Komoly kockázatokat hoznak az extrém időjárási körülmények

A Világgazdasági Fórum 2025-ös jelentése szerint a megkérdezett vezetők az extrém időjárási körülményeket 2 év távlatában a második, 10 év távlatában pedig az első helyre sorolják a legnagyobb kockázati tényezők között.

„A nem megfelelő tájgazdálkodás - amely a „növényi analfabetizmusból”, azaz a növényekkel kapcsolatos emberi ismeretek alacsony szintjéből fakad - kontinentális aszályok fokozódásához, helyi hőmérséklet-emelkedéshez és száraz éghajlat kialakulásához vezet, amelyet özönvízszerű esőzések és szélsőséges időjárási jelenségek szakítanak meg. Ebből a tudatlanságból fakad, hogy a klímaadaptációban sem használjuk megfelelően a természetet, mert az emberek nem értik, hogy mi a növények párologtatásának szerepe a vegetáció „légkondicionáló” funkciójában vagy a vízkörforgásban, illetve melyek a növények és a légkör közötti kölcsönhatások. Ezeket jobban megértve számos eszközt kapunk a kezünkbe a mitigációhoz és az alkalmazkodáshoz is.” – mondta el Jan Pokorný, az ENKI, o.p.s. kutatószervezet egyik alapítója és kutatási igazgatója gondolatébresztő előadásában.

A BCSDH 2025 januárjában publikált Towards Net Zero felmérése rámutatott arra, hogy a vállalatok 91%-a érzi ugyan a klímaváltozás hatásait, de mindössze 16%-ának van klímaadaptációs akcióterve. Ráadásul hazánkban nagyobb arányban vagyunk kitettek a klímaváltozás negatív hatásainak, mint amilyen a globális ÜHG-kibocsátáshoz való hozzájárulásunk.

„Megszaporodtak az időjárási szélsőségek, melyre fel kell készülnie az üzleti szférának is. Meg kell vizsgálnunk, hogy hogyan érinthetik ezek az üzleti működést és kidolgozni a megváltozott világunkhoz történő alkalmazkodást.” – mondta el nyitóbeszédében ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke: „Bár számos nemzetközi fejlemény a fenntarthatósági törekvések ellenében hat, ez nem jelenti azt, hogy a klímaváltozással kapcsolatos elkötelezettségen a vállalatok enyhíthetnek, hiszen az éghajlat változása sem lassul, hanem egyre súlyosabb lesz.”  

A növekvő jelentéstételi kötelezettség miatt egyre nagyobb számban készülő fenntarthatósági stratégiák és mérőszámok alkalmazása nagy hatással van a klímaalkalmazkodásra és a fizikai kockázatok értékelésére.  A fenntarthatósági szempontok pénzügyi döntésekbe való beépítése egyértelműen elősegíti a reziliencia tervezését. A globális és európai folyamatok arra hatnak, hogy a fenntarthatósági célkitűzések és az ennek érdekében teendő határozott lépésekre irányuló elvárások is felpuhulhatnak, de bármi is történik a klímacélokkal, a megváltozott körülmények már itt vannak és így csak fokozódni fognak, a klímaalkalmazkodás szükségessége nem kérdés.