Az első két akadály
Magyar idő szerint este 8 körül kerül sor a tegnap este publikált 115 oldalas kilépési törvényről szóló első szavazásra és itt csak igent, vagy nemet mondhatnak a képviselők. A kormány napok óta magabiztosan nyilatkozik és a Financial Times összesítése is ezt tartalmazza, hogy meg lesz a többsége a parlamentben ehhez a kulcsfontosságú szavazáshoz, igaz nagyon szoros eredményre lehet számítani.
Ha a kilépési törvény megkapja a többséget, akkor rögtön utána, tehát még ma este lesz egy másik rendkívül fontos szavazás arról, hogy a képviselők támogatják-e a kormány extrém módon felgyorsított törvényalkotási menetrendjét, vagy sem. A kormány célja ugyanis az, hogy kedd estétől csütörtök estig végigmenjen az alsóház minden procedúráján a folyamat, hogy pénteken már a felsőháznak tudják odaadni tárgyalásra a kilépési törvény végső szövegét.
Mivel a 115 oldalas törvény a Brexit brit jogba való implementálását rögzíti bő 40 évi EU-tagság után, így rendkívüli jelentőségű törvényről van szó és még a hozzá hasonló jelentőségű kereskedelmi megállapodásokra is 10-40 nap közötti idő szükséges - jegyzi meg összefoglalójában a Reuters. Így nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy extrém mértékű tempót akar a parlamentre kényszeríteni Johnson, ami sokaknál ellenkezést válhat ki.
Éppen ezért esélyes az, hogy ezt a második szavazást már elbukja a kormányfő, márpedig ha az így lesz, akkor az azt is jelenti, hogy lényegében búcsút inthet johnson a sokszor megígért október végi Brexitnek. Nem lesz ugyanis már kellő idő arra, hogy a kilépés jogi implementációja végigmenjen.
Persze elvileg valahogy megpróbálhatná a megállapodás ratifikációja nélküli Brexitet is Johnson, noha törvény kötelezi rá, hogy ne tegyen ilyet és éppen ennek kivédésére kellett múlt hét végén elküldenie Brüsszelbe a Brexit újabb 3 hónapos halasztásával kapcsolatos kérelmét is. Ennek elbírálásával egyébként egyelőre kivár Brüsszel, mert azt figyeli, hogy mi történik a brit alsóházban.
Ha ugyanis ma este átmegy mindkét szavazáson a kormány terve, akkor esélyes, hogy a brit implementáció október végéig mindkét kamarán átmegy, és így október végén tényleg ki tud lépni az ország az EU-ból (a szerdai torpedók ezt még megakadályozhatják, ld. alább). Emiatt pedig az uniós állam- és kormányfőknek nem is kell engedélyeznie a 3 hónapos Brexit-halasztást. Nyilván az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülését még össze kellene hívni jövő hét elejére, hogy uniós oldalon is ratifikálják a kilépési feltételeket, de úgy tűnik, ennek nincs akadálya.
Londonra várunk és időpazarlás volt a Brexit
"Rendkívül szorosan figyelemmel kell követnünk a londoni eseményeket. Nem lehetséges és nem elképzelhető, hogy az EP előbb ratifikálja a kilépési megállapodást, mint a Westminster. Először London, aztán Brüsszel és Strasbourg" – közölte Jean-Claude Juncker, az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésének reggeli vitáján. Az Európai Bizottság elnöke azon véleményének is hangot adott, hogy a Brexit "idő- és energiapazarlás", ami jelentős figyelmet vont el mandátuma alatt más ügyektől.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról számolt be, hogy megkezdte a konzultációkat a bennmaradó tagállamok vezetőivel a kilépési határidő újabb halasztását kérelmező brit levélről, és a napokban döntés várható a legfrissebb nagy-britanniai fejlemények tükrében. Azt azonban hozzátette: "A rendezetlen távozás soha nem lesz az általunk preferált opció", amivel arra utalt, hogy ha a briteknél nem megy végig a ratifikációs folyamat és ezért halasztást kérnek, akkor az EU nem fog erre nemet mondani.
A harmadik akadály
Még az EP rendkívüli plenáris ülése előtt azonban az e hét szerdai nap is kulcsfontosságú lesz Boris Johnson számára a brit alsóházban: akkortól nyílna ugyanis meg a kilépési törvénytervezetnél a módosító indítványok benyújtásának lehetősége és a róluk történő szavazás. Két főbb terv látszik jelenleg és mindkettő alapjaiban írná át a Brexit potenciális menetrendjét és tartalmát.
Az egyik szerint a képviselők megpróbálják arra kényszeríteni a kormányt, hogy az EU-brit hosszú távú kereskedelmi kapcsolatokat rögzítő viszonyrendszerbe beleírják azt: az Egyesült Királyság mégsem hagyja el a vámuniót. Legutóbb, amikor tavasszal tesztelték ezt az elképzelést a parlamentben, minimális többséggel szavazták csak le ezt (273:270 arányban), így benne van a levegőben, hogy most átmegy ez a módosító. Ha pedig ez így lenne, akkor ez alapvetően írná át a most kiharcolt kilépési megállapodást, amely a 2020 végéig tartó átmeneti időszak után a vámunióból való kilépést tartalmazza az egész ország számára (Észak-Írország speciális státuszú). Ezzel az volt a fő cél, hogy önállóan tudjon kereskedelmi megállapodásokat kötni az Egyesült Királyság a világ többi részével. Ha viszont mégsem lépne ki az ország a vámunióból, az jócskán átírná a Brexit tartalmát is, így felbőszíthetné a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborát és így erősen kérdéses, hogy a kormány ilyen tartalmi megkötés mellett tényleg tovább akarna-e haladni a Brexit brit jogrendbe való implementálása folyamatában.
Esélyes tehát ebben az esetben, hogy visszavonja az egész kilépési törvényt a kormány és kénytelen belemenni abba a hosszúságú Brexit-halasztásba, amit az EU a jövő héten megszab majd. Másik megoldásként halad tovább az implementálásban a kormány és bízik abban, hogy egy téli előrehozott választáson megszerzett többség mellett majd kihúzza a kilépési törvényből ezt a részt, így a következő egy évben zajló, a hosszú távú kereskedelmi kapcsolatokról szóló uniós egyeztetéseken nem kell majd betartania ezt a vámuniós megkötést.
A másik módosító arra irányul, hogy a kilépési feltételeket a nép elé kell vinni jóváhagyásra, azaz kell rendezni egy második Brexit népszavazást, mielőtt tényleg bekövetkezik a kilépés. Amikor legutóbb áprilisban tesztelték a brit alsóházban ezt az irányt, akkor már viszonylag szoros lett az eredmény (292:280 arányban alulmaradt), azóta pedig most hétvégén is volt Londonban egy gigantikus tüntetés, amely a második népszavazást követelte. Valószínű egyébként, hogy ez a módosító indítvány amellett is alulmaradhat majd a mostani parlamenti szavazáson, hogy nagy a társadalmi nyomás ebbe az irányba. A YouGov felmérések összesítő szolgáltatása ugyanis azt mutatja, hogy a 2017 júliusa óta végzett 226 közvélemény-kutatásból 204 eredményezte azt, hogy többségben voltak a bentmaradást támogatók és 7 felmérésben diadalmaskodtak a kilépéspártiak, míg 15 felmérés hozott fej-fej melletti küzdelmet. Erre alapoznak tehát most azok, akik szerint igenis meg kell próbálni elvinni a brit belpolitikai káoszt a második népszavazásig, mert akkor remélhetőleg vissza lehet fordítani a Brexitet; mostanra ráadásul már az is ismert, hogy milyen feltételek mellett lehetne kilépni az EU-ból, így még megalapozottabb véleményt tudnának mondani róla az emberek. Ezzel egyébként ellentétes üzenetet tartalmaz a 2016 óta végzett legátfogóbb, minap közzétett felmérés, amely szerint az emberek 50%-a azt mondja, hogy tiszteletben kell tartani az első népszavazás eredményét (ki kell lépni), 42% szerint bent kell maradni az EU-ban és 8% a bizonytalanok aránya.
Ma és holnap tehát választ kaphatunk arra, hogy van-e esély október 31-ig „lezavarni” a brit parlament két házában a ratifikációs folyamatot, vagy esetleg teljesen gellert kap ez a folyamat és így az ország a Brexit tényleges halasztására kényszerül, ami megnyithatja az utat a régóta rebesgetett előrehozott választások felé.
A halasztás időintervallumát az EU határozza majd meg a következő napokbeli döntések függvényében (1 hónapos rövid technikai jellegű halasztástól legalább 6 hónapig terjednek a pletykák) attól függően, hogy brit oldalon előrehozott választások, vagy esetleg népszavazás felé mennek a folyamatok. Előrehozott választásokat elvileg még karácsony előtt is lehetne tartani, a népszavazás viszont legalább 7-8 hónapos időtávon tartható csak meg leghamarabb.
Címlapkép forrása: Dan Kitwood/Getty Images
