Nyílt szópárbajjá fajult a vasárnapig tartó G7 csúcstalálkozón Emmanuel Macron francia köztársasági elnök és Boris Johnson brit miniszterelnök között a Brexit északír megállapodásával kapcsolatos aktuális ügy, a feldolgozott húskészítményekre vonatkozó vámszabályok kérdése, ami miatt a Reuters azt írja összefoglalója címében, hogy a kolbászháború a G7-es csúcstalálkozóra is átterjedt. A brit hírügynökség szerint az egész helyzet olyan feszült, hogy egyes félelmek szerint teljes kereskedelmi háborúvá fajulhat a dolog az EU és az Egyesült Királyság között. Egyelőre nem tudni, hogy a szombati szűkkörű EU-brit egyeztetés az északír protokoll kérdéséről hoz-e előrelépést, mert a Politico információi szerint a britek az EU-tól várják a megoldást, miközben az EU a már megkötött megállapodás betartását szorgalmazza.
A Brexittel okozott károk egyre szélesebb körben egyre nyilvánvalóbbak Észak-Írországban, ami csak fokozódhat és ha az EU nem változtat a „szemellenzős” megközelítésén a brit-északír kereskedelmet szabályozó ún. északír protokoll kérdésében, akkor a romló politikai, társadalmi és gazdasági helyzet nem tartható fenn sokáig – gyakorlatilag ezeket ismerte el vasárnapi vélemény cikkében a brit kormány volt Brexit-főtárgyalója, jelenlegi kabinetminiszter. David Frost egyúttal rugalmasabb hozzáállást kért az EU-tól arra, ahogy az északír protokollban rögzített vámellenőrzési rendszert majd bevezetik az északír kikötőkben és hétfőn, Frost parlamenti meghallgatására időzítve kiszivárgott, hogy mi lenne ez a rugalmasabb brit kormányzati javaslat: a jövő ködébe veszne, hogy mikorra állna fel a teljeskörű vámellenőrzés az északír kikötőkben, amelynek egyébként már április óta meg kellene történnie. Gyakorlatilag arról van szó, hogy az EU-t elhagyó Egyesült Királyság azt kéri az EU-tól, hogy még évekig nézze el a vámellenőrzés hiányát azért, hogy az Egyesült Királyság meg tudja őrizni a saját területi és gazdasági-társadalmi egységét.
Níkosz Déndiasz görög külügyminiszter felszólította az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg az EU-török vámunió teljes körű felfüggesztésének lehetőségét - közölte az ANA-MPA görög hírügynökség kormányzati forrásokra hivatkozva kedden.
"Már így is rossz, ne rontsuk tovább a helyzetet" – lényegében ezzel indokolta a BBC ma reggeli adásában Krisztalina Georgieva IMF-vezér azt, hogy miért kellene kérnie a briteknek a Brexit elhalasztását jövő január elsejéről egy későbbi időpontra.
Ma este 8 óra tájban egymás után két kulcsfontosságú szavazás is lesz a brit alsóházban, amelyek várhatóan nagyon szoros eredményt hoznak és ezek kimenetelétől függ, hogy Boris Johnson teljesíteni tudja-e nagy ígéretét, hogy élve, vagy halva, de mindenképpen kilépteti október 31-én éjfélkor az országot az EU-ból. Még ha a keddi két kulcsfontosságú szavazást meg is nyeri Johnson, szerdán újabb torpedókra számíthat a parlamentben.
A pénteken elkezdett intenzív Brexit-tárgyalások vasárnapig nem hoztak áttörést, és mind a londoni kormány, mind az Európai Bizottság egybehangzóan azt kommunikálta vasárnap kora este, hogy sokat kell még dolgozni azért, hogy új/módosított megállapodást lehessen elérni a brit kilépés kapcsán, miközben az idő szorít.
Mind az Európai Bizottság, mind az Európai Parlament illetékes testülete úgy gondolja, hogy a Boris Johnson brit kormányfő által szerdán benyújtott, végsőnek szánt Brexit-javaslat nem működőképes és így nem teremt alapot az új megállapodásra. Erre a kimenetre már tegnap este felhívtuk a figyelmet, ugyanis Johnson javaslata homályban hagyta, hogy vámellenőrzés nélkül mégis hogyan lehet fenntartani az ellenőrzött áruforgalmat az északír-ír határon azután, hogy az északír terület szintén kilép a vámunióból.
Nem számít igazán nagy meglepetésnek az, hogy Boris Johnson új brit miniszterelnökként egy "háborús kormányt" állított össze, ami világosan kimondta, hogy kész akár megállapodás nélkül is kivezetni az országot az EU-ból, a harcias üzenetek elmondásához pedig még egy atomtengeralattjárót is felhasznált díszletként hétfőn. Ezekkel mind az a célja, hogy beijessze az EU legfőbb döntéshozóit, hogy kicsikarhasson valami engedményt a Theresa May által már kitárgyalt kilépési megállapodás tartalmában. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy ez a háborús hozzáállás mind kevés lesz Johnson sikeréhez, mert az EU-nak tényleg alapvető érdeke, hogy ne engedjen és megőrizze 27 tagú egységét. Jobb híján tehát az Egyesült Királyságnak kell változtatnia a kilépési stratégiáján, és amíg ehhez eljutunk a nagy pszichológiai csatában, garantáltan forró őszön leszünk túl a La Manche csatorna mindkét partján.
Ma délelőtt benyújtotta lemondását Theresa May kormányfőnek a Walesért felelős miniszter Nigel Adams arra hivatkozva, hogy May tegnap nagy hibát követett el azzal, hogy az ellenzék vezérével kezdeményezett tárgyalásokat a politikai patthelyzet feloldására - igaz ez valóban gyökeres változás May eddigi Brexit-stratégiájában.
Törvényerejű határozatban kötelezné a londoni alsóház többpárti képviselőcsoportja a brit kormányfőt arra, hogy kezdeményezze az Európai Uniónál a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) hosszabb ideig tartó halasztását.
Hétfő este tartották azokat az indikatív szavazásokat a brit alsóházban, amelyek során azt igyekeztek kitesztelni brit képviselők, hogy milyen alternatív Brexit-irányok mögött van meg a többség. Esélyes volt, hogy a permanens vámunióról szóló indítvány megkapja a többséget, de végül mindegyik indítványt elutasította a parlament.
Akármi is lesz a Brexit tényleges tartalma, évekig tartó bizonytalanságra és kereskedelmi nehézségekre kell felkészülnie az Egyesült Királyságnak, mert az EU által jelentett kiszámítható külkereskedelmi kereteknek vége lesz, illetve a brit befolyás is jócskán gyengülhet a világban - hívja fel vasárnapi összefoglalójában a figyelmet Erik Nielsen, az UniCredit Group globális főközgazdásza és egy jó példát is bemutat, hogy mindezt megértsük.
Módosító indítványt fogadott el szerdán a brit parlament nem választott tagokból álló felsőháza, ebben felszólítják a kormányt, hogy folytasson tárgyalásokat az Európai Unióval arról, hogy az Egyesült Királyság unióból való kilépését (Brexit) követően brit-EU vámuniót hoznak létre.
Az e hétre ígért érdemi Brexit-szavazást március 12-ig elhalasztotta Theresa May brit kormányfő egy vasárnapi bejelentéssel, ami nagy eséllyel egy drámai végjátékhoz vezet az egész Brexit-históriában. Maga a brit kilépés pedig jó eséllyel nem március 29-én éjfélkor fog bekövetkezni, hanem annál később. Sőt, egy EU-s javaslat szerint akár 21 hónappal később, de ez már inkább a zsarolás kategóriájába tartozik egy kölcsönös zsarolási játszmában, ami akár egy második brit népszavazáshoz is elvezethet.
Komoly munkálatok kezdődtek a kormányzaton belül arról, hogy az Egyesült Királyság végülis a vámunióban maradjon a Brexit után, azaz a kormányzó párt igazodna a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt követeléséhez - tudta meg magasrangú kormányzati forrásból a The Independent.
A hónapok óta sulykolt március 29-i dátumhoz képest lehet, hogy valamivel később lép csak ki az Egyesült Királyság az Európai Unióból - ismerte el ma a BBC adásában a brit külügyminiszter. Ez eddig a legmagasabb szintű jelzés a Brexit esetleges későbbre halasztására, noha az elemzők egy része már eddig is jelentős esélyt adott ennek a forgatókönyvnek. A brit miniszterelnök szóvivője persze rögtön sietett leszögezni, hogy szó sincs a Brexit későbbre halasztási tervéről, de a legfrissebb brüsszeli jelek is afelé mutatnak, hogy vagy a halasztás, vagy a megállapodás nélküli kizuhanás felé halad az ország, ahogy azt már tegnap is vázoltuk:
Nem olyan egyszerű a helyzet, mint elsőre látszik.
Hiába lépett fel ellene a helyi lakosság.
A régi szerződés felmondását november 29-éig érdemes eljuttatni a biztosítóhoz.
A 408 környéki szint megfogta a jegyzést.
Eddig tartott a brit cég piaci jelenléte a keleti szomszédunknál.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
Európa versenyképességi mutatói mély válságról árulkodnak.
