Az Európai Régiók és Városok hetére időzítve, a magyar szempontból lesújtó regionális versenyképességi index eredmények mellett tette közzé az Európai Bizottság a legfrissebb Eurobarométer felmérését az EU regionális politikájával kapcsolatos állampolgári tudatosságról. Ez a 2010-es, 2013-as, 2015-ös és 2017-es hasonló felmérések segítségével már lehetőséget ad arra, hogy tendenciákat is megfigyeljünk. Az egyik legfontosabb fejlemény, hogy összeurópai szinten 5%-ponttal 40%-ra, a legmagasabbra nőtt azon európai állampolgárok aránya, akik a saját környezetükben már hallottak EU-s pénzből megvalósuló fejlesztésről.
Magyarországon a megkérdezetteknek mindössze 63%-a hallott állítása szerint ilyen projektről a környezetében, ami bár 3%-pontos növekedés a 2017-es felméréshez képest, de az alábbi ábrák alapján inkább a 60-67% közötti tartományban hullámzásról és a visegrádi négyek között messze az utolsó helyről beszélhetünk.
Azon európai állampolgárok, akik a saját környezetükben már hallottak uniós pénzből megvalósuló fejlesztésről, 81%-ban azt mondták, hogy szerintük ennek a fejlesztésnek kedvező hatása van a saját városára, régiójára. Amint láthatjuk, ez a 81%-os arány is minden eddiginél magasabb.
A magyarok körében még az EU-átlagnál is magasabb a kedvező hatást mondó magyarok aránya (91%) és amint látjuk, ebben a tagállamok éllovasai között vagyunk.
A 91%-os magyar arány egyébként 2 év alatt 2%-pontos, azaz csekély növekedést jelent, míg figyelemre méltó, hogy a németeknél, belgáknál és olaszoknál 8-8%-ponttal szintén igen magasra ugrott ez az arány.
A felmérésben arra is rákérdeztek, hogy a felzárkóztatási források két legfontosabb alapjáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapról (ERFA) és a Kohéziós Alapról (KA) hallottak-e már az emberek, illetve esetleg mindkettőről hallottak-e már. Az alábbi ábra szerint a magyarok a hetedik legmagasabb arányban, 47%-ban mondták azt, hogy már mindkettőről hallottak, míg az EU-átlag csak 21%. Ez nem véletlen, hiszen nálunk a relatív fejlettség miatt fokozottabban az EU-források a gazdaságban, több mint 150 ezer projekt valósul meg csak ebben a fejlesztési ciklusban.
Figyelemre méltó azonban ezzel együtt is az, hogy 11%-ponttal nőtt 47%-ra azon magyarok aránya, akik mindkét uniós alapról hallottak már, ami a második legnagyobb növekedés 2 év alatt a tagállamok között.
Ahhoz képest, hogy mennyire sok projekt zajlik Magyarországon a magas uniós forrásbeáramlás mellett, az uniós projektről halló magyaroknak csak 42%-a mondta azt, hogy a személyes életét is kedvezően befolyásolták a fejlesztések.
Ez a 42%-os arány azonban szintén nagy, 9%-os ugrás eredményeként jött létre, azaz a korábbinál jóval többen mondták most azt, hogy a végrehajtott fejlesztések a saját életükre is kedvező hatást gyakorolnak.
Az előző három felmérésből kettő esetén a magyaroknak csak 33%-a mondta azt, hogy a végrehajtott fejlesztések az ő saját életére is kedvező hatást gyakorolnak, így a 42%-ra ugrás tekintélyes változás.
Érdekes a felmérésnek az a része is, hogy akik hallottak a környezetükben uniós fejlesztésről, milyen kommunikációs csatornán keresztül hallottak arról. Az elsőre tv-csatornát megjelölő válaszok aránya visszaszorulóban van, a nyomtatott újságoké stagnál, míg az internetes forrásból való tájékozódás határozottan emelkedik.
Magyarország esetén egyébként a legtöbben a fejlesztéseknél kötelező hirdetőtáblákról (billboard) veszik észre, hogy a közelükben valamilyen uniós fejlesztés zajlik, és azon országok közül, ahol szintén a hirdetőtáblákat jelölték meg első válaszként a legtöbben, a magyar 51%-os arány a legmagasabb. A cseheknél egyébként az internet, a németeknél a nyomtatott lapok az elsődleges információs forrás az uniós projektek esetén.
Érdekes a felmérésnek azon része is, amely azt vizsgálta, hogy a megkérdezettek szerint az összes (mind a 268) uniós régiót kell-e támogatni uniós pénzzel, vagy csak a legszegényebbeket, a magyarok közül csak 51% mondta azt, hogy mindegyik régiót. Ez az egyik legalacsonyabb arány és összefügg azzal, hogy az EU 20 legszegényebb régiója közül 4 sajnos még mindig Magyarországon található, így nem véletlen, hogy a magyarok nagyobb része csak a legszegényebb régióknak adná az EU-s pénzt.
Végül arra is érdemes rámutatni, hogy a felmérésben mely fejlesztési célokat jelölték meg a legtöbben, mint leginkább kívánatos uniós forrásfelhasználás. Talán nem meglepő, hogy az oktatási, egészségügyi és szociális infrastruktúra kategória kapta a legtöbb, 91%-nyi „szavazatot”, szorosan mögötte a környezetvédelem és a megújuló, illetve tiszta energiákba való befektetés. A kkv-támogatás, illetve a kutatás-fejlesztés és innováció ezekhez képest 10-11%-ponttal kevesebb említést kapott.
Magyarország egyébként ebből a mintából nem lóg ki, sőt: az egyik legmagasabb arányban (97%-nan) a magyarok is azt jelölték meg, hogy oktatási, egészségügyi és szociális infrastruktúrára célszerű költeni az uniós pénzekből.
Címlapkép forrása: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba