Hatalmasra hízott a magyar állam

Két héttel ezelőtt, az NGM előzetes adatközlésekor már beszámoltunk arról, hogy jelentős mínusszal zárt a költségvetés februárban. Első ránézésre ijesztően magasnak tűnik az 1655 milliárd forintos februári államháztartási deficit, a minisztérium most közzétette a részletes adatokat, amelyekből kiolvasható, hogy mi áll a magas mínusz hátterében.

A legfontosabb megállapítás ez alapján, hogy februári hónapokra egész egyszerűen hatalmasra hízott a kiadási oldal.

Nyögjük a kiadási oldalt

Az év második hónapjában a kiadások 4689 milliárd forintra rúgtak, ami 6,3%-os növekedésnek felel meg 2024 februárjához képest. A központi költségvetés kiadásai mérsékeltebben emelkedtek, 2,6%-kal 3142 milliárd forintra. A TB Alapok 13%-kal bővültek, lassan már 1500 milliárd forint ment ki ezen a soron.

A nyugellátások 992 milliárd forintra rúgtak februárban, ami 5%-kal több, mint 1 évvel ezelőtt. A legnagyobb növekedés viszont az Egészségbiztosítási Alapnál következett be: 372 milliárd forintról 499 milliárd forintra ugrott az E-Alap kiadási oldala, annak következtében, hogy a gyógyító-megelőző kasszát a kormány 120 milliárd forinttal növelte meg. Ez a kórházi adósságkonszolidációval függ össze:

A központi költségvetésben is vannak már olyan tételek, amelyek jelentősen növelik a büdzsé kiadási oldalát. A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok 1070 milliárd forint fölé híztak, az államháztartás alrendszereinek támogatása már meghaladja a 770 milliárd forintot, amiből a legtöbbet (650 milliárd forintot) a TB Alapok támogatása visz el. Az uniós programok kiadásai közel duplázódtak, 203 milliárd forintot értek el a tavaly februári 112 milliárd forint után.

A kamatkiadások közel 17%-kal növekedtek 652 milliárd foritnra, ami nyilvánvalóan a lakossági állampapírok után kifizetett jelentős kamatokkal függ össze.

Híznak a bevételek, nem is akárhogyan

A költségvetés bevételi oldalánek teljesítménye sem szégyellni való, hiszen év/év alapon 14,4%-kal nőttek 3000 milliárd forint fölé. Ezen belül a központi költségvetés bevételei kimagaslóan teljesültek: 21,2%-kal nőttek 1624 milliárd forint fölé.

Minden főbb adóbevételi csoport jól teljesített, a gazdálkodó szervezetek befizetései növekedtek csak szerény mértékben, 2,8%-kal, de itt is inkább egyszer magyarázó tényezőkről van szó (bizonyos különadók nem érkeztek be úgy idén, mint tavaly), a társasági adó 7%-kal nőtt például.

A lakosság befizetései szintén szépen bővültek: 9,4%-kal 393,6 milliárd forintra a tavaly februárban látott 359 milliárd forintról. Ezen belül az szja-bevételek 336 milliárdról 370 milliárd forintra nőttek.

A fogyasztáshoz kapcsolt adók esetében láthatjuk a legkiemelkedőbb növekedési számokat. Ezen a soron ugyanis 33,6%-os bővülést tapasztalunk tavaly februárhoz képest. Az áfabevételek rendkívüli mértékben növekedtek, részben bázishatásokkal összefüggésben.

A nettó áfabevételek februárban 318 milliárd forinton alakultak, ami 56%-kal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor.

A bruttó áfabevételek februárban 1006,2 milliárd forintban teljesültek, ami 7,8%-os növekedésnek felel meg, januárban ez a növekedési ütem 5% volt. (Két hónap alatt a bruttó áfabevételek 2136 milliárd forintról 2270 milliárd forintra emelkedtek.)

Az áfakiutalások visszaesése azonban még inkább hozzájárult ahhoz, hogy a nettó áfabevételek növekedése ennyire meggyőző legyen idén. Februárban 687,7 milliárd forintnyi áfakiutalást valósított meg a magyar állam, ami 5,6%-kal kevesebb mint 2024 februárjában. Januárban ez a visszautalási összeg 334,8 milliárd forint volt, ami 11,5%-os csökkenést jelentett a tavaly februári 378,4 milliárd forint után.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images