Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
A közelmúlt politikai híreinek forgatagában a technológiaalapú állami pénz jövője szempontjából fontos fejlemény történt. Az oroszországi Kazanyban tartott BRICS-csúcstalálkozón a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) bejelentette, hogy kilép a digitális eszközzel és fizetésekkel kapcsolatos mBridge projektből.
A 2022-ben a központi bankok digitális valutáinak elszámolóházaként tervezett mBridge a BIS munkáját horgonyozta le egy globális bankközi elszámolási rendszer felé annak érdekében, hogy a jegybanki digitális valutákat bármilyen kormány ellenőrzésén kívül kapcsolja össze. A blokklánc-technológia hatékonysági előnyeit kihasználva az mBridge választ kínált mindazoknak, akik kiábrándultak a lassú és drága határokon átnyúló fizetésekből. Még júniusban a BIS megduplázta a kezdeményezés támogatását, és Szaúd-Arábiát is felvette az alapító központi bankok közé, és továbblépett a kísérleti fázisból.
Kétségtelenül a Kazanyból érkező geopolitikai ellenszél miatt Agustín Carstens, a BIS vezérigazgatója október végén a G30 Csoport (központi bankárokból, közgazdászokból és magánfinanszírozókból álló szervezet – a szerk.) ülésén elmondta, hogy
nem tudunk közvetlenül támogatni egyetlen BRICS-projektet sem, mert nem működhetünk együtt szankciókkal sújtott országokkal.
Carstens kijelentése a nyugati fővárosokban növekvő feszültséget tükrözte. Miközben sokan támogatják az új technológiák felhasználására irányuló erőfeszítéseket, hogy a pénzügyi rendszert hatékonyabbá és egyenlőbbé tegyék, ugyanakkor nem akarnak egy olyan világrendet bevezetni, amely már nem a nyugati törvényeken és normákon alapul.
Az amerikai titkosszolgálatok már régóta rámutattak erre az ellentmondásra, amikor olyan lator államok kapcsán fogalmaztak meg figyelmeztetéseket, amelyek a szankciókat megkerülő alternatív elszámolási mechanizmusokat építenek ki, vagy virtuális eszközöket használnak a kétoldalú kereskedelem megkönnyítésére (például Oroszország és Kína között).
Kazanyban a BRICS-vezetők nem csináltak titkot abból, hogy egy új pénzügyi rend létrehozására és a dollár elvetésére törekszenek,
visszhangozva azt a régóta hangoztatott orosz törekvést, hogy egy olyan blokklánc-alapú BRICS-valutát kell létrehozni, amely megerősítené a nyugati szankciókkal szembeni kereskedelmet.
A nyugati politikai döntéshozók így most azzal a kényelmetlen kérdéssel néznek szemben, hogy vajon a nyugati értékekbe ágyazott, határok nélküli digitális gazdaságról alkotott víziójukat valóban egy olyan állami irányítású modell szolgálja-e a legjobban, amelyben a központi bankok kapnak központi szerepet, és nemzetekfeletti szinten szervezik a kereskedelmet. Elvégre is az elmúlt 80 évben a magánszektoron alapuló, államilag ellenőrzött rendszer volt a norma.
- A közvetített magánpénz volt az, amely a nyugati szabályokat és normákat exportálta, pénzügyi védőbástyát hozott létre a NATO-tagállamok határain túl, valamint az amerikai szankciókat és pénzmosás elleni intézkedéseket a globális banki és kereskedelmi rendszerbe ágyazta.
- A bankok és a multinacionális cégek a bolygó szinte minden szegletébe elviszik a dollárt, egyúttal az amerikai valuta és pénzügyi rendszer követeiként szolgálnak.
- Ez a rendszer évtizedek óta gátat szab a pénzmosókkal, a terrorizmus állami támogatóival, a kábítószer-kereskedőkkel és más bűnözőkkel szemben, arra kényszerítve őket, hogy egyre kreatívabb módszereket találjanak annak kijátszására.
A digitális pénz szabályozatlan formáinak lator államok általi gyors elterjesztése azonban felerősítette a vitákat – mind a BRICS-országok, mind a nyugati vezetők körében – a meglévő globális pénzügyi architektúra felülvizsgálatával kapcsolatban.
Nem meglepő, hogy a BRICS-országok olyan projektek élére álltak, mint az mBridge, mivel ez a projekt felboríthatja a fennálló Bretton Woods-i rendet.
A nyugati vezetőknek azonban a helyett, hogy elzárkóznak az mBridge és az új globális kereskedelmi és fizetési rendszerek sikeres kísérleti projektjei elől, inkább azon kellene elgondolkodniuk, miként tudnák a legtöbbet kihozni ezekből.
Ahogyan a régi nemzetközi pénzügyi rendszerek a nyugati politikai célokat szolgálták, úgy az új digitális megoldásokkal is meg lehet tenni ezt.
Mivel az mBridge már megmutatta, hogy a blokklánc technológia képes összekapcsolni a globális gazdaságot az internetsebességű tranzakciók révén, a kérdés már csak az, hogyan lehet megtalálni a megfelelő egyensúlyt az állami és a magán szektor szerepvállalása között.
A válasz megtévesztően egyszerű lehet: a BRICS víziójának legígéretesebb alternatívája a meglévő architektúra megtartása párhuzamosan a dollárt, eurót és fontot közvetítő rendszerek modernizálásával. A dolgok jelenlegi állása szerint a devizaforgalom nagyjából 90%-a még mindig dollárban zajlik, de a Pénzügyi Stabilitási Tanács (Financial Stability Board – FSB) legutóbbi, a határokon átnyúló fizetésekről szóló értékelése azt hangsúlyozza, hogy a törékeny, lassú és drága fiat-pénzrendszer korszerűsítésre szorul. Mivel a fogyasztók határokon átnyúló fizetési költségei emelkednek, Amerika nem is olyan titkos fegyvere a rendszer hiányosságainak kezelésére és ellenfelei törekvéseivel szemben az, hogy egyszerűen támogatja a szabályozott digitális dollárra vonatkozó megoldásokat, és hagyja, hogy a magánszektor továbbra is azt tegye, amit eddig is tett.
Vajon a nyugati politikai döntéshozók fel tudják-e venni a versenyt a BRICS-vezetők digitalizáció iránti lelkesedésével, és lépéseket tudnak-e tenni a digitális dollár szabályozása érdekében? Ha igen, akkor az egyik első lépésüknek a digitális magánpénzek szabályozási struktúrájának létrehozása kellene lennie dollár stable coinok formájában, amely már kétpárti támogatást élvez az amerikai szenátusban és a képviselőházban. Az akár állami vagy magán kibocsátású digitális dollár biztonságos, megbízható és szabályozott használatára vonatkozó amerikai standardok kodifikálása hiteles válasz lenne azok számára, akik a dollár használata és a digitális gazdaságban való részvétel közötti ellentmondásokra hívják fel a figyelmet.
Ezzel szemben az mBridge és a tokenizáció technológiai következményeinek figyelmen kívül hagyása jelentős stratégiai veszteséget eredményezhet.
A dollár közeledik ahhoz a helyzethez, hogy a globális elszámolásoknak ne az abszolút, hanem csak a relatív többségét fedje le. Carstens 2022-es előrelátó szavait idézve:
Biztosítsuk, hogy pénzügyi rendszerünk a meglévő irányításra épüljön, a közérdeket szolgálja, és a magánszektorral együttműködve funkcionáljon.
Copyright: Project Syndicate, 2024.
Andrew Gallucci
Az USA pénzügyminisztériumának és a Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) illegális pénzügyekkel foglalkozó korábbi tisztviselője. A Circle amerikai fizetési technológiai vállalat szabályozási stratégiai kérdésekért felelős igazgatója, ahol a digitális eszközökkel, illetve azok hazsnálatával kapcsolatos biztonsági standardok kialakításával, alkalmazásával foglalkozik.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
