• Megjelenítés
Weinhardt Attila

Weinhardt Attila

Elemző

Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát „Befektetési stratégiák egyszerűen”, illetve „Kereskedési pszichológia egyszerűen” címmel. Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta és azóta is vezeti a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő a magyar média világában.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1195
Tényleg történelmi lépésre készülnek Merkelék vírus ügyben – Íme, a magyar kormánynak is fontos szálak

Tényleg történelmi lépésre készülnek Merkelék vírus ügyben – Íme, a magyar kormánynak is fontos szálak

Az elmúlt két hétben a jelek szerint nagyobb előrelépés történt az európai integráció mélyítésének rögös útján, mint előtte évek alatt, hiszen a német alkotmánybíróság május 5-i példátlan döntése után múlt kedden Európa történelmi jelentőségű megsegítéséről állapodott meg a német CDU/CSU pártszövetség. Ebből pedig mostanra eljutottunk odáig, hogy az évekig tartó ellenkezést feladva hajlandó Németország a közös uniós adósságkibocsátásra a koronavírus miatti helyreállítási alapnál. Mindez több szálon keresztül a magyar kormány gazdaság(politika)i stratégiájára is jelentősen kihat. Éppen ezekről a kérdésekről egyeztetett ma Orbán Viktor magyar, illetve a többi visegrádi kormányfő Angela Merkel német kancellárral.

Nagy dologra készülnek Merkelék vírus ügyben, amiért komolyan aggódhat a magyar kormány

Nagy dologra készülnek Merkelék vírus ügyben, amiért komolyan aggódhat a magyar kormány

Őszig Angela Merkel kormányának hadügyminisztere volt, most az Európai Bizottságot vezeti Ursula von der Leyen és a legfrissebb jelek szerint ők ketten valami olyan nagy dologra készülnek, ami egyszerre pipálná ki a koronavírus-válságból való uniós helyreállítás feladatát és védené ki az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjának német alkotmánybírósági elkaszálását. Látszólag két teljesen különálló témáról van szó, de váratlanul mégis összekapcsolódtak és (kényszerből) a szorosabb gazdaságpolitikai integráció felé terelhetik az Európai Uniót. Sőt, Merkel szerdán már politikai unióról is beszélt. Mindez, illetve a két témával járó következmények több szempontból is kifejezetten nyugtalanítóak lehetnek az Orbán-kormánynak, hiszen alávágnának a magyar gazdaságstratégiának és a nemzetállamok laza együttműködését szorgalmazó modellnek is.

Nincs plusz EU-pénz a vírusválságra, de azért könnyebb a kormány dolga - Hatalmas pályázati keret jön nyárig

Nincs plusz EU-pénz a vírusválságra, de azért könnyebb a kormány dolga - Hatalmas pályázati keret jön nyárig

Egyetlen eurócentnyi többlettámogatást sem ad Magyarországnak az Európai Bizottság a koronavírus válság kezelésére a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus keretén felül, így tévesek a plusz EU-pénzről szóló állítások – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Perényi Zsigmond. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára azt viszont elismerte, hogy a Bizottság által lazított állami támogatási és EU-s pénzfelhasználási szabályok tényleg megkönnyítik a tagállami kormányok dolgát, hiszen rugalmasabban tudják felhasználni a 7 évre euróban járó támogatásokat. Utóbbiak a forint gyengülése és a keret túlvállalása miatt itthon jelentősen tovább bővülnek: Perényi jelzése szerint idén nyárig akár több mint 1000 milliárd forintnyi EU-pályázati keret jelenik meg.

Koronavírus: hirtelen nagyon felpörgött a kormány EU-s pénzosztása Magyarországon

Koronavírus: hirtelen nagyon felpörgött a kormány EU-s pénzosztása Magyarországon

Több mint egy éve nem született annyi uniós pályázati támogatási döntés, mint április közepe óta és a támogatások kifizetése is láthatóan felpörgött a koronavírus-válság itthoni kitörése óta – derül ki a Portfolio vizsgálatából. Ezekre a döntésekre egyrészt az adott sürgetést, hogy a válságot tompítani kell, másrészt az, hogy bár euróban nem kap több támogatást az ország, mint amit eleve megítéltek a 2014-2020-as ciklusra, de a pénztömeg itthon forintban jóval többet ér a forint gyengülése miatt és közben Brüsszel jócskán fellazította a pénzfelhasználás szabályait is. Mindezekkel a lehetőségekkel a kormány a következő hónapokban bizonyára még erőteljesebben élni fog, így amint már rámutattunk: valójában az EU-pénz lesz itthon a gazdaságélénkítés legfőbb csatornája.

Gigantikus harc indult a példátlan német döntéssel, ami az EU jövőjét is alááshatja

Gigantikus harc indult a példátlan német döntéssel, ami az EU jövőjét is alááshatja

Gigantikus jogi és hatalmi harcot indított el a német alkotmánybíróság keddi határozata, amelynek úgy kell megfelelni, hogy közben se az Európai Központi Bank, se a német Bundesbank függetlensége ne sérüljön és közben például az olasz államadósság is finanszírozható maradjon az alacsonyan tartott kötvényhozamokkal. Ebből a sokfrontos harcból pedig már rögtön érezhetjük, hogy itt valami tényleg extrém dolog történik, ami az Európai Unió és benne az eurórendszer alapjait is megrengetheti.

Időben és kellő szigorral lépett fel Magyarország a koronavírus ellen? – Ezek az ábrák mutatják a választ

Időben és kellő szigorral lépett fel Magyarország a koronavírus ellen? – Ezek az ábrák mutatják a választ

Picit talán tétovázva, de aztán hirtelen az Európában átlagosnak mondható szigorral lépett fel Magyarország a koronavírus terjedésének legelső szakaszában, míg a környékbeli országokban és a főbb európai gócpontokban inkább fokozatosan léptek a korlátozó intézkedések terén – derül ki az Oxford COVID-19 kormányzati válaszlépéseket követő adatbázis ábráiból. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy a Magyarországon hetekig fenntartott kormányzati szigor a 100 pontos skálán 80 pontosnak felel meg, ami a régiós országokban alkalmazott szigornak megfelelő, miközben enyhébb az olasznál, de szigorúbb az amerikainál. Utóbbi ország ábrái nagyon rosszat vetítenek előre, hiszen éppen akkor lazítanak, amikor az esetszám mind a halálozásban, mind az igazolt fertőzöttek számában még meredeken emelkedik.

Vírusválság: visszatérünk még valaha a normális kerékvágásba?

Vírusválság: visszatérünk még valaha a normális kerékvágásba?

Nagyon sokan kérdezik tőlem a koronavírus-válság miatt, hogy mikor tér már végre vissza az élet a megszokott, normális (?) kerékvágásba, és a kijárási korlátozások, szociális távolságtartás mikor ér már véget. A válaszom február vége óta egyre nagyobb bizonyossággal mindig ugyanaz: sokkal hosszabb idő után, mint ahogy azt a legtöbben gondolják. Könnyen lehet ez egy-másfél év is, aminek a végén egészen máshova juthatunk, mint ahonnan elindultunk a válság kezdetén.

Hanyatló forint, felértékelődő EU-pénzek: valójában ebből élénkít a kormány a vírusválság idején

Hanyatló forint, felértékelődő EU-pénzek: valójában ebből élénkít a kormány a vírusválság idején

Érdemi költségvetési költekezés nélkül, forrásátcsoportosítással igyekszik támogatni a gazdaságot a kormány a vírusválság közepette, hogy a deficit ne szálljon el, miközben a forint esése miatt bő 1000 milliárd forinttal több EU-pályázatot hirdethet meg és valójában ez adja most a gazdaságélénkítés gerincét – rajzolódik ki egy Költségvetési Tanácsnak küldött pénzügyminisztériumi levélből és egy friss kormányhatározatból.

A legnevesebb nyugati lapok is benézték, mennyi EU-pénzt húz be Magyarország a koronavírusra

A legnevesebb nyugati lapok is benézték, mennyi EU-pénzt húz be Magyarország a koronavírusra

Bár már hetek óta világosan lehet tudni, hogy a koronavírus miatt áthangolt 2014-2020-as EU-pénzekből csak elméletben jogosult lehívni Magyarország a legtöbbet a tagállamok közül és a valóságban a leginkább sújtott Olaszország és Spanyolország kapja a legtöbbet, mégis erre a téves magyar helyzetértelmezésre húzzák fel még a legrangosabb nyugati lapok is a cikkeiket, amikor a rendeleti kormányzás miatt bírálják az országot és retorziót sürgetnek az uniós döntéshozóktól. Ez egyébként leghamarabb a most csütörtöki telefonkonferenciás EU-csúcson jöhetne, így érdemes lesz most is résen lennünk.

Koronavírus: annyira nem segít Brüsszel, hogy máris átutalt 108 milliárdot Magyarországnak

Koronavírus: annyira nem segít Brüsszel, hogy máris átutalt 108 milliárdot Magyarországnak

A Portfolio számításai szerint az elmúlt napokban 304 millió eurónyi, mintegy 108 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át Magyarországnak az Európai Bizottság és ugyanennyit fog még a következő két hétben is, hogy ezzel a likviditással is segítse itthon a koronavírus elleni küzdelmet. Fontos, hogy ez a bő 200 milliárd forint nem plusz pénz, hanem pár hónappal előrehozott kifizetés, de van egy ezen felül nem visszafizetendő EU-s pénz tétel is legalább 280 milliárd forint értékben. És mindez csak a kezdet: további több milliárd eurónyi mozgásteret is megteremtett a Bizottság a magyar kormánynak az EU-pénzek itthoni felhasználásában, hogy a koronavírus elleni küzdelmet rugalmasan segítse. Azt tehát nem lehet mondani, hogy a válsághelyzetben nem segít Brüsszel, azt viszont igen, hogy éppen most üt vissza az a stratégia, amiért eddig vertük a mellünket. Ez egyébként nem egyedi: 13 másik tagállam ugyanígy járt.

Elszálló eurónál és leálló gazdaságnál mi legyen az EU-pályázatokkal? - Íme a javaslatok

Elszálló eurónál és leálló gazdaságnál mi legyen az EU-pályázatokkal? - Íme a javaslatok

A fizikai találkozást igénylő képzési pályázatok azonnal ellehetetlenültek, és egyébként is akkorát üt a mostani válság a legtöbb EU-s fejlesztés megvalósíthatóságán, hogy ki kell tolni a megvalósítási határidőket, közben pedig nagyon gyors döntés kell a legtöbb fejlesztéspolitikai területen – ez volt az a három főbb üzenet, ami a Portfolio koronavírus miatti szakértői körképében a legtöbbször visszaköszönt. A választ küldők sok problémás területet azonosítottak a létszámtartási és árbevétel növelési vállalásoktól kezdve az euróárfolyam elszállásán át a cégek likviditását nehezítő utófinanszírozási és fedezeti követelményekig. Egyúttal azonban nagyon sok szakmai javaslatot is megfogalmaztak, hogy mely problémákat hogyan lehetne enyhíteni, illetve orvosolni. Az alábbiakban a három kérdésünkre válaszokat küldő szakértők nevének abc-sorrendje alapján közöljük a visszajelzésket.

Hiába a példátlan EU-s döntés és mégsem lendít sokat Magyarországon?

Hiába a példátlan EU-s döntés és mégsem lendít sokat Magyarországon?

Mivel a magyar kormány a 7 évre szóló EU-pénzeknek már több mint 100%-át elosztotta, így elvileg nem segít rajtunk az a hétvégi példátlan uniós döntés, hogy a koronavírus elleni küzdelemre lehet fordítani a még megmaradt fejlesztési forrásokat. Azért távolról sem ilyen rossz a helyzet, hiszen igenis azonosítani tudunk több milliárd eurónyi gazdaságfejlesztési mozgásteret három főbb ok miatt, így mégiscsak nagyon jól jön a friss EU-s döntés.

Íme a koronavírus láncreakciója, amitől bedőlhet az olasz gazdaság és beleremeghet az eurózóna

Íme a koronavírus láncreakciója, amitől bedőlhet az olasz gazdaság és beleremeghet az eurózóna

Európa talán legsebezhetőbb gazdaságának erőközpontját találta telibe a koronavírus, ami számos, igencsak szerteágazó gazdasági-pénzügyi láncreakciót indíthat be. Ennek első jeleit már látjuk is, és mindezt fel is erősítette az Európai Központi Bank új elnökének szerencsétlenül elsült múlt csütörtöki kijelentése. Néhány hónap múlva, amikorra a vírus már remélhetőleg lecseng, elképzelhető, hogy egy gazdaságilag talán még nagyobb problémával állunk majd szemben: mit kezdjünk Olaszországgal, és annak brutálisan nagy adósságával? Nem állítjuk, hogy a láncreakciók végül teljesen bedöntik Olaszországot, és állami mentőcsomagra kényszerítik, amibe az egész eurózóna is beleremeg, hiszen máris sok fontos, ennek esélyeit csökkentő intézkedés született, de ezekkel együtt is jelentős még a kockázata ennek a negatív forgatókönyvnek.

Annyira a szegény magyar régiókba megy az EU-pénz, hogy toronymagasan Budapest nyer

Annyira a szegény magyar régiókba megy az EU-pénz, hogy toronymagasan Budapest nyer

Kereken 2000 milliárd forintnyi EU-pénzt nyertek el a 2014-2020-as ciklus forrásaiból a Budapesten megvalósuló projektek, ami a 7 évre jutó összes EU-támogatás 24%-a, így tehát messze a legfejlettebb város nyerte el a legtöbb pénzt az ország nagyvárosai közül - derül ki a Portfolio összesítéséből. Ez a felzárkóztatási politika logikájával szembemenő folyamatnak tűnik, de a 2000 milliárd forint jelentős része vidéken hasznosul, így nem annyira "nyerte szét" magát Budapest. Régiós szinten egyébként még kijön az, hogy a legszegényebb régiók kapják a legtöbb EU-pénzt, de megyei szinten már ennek csaknem az ellenkezője igaz. Ez arra utal, hogy a mostani támogatáspolitikai ciklus fő nyertesei Budapest mellett a fejletlenebb régiókban lévő viszonylag fejlett nagyvárosok, mint például Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc, amelyek ügyesen vonzották magukhoz a nagy pénzeket.

Nem bűvészkedünk az állami vagyonnal (Interjú Bártfai-Mager Andreával)

Nem bűvészkedünk az állami vagyonnal (Interjú Bártfai-Mager Andreával)

Következetes, ciklusokon átívelő állami vagyongyarapítást hajt végre a kormány – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Bártfai-Mager Andrea. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter sok más mellett a Magyar Posta és a tömegközlekedési cégek jövőjéről, illetve a Mátrai Erőművel és a takarékszövetkezeti integrációval kapcsolatos kormányzati álláspontról is részletekbe menően beszélt nekünk. Megkérdeztük azt is, meddig és mi alapján választják ki a Budapest Bank új tulajdonosát.

Csúsztatós cikkben magyarázkodik a négy fukar, miért nem akar többet fizetni az EU-kasszába

Csúsztatós cikkben magyarázkodik a négy fukar, miért nem akar többet fizetni az EU-kasszába

Eddig is gyanakodva néztem a négy fukarnak csúfolt uniós tagállam érvelését amellett, hogy a britek távozására hivatkozva miért kardoskodnak az eddiginél jóval kisebb 2021-2027-es uniós költségvetés mellett. Egy most kiadott közös cikk tartalma azonban még furcsábban hat pár nappal a rendkívüli EU-csúcs előtt, ráadásul több csúsztatás is belekeveredett a magyarázkodásba, így nem árt tisztázni az érvek mögöttes tartalmát.

Bűvös határon túl az Orbán-kormány pénzosztása

Bűvös határon túl az Orbán-kormány pénzosztása

Januárban kétéves csúcsra, csaknem 290 milliárd forintra ugrott az EU-támogatások havi kifizetése Magyarországon, így az összesen kiutalt támogatás átlépte a kerek 7000 milliárdos határt – derül ki a Portfolio szokásos hónap eleji vizsgálatából. Közben a gazdaságfejlesztési pályázatoknál tömegesen mondott vissza szerződéseket a hatóság, így havi szinten szokatlan módon csökkent a megítélt összes támogatás darabszáma. A felpörgő itthoni támogatás-kifizetéssel párhuzamosan Brüsszelből csak 45 milliárd forintnyi átutalás érkezett, így az év első hónapjában újra nagyobb terhet jelentett a magyar államháztartásnak az EU-s programok finanszírozása.

Többszörös szorításba került a kormány az EU-pénzeknél – Hogyan jön ki ebből?

Többszörös szorításba került a kormány az EU-pénzeknél – Hogyan jön ki ebből?

Egyszerre lenne érdeke a magyar kormánynak a további időigényes tárgyalás a 2021-2027-es uniós költségvetésről, mert így hátha javítható a magyar eredmény, és közben az is, hogy már ebben a hónapban megállapodjanak róla, mert ez kevésbé veszélyeztetné a 2021—2022-es itthoni gazdasági teljesítményt. Ugyanígy az EU-pénzek belső szerkezetében, a felzárkóztatási és agrártámogatásoknál is erős szorításba került a kormány, akárcsak a jogállamisági feltételek uniós kifizetéshez kötésében. Most úgy tűnik, hogy ebből a többszörös szorításból a február 20-i rendkívüli EU-csúcson ki fog törni a kormány, mert megszületik a nagy alku, de az, hogy mi lesz ennek az alkunak magyar szempontból az eredménye, még nagy kérdés.

Körmére néztek az M6-os autópálya befejezésének: rögtön 200 millióval olcsóbb lett

Körmére néztek az M6-os autópálya befejezésének: rögtön 200 millióval olcsóbb lett

Nincs szükség itthon az EU-s fejlesztések ellenőrzésének szigorítására, inkább a meglévő lehetőségeket kell jobban kihasználni a korrupciós és csalási kockázatok visszaszorítására – mondták a téma szakértői a Transparency International Magyarország pénteki konferenciáján. Néhány elég erős kijelentés is elhangzott az eseményen: az Európai Bizottság egyik illetékese azt firtatta, hogy miért nem ülnek többen börtönben az uniós pénzekkel visszaélés miatt, amire egy kormányzati illetékes megjegyezte: a hatalmi ágak szétválasztása terén kell keresni a választ. Egyébként nagyon egyszerű módszer is létezne a túlárazások kivédésére, csak valamiért nem lép senki. Azt is kiderült: kézzelfogható anyagi előnyei vannak, ha minél inkább bevonják a nyilvánosságot a projektek nyomon követésébe, ugyanis hirtelen 200 millió forinttal 1,3 milliárdra sikerült lefaragni az M6-os autópálya Bóly-Ivánvárda közötti szakaszának tervezésére kiírt közbeszerzésben a becsült árat egy civil ellenőrző mechanizmus keretében.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kiderült: Magyarország történelmi méretű segítséget nyújt Ukrajnának
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility