Sebességet váltott és új szakaszába lépett az akkumulátoripar fejlődése

Az akkumlátoripar bővülésének tényezőit elemezve az IEA kommentárjában kiemeli:

2024-ben az új elektromosautó-értékesítések a megelőző évhez képest 25%-kal 17 millióra nőttek,

ezzel az éves akkumulátorigény meghaladta a történelmi mérföldkőnek számító 1 terawattórát (TWh), az akkupakkok átlagára pedig 100 USD/kilowattóra (kWh) alá esett, amit általában a hagyományos modellekkel való versenyképesség kulcsfeltételének tartanak.

Ennek egyik fő hajtóerejét az akkumulátorgyártáshoz használt ásványok árcsökkenése jelentette, például a lítiumárak több, mint 85%-kal estek a 2022-es csúcsról. Az iparág gyors fejlődése maga is érdemben hozzájárult az árak csökkenéséhez.

A beruházásoknak köszönhetően a világ éves akkumulátorgyártó kapacitása 2024-ben elérte a 3 TWh-t, amely

a következő öt évben ismét megháromszorozódhat, ha minden bejelentett projekt megvalósul.

A kisméretű, regionális piacok nagyméretű, globális piaccá fejlődtek, miközben a szabványosítás egyre több technológiai megközelítésre terjed ki.

Ezek a trendek arra utalnak, hogy az akkumulátoripar fejlődésének új szakaszába lépett.

A jövőben az iparági szereplők számára versenyképességük biztosításához kulcsfontosságú lesz a méretgazdaságosság, az ellátási lánc mentén kiépített partnerségek, a gyártási hatékonyság és az innovációk gyors piacra vitelének képessége. Mindez várhatóan fokozza a konszolidációt a szektorban, melyet közben az országoknak az ellátási láncok földrajzi diverzifikációjára irányuló erőfeszítései is alakítani fogják.

Napjainkban Kína gyártja a világszerte értékesített akkumulátorok több, mint háromnegyedét.

2024-ben Kínában csökkentek a legnagyobb mértékben, közel 30%-kal az árak, amelyek az ázsiai országban 20-30%-kal alacsonyabbak, mint Észak-Amerikában és Európában.

Ezek, a korábbi évekre is jellemző folyamatok jelentős szerepet játszanak abban is, hogy Kínában számos elektromos modell már olcsóbb, mint belsőégésű motorral felszerelt társaik.

A kínai gyártók árelőnye négy fő faktorra vezethető vissza az IEA szerint:

• A valaha gyártott elektromosjármű-akkumulátorok több mint 70%-a Kínában készült, kiterjedt gyártási know-howt teremtve az országban. Ez támogatta az olyan óriási gyártók felemelkedését, mint a Magyarországon is gyárat építő CATL és BYD, amelyek az innovációt ösztönözve központosították a szaktudást, gyorsabban és hatékonyabban növelve a termelést, mint a versenytársak, jóval magasabb termelési hozamokat elérve azoknál.
• Az ellátási lánc integrációja, amelyet a vezető vállalatok akvizíciói és szoros együttműködése támogatott, elősegítette az innovációt és a költségcsökkenést (a kritikus ásványokhoz való piaci ár alatti hozzáférést is beleértve). A kínai akkumulátor-ökoszinsztéma a teljes ellátási láncot magába foglalja, az ásványok bányászatától az akkumulátorok és elektromos járművek gyártásáig.
• A kínai gyártók a lítium-vasfoszfát (LFP) technológiát, egy viszonylag olcsóbb akkumulátorkémiát részesítettek előnyben. Ezt ugyan korábban sokan alkalmatlannak tartották a villanyautókban való felhasználásra alacsonyabb energiasűrűsége miatt, de a kínai gyártók olyan LFP akkumulátorokat fejlesztettek ki, amelyek mára a globális elektromos jármű piac közel felét szolgálják ki, miután részesedésük az elmúlt öt évben több mint megháromszorozódott. Ezek jelenleg 30%-kal olcsóbbak mint fő vetélytársaik, a lítium-nikkel-kobalt-mangán-oxid (NMC) akkumulátorok, miközben versenyképes hatótávolságot kínálnak.
• A napjainkban működő közel 100 kínai gyártó éles hazai versenyben edződik, és a piaci részesedés megtartása vagy megszerzése érdekében haszonkulcsukat is csökkentve szorították le az akkumulátorárakat.

Az árcsökkenés azonban a közeljövőben lassulhat, ahogy

a szoros verseny és az árrések esése miatt a kínai gyártók száma csökken, ezáltal pedig egyes gyártók nagyobb befolyásra tesznek szert az árképzés területén.

Ezzel együtt Kína várhatóan közép távon is a legnagyobb akkumulátorgyártó marad, versenyelőnye pedig világszerte komoly kihívásokat támaszt a többi szereplőnek. Több európai gyártó elhalasztja vagy törli beruházási tervei megvalósítását a jövedelmezőséggel kapcsolatos bizonytalanságok miatt. Az itteni gyártási költségek 50%-kal meghaladják a kínai értékeket, miközben a kontinens ellátási lánc ökoszisztémája még mindig viszonylag gyenge, szakképzett munkaerőből pedig hiány van. A nehézségekre a Northvolt, Európa legnagyobb iparági vállalkozásának csődje is rávilágít.

A kihívások ellenére azonban Európának van lehetősége egy versenyképesebb akkumulátoripar felépítésére.

Ennek alapvető feltétele az erős belföldi kereslet biztosítása, ami időt ad a gyártóknak a termelési folyamatok tökéletesítésére és erős helyi iparági ökoszisztémák kialakítására. Ehhez elengedhetetlen a tiszta, egyértelmű szakpolitikai, szabályozási környezet kialakítása, amely a kereslet folyamatos növekedését ösztönző jelzéssé képes alakítani az iparág felé, miközben mérsékli a befektetési kockázatokat.

Európa LFP akkumulátorok gyártására irányuló erőfeszítései már most is fokozódnak. Az elmúlt két évben a hagyományosan Európa legnagyobb akkumulátorgyártóinak számító koreai gyártók piaci részesedésük közel egynegyedét veszítették el az Európai Unióban, amely a 2022-es közel 80%-ról 2024-ig 60%-ra esett vissza, igaz, nagyrészt a Kínában gyártott LFP akkumulátorok sikerének hatására.

Közben az elsősorban egymással versengő koreai és kínai gyártók is igyekeznek tovább bővíteni európai gyártókapacitásaikat, részben a helyi szereplőkkel való együttműködés révén is.

Az olyan projektek, mint a Stellantis és a CATL vegyesvállalata és közös gyárépítése gyorsíthatják az LFP akkumulátorok terjedését a régióban, egyben Európa akkumulátor-ökoszisztémáját is fejleszthetik, és csökkenthetik a költségek tekintetében Kínával szemben összeszedett hátrányt is.

A kínai dominancia ellenére az akkumulátorgyártás máshol is gyorsan bővül. Korea és Japán már most is jelentős szereplői a globális akkumulátoriparnak, kulcsfontosságú gyártóknak és szakosodott beszállítóknak otthont adva az NMC technológia területén. 2024-ben a világ villanyautó-akkumulátor keresletének több, mint egyötödét a koreai gyártók, míg közel 7%-át japán gyártók elégítették ki. Ezek a gyártók az új technológiák, például a szilárdtest-akkumulátorok fejlesztésében is versenyképesek, kérdés ugyanakkor, hogy az olcsóbb LFP technológia területére milyen mértékben fognak bevonódni.

Az Egyesült Államokban 2022 óta megkétszereződött az akkumulátorgyártó kapacitás az inflációcsökkentési törvénynek, illetve a termelői adókedvezményeknek köszönhetően, és 2024-ben meghaladta a 200 GWh-t, miközben további 700 GWh gyártókapacitás építése van folyamatban. Az akkumulátor-alkatrész gyártó kapacitás fejlesztése ugyanakkor lassabb, így az anód- és katódigény zömét továbbra is import elégíti ki.

Közben olyan új régiók és országok bukkannak fel az akkumulátor- és alkatrészgyártás világtérképén, mint

Délkelet-Ázsia vagy Marokkó, elsősorban a külföldi - jelentős részben kínai - beruházásoknak, a helyben elérhető bőséges nyersanyagkészleteknek, valamint az erős ipari alapoknak és nemzetközi kereskedelmi kapcsolatoknak köszönhetően.

Az akkumulátor ellátási láncok koncentrációja az elmúlt években biztonsági aggályokat vetett fel a kormányok körében. Kína nyersanyagok, alkatrészek és technológiák exportjának korlátozására vonatkozó tervei és lépései pedig még inkább a kérdésre irányították a figyelmet.

A hazai termelés bővítéséhez azonban időre, befektetésekre, a szaktudás növelésére és a termelési költségek Kínához viszonyított többletének csökkentésére van szükség, amelynek az elegendő és tartós akkumulátorkereslet megléte is feltétele - hívta fel a figyelmet az IEA. Ezt ma nagyrészt a villanyautópiac biztosíthatja, amely napjainkban az akkumulátorkereslet mintegy 85%-át adja.

A célok eléréséhez az automatizálás, a digitalizáció és az innováció stratégiai támogatása is elengedhetetlen, és a piacvezető akkumulátorgyártókkal vegyesvállalatokon vagy technológiai licencmegállapodásokon keresztül történő kooperáció is elősegítheti. Az akkumulátoripar fejlesztésének fontos eszköze az elektromosjármű- és akkumulátorpiacok, illetve a nyersanyagforrásokban gazdag országok közötti nemzetközi együttműködés is, mivel sok egyedi piac egyszerűen nem elég nagy ahhoz, hogy önmagában indokolja a szükséges beruházásokat - mutatott rá kommentárjában a szervezet.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images