A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Amennyiben hozzászólna a témához, küldjön levelet a portfolio@portfolio.hu címre.
1. Forintrali Varga Mihály üdvözlésére
Nem igényel komoly jóstehetséget az a kijelentés, hogy idén március 4-étől új elnöke lesz a Magyar Nemzeti Banknak. Lezárul a magyar jegybankot leghosszabb ideig, 12 évig vezető Matolcsy György által fémjelzett korszak, és egy új időszak kezdődik.
A legutóbbi három elnökváltás környékén nemritkán láthattunk jelentős forintmozgásokat (lásd 1. ábra). Járai Zsigmond első két hónapja még a csúszó leértékelés jegyében telt, ám amikor (az egyensúlyi értékénél gyengébb) forintot elengedték, akkor egy közel 10 százalékos erősödést produkált (azaz ennyit csökkent az EURHUF értéke).
Simor András megválasztását egy 3 százalékos forinterősödés követte. Míg Matolcsy György első napjaiban gyorsan megállította a gyengülő magyar fizetőeszközt, és egy jelentős, 6 százalékot kitevő erősödési pályára helyezte azt.
Bár a múlt semmiképpen nem tekinthető a jövő tökéletes mintájának, véleményem szerint benne van a pakliban, hogy a piacok pozitívan fogadják Varga Mihály kinevezését, és a forint erősödéssel fogja meghálálni ezt.
2. 800 ezer forintos bruttó átlagbér
A magyar fizetések nagyon dinamikusan növekedtek 2010 óta. Míg 2020 elején 350 ezer forint környékén volt a bruttó magyar átlagbér értéke, addig 2024-ben már stabilan 650 ezer forint környékén volt ugyanez az érték (lásd 2. ábra).
A 700 ezer forintos határt jó eséllyel még 2024-ben átlépjük, ám az elmúlt évek bérdinamikájának folytatódása esetén reális esélye van annak, hogy 2025 vége felé a magyar átlagbér meghaladja a 800 ezer forintot is. Ezt a forgatókönyvet támogatja egyébként a minimálbér 9 százalékos, és a garantált bérminimum 7 százalékos emelése is, mely lépésekkel ezen két érték közel 300, illetve 350 ezer forintra fog emelkedni.
3. A növekvő lakossági fogyasztás miatt megugró GDP
A magyar lakosság fogyasztása a GDP-n belül közel 30 éves mélypont környékén mozog az elmúlt években. Míg 2003-ban a magyar gazdasági teljesítmény közel 70 százalékát adták a családok vásárlásai, addig az elmúlt években ugyanez az érték folyamatosan 60 százalék alatt tartózkodott (lásd 3. ábra).
Tény, hogy az alacsony fogyasztásnak is számos előnye van. Ma a magyar gazdasági teljesítmény sokkal nagyobb arányban származik az ipar és az export hozzáadott értékéből, és jelentősen növekedett a lakossági megtakarítások volumene is. Ám az nem tűnik valószínűnek, hogy a jelentős bérnövekedés egy idő után ne jelenjen meg fogyasztás formájában.
A fenti mutató 1-2 százalékpontos emelkedése a napnak a végén közel 1-2 százalékponttal dobná meg a magyar GDP-t is. Ez pedig szemmel látható ugrást jelentene a mostani adatok kivetítésén nyugvó várakozásokhoz képest.
4. A BYD és BMW is felvillanyozza a magyar gazdaságot
Bár nem ismeretlen, de viszonylag kevéssé ismert tény a nagyközönség számára, hogy 2025 második felében beindul a termelés a BMW debreceni és a BYD szegedi gyárában is. Az évi 150 ezer gépkocsi legyártására tervezett német, illetve a 100 ezres kapacitással termelő kínai üzem együttesen akkora volument képvisel, mint a kecskeméti Mercedes és a győri Audi együttvéve.
Bár mindkét üzem csak az év kisebb részében fog működni, és várhatóan teljes kapacitás alatt, ennek ellenére ezen két gyár együtt, figyelembe véve a beszállítói és export hatásokat is, további 1-2 százalékpontos lökést is adhatnak a magyar gazdaságnak.
5. Magyarország felminősítése
A fenti folyamatok külön-külön is segítik Magyarország adósságállományának leépítését. Az erősebb forint csökkenti a devizaadósságok értékét és kamatterheit, a magasabb jövedelmek, fogyasztás és termelés pedig emeli az adóbevételeket, így javítja a költségvetés helyzetét. míg az erősebb GDP a nevező emelésén keresztül csökkenti a GDP-arányos államadósságot.
Ez utóbbi mutató jelentősen csökkent nem csak 2010 óta, de az elmúlt években is. Egyedül a COVID alatt növekedett meg a mutató értéke, ám a 2010 utáni folyamatok így is sokat javítottak azon, amit a 2002 és 2010 közötti kormányok elrontottak (lásd 4. ábra).
A fenitek miatt én a GDP-arányos államadósság további csökkenését várom, mely trend a fentiekkel együtt indokolttá tenné a magyar államadósság felminősítését. Jelen pillanatban ugyanis olyan országokkal vagyunk az S&P-nél egy minősítési csoportban, mint Görögország, mely állam GDP-arányos államadóssága 162 százalék, és jobb minősítést kapott nálunk Olaszország a 135 százalékos, valamint Spanyolország 108 százalékos államadósságával.
A szerző az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.
A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Amennyiben hozzászólna a témához, küldjön levelet a portfolio@portfolio.hu címre.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
