Az elmúlt években nem látott módon eseménytelen és érdemi vitatémák nélküli brüsszeli csúcstalálkozóval ért véget Magyarország féléves soros elnöksége. Az állam- és kormányfői találkozóra lényegében nem maradt szavazás, csak a korábbi geopolitikai nyilatkozatok megerősítése – így az Ukrajna támogatása melletti elköteleződés –, vagy korábbi jelentések áttekintése maradt csak. A vérszegény záródokumentum mellé óvatos, diplomatikus nyilatkozatok párosultak (az egyébként nemzeti szinten konfliktusos viszonyban lévő) Orbán Viktortól és Ursula von der Leyentől, akik mellé az ET-elnököktől elvárt semleges hangvételű összefoglalóval csatlakozott be Antonio Costa.
Orbán Viktor az európai értékek hangsúlyozásával kezdte felszólalását, kiemelve, hogy a karácsonyi időszakban életmentés és fogolycserék révén csökkenteni kell a háborús szenvedést, ami miatt csak Magyarország nevében vetette fel egy esetleges tűzszünet lehetőséget az orosz–ukrán háborúban. Antonio Costa aláhúzta, hogy Ukrajna támogatása nemcsak európai ügy, hanem globális felelősség is, amely az ENSZ alapelveinek védelmét szolgálja.
Az uniós csúcsvezetők az unió globális szerepének erősítését és az EU transzatlanti kapcsolatainak megerősítését is prioritásként kezelték.
A következő hónapokban a versenyképesség, a kereskedelem és a munkahelyteremtés áll majd a figyelem középpontjában – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Az Európai Bizottság elnöke elismerően értékelte a magyar uniós elnökség munkáját, amely számos fontos előrelépést hozott.
A legjelentősebb eredmények közé tartozik Románia és Bulgária teljes Schengen-csatlakozása, amely 2025 januárjától lép életbe
– mondta el von der Leyen.
Emellett a bővítési folyamatok is lendületet kaptak: fontos mérföldköveket értek el Montenegró, Albánia és Szerbia csatlakozási tárgyalásaiban. Azt is kiemelte, hogy a magyar elnökség továbbá hozzájárult az Európai Politikai Közösség novemberi sikeres csúcstalálkozójának megszervezéséhez.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban von der Leyen hangsúlyozta, hogy az EU-nak kötelessége továbbra is erőteljes támogatást nyújtani az országnak. Az elmúlt években közel 130 milliárd euró érkezett Ukrajnába, amely gazdasági és katonai támogatást biztosít. Az energiaellátás kihívásai is kiemelt figyelmet kapnak, különösen az orosz támadások miatti infrastruktúra-sérülések miatt. Az EU célja, hogy 2025 végéig biztosítsa Ukrajna finanszírozási szükségleteit, és folytassa az ország uniós csatlakozási folyamatának előmozdítását.
Orbán Viktor különös hangsúlyt fektetett a háború humanitárius vonatkozásaira. Javasolta, hogy a karácsonyi időszakra ideiglenes tűzszünet lépjen életbe, amely lehetőséget adna fogolycserékre és emberéletek megmentésére.
Ha néhány ezer emberrel kevesebben halnak meg karácsonykor, az is jelentős eredmény
– mondta az általa beterjesztett tűzszüneti tervezetről, azt pedig többször hangsúlyozta, hogy ezt és békemisszióját nem az EU-elnökség nevében tette, hanem csak a magyar kormányt képviselve. Orbán arra is kitért, hogy Magyarország az európai értékek mentén igyekszik hozzájárulni a béke és az élet védelméhez.
Antonio Costa szerint Ukrajna támogatása nemcsak európai, hanem globális ügy. Az ENSZ alapelveinek – mint a szuverenitás és az önrendelkezés – megsértése Oroszország részéről világméretű kihívást jelent. Costa kiemelte:
Az Európai Uniónak mindent meg kell tennie, hogy Ukrajna erős pozícióból tárgyalhasson a békéről.
Az unió további szankciókat hozott Oroszország ellen, és 2025-ig további 30 milliárd eurós támogatást tervez Ukrajna számára.
Az ukrajnai energiaellátás helyreállítása sürgető feladat. Von der Leyen elmondta, hogy az EU prioritásként kezeli az ukrán energiahálózat helyreállítását,
beleértve az EU hálózataihoz való csatlakozást és a decentralizált energiaforrások fejlesztését.
Az unió célja, hogy az ukrán háztartásokban még a tél legsötétebb időszakában is biztosított legyen az energiaellátás.
A transzatlanti kapcsolatok jövője szintén kulcskérdés volt a csúcson. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Európának
türelmes stratégiával kell közelítenie az új amerikai adminisztrációhoz, elkerülve a konfliktusokat.
Costa és von der Leyen egyetértettek abban, hogy az Egyesült Államokkal való szoros együttműködés az európai biztonság alapja.
Arról is beszélt, hogy az Európai Unió a világ más régióival való kapcsolatok megerősítésére is összpontosít. A csúcson hangsúlyozták a multilaterális szervezetek reformjának fontosságát, a klímavédelem előmozdítását és a szegénység csökkentését célzó együttműködéseket. Costa aláhúzta, hogy a világ multipoláris jellege új lehetőségeket nyit az EU számára.
Azt is bejelentették, hogy folytatva a magyar elnökség munkáját, az Európai Tanács következő ülésének egyik fő témája az unió gazdasági versenyképessége lesz. A vezetők már most jelezték, hogy a 2025-es évben a kereskedelem és munkahelyteremtés kulcsfontosságú témák lesznek.
Címlapkép forrása: Portfolio
