Turzó Ádám Pál

Turzó Ádám Pál

elemző

Ádám a Portfolio-nál a pénzügy divízió tagjaként a pénzügyi informatika/fintech területért felelős elemzőként dolgozik, kiemelten foglalkozik a bankszektor digitalizációjával, az elektronikus fizetések jövőjével, a nemzetközi fintech trendekkel. 2016-ban Junior Prima díjat kapott. Az újságírás mellett a konferenciaszervezés tartalmi részében is aktívan részt vesz, valamint 4 évig címlapszerkesztőként hangolta össze a szerkesztőség munkáját. Előbb a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szociológia BA, majd a Közgazdaságtudományi Karán pénzügy mesterszakon szerzett diplomát.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 526

Megcsapolják a magyar bankbetéteket? - Jönnek a negatív kamatok

"Még én fizessek a banknak azért, hogy betétet helyezhessek el nála?" - hökkenhetnek meg nem egy német bank ügyfelei, ahol a negatív állampapír- és kötvényhozamok után már a bankbetéteknél is negatív kamattal nézhetnek szembe. A szokatlan jelenség azonban nem sokáig marad német kuriózum: a jelek szerint a vállalati devizabetéteknél hamarosan a magyar bankoknak is jogában áll majd negatív kamatot felszámítaniuk. És ha ez indokolt lesz, minden bizonnyal meg is teszik. Az erről szóló, február 13-án benyújtott törvényjavaslat szövegét hétfőn az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága meg is tárgyalta már és ezzel a javaslat részletes vitája lezárult, zárószavazásra vár. A lakossági ügyfeleknél azonban a PTK továbra is tiltani fogja a negatív kamatot. Hogyan jutottunk idáig, és miért nem ördögtől való dolog ez? Mutatjuk.

Ennyi pénzt lopnak el a magyaroktól - 10 ábrán a csalások!

Amerikában tavaly sorra tízmilliók bankkártya-adatait lopták el illetéktelenek, és ezáltal dollármilliókban mérhető károkat okoztak. Jogosan merül fel a kérdés: vajon a magyarok pénze biztonságban van a bankoknál? A jó hír az, hogy Magyarországon jóval kisebb sikereket értek el a pénzügyi csalók, erről tanúskodnak az MNB által közölt kártyás és elektronikus pénzforgalmi visszaélési adatok is. A csalások költségét nagyrészt a bankok állják, de azért vannak olyan esetek, amikor az ügyfelek pénztárcája karcsúsodik egy visszaélés miatt. Mutatjuk a számokat.

Jön a pénzügyi rezsicsökkentés! - Megvan, mire készül az MNB

Az átutalásokat jövőre 20 százalékkal olcsóbban számolják el a bankoknak, ez azonban alig érinti majd az ügyfeleket. Ennél viszont sokkal nagyobb díjcsökkentések jöhetnek, ha az MNB a jelenleg is zajló elemzésekből azt a következtetést vonja le, hogy tisztességtelenül magas díjakat számítanak fel a bankok. Ebben az esetben akár felső korlátot is bevezethetnek az átutalási díjakra. Eközben pedig már zajlik az azonnali átutalás bevezetésének előkészítése, és azt is megtudtuk, hogy a bankok továbbra sem tettek le a régi nevén BAR-listaként ismert rendszert kezelő cég visszavásárlásáról. Bartha Lajossal, az MNB pénzügyi infrastruktúrák igazgatójával beszélgettünk.

Titkok tudói: így kell meggazdagodni a mobilokkal

"A mobilfizetésé a jövő, a készpénz és a pénztárca el fog tűnni" - hangzik el a közhely számos tanácsadó, elemző, újságíró és önjelölt megmondóember szájából. Ezzel egyébként mi is egyetértünk, csak az nem mindegy, hogy milyen gyorsan, és milyen üzleti-stratégiai modell terjed majd el globális szinten. Megnéztük, mekkora a globális mobilfizetési piac, mekkora növekedési potenciál van a magyar piacban, és néhány klasszikus példát is összeszedtünk üzleti modellekre külföldről és Magyarországról.

Na, vajon ki fizeti a devizahiteles elszámoltatás költségeit?

"Végül ki issza meg a levét az adósmentő programoknak?" - tettük fel a kicsit sem költői kérdést egy hónappal ezelőtt a bankok díjszintjeit mérő inflációs mutatót vizsgálgatva. Akkor még nagy nyugalom áradt az adatsorból. A végleges válasz még nem, de az első vészjósló jel azonban már meg is érkezett: hát persze hogy kisebb részben az ügyfelek, nagyobb részben a bankok faragnak rá az adósmentésre. Hiszen az ügyfelekre áthárított összeg természetesen messze elmarad a bankokra jutó bruttó több mint 900 milliárd forintos elszámolási költségtől és a forintosítást követő mintegy évi 100 milliárd forintos bevételkieséstől.

Új világ jön - Itt a bankok mindenható ura

Rendben lezajlottak a banki stressztesztek, és még ha néhány bank meg is bukott rajtuk, mától egy frissen átvilágított euróövezeti bankrendszer felügyeletét veszi át az EKB a nemzeti hatóságoktól. Ezzel a bankunió újabb fejezete nyílik meg, elindul az egységes bankfelügyeleti mechanizmus. De mégis hogyan működik, és mire jó ez az uniónak? Összefoglaltuk, mi vár ránk és a bankokra az "új világban".

Megtudtuk: így született az internetadó

Az internetadó is ékes példája annak, hogy a magyarországi vállalatok megpróbálnak együtt élni a nem piacbarát kormányzással. Négy év kormányzás után még mindig él a hit, hogy párbeszéddel, különalkukkal lehet enyhíteni a kormányzás őket sújtó intézkedéseit. Több forrásból származó értesüléseink szerint a kormány eddigi talán legnagyobb politikai ballépése, az internetadó, nem kormányzati fejből pattant ki, hanem az iparág egyik szereplője vetette fel, még ha a vállalati szándék egészen más is volt. A törvényelőkészítést az NGM végezte, a döntést a kormány hozta meg a netadóról, az alapötlet ugyanakkor információink szerint az egyik nagy mobilszolgáltató cégé lehetett, aki ötletekkel segítette a kormányzatot, hogyan tudják növelni a szektorból származó bevételeket. Egészen véletlenül az új adó marginálisan érintheti az ötletadó mobilcéget, miközben szélesebb értemben vett versenytársaikat üzletpolitikájuk teljes átgondolására sarkallhatja.

Megvan a bűvös szám: 7,5 évig rongálhatják netadóból a székházat

Selmeczi Gabriella ma közölte: a Fidesz székházában keletkezett "10 millió forintos kár" havi 700 forinttal számolva 1200 évnyi internetadónak felel meg. Úgy éreztük, kijelentésével egy új egyenértékest vezetett be a köznyelvbe (a lélegeztetőgép-egyenértékes után), ezért szerintünk nem is kéne itt megállni a populizmussal. Kapva az alkalmon kiszámoltuk, hogy hány évnyi netadónak felel meg például az államadósságunk, egy havi átlagbér, Paks II. vagy éppen egy OTP-részvény. De a rend kedvéért azt is kiszámoltuk, az egy év alatt befolyó netadóból futná a felújításokra akkor is, ha akár több mint 7,5 éven keresztül minden nap "10 milliós kárt" okozva tüntetnének a netadó ellen. A kormány és kormánypárti politikusok az ilyen kijelentéseikkel az új sarcot próbálják jelentéktelenné tenni, azonban azt látni kell: a hirtelen összedobott fércműnek brutális következményei lehetnek a szolgáltató cégekre, az előfizetőkre, és akár a feltörekvő iparágakra.

Ki veszi meg a Citibank tálcán kínált ügyfeleit?

Az OTP is érdeklődik a Citi eladó lakossági üzletágáért, de olyan friss az ügy, hogy egyelőre még nincsenek részletes információik arról, mennyire érné meg nekik az üzletág felvásárlása - árulta el Takács András, az OTP Vagyonkezelési és Befektetési Szolgáltatási igazgatóságának vezetője. Lesznek, akik sorba állnak majd a tálcán kínált ügyfélállományért, de például a tőkemegfelelés és a források szűkössége sokaknak jelenthet szűk keresztmetszetet. A szakembert egy privátbanki felvásárlás mozgatórugóiról, az utóbbi hetek nagy részvénypiaci eséséről és az alacsony hozamkörnyezet kihívásairól is megkérdeztük.

Megtudtuk: káosszal fenyeget a devizahiteles elszámoltatás

A bankok és a szabályozók között a devizahiteles perek színfala mögött már nem a bruttó 900-1000 milliárd forintos bukóról vitatkoznak, hanem arról, hogyan lehet bírságok nélkül megúszni az elszámoltatást. Ugyanis az egyáltalán nem biztos, hogy technikailag problémamentesen végre tudják hajtani egy több oldalas bonyolult képlet átvezetését a banki rendszereken. Persze gőzerővel keresik a megoldást, de például a számításokhoz szükséges adatok egy része csak papíron vagy olyan elektronikus formában létezik, amivel még rengeteg munka van. Az informatikai gigaprojektek mellett az ügyfelek kiértesítése is százmilliós nagyságrendű költséget jelenthet egy-egy nagybanknál. A rejtelmes tárgyalásokról tudtunk meg fontos információkat.

Hatalmas bank születőben? - Már 30 magyarországnyi ügyfelük van

300 millió regisztrált ügyfél, egy év alatt 519 milliárd dollárnyi fizetés elszámolása, 93 milliárd dolláros kezelt vagyon online pénzpiaci alapban, 2,3 milliárd dolláros méretű online hitelpiac - ez a néhány szám jól jellemzi, mekkora bank születik, ha megszerzi a lincencet az Alibaba egykori fizetési üzletága. A kínai Small and Micro Financial Services ráadásul tőzsdére készül, az IPO értéke a saját becslésük szerint megközelítheti a frissen beállított 25 milliárd dolláros rekordot. Mindezek fényében talán tényleg jogosan aggódnak a hagyományos bankok, hogy a technológiai szektorból érkezhetnek az új versenytársaik.

Itt a magyar e-pénz - Még az MNB szűrőjén is átment

Alig két hónap telt el, mióta útjára indult egy vadonatúj magyar elektronikus pénz: a Barion. A Bitcoinnal ellentétben itt nem a bankrendszer vagy a jegybankok megkerülése a cél, hanem a hagyományos készpénz, jelen esetben a forint modernizálása egy Google-féle üzleti modellben. Kicsit anonim is, meg nem is, jórészt ingyenes, de van, amiért fizetni kell, bolti mobilfizetésre is alkalmas, de online is fizethetünk vele. Nem volt könnyű megszerezni az engedélyt a kibocsátásához, de az alapítók bíznak a sztoriban, hamarosan tőkebevonásra készülnek. Meglátjuk, mennyire lesz sikeres, addig is, ismerkedjünk meg a forint új köntösével!

Apple-bejelentés: szédületes dobás vagy tényleg a nagy semmi?

Az Apple múlt heti nagy bejelentéséről írt véleménycikkünkre reagálva több olvasói levelet is kaptunk arról, hogy miért gondoljuk rosszul, és valójában miért tényleg nagy újítás az Apple Pay fizetési megoldás. Mélyebben megnéztük a technikai részleteket, összegyűjtöttük a legfontosabb érveket és ellenérveket, illetve azóta kiszivárogtak információk az üzleti modellről is. Mindezek tudatában pedig mindenkit arra bíztatunk, döntse el maga, hogy nagy dobásnak vagy ügyes marketingfogásnak tartja-e az Apple Payt.

Gratulálunk, Apple, sikerült feltalálni a semmit!

Ahogyan az tegnap kiderült, az Apple véget vetett az ellenállásnak, és végre hajlandó volt beépíteni az NFC (Near Field Communication) technológiát a telefonjaiba. Ezzel letették a voksukat egy olyan megoldás mellett, amelyet a legtöbb androidos és windowsos telefon már évek óta tud. Gratulálunk. De mire is jó ez, és mit várhatunk a lépéstől?

A háború, amin a bankok bevételének harmada múlik

A bankok bevételeinek durván harmada köthető valamilyen fizetési, pénzforgalmi szolgáltatáshoz, ezen a területen azonban bőven akadnak trónkövetelők. A technológia gigászaitól kezdve az apró startupokig egyre többen törnek a bankok babérjaira a fizetési piacon. Ultragyorsan, kevésbé szigorú szabályoktól szorongatva ugranak rá a bankok által elhanyagolt ügyfelekre és hiánypótló szolgáltatásokra, de ezzel nem egyszer a hagyományosan banki bevételeket orozzák el a pénzintézetektől. Egy biztos: a bankok nagyot bukhatnak azon, ha nem kapcsolnak időben.

Lássuk, mennyire jött be az online kasszarendszer!

Ugyan rengeteg egyeztetés, a határidők sokszori tologatása és nyögvenyelős indulás után, de mára egy tényleg modern, 21. századhoz méltó ellenőrzési és nyilvántartási rendszert hoztak létre az adóhatóságnál. Az online pénztárgépes adatokból akár azt is megmondják, hogy melyik üzletekben nem keletkezik annyi bevétel, ami eltartana egy alkalmazottat, vagy hogy melyek azok az árusok a balatoni strandokon, ahol a forgalom egy kiválasztott kánikulai napon a legkevésbé ugrik meg a nyár átlagához képest. Az NGM szerint a kasszák bekötése több mint 150 milliárd forintos pluszbevételt hoz idén a költségvetésnek. Mutatjuk, mit tud a rendszer, és hogyan fülelik le a trükközőket.

Tippelni tudni kell: megvan a gigászi csata győztese

Véget ért a foci ünnepe, és egyúttal a Portfolio VB-tippversenye is, amelyen a pénzügyi szakemberek színe java részt vett: alapkezelők, brókerek, elemzők és persze a Portfolio és a Pénzcentrum versenyzői. A verseny állása legalább olyan gyorsan és sűrűn változott, mint a forint kurzusa közvetlenül egy váratlan kamatdöntés után. A végeredmény kialakulásában végül az első négy helyezett eltalálása játszott főszerepet. Az ideit nem véletlenül emlegetik a meglepetések VB-jeként: még a pénzügyi piacok delphoi jósdájában nevelkedő szakemberek is durván benéztek egy-egy meccset vagy továbbjutót.

Itt a lista! - Brutális pluszterhet vertek le a bankokon

A pénzügyi válság óta gyakorlatilag közellenségként tekintenek a bankokra világon, hatványozottan így van ez Magyarországon, ahol 2010-től 2014 végéig összesen 1222 milliárd forintnyi (!) pluszterhet kénytelenek elviselni. Ebben még az idei gigaveszteség, az alsó hangon is 400 milliárdos devizahiteles csomag sincs benne, és a jövőbeni veszteségeket sem számoltuk ide. Összeszedtük, miért lehetne olykor egy-egy könnycseppet a bankokért is elmorzsolni, de előre szólunk, hosszú a lista!

Nesze neked, pénzügyi rezsicsökkentés - Ez az eredménye

Kevesebb POS-terminál, kevesebb elfogadóhely, kevesebb bankkártya, kevesebb számla, több ATM. Velősen összefoglalva így alakult az idei első negyedév a fizetési kártyáknál, vélhetően részben az ingyenes készpénzfelvétel hatására. Még szerencse, hogy az érintésmentes bankkártyák és POS-terminálok arányában dinamikus növekedés volt látható, így legalább a kártyás fizetési technológia fejlődéséről beszélhetünk. Azért pánikra nincs ok: egy kisebb, de hatékonyabb infrastruktúra is képes lehet jól kiszolgálni a kártyások igényeit. Reméljük, csak pillanatnyi megtorpanásról van szó.

Betétesek, figyelem! - Így mentik a bankokat Magyarországon

A bankok megmentése a válság alatt rengeteg adófizetői pénzt vitt el, ezért egy uniós irányelvnek megfelelően Magyarországon is törvénybe foglalták, hogyan kell kezelni a bajba kerülő bankokat. A törvényjavaslatban rögzítik, ki és hogyan állja a költségeket: a tulajdonosok, a hitelezők és betétesek is kiveszik a részüket a bankmentés veszteségeiből, de más bankok befizetéseiből is jut a költségekre. Az úgynevezett szanálási alapba a bankoknak 127 milliárd forintot kell összedobniuk 10 év alatt, ebből az első évben 13 milliárdot kell előteremteniük. Azt is megtudhatjuk, az MNB milyen eszközöket vethet be a szanálási folyamatban. A felelősök felkutatása sem maradhat el. Mutatjuk a részleteket.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nemzetgyűlési választások: hatalmas győzelmet aratott Le Pen pártja, Macron súlyos vereséget szenvedett
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.