezzel gyakorlatilag azt is kilátásba helyezve, hogy a hadsereget is beveti, amennyiben Irán nem hajlandó engedni. Nem véletlen, hogy a kijelentést követően az Egyesült Államokban megszaporodtak az olyan elemzések, amelyek azzal kezdtek foglalkozni, hogy mégis miképpen lehetne rakétacsapásokkal új szintre emelni a Teherán és Washington közötti feszültséget. Maszúd Peszeskján iráni elnök határozottan visszautasította ezeket a mondatokat, amely szerint „Irán nem hajlik meg az amerikaiak tárgyalási parancsa előtt”. A felszínen zajló harcias, ellenséges kommunikáció hátterében viszont megindult az óvatos tapogatózás. A 2015-ös atomalku összehozásában kulcsszerepet kapó Omán ezúttal is közvetíthet, ezt Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter leplezte le:
A közvetett tárgyalás megvalósítható... Ami fontos, hogy a tárgyalásra és a tisztességes és igazságos megállapodásra irányuló akarat egyenlő feltételek mellett jelenjen meg
– jelentette ki.
Március 16-án Michael Waltz amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó az ABC News-nak adott interjújában semmi kétséget nem hagyott afelől, hogy Washington mit szeretne elérni: az iráni atomprogram teljes leállítását. Kifejtette, hogy nem jöhet egy olyan világ, ahol az ajatollah ujja folyamatosan a nukleáris indítógombon van. Kijelentette, hogy Trump eltökélt ennek megakadályozásában. Aragcsi szintén ezen a napon Maszkatba utazott, hogy az omániakkal a „regionális biztonsági kérdésekről” tárgyaljon. A lépésnek az egyik oka az volt, hogy Washington újraindította a jemeni húszik elleni manővereket, ez pedig veszélyezteti a vörös-tengeri iráni infrastruktúrát is, egyben Teheránnak is jelzésértékű, hogy hajlandóak bevetni a hadsereget.
We cannot have a world with the ayatollahs with their finger on the nuclear button.National security adviser Mike Waltz says Iran cannot have a nuclear weapon and all options are on the table to ensure it does not have one. https://t.co/AG5GS5QiAn
— This (Week) March 16, 2025
Az látszódik, hogy a már évtizedek óta húzódó iráni atomprogram ügyében is szeretnének előrelépést elérni a felek. A legnagyobb kérdés, hogy végül a tárgyalásokból tényleg lesz-e valami, vagy elsikkad valahol a kezdeményezés. Az világosan kirajzolódik, hogy egyelőre mindkét fél határozott kommunikációval igyekszik nyomást gyakorolni a másikra, hogy ezzel jelezze a domináns szerepét. Az ukrajnai béketárgyalásoknál látszódik, hogy Washington szeretne minél gyorsabban haladni, ám a kemény realitás óvatosságra inti a feleket. Hasonlóan
nehéz, elhúzódó párbeszédek egész sorára lehet számítani Iránnal kapcsolatban is, és akárcsak a kelet-európai hadszíntérnél, itt is helyet kérhetnek a globális nagykutyák.
Ez pedig csak tovább bonyolítja a helyzetet, mivel a külső érdekek is megjelenhetnek.
Teheránban azonban el kell gondolkodniuk azon, hogy az ideológiai vagy a pragmatikus szempontokat fogják-e választani, mert a romló gazdasági helyzetben könnyen veszélybe kerülhet az egész rendszer fennmaradása. A tavalyi krízis is bizonyította, hogy az emberek egyre kevésbé bíznak a kormányban, mutatták ezt a kifejezetten alacsony elnökválasztási számok is, amelyen egyébként meglepetésre kikaptak a keményvonalasok, és a társadalmi lazításokat ígérő jelölt nyert. Egyelőre az ukrajnai háborúra szegeződő figyelem is időt ad Iránnak, mivel a Fehér Ház eddig láthatóan csak alacsonyabb figyelmet fordít a Közel-Keletre. Talán az a legfontosabb kérdés, hogy mikor jön el az az időpillanat, amikor az amerikaiak lépései miatt kialakuló ostromállapot érzete helyett Teheránban inkább a megegyezésre akarnak hajlani, de az iszlám vezetésnek már van bőven tapasztalata abban, hogy hogyan kell túlélni ilyen helyzetekben. De valószínűleg ez sem tart örökké.
Felháborodott a kínai elnök a Panama-csatorna ügye miatt
Pekingi jóváhagyás nélkül tervezik eladni a kikötőket.
Ursula von der Leyen már nyíltan egy készülő orosz-európai háborúról beszél
Meg kell erősíteni a kontinenst.
Dagad a balhé Elon Musk csapata körül: megsérthették az amerikai alkotmányt
A szövetségi bíró álláspontja szerint.
Nem ment bele Putyin a tűzszünetbe, kőkemény feltételeket szabott Trumpnak - Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
Megszólalt Zelenszkij is a Trump-Putyin beszélgetés után
Sok dologban kételkedik az ukrán elnök.
Import ÁFA levonási jog: fontos változások
2025. március 1-jétől jelentős változások léptek életbe az áfa levonási jog engedményezésében, amely érinti a közvetett vámjogi képviselőket és az importfolyamatokat is. Az új szabályo
Kényszerből vált portfóliókezelővé a lakosság a PMÁP miatt
Az állam elhitette a lakossággal, hogy van a kockázatmentes hozamnál is sokkal jobb hozam. Mi a HOLD-nál viszont azon dolgozunk, hogy megtanítsuk az ügyfeleknek: a...
The post Kényszerből vált po
Hogyan készülj fel az ellenőrzésekre? - Útmutató vállalkozásoknak az RRF programban
A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (RRF) keretében támogatott projektek számára az ellenőrzések elkerülhetetlenek. Az állami és EU-s források átlátható felhasználása érdek
Miért fizetsz ezért?
Most volt egy ügyfél, aki egy cégtől vagyonkezelést akart kérni egy úgymond befektetési cégtől, aki sokat reklámozza magát. Az alábbi ajánlatot és portfoliót kapta: Most hagyjuk a portfoli
Ki dönti el, mi az igazság az előrejelzési piacon?
Mióta mélyebben beleástam magam a kedvenc decentralizált fogadóirodám, a Polymarket világába egy kérdés gyakran felmerült bennem amire nem tudtam válaszolni: ki dönti el egy-egy fogadás...
Th
Az SZJA Mentesség: Mi Az, Amire Figyelniük Kell A Két vagy Több Gyermekes Édesanyáknak?
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Az SZJA Mentesség: Mi Az, Amire Figyelniük Kell A Két vagy Több Gyermekes Édesanyáknak? A két vagy több gyermekes édesanyák számára számos adózá
Trump alatt csak nőtt a hiány
Egyelőre nem sikerül csökkenteni az amerikai költségvetési hiányt, hiába a kormányzati kiadáscsökkentés. Persze idő kell, amíg a karcsúsítás érezteti hatását, de az adatok szerint Donal
Követett részvények - 2025. március
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat nézem, 4-5 gyertya születik egy hónap alatt, ennyit már érdemes újra kiért


- Mára biztossá vált: plusz pénzt kapnak a nyugdíjasok
- A háttérben nagyon érdekes orosz-amerikai alku kezd kibontakozni, és ez Magyarországot is érintheti
- Kitálalt a kurszki csatáról az ukrán katona: ez történt valójában Oroszországban
- Összeomlott az akkumulátorgyártás Magyarországon
- Belenyúlt a kormány az otthonfelújítási támogatásba, meglepetés is van a rendeletben
Portfolió menedzser
Bod Péter Ákos: valami megváltozott a magyar gazdaságban
A volt MNB-elnök a Checklistben beszélt a jelenlegi inflációs hullám okairól.
Ismert mintát követ Elon Musk ámokfutása
Sok panasz érkezett az új szervezetre.
Milyen az élet egy multi felső vezetői széke után?
Eölyüs Endrét, a Mastercard korábbi hazai vezérét kérdeztük.
Eladó új építésű lakások
Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.
Sikeres befektető online tanfolyam
Képes leszel megtalálni a számodra legmegfelelőbb befektetési terméket, miközben olyan gyakorlati stratégiákat sajátítasz el, amiket azonnal bevethetsz a sikeres befektetésekhez!
Vigyázz, Kész, Tőzsde! Használd ki a legjobb akciókat!
Ne maradj le a legjobb számlanyitási akciókról! Segítünk elindítani az első befektetésed, kihasználni a bónuszokat és belevágni a tőzsdei vagyonépítésbe.