Évértékelő felmérésünk során most is 3 kérdést küldtünk el minden résztvevőnek, és a beérkezett válaszokat a szakértők nevei alapján abc-sorrendben közöljük 3 oldalon.
A Portfolio feltett kérdése: "Hogyan ítéli meg a 2019-es évet az uniós fejlesztéspolitikai intézményrendszert (sebesség, panaszkezelés, kifizetések volumene, új/módosított kiírások, stb.), a megjelent uniós pályázatok tartalma, illetve a piacon mutatkozó igények figyelembe vételét tekintve?"
Essősy Zsombor, vezérigazgató, MAPI-csoport Magyar Fejlesztési Iroda Zrt.
A 2019-es év megítélése alapvetően vegyes. A könnyen elérhető előlegeknek köszönhetően a kifizetések aránya magas (közel 75%), a számlák alapján kifizetett összegek aránya azonban továbbra is alacsony, különösen a vidékfejlesztési pályázatok esetében. A benyújtott pályázatok, illetve a megvalósítás alatt lévő projektek elszámolásainak elbírálási sebességét továbbra is jelentősen lehetne növelni, az elhúzódó folyamatok sok esetben komoly problémát okoznak a vállalkozásoknak. Egyértelműen a pozitívumok között kell említeni, hogy a klasszikus gépbeszerzés mellett új irányokba is nyit a pályázati rendszer, az idei évben beindult Magyar Multi Program célkitűzései és támogatási irányai üdvözlendők, bízunk benne, hogy a résztvevő cégek valóban jelentős versenyképesség-növelő fejlesztéseket tudnak majd megvalósítani.
Kiss Gábor Ferenc, vezető elemző, FundMonitor
Kettős érzéseink mit sem változtak az utóbbi egy évben. Az intézményrendszer kapacitás- és eljárásbeli problémái továbbra is érzékelhetők maradtak, még mindig túlságosan gyakran fordul elő, hogy a jogszabályban előírt határidőhöz képest jóval később, akár egy évet meghaladóan születnek támogatói döntések, kifizetési igénylés teljesítések vagy projekt zárások. Ez részben tervezési nehézséget jelent a pályázóknak, részben pedig likviditási problémákat is eredményezhet a kedvezményezetteknél.
Nem győzzük hangsúlyozni az intézményrendszer fontosságát a forrásfelhasználás eredményessége szempontjából, ezért is hagy űrt maga után a jelenlegi rendszer és ezért kell majd fokozott körültekintéssel eljárni a 2021 utáni időszak tervezésekor. Ugyanakkor épp ezért tapasztaljuk örömmel, hogy várakozásainknak megfelelően az intézményrendszer jellemzően továbbra is partnerként kezeli a pályázókat és a lehetőségekhez mérten segíti az adminisztrációt és az előrehaladást. Nem mellékesen, ahol a projektmenedzsment annyira alulértékelt, mint a jelenlegi hazai gyakorlatban – a költségvetés legfeljebb mindössze 2,5%-a számolható el a megvalósítás kulcsszereplői, a projekt- és pénzügyi vezető díjazására és egyéb költségeire –, ott a kedvezményezettek kapacitás vagy kompetencia hiányában sokszor ténylegesen is rákényszerülnek az intézményrendszer támogató, segítő hozzáállására.
Krisán László, vezérigazgató, KAVOSZ Zrt.
A kormány stratégiai célja az volt, hogy a kedvezményezettek gyors ütemben hajtsák végre az európai uniós támogatási projekteket és minél gyorsabban nyújtsák be a vonatkozó számlákat is, hogy a forrásfelhasználás lehetőleg 100%-os legyen. Ennek keretében az irányító hatóságok 2019. október végéig már odaítélték a kedvezményezetteknek a 2014-2020 időszakra vonatkozó keret 109%-át, és 103%-ára a támogatási szerződés is megszületett. Ez alapján nem vitatható, hogy sikerült nagyjából a piaci igényekre szabni a kiírásokat, és ami e százalékok tükrében a V4-es összehasonlításban is komoly eredmény. A nagy összegű előlegek azonban önmagukban nem ösztönözték a kedvezményezetteket a projektek gyorsabb végrehajtására, sőt bizonyos értelemben a kívánttal ellentétes hatást eredményezett, hiszen a kedvezményezettek elkényelmesedtek és nem törekednek eléggé a projektek minél gyorsabb kivitelezésére, mivel a nagy előleg úgyis ott áll a számlájukon. A kedvezményezettek körében ezért fontos lenne szisztematikusan áttekinteni az EU-támogatási projektek előrehaladásának akadályait, új előrehaladási tervet készíteni, akár a menedzsmenttel együttműködve, annak érdekében, hogy a beruházások késése miatt ne legyen meghiúsulás vagy akár forrásvesztés.
A 2017-2018-as nagy összegű előlegek kifizetése azt a benyomást kelthették, hogy az EU-s támogatások jó része már elköltésre került. Valójában azonban inkább a jövőbeni tevékenységek pénzügyi megelőlegezéséről beszélünk. Vannak továbbá el nem bírált GINOP elszámolások is még mindig a támogatási rendszerben, amelyekre akár 1- 1,5 éve is várnak egyes pályázók, ami problémás piaci helyzetet teremt a vállalkozások számára, amellett, hogy a kapcsolódó költségek is - így építőanyagok és a munkabérek - jelentősen megemelkedtek az elmúlt időszakban. Az intézményrendszer alapvetően gördülékenyebben kezeli az ügyeket, az informatika is beállt egy jó irányba, a kiírások pedig már “múlt idő”, hiszen a későbbi visszaeső pályázatokon kívül túl sok kiírás nincs. A visszatérítendő források tekintetében sajnos igazunk lett, ott még komoly kihívások vannak és erre pályázóbarát és piackonform kiírások lehetnek kizárólag a megoldás amellett, hogy még mindig érdemes lenne a közvetítői rendszert kibővíteni. Erre is és a társadalmi egyeztetésekre mindenképpen szükség lenne, hiszen a piaci szereplők, kamarák, vállalkozói szövetségek naprakész információkkal rendelkeznek tagjaik és a pályázók oldaláról, ezért érdemes lenne megfontolni egy szűkebb körű szakmai/piaci konzultáció bevezetését.
Laurinyecz Anita, Igazgató, Agrárfinanszírozás, Európai Kompetencia Központ és Közszféra Finanszírozás, UniCredit Bank Hungary Zrt.
A hazai intézményrendszer a többi uniós tagállammal összevetve 2019-ben is kiemelkedően teljesített. 2019. október végéig az eredeti elosztható 7 éves keretösszeg 114%-ára meghirdették a pályázatokat, a nyerteseknek – részben támogatási előleg formájában – kifizetett támogatási volumen körülbelül 6600 milliárd forint, a teljes keretösszeg közel 72 százaléka. A kkv-kat és az agrárszektort illetően a nyertes eszközfejlesztési pályázatok többsége megvalósítási szakaszban van, az irányító hatóságok a módosítási kérelmeket – például a mérföldkövek, illetve záró határidő kitolása az építőipari kapacitáshiány miatt – megfelelő rugalmassággal kezelik.
Papadimitropulosz Alex, ügyvezető igazgató, Via Credit pályázati tanácsadó
A pályázatok szempontjából a 2019-es év sláger területe a kutatás, innovációs tartalmú pályázati felhívások voltak, melyek esetében többszörös túljelentkezés volt megfigyelhető. Említésre méltó továbbá az építőipari ÉPÍTŐ pályázati felhívás, amely esetében a benyújtott támogatási kérelmek száma a támogatható projektek számának többszöröse volt. Viszont, egyértelmű volt a pályázati lehetőségekben tapasztalt visszaesés, amit kompenzált a nulla százalékos hitelkonstrukciók térnyerése.
A 2019-es év másik újdonsága a GINOP-1.2.10-19 Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai modernizációjának támogatása pályázati felhívás volt, amely keretében 5 millió Ft – 40 millió Ft közötti speciális támogatást lehetett igényelni. A specialitás lényege, hogy a nyertesek nem dőlhetnek hátra, hanem a támogatást akkor tarthatják meg, ha a projekt lezárása utáni vizsgálat során megfelelnek az előzetesen kiírt feltételeknek.
2019-ben ugyan az új kiírások száma csökkent, de az ügyintézés ideje ugyanúgy lassúnak tekinthető, sok esetben 6-9 hónap várakozási idővel is lehetett szembesülni. Persze a pályázók sem könnyítik meg a hivatalok dolgát; a késedelem a hibás vagy értelmezhetetlen igények, dokumentumok benyújtásával kezdődik.
Somosi Éva, értékesítési igazgató, MKB Consulting
Az európai uniós pályázati ciklus végéhez közeledve kiemelt jelentősége van a hazai támogatási forrásoknak. Annak érdekében, hogy a vállalkozások előre tervezni tudják a fejlesztési elképzeléseiket, fontos, hogy a támogatási források is ütemezetten, hasonló feltételekkel legyenek elérhetők. A K+F területén 2019-ben a NKFIH aktív kommunikációs kampány és társadalmi egyeztetés mellett igyekezett betölteni azt az űrt hazai támogatási forrásokkal, mely a népszerű uniós támogatások kimerülésével jelentkezett. A pályázatok elbírálási idejének gyorsulására az innovációs és K+F projekteknél különösen nagy szükség van, mert ha az adott ötlet nem jut időben forráshoz, könnyen lehet, hogy a nemzetközi piac közben elmegy a pályázó vállalkozás mellett.
Szebeni Dávid, Enrawell, stratégiai igazgató
Érdemi változást a tavalyi évhez képest nem tapasztaltunk azon a részpiacon, amelyen cégünk tevékenykedik. Bár a költségvetési ciklus végén járunk és kevesebb volt az új pályázat, a támogatási döntések meghozatala elhúzódott. Ez nagy nehézségeket okoz a projektek életciklusának tervezésekor. Muszáj őszintén rávilágítani, hogy még mindig akadnak 8-12 hónapos csúszások a döntéshozatalban. Az egyes projektek intézményrendszeri menedzsmentje változó. Vannak kiválóan működő konstrukciók és érthetetlen megoldások egyaránt.
Tóth Ádám Ferenc, ügyvezető, European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet
"Kollégáink tapasztalatai alapján 2019 második felétől érezhetően felgyorsult minden fejlesztéspolitikai intézményrendszert érintő (munka)folyamat:
- napok alatt reagálnak a levelekre,
- hatékony és egyszerű a pályázati benyújtás,
- gyorsabb a döntéshozatal és
- hamarabb megtörténnek a nagyobb összegű kifizetések.
A fentiek mellett - a piaci igényekhez alkalmazkodva, vélhetően a közbeszerzési kötelezettség miatt - több esetben módosították a megvalósítási határidőket, ill. rugalmasan kezeli a rendszer a (géptípus- és egyéb)módosításokat. Több esetben a beadási határidőket a rendelkezésre álló kerethez igazítják.
A pilotként meghirdetett konstrukció (visszatérítendő támogatás átalakulása vissza nem térítendő támogatássá, GINOP-1.2.10-19) tapasztalatunk alapján támogatja a megalapozottabb projektek pályázatainak kidolgozását és majdani megvalósulását.
Sajnálatos módon ugyanakkor a kis(ebb összegű) és Pest-megyei (VeKOP) pályázatoknál továbbra is lassú a folyamat, sok esetben az éven túli átfutás sem ritka.
Irodánk 16 éves múltja alapján érdemes lenne
- a hazai pályázatok elvárás-, értékelési- és követelményrendszerét az Uniós pályázatokkal összhangba hozni, valamint
- a Vidékfejlesztési Program pályázatainál egységes szempontrendszerű ügyfélkezelést alkalmazni.
A hitellel kombinált pályázati konstrukciók nehézsége, hogy nincs átláthatóság a minisztérium és a bank között, egységesíteni javasolt a visszatérítendő és a nem visszatérítendő támogatások kezelését.
Javasoljuk a társadalmi egyeztetéseket követően (rövidebb átfutási idővel) a pályázatok gyorsabb kiírását: pl.
- az elmúlt években nagy arányú növekedést maga mögött tudó vállalkozások komplex fejlesztését támogató „Magyar Multi Program III. - A kiemelt növekedési potenciállal bíró feldolgozóipari kis- és középvállalkozások komplex fejlesztéseinek támogatása” című, GINOP-1.2.7-19 kódszámú pályázat 2019. augusztus 1-én meghirdetett társadalmi egyeztetését követően a pályázatot 4 hónappal később, december 5-tól lehetséges benyújtani,
- az épületek energetikai célú felújítását, korszerűsítését támogató „Megújuló energia használatát, energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések támogatása” című, GINOP-4.1.4-19 kódszámú pályázat 2019. április 8-án meghirdetett társadalmi egyeztetését követően a pályázatot november 11-től lehetséges,
- a munkahelyteremtést támogató „Foglalkoztatásbővítés ösztönzése” című, GINOP-5.3.12-19 kódszámú pályázat 2019. október 31-én meghirdetett társadalmi egyeztetését követően a pályázatot 2020. január 27-től lehetséges."
