Nagy István: csak 2023-ban jön új EU-pénz az agráriumba, fektessenek be addig is!
Uniós források

Nagy István: csak 2023-ban jön új EU-pénz az agráriumba, fektessenek be addig is!

Gigantikus fenntarthatósági kihívások előtt áll a világ 2050-ig, és ezek szükséges megoldása nagyon vonzóvá teszi a magyar agrárgazdaságba való befektetéseket - hangsúlyozta az 57. Közgazdász-vándorgyűlés nyitó szekciójában Nagy István. Az agrárminiszter lényegében új forrásokat és új agrárbefektetéseket szorgalmazott az ágazatnak, hiszen a már ismert uniós forrásokon felül új uniós források várhatóan csak 2023-ban érkeznek, a 3-4 évig tartó finanszírozási rés pedig szavai szerint nem megengedhető egy ennyire fontos ágazat számára.

"Klímaváltozás - változó agrárgazdasági és élelmiszerpiaci klíma" címmel tartott előadást a vándorgyűlés nyitószekcióján Nagy István és rögtön rámutatott egy gigantikus kihívásra: 

2050-re 10 milliárdan leszünk a bolygón, így számítások szerint 70%-kal több élelmiszerre lesz szükség, miközben a globális termőföld volumen egyharmaddal csökken, egyúttal a termeléshez szükséges vízfelhasználás jelentősen nőni fog.

Ezt a helyzetet tehát nagy kihívás lesz kezelni, de ennél rövidebb távon is jelentős kihívás szavai szerint az, hogy 10 éven belül 40%-kal több fehérjére lesz szükség a világon. 

Az agrárminiszter szerint ezen hatalmas kihívások kezelését az agrárgazdaság egyedül nem tudja vállalni, ezért szövetségesekre van szüksége más területekről és célzott ezzel arra, hogy a közgazdász-társadalom felől is várja a szövetségeseket. A technológiai fejlődést nem kerülhetjük el és a klímaváltozás ezt meg fogja gyorsítani, ugyanígy a magyar agrárium sem kerülheti el sem a klímaváltozás következményeit, sem a technológiai fejlődést - rögzítette.

Elmondása szerint 2010-2018 között a magyar agrárgazdaság kibocsátása 153%-kal bővült, amit örvendetesnek nevezett, de közben arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon az EU-átlagnak csak az 53%-át érik el a gazdák az 1 hektárra jutó előállított jövedelem terén. Jó hírként hozzátette: 

a magyar agráriumban 60%-os fejlődési potenciális rejtőzik, így a közönségnek is üzenve rámutatott: az az agrárgazdasági befektetések kilátásai nagyon jók Magyarországon, érdemes befektetni, pénzt tenni az ágazatba.

Ehhez kapcsolódóan megjegyezte: az elmúlt időszakban meghirdetett uniós pályázatok közül számos esetben négyszeres volt a túljelentkezés, azaz erőteljes az agrárpiaci forrásigény, de közben legközelebb 2023-ban érkezik friss forrás a magyar agráriumba, a gazdák kezébe (a 2021-2027-es ciklusból), így a versenyképesség növeléséhez nem engedhetünk meg 4 év finanszírozási szünetet. 

Nagy István előadásának további lényeges üzenetei a klímaváltozás szemszögéből: 

  • Az elmúlt 50 évben a termőtalajok tápanyag tartalma 95%-kal csökkent, miközben termőtalaj több nem lesz, sőt csökken a mennyisége is. Emiatt nagyon gondosan kell tehát bánni vele, mert például a helytelen művelés tovább is rontja a minőségét és csökkenti a talaj szénmegkötési képességét is.
  • A jól működő öntözéses gazdálkodás mindenképpen szükséges, de emellett a talajművelés helyes módja is rendkívül fontos. Számos példa van arra, hogy a jobb földművelési technológia és a tudás, az innováció beiktatása jelentősen javítani tudja a termésátlagokat ugyanolyan talajon ugyanolyan földrajzi térségben is.
  • Emlékeztetett arra, hogy a kormány döntött arról, hogy évi 17 milliárd forintot fordít öntözési technológiák javítására (10 év alatt 170 milliárdos program), amellyel megfelelő mennyiségű vizet tudnak odavezetni a földekhez és tárolni tudják a túl sok vizet, ha arra van szükség.
  • Az a kormány célja, hogy 2024-ig további 100 ezer hektár termőföldet vonjanak be a termelésbe részben az öntözhetőség javításán keresztül. Számítások szerint ez évi 20 milliárd forintos agrárgazdasági kibocsátás-növekedést tud majd előidézni.
  • A termőföld mellett a levegő tisztaságának javítása is fontos cél, és itt lényeges részcél az ammónia-kibocsátás csökkentése (a mezőgazdaságon belül az állattartás és azon belül a trágyakezelés generálja a sok kibocsátást). Itt a középtávú cél az egyharmados kibocsátás-csökkentés.
  • Jelenleg is dolgozik a kormány az országos levegőszennyezés csökkentési program, összhangban az EU-s célkitűzésekkel.
  • A korszerű mezőgazdasági termelés egyértelműen a digitalizáció javításán múlik, a digitális agrármegoldások versenytényezők is és a környezetvédelem szempontjából is nélkülözhetetlenek (pl. precíziós gazdálkodás).
  • Nagy kihívást jelent, hogy a magyar gazdatársadalom 55%-a 65 évnél idősebb, miközben a 35 évnél fiatalabbak aránya mindössze 6,5%. Ezt a kihívást is oldhatja részben az agrárgazdaság digitalizációja, illetve a precíziós gazdálkodás, amely egyúttal kevesebb erőforrás- és például műtrágya-felhasználást is lehetővé tesz.
  • Magyarország elsőként fogadta el a digitális agrárstratégiát az összes uniós tagállam között. A program az összes ágazat kapcsán tartalmazza a kihívásokat, a megoldási irányokat és azt is, hogy hogyan csökkenthető az ökológiai lábnyoma a magyar gazdaságnak és társadalomnak.
  • A közelmúltban jelentősen, 80-130% körüli mértékben, megemelte a kormány az erdőtelepítési és fenntartási támogatásokat hektáronként, sőt a fenntartásra adott támogatásokat az eddigi 4-7 éves időtáv helyett már 12 évre növelték.
  • Elmondása szerint a rosszabb minőségű talajoknál és azokban a gazdaságokban, amelyeknél például csak az uniós támogatások mellett jön ki nulla körülre a gazdasági eredmény, érdemes megfontolni az erdőtelepítést, amely egyúttal nemcsak gazdasági, hanem klímavédelmi szempontból is fontos. Nagy István jelzése szerint 25 ezer hektárt szeretnénk telepíteni 2-3 éves távon.
  • Magyarországon jelentős probléma az élelmiszer pazarlás, a sok élelmiszer hulladék kidobása (évente 3 millió tonna élelmiszert dobunk ki, ami 45 ezer kamion rakterének felel meg). Fejenként 68 kg élelmiszert dobunk ki évente, ami nemzetközi szinten is az egyik legmagasabb arány, és a NÉBIH felmérése szerint ennek csaknem a fele elkerülhető lenne tudatosabb vásárlással és felhasználással. A miniszter felhívta a figyelmet a "Maradék nélkül" című magyarországi élelmiszer kampányra, amely sikeres nemzetközi programok itthoni leképeződése.

Címlapkép forrása: MTI/Czeglédi Zsolt

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
Holdblog

Trump klímapánikot hozott a tőzsdén! 

A globális klímavédelmi törekvések tegnap nagy pofont kaptak. Köztudott, hogy Trump hülyeségnek tartja a klímaváltozást és a hagyományos, fosszilis energia híve.   Két sokatmondó idézet

Holdblog

Make forint great again

Már megint forintot támasztunk, a bitcoint azt gyengítjük, de már nem a dzsungelben lakunk! Parázs választási műsorunk már a hanglemezboltokban, jó szórakozást! Milyen platformokon találjáto

Kiszámoló

412 forint egy euró. Maradhat?

Hála a magas forint alapkamatnak, egy ideig még tartotta magát a forint, majd a múlt heti borzalmas gazdasági adatok a szakadékba lökték az árfolyamát, a mai amerikai választások eredménye ped

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Itt a láthatatlan béke, amivel Európa tárgyalóasztalhoz ültetheti Putyint
Digital Transformation 2024
2024. november 14.
Agrárszektor Konferencia 2024
2024. december 4.
HR (R)Evolution 2024 - Powered by Prohuman & Pénzcentrum
2024. november 13.
Graphisoft - Portfolio Construction Technology & Innovation 2024
2024. november 27.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Díjmentes előadás

Kereskedés a magyar piacon kezdőknek

Minden, amit a hazai parkettre lépés előtt tudni érdemes.

Díjmentes előadás

Tőzsdei megbízások helyes használata

Kérdések és válaszok azzal kapcsolatban, hogy mire figyelj, ha kezdő befektető vagy!

Ez is érdekelhet
orbán viktor a budapesti eu-csúcson 2024. november 8-án.