Ömlik ide az EU-s pénz, de sok magyar még mindig nem hallott a fejlesztésekről
Uniós források

Ömlik ide az EU-s pénz, de sok magyar még mindig nem hallott a fejlesztésekről

Bár egy főre vetítve az egyik legtöbb EU-forrást kapja Magyarország a mostani fejlesztési ciklusban is, mégis évek óta állítja azt a magyarok nagyjából egyharmada, hogy még mindig nem hallott a környezetében megvalósult EU-s fejlesztésről - derül ki a minap közzétett Eurobarométer felmérésből. Közben az, hogy a magyaroknak csak a kétharmada tud megnevezni a környezetében ilyen projektet, az uniós tagállamok rangsorában csak a nyolcadik legmagasabbnak számít. Európai szinten egyébként 5%-ponttal 40%-ra nőtt az EU-s fejlesztésekkel kapcsolatos tudatosság, és az emberek döntő többsége mind az EU-ban, mind Magyarországon egyértelműen kedvezőnek mondja a megvalósuló fejlesztések hatásait. A magyarok körében egyébként kiugróan nőtt azok aránya, akik a saját életükben is érzik a megvalósuló uniós fejlesztések kedvező hatását és a magyarok 97%-a támogatja azt, hogy uniós pénzből oktatási, egészségügyi és szociális fejlesztések jöjjenek létre.
Az EU jövőjéről és a gazdasági kilátásokról bőségesen lesz szó a Portfolio október 16-i Budapest Economic Forum konferenciáján. További részletek:

Az Európai Régiók és Városok hetére időzítve, a magyar szempontból lesújtó regionális versenyképességi index eredmények mellett tette közzé az Európai Bizottság a legfrissebb Eurobarométer felmérését az EU regionális politikájával kapcsolatos állampolgári tudatosságról. Ez a 2010-es, 2013-as, 2015-ös és 2017-es hasonló felmérések segítségével már lehetőséget ad arra, hogy tendenciákat is megfigyeljünk. Az egyik legfontosabb fejlemény, hogy összeurópai szinten 5%-ponttal 40%-ra, a legmagasabbra nőtt azon európai állampolgárok aránya, akik a saját környezetükben már hallottak EU-s pénzből megvalósuló fejlesztésről.

Magyarországon a megkérdezetteknek mindössze 63%-a hallott állítása szerint ilyen projektről a környezetében, ami bár 3%-pontos növekedés a 2017-es felméréshez képest, de az alábbi ábrák alapján inkább a 60-67% közötti tartományban hullámzásról és a visegrádi négyek között messze az utolsó helyről beszélhetünk.

Azon európai állampolgárok, akik a saját környezetükben már hallottak uniós pénzből megvalósuló fejlesztésről, 81%-ban azt mondták, hogy szerintük ennek a fejlesztésnek kedvező hatása van a saját városára, régiójára. Amint láthatjuk, ez a 81%-os arány is minden eddiginél magasabb.

A magyarok körében még az EU-átlagnál is magasabb a kedvező hatást mondó magyarok aránya (91%) és amint látjuk, ebben a tagállamok éllovasai között vagyunk.

A 91%-os magyar arány egyébként 2 év alatt 2%-pontos, azaz csekély növekedést jelent, míg figyelemre méltó, hogy a németeknél, belgáknál és olaszoknál 8-8%-ponttal szintén igen magasra ugrott ez az arány.

A felmérésben arra is rákérdeztek, hogy a felzárkóztatási források két legfontosabb alapjáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapról (ERFA) és a Kohéziós Alapról (KA) hallottak-e már az emberek, illetve esetleg mindkettőről hallottak-e már. Az alábbi ábra szerint a magyarok a hetedik legmagasabb arányban, 47%-ban mondták azt, hogy már mindkettőről hallottak, míg az EU-átlag csak 21%. Ez nem véletlen, hiszen nálunk a relatív fejlettség miatt fokozottabban az EU-források a gazdaságban, több mint 150 ezer projekt valósul meg csak ebben a fejlesztési ciklusban.

Figyelemre méltó azonban ezzel együtt is az, hogy 11%-ponttal nőtt 47%-ra azon magyarok aránya, akik mindkét uniós alapról hallottak már, ami a második legnagyobb növekedés 2 év alatt a tagállamok között.

Ahhoz képest, hogy mennyire sok projekt zajlik Magyarországon a magas uniós forrásbeáramlás mellett, az uniós projektről halló magyaroknak csak 42%-a mondta azt, hogy a személyes életét is kedvezően befolyásolták a fejlesztések.

Ez a 42%-os arány azonban szintén nagy, 9%-os ugrás eredményeként jött létre, azaz a korábbinál jóval többen mondták most azt, hogy a végrehajtott fejlesztések a saját életükre is kedvező hatást gyakorolnak.

Az előző három felmérésből kettő esetén a magyaroknak csak 33%-a mondta azt, hogy a végrehajtott fejlesztések az ő saját életére is kedvező hatást gyakorolnak, így a 42%-ra ugrás tekintélyes változás.

Érdekes a felmérésnek az a része is, hogy akik hallottak a környezetükben uniós fejlesztésről, milyen kommunikációs csatornán keresztül hallottak arról. Az elsőre tv-csatornát megjelölő válaszok aránya visszaszorulóban van, a nyomtatott újságoké stagnál, míg az internetes forrásból való tájékozódás határozottan emelkedik.

Magyarország esetén egyébként a legtöbben a fejlesztéseknél kötelező hirdetőtáblákról (billboard) veszik észre, hogy a közelükben valamilyen uniós fejlesztés zajlik, és azon országok közül, ahol szintén a hirdetőtáblákat jelölték meg első válaszként a legtöbben, a magyar 51%-os arány a legmagasabb. A cseheknél egyébként az internet, a németeknél a nyomtatott lapok az elsődleges információs forrás az uniós projektek esetén.

Érdekes a felmérésnek azon része is, amely azt vizsgálta, hogy a megkérdezettek szerint az összes (mind a 268) uniós régiót kell-e támogatni uniós pénzzel, vagy csak a legszegényebbeket, a magyarok közül csak 51% mondta azt, hogy mindegyik régiót. Ez az egyik legalacsonyabb arány és összefügg azzal, hogy az EU 20 legszegényebb régiója közül 4 sajnos még mindig Magyarországon található, így nem véletlen, hogy a magyarok nagyobb része csak a legszegényebb régióknak adná az EU-s pénzt.

Végül arra is érdemes rámutatni, hogy a felmérésben mely fejlesztési célokat jelölték meg a legtöbben, mint leginkább kívánatos uniós forrásfelhasználás. Talán nem meglepő, hogy az oktatási, egészségügyi és szociális infrastruktúra kategória kapta a legtöbb, 91%-nyi „szavazatot”, szorosan mögötte a környezetvédelem és a megújuló, illetve tiszta energiákba való befektetés. A kkv-támogatás, illetve a kutatás-fejlesztés és innováció ezekhez képest 10-11%-ponttal kevesebb említést kapott.

Magyarország egyébként ebből a mintából nem lóg ki, sőt: az egyik legmagasabb arányban (97%-nan) a magyarok is azt jelölték meg, hogy oktatási, egészségügyi és szociális infrastruktúrára célszerű költeni az uniós pénzekből.

Címlapkép forrása: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
RSM Blog

A HR hatása az M&A ügyletekre

Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában a második legfontosabb lépés egy tranzakciós célpont értékelésekor. A H

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Mérgező víz folyik a csapból? Itt a térkép, több százezer magyart érinthet

Vezető modellező/ pénzügyi modellező

Vezető modellező/ pénzügyi modellező
Agrárszektor Konferencia 2024
2024. december 4.
Graphisoft - Portfolio Construction Technology & Innovation 2024
2024. november 27.
Mibe fektessünk 2025-ben?
2024. december 10.
Property Awards 2024
2024. november 28.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Díjmentes előadás

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez

Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.

Díjmentes előadás

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?

Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?

Ez is érdekelhet
Toronymagasan verjük a régiós mezőnyt az EU-pénzek fontos adataiban