A magyar uniós elnökség mérlege kedvező, hiszen számos fontos döntést hoztak az európai belső és külső kapcsolatok erősítése érdekében, beleértve Románia és Bulgária teljes Schengen-integrációját. Az ukrajnai háború továbbra is az unió fő prioritásai közé tartozik: az EU célja, hogy 2025-ig stabil finanszírozást biztosítson az országnak, miközben az ottani energiabiztonságot és az újjáépítést is támogatja – értékelték a helyzetet az Európai Unió csütörtöki csúcstalálkozóját követően Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Orbán Viktor magyar miniszterelnök, valamint Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke.
Viszonylag eseménytelen uniós csúcstalálkozóval zárul a magyar kormány soros elnöksége: az Európai Tanács legutóbbi ülésén az EU geopolitikai helyzetét, globális rendben betöltött pozíciója, a válságmegelőzés, a migráció és az EU bővítési stratégiája állt a középpontban. A vezetők a klímaváltozással és geopolitikai kihívásokkal szembeni ellenállóképesség erősítését hangsúlyozták, miközben továbbra is elkötelezettek az EU bővítési folyamata és a moldovai reformok támogatása mellett. A migráció kapcsán kiemelt figyelmet fordítottak az illegális határátlépések megakadályozására és az EU külső határainak biztonságára. A tagállamok konszenzussal ítélték el Oroszország háborús és destabilizációs tevékenységét, valamint Grúzia kifarolását az EU-csatlakozási tárgyalásokból.
Az európai uniós tagországok vezetőiből álló Európai Tanács írásbeli eljárás útján kinevezte az új összetételű Európai Bizottságot a 2024. december 1-jétől 2029. október 31-ig tartó időszakra - tájékoztatott az uniós tanács csütörtökön.
Az Európai Bizottság ma elfogadta éves bővítési csomagját, amelyben részletesen értékeli az EU-csatlakozás felé vezető úton tett előrehaladást Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia, Grúzia, Moldovai Köztársaság, Ukrajna és Törökország esetében. Az Európai Unió bővítése hamarabb megtörténhet, mint bárki várta.
Montenegró 2028-ra tervezett Európai Uniós tagságának elérhetősége „lehetséges”, jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szombaton Podgoricában.
Az Európai Unió 2040-es energia- és klímacéljai körüli viták középpontjában elsősorban a társadalmi hatások, a gazdasági elosztási kérdések és az ipar igényei állnak. Azonban Andrei Covatariu, ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának tagja és Camille Defard, a Jacques Delors Energiaközpont vezetője és az EU energiapolitikájának kutatója arra hívják fel a figyelmet, hogy a bővítési folyamat is jelentős befolyással bírhat ezen célok elérésére.
Konfliktusos lehet az uniós külügyminiszterek e heti csúcstalálkozója: Annalena Baerbock német külügyminiszter nem lesz jelen az eseményen, pedig pont Izrael esetében fontos témákról szavaznak. Ukrajna ügyében a Magyarország által továbbra is blokkolt támogatásokról egyeztetnek, de a magyar kormány inkább a bővítéspolitikai kérdéseket venné napirendre.
Az EU 2004-es bővítésének 20. évfordulóján és a következő tagfelvételi hullám előtt folyamatos vita folyik a kohéziós politika jövőjéről. A 10 tagállam – köztük Magyarország – csatlakozásának kétévtizedes története azt mutatja, hogy a felvett országok jelentős gazdasági és politikai fejlődésen ment át, de rávilágít a reformok folytatásának és a tagjelölt országok támogatásának szükségességére is. A 22. Régiók hetén a fejlesztéspolitika jövőjéről felszólalók hangsúlyozták a decentralizáció, a demokratikus kormányzás, valamint a helyi és regionális hatóságok szerepének fontosságát a bővítési folyamatban. A vita kitért az Ukrajnában zajló konfliktusra és az ország eltökéltségére is, hogy a kihívások ellenére a lehető leghamarabb EU-tag lehessen.
Orbán Viktor Strasbourgban ismertette a magyar uniós elnökség programját, amelynek több prioritása van a versenyképesség javításától kezdve a migráció kezelésén át a bővítéspolitikáig. A sajtótájékoztató elejét egy ember megzavarta, őt a biztonságiak leteperték és kikísérték a teremből.
Lassanként teljesen fokozatra kapcsol az Európai Bizottságban a munka a hosszú nyári szünidő után, és már az egyes biztosoknak adandó portfoliók is ismeretesek. Ez persze még nem végleges – az EP-nek még meg kell hallgatnia a jelölteket, ami miatt lehetnek változások. A személyi kombinációk latolgatása közben azonban kevesebb figyelmet kaptak a volt-leendő bizottsági elnök, Ursula von der Leyen politikai irányelvei, pedig már nyár elején megjelentek. Ezek jelzik, hogy mely területek lesznek fontosak, és ez azt is befolyásolja, hogy ki milyen feladatot kap a Bizottság tagjai közül. Néhány új biztosi funkciót is meghirdetett von der Leyen, amelyek jelzésértékűek a prioritásairól.
Nincs „kőbe vésve” a Volkswagen célja, hogy 2030-ig 200 gigawattóra akkumulátorkapacitást építsen ki, a német autógyártó közelről figyeli az elektromos járművek iránti kereslet alakulását, és ennek függvényében dönt a beruházásokról - mondta a társaság akkumulátorokért felelős vezetője pénteken a FAS német lapnak.
A Politiconak nyilatkozó források szerint arra készülnek, hogy a magyar kormány a jövőben csak kisebb pozíciókat kaphasson az alakuló Európai Bizottságban. Az indoklás szerint ez a büntetés, amiért Budapest folyamatosan akadályozza az ukrajnai európai uniós állásfoglalásokat.
Az uniós ügyekért felelős miniszterek kedden összeülnek, hogy megvitassák az Európai Tanács közelgő csúcstalálkozójának napirendjét, és a lehetséges bővítésről szóló megbeszélések mellett beszéljenek az ehhez szükséges EU-s intézményi reformokról. Miközben Ukrajna, Moldova és a nyugat-balkáni országok integrációja már elindult, az unió működési kereteit át kell alakítani, hogy az alkalmas legyen egy 30-32 tagból álló államszövetség kezelésére. A fókuszban van a vétójog kérdése is, amelyet a legtöbb ország már jelentősen korlátozna. Az Európai Bizottságnak egyelőre nincs reformjavaslata.
Megkezdődött az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) legnagyobb európai bázisának építési munkálatai a romániai Konstancától északnyugatra található légibázist bővítik – számolt be az ukrán haderő honlapja.
Ha Ukrajna elveszti a háborút, Oroszország valószínűleg a Suwalki-folyosó mentén hajt majd legközelebb végre valamilyen katonai akciót – véli Mark Hertling, az Egyesült Államok hadseregének volt európai főparancsnoka, aki X-oldalán osztotta meg gondolatait.
Az Egyesült Államok kormánya 1,5 milliárd dollárt biztosít a GlobalFoundries számára, hogy bővítse félvezetőgyártó kapacitását New York államban és Vermontban, ezzel erősítve a nemzetbiztonság szempontjából kulcsfontosságú chipek gyártását – írja a Reuters.
Egyre nehezebb helyzetben Kijev.
Az amerikai elnök a CPAC konferencián beszélt.
A fentanil-válságról és az ukrajnai háborúról tartottak megbeszélést.
Erős megosztottságot eredményezett a lépés a tagállamok között.
Sok kérdést vet fel Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése.
A „woke” kiadások lefaragása csak elhanyagolható része volt a teljes költségcsökkentésnek.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
