Igencsak megrángatták az e heti kamatdöntések és makroadatok a világ legfontosabb devizapárját, az euró/dollár árfolyamát, és rajta keresztül a forintét is, ami egyúttal fontos technikai jeleket is rajzolt a grafikonokra. Megnéztük tehát, hogy most mit üzen a technikai elemzés azt követően, hogy a forint az euróval szemben az elmúlt négy hónapban mintegy 50, a dollárral szemben pedig 100 egységet szárnyalt.
Lényeges pontokon tervezi módosítani a kormány a beruházásösztönzési célelőirányzat felhasználási szabályrendszerét, lényegében az egyedi kormánydöntéssel (ekd) adott támogatások kereteit, így például több pénzt tervez adni az energiatermelési kapacitások megerősítésére, hogy az energiaválság kihívásaira, illetve a betelepülő cégek növekvő energiaigényére jobb válaszokat tudjon adni – rajzolódik ki a kormány társadalmi egyeztetésre kirakott jogszabálymódosítási tervéből.
Folyamatban van annak a tavaly ősztől hatályos szabálynak a felülvizsgálata, amely megtiltotta a lakossági napelemes rendszereknek a fel nem használt villamos energia hálózati betáplálását, és a témával az Energia-veszélyhelyzeti Operatív Törzs is foglalkozik a következő ülésén – jelezte az Energiaügyi Minisztérium a Világgazdaságnak. A fejlemény egyáltalán nem meglepő, hiszen a tavaly november végén elfogadott magyar helyreállítási terv részletesen lefektette, hogy a regionális szemléletű felülvizsgálatot legalább hathavonta el kell végezni. Emellett minap a tárca államtitkára is jelezte a folyamatos felülvizsgálatot, ahogy azt is, hogy idő kell, míg a szükséges hálózatfejlesztések lezajlanak és csak utána lehetséges országos szinten a korlátozás feloldása. A témában, ahogy a bruttó elszámolás bevezetésének kérdésében is, van egy fontos március végi határidő, így tehát nemsokára tisztulhat a kép.
Példátlan átalakulás zajlott le a szemünk előtt, hiszen az orosz-ukrán háború előtt az Európai Unió gázimportjának 45-50%-a Oroszországból jött, de ez idén januárra 8% körülre zuhant a Portfolio kalkulációi szerint, azaz a súlyos függőségi helyzet után szinte pillanatok alatt levált a közösség az orosz gázról. Ez egyúttal drasztikusan csökkentette az oroszok zsarolási potenciálját is a háborúban és az uniós szankciós döntésekben, igaz nem minden tagállamban megy ilyen gyorsan az orosz leválás. Az egyik utolsó érdemi orosz gázvásárlónak Magyarország számít, ahol az éves fogyasztás mintegy harmadát még mindig a hosszú távú orosz szerződésből fedezhetjük.
Az elmúlt napokban Budapesten tartott szakértői egyeztetéseken egyáltalán nem került szóba a helyreállítási terv közlekedési komponense, az csak a következő hetekbeli videókonferenciás tárgyalásokon lesz téma, és meglepő lenne, ha a magyar kormány le akarná húzni az elővárosi HÉV-vonalak felújítási projektét a listáról, hiszen azt már Brüsszelben is jóváhagyták, ráadásul az új HÉV-kocsik beszerzését nem is ebből a pénzből finanszíroznák, ezért azokra nem is vonatkozik a 2026 nyári befejezési határidő – jelezte a Portfolio-nak a tárgyalásokra rálátó európai bizottsági forrás a Népszava cikkére reagálva.
Miután kedden az MNB váratlan döntésére fontos technikai szinteket tört át a forint és új 7-8 hónapos csúcsra ért az euróval és a dollárral szemben, megnéztük, hogy mit üzennek most a grafikonok technikai elemzői szemmel.
Mivel összejött a minimálisan szükséges öt darab árinformáció, így csütörtökön sikerült első alkalommal közzé tennie az illetékes uniós ügynökségnek azt, hogy mennyi az észak-nyugat-európai árbecslés a cseppfolyósított gázszállításokra (LNG). Az eső ilyen árbecslés 56,77 euró/MWh lett, bő 4 euróval alacsonyabb, mint a tegnapi napra érvényes TTF másnapi gázár (61,15 euró).
Azért csökkent decemberben a lakossági földgáz átlagára az inflációs statisztikában, mert a számításokhoz az Energiahivatal októberi lakossági gázfogyasztási adatait használtuk fel, amely komoly fogyasztáscsökkenést mutatott – gyakorlatilag ezt a választ küldte a Portfolio kérdésére a Központi Statisztikai Hivatal, amelyben a furcsa decemberi gázárár csökkenés módszertani hátterét firtattuk. Mindez azt jelenti, hogy a durva novemberi és decemberi lakossági gázfogyasztás csökkenés a januári és a februári inflációs adatokat szintén lehúzhatja majd egy picit.
Az előző napok 32,5 millió köbméter körüli mennyiségéről ma 25,1 millió köbméterre zuhan tovább az oroszok ukrajnai gáztranzitja a Gazprom jelzése szerint, így ez az elmúlt évek közel legalacsonyabb mennyiségét jelenti. A Kreml szerint az ügynek pusztán kereskedelmi háttere van, egy nyugati gázkereskedő a Reutersnek ezt annyiban egészítette ki, hogy az orosz céggel szembeni nyugati bizalom megrendülése is szerepet játszik az enyhe időjárás és a tárolók magas töltöttsége mellett. Közben megszólalt Alexander Novak orosz energiaügyi miniszter az Északi Áramlat 1 és 2 sérülésével kapcsolatos vizsgálatról is.
Drasztikus országos gázfogyasztás csökkenési adatot közölt a tavalyi évre az Energiaügyi Minisztérium, de a részletes adatokat megnézve az is kiderült, hogy fogyasztási mérettől függetlenül mindenkinél komoly mínuszokat látunk, azaz ha úgy tetszik: az ország apraja-nagyja spórolt a gázzal. Ebben persze a lakossági és céges rezsiemelés, a szokatlanul enyhe időjárás és a szigorú kormányzati takarékossági intézkedések egyaránt szerepet játszottak.
A háztartási energia ára 6%-kal mérséklődött tavaly decemberben havi alapon, ezen belül a vezetékes gázért 11,8%-kal kevesebbet kellett fizetni – közölte ma reggel az inflációs adatok kapcsán a KSH. Mindez első ránézésre azért furcsa, mert a rezsiszabályok nem változtak december során, tehát nem lett olcsóbb a gáz ára, mégis csökkenést mért a statisztikai hivatal, ami picit lejjebb húzta a teljes inflációs mutató. Bemutatjuk röviden, hogy mi ennek a háttere és közben pár igencsak látványos ábrát is közlünk.
Miközben a jegybanki tartalékból kaptak devizaforrást a nagy magyarországi energiaimportőrök a tavalyi negyedik negyedévben, aközben csaknem új történelmi csúcsra emelkedtek a jegybank nemzetközi tartalékai az év végére – közölte pénteken a Magyar Nemzeti Bank. Az első ránézésre meglepő fejlemény mögött főként a rendületlenül beáramló EU-s pénzek, illetve a novemberi devizakötvény-kibocsátások húzódhatnak meg, de egyéb devizaműveleteknek is lehetett benne szerepük.
A sokszorosára dráguló gáz- és áramárak rengeteg iparágba begyűrűznek majd idén és „végső soron a még a rezsicsökkentéssel védett magyar lakosság is meg fogja ezt érezni legalább az infláción keresztül” – írtuk napra pontosan egy évvel ezelőtt a 2021-es év egyik legfontosabb sztorijaként. Azóta a rezsicsökkentés eredeti formája már a múlté, akárcsak a 480 forintos üzemanyagár sapka, a magyar gazdaság energiaszámlája pedig mintegy 10 milliárd euróval megugrott, és az orosz-ukrán háború miatt is óriási feszültségeket átélő magyar energiapiac végül egy önálló Energetikai Minisztérium létrehozásába torkollott. Közben azt maga Orbán Viktor kormányfő ismerte el néhány napja, hogy a forrongó helyzet és a magas energiaimport ellen egyelőre csak sufnituninggal, részmegoldásokkal tud védekezni a magyar gazdaságpolitika. Ez egyúttal azt is előrevetíti, hogy a 2023-as év is rendkívül eseménydús lesz a magyar energetika, az energiapiacok szempontjából és félő, hogy az óriási kihívásokat nemcsak az infláción keresztül érezzük meg, hanem cégek, akár ágazatok térdre kényszerülésén és a költségoldali versenyképességünk romlásán keresztül is.
Miután december 22-én aláírta az Európai Bizottság a magyar kormánnyal a 2021-2027-es felzárkóztatási forrásokat rögzítő Partnerségi Megállapodást és a magyar Operatív Programokat is jóváhagyta, elindult egy értelmezési vita arról, hogy végülis milyen feljogosító feltételek miatt mekkora összegű források vannak blokkolva Magyarország felé. Ebben teszünk rendet az alábbi cikkünkkel, gyakorlatilag megismételve a magyar sajtóban elsőként megjelent és pontosnak bizonyuló értesüléseink lényegét.
Az Európai Bizottság szerdai döntésében jelzett ún. horizontális ügyek „három kohéziós program több konkrét célkitűzésére vannak hatással, amelyek főként a felsőoktatást és a kutatást támogató tevékenységekkel, valamint egyes oktatással (pedagógiai anyagok, tanárképzés) és a gyermekeknek nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységekkel vannak összefüggésben”, de „nem érintik a pedagógusbérek támogatását” – jelezte a Portfolio-nak küldött válaszában az Európai Bizottság sajtószolgálata. Teljesen más forrásból úgy értesültünk, hogy a három horizontális ügyünk összesen 2,5-3 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrásunk blokkolását jelenti a 6,3 milliárd eurónyi felfüggesztett forráson felül mindaddig, amíg a magyar jogszabályok nem felelnek meg az uniós elvárásoknak, és ezek közül messze a legnagyobb blokkolt összeg a közérdekű vagyonkezelő alapítványok körüli vitához kapcsolódik.
Beperelte az Európai Bizottság Magyarországot a gyermekvédelmi törvény miatt, és a Portfolio háttérinformációi szerint ez lesz az egyik ún. horizontális feljogosító feltétel, amit el kell rendezni ahhoz, hogy az EU-s felzárkóztatási források maradéktalanul megérkezhessenek majd Brüsszelből.
Soha nem volt még akkora egyheti üzemanyag forgalmunk, mint a 480 forintos hatásági ársapka eltörlése előtti napokban, ami oda vezetett, hogy „a hálózatunknak közel a felén alakultak ki készlethiányok” – árulta el a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Balogh Tibor. Az OMV Hungária Kft. ügyvezető igazgatója egyúttal azt a várakozását is megfogalmazta, hogy „a napokban talán eljutunk oda, hogy az alaptermékek megjelennek minden töltőállomáson”. Szavai szerint nagyjából két hónap kell ahhoz, mire lényegében normalizálódhat a magyarországi üzemanyagpiac, amikorra már hatályba lép az új oroszellenes olajszankció, igaz annak szerinte nem rögtön lesz hatása az itthoni helyzetre. Balogh Tibor a beszélgetés során jelentette be, hogy két héttel az év végi határidő előtt visszatöltötték az állami üzemanyag készletekből nyáron igénybe vett mennyiséget, és azt is hangsúlyozta, hogy az OMV folyamatosan, tehát még a nyári finomítói baleset idején is importált üzemanyagot Magyarországra, és ezért lehet az idei piaci részesedésük 10 százalék körüli a megugrott országos forgalmon belül. Az interjúban szóba került még többek között az OMV Hungária idei veszteségének mértéke, a bécsi központ ezzel kapcsolatos hozzáállása, az ársapkán kívüli egyéb nehezítő tényezők, illetve az is, hogy a piaci szerkezet hogyan alakulhat át.
Még mindig komoly hiányosságokat és gyengeségeket lát az Európai Bizottság az Integritás Hatóság szabályainál, az ügyészi vizsgálatok bírósági felülvizsgálati folyamatában és a vagyonnyilatkozati rendszer tartalmi elemeinél, ezért december 9-i, pénteki levelében továbbra is azt javasolta a tagállamoknak, hogy vagy 7,5 milliárd eurónyi, vagy akár 11,4 milliárd eurónyi magyar felzárkóztatási forrást függesszenek fel, illetve tiltsák meg, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok EU-pénzt kaphassanak – derül ki abból az 5 oldalas levélből, amely a Portfolio birtokába jutott.
Mi a MEKH állásfoglalása a minap kiadott rendelet kapcsán, azaz valóban véget ér-e 2024 januárjától az éves szaldóelszámolás minden érintett számára, ami a rendelet szigorúbb értelmezését jelenti, vagy a megengedőbb, 10 éves határidővel kell számolni – tette fel a kérdést a Portolio a mai Szolár Konferencián előadó Kovács Pál energiahivatali elnökhelyettesnek. A válasz egyelőre azt jelzi, hogy nem dőlt még el a kérdés, azaz egyelőre nem lehet teljes biztonsággal kijelenteni annak a szigorúbb értelmezésnek a helyességét, amelyről a múlt héten beszámoltunk.
Aggódva hívott fel tegnap este egy befektető, hogy a piaci pletykák szerint ma megjelenik egy kormányrendelet, amely azt fogja előírni, hogy MW-onként akár 20 millió forintot be kell fizetnie a naperőművi projektet akár évek óta tervező befektetőknek néhány napon belül, amely kötelezettség durva rostálást okozhat az ilyen projektek körében – kezdte a mai Szolár Konferencia nyitóelőadását Kiss Ernő. A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke sürgette, hogy az egész naperőművi szakmában fontos lenne a transzparencia és a kiszámíthatóság, mert a zöld átállás és a nagyfokú magyarországi áramimport miatt fontos lenne a naperőművi kapacitások fokozása, miközben a mostanra kialakított szabályozási környezet gyakorlatilag a teljes szektort leállítja.
A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban a házasság és annak megromlása, a válás, a válóper, vagyonjogi... 
Két hónapja van a Top10-ben. Júniusban nem tudtam elemezni, mert a roic.ai valami fejlesztés miatt változtatott a letölthető...
Egyszerű, könnyen skálázható, fenntartható és még esztétikus is - így lehetne jellemezni azt az innovációt, amellyel...
Komoly fellendülést hozott a 2024-es év az ingatlan- és hitelpiacon. A kamatplafon végével ugyanakkor egy bank már...
"Egy tech-cégnél nagyon nehéz megbecsülni, hogy mit hoz a jövő. Lehet, hogy óriási növekedés lesz, de az is lehet... 
Ahogy majd egy hónappal már írtuk a blog hasábjain, a közel-keleti regionális konfliktus a vörös-tengeri szállítmányozáson...
Az ipar, a kiskereskedelem és a külkereskedelem sem alakult szépen.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
