Palkó István

2012. március 23. 15:00 | Palkó István

Idő kell, míg kiheverik a biztosítók a végtörlesztést (Interjú)

Soha többé nem köthetnek olyan olcsón kockázati biztosítást a nők, mint idén december 21-ig, a járadékbiztosítások terén viszont a férfiak előtt áll soha vissza nem térő alkalom - hívja fel a figyelmet a Portfolio.hu-nak adott interjújában Kuruc Péter. A K&H Biztosító élet- és bankbiztosítási üzletág-vezetője a végtörlesztés után álló életbiztosítási piac jövőjével kapcsolatban azt mondta: nem érdemes rózsaszín felhőket festeni, és az egészségbiztosítások jövőjével kapcsolatban is inkább a visszafogottság az indokolt. E szerénység ellenére a K&H Biztosító 2011-ben a legnagyobb növekedést produkálta a teljes életbiztosítási piacon.

2012. március 20. 08:08 | Palkó István

13+1 kérdés és válasz az új árfolyamrögzítésről

Hosszas előkészítés után hétfőn este elfogadta az Országgyűlés az új árfolyamrögzítés szabályait. Az új rendszerbe áprilistól december végéig három hullámban lehet belépni, méghozzá költségmentesen. 2017 közepéig alacsonyabb törlesztőrészletet tesz lehetővé a deviza jelzáloghitelesek számára, utána azonban magasabb havi terhet jelent, miközben a bank és az állam viszonylag nagy kamatösszeget elenged. Cikkünkben az új árfolyamrögzítéssel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket válaszoljuk meg. Becsléseink szerint a bankszektorra és az államra nehezedő közvetlen teher nem lehet magasabb öt év alatt 200-200 milliárd forintnál (valószínűleg inkább 100 milliárd forint körül lesz), a devizahitelesek döntését pedig ezúttal is a Pénzcentrum.hu kalkulátora segíti.

2012. március 14. 14:50 | Palkó István

Menny és pokol a bankszektorban - Nincs egyedül az Erste

A kilencvenes éveket idéző, szokatlanul nagy veszteséggel zárta 2011-et a magyar Erste Bank. Hasonlóra az elmúlt évtizedben mindössze egyszer, az MKB Bank esetében volt példa, méghozzá az előző évben. Talán meglepő, de e két, százmilliárd fölötti veszteséget megelőzően (2003 és 2009 között) egyik hazai banknak sem kellett 6 milliárd forintnál nagyobb veszteséget elkönyvelnie. Cikkünkben összefoglaljuk az elmúlt évek fejleményeit a bankok nyereségessége szempontjából. Kiderült: 2006 óta romlik a helyzet, és mára a bankszektor mintha kettészakadt volna.

2012. március 07. 06:40 | Palkó István

Mégis miből tudott ennyi devizahiteles végtörleszteni?

Soha nem látott összeget mozgatott meg a magyar lakosság az elmúlt öt hónapban a végtörlesztéshez. Több mint 1200 milliárd forintnyi devizahitel visszafizetéséhez csaknem 900 milliárd forintot kapartak össze a családok február végéig. A pontos adatok egyelőre csak január végéig érhetők el: eddig 1074 milliárd forintnyi hitelhez 776 milliárd forintot teremtett elő a lakosság. Hogy miből, arra korábbi cikkeinkhez hasonlóan ezúttal is becslést adunk. Kiderült: bár januárban ritkán tapasztalható betétkivonás történt a magyar bankokból, a végtörlesztések legnagyobb forrását nem a bankbetétek jelenthették.

2012. február 29. 13:54 | Palkó István

"Mi történt, válság van?" - Interjú a CIG Pannónia vezérével

Több mint négymilliárd forintos veszteséget könyvelt el a CIG Pannónia 2011-ben, részvényárfolyama pedig alig több mint fele a 2010. novemberi normál kibocsátási árnak. Gaál Csabával, az életbiztosító vezérigazgatójával egyebek mellett arról beszélgettünk, mi hozza majd meg az eredményességi fordulatot 2014-re a társaságnál, és hogy mi okozta az új értékesítések lassulását. Állítja: nem az üzleti tervektől való esetleges elmaradás miatt döntöttek az egymilliárdos költségcsökkentésről, tőkeemelésre pedig nem lesz szükségük a jelenlegi biztosítási szabályozás mellett.

2012. február 24. 10:20 | Palkó István, Bán Zoltán

Szász Károly: ne essünk át a ló túloldalára!

Kétségtelen előnyökkel járna a PSZÁF számára a jegybankkal történő összevonás, ennek ellenére semleges a kérdésben a PSZÁF elnöke. A Portfolio.hu-nak adott interjújában Szász Károly elmondta: rosszul esett neki, hogy egyeztetés nélkül jelentette be a jegybank új eszközeit, ezek bevezetése ráadásul alaposabb elemzést igényelne. A jelenlegi jelzálogpiaci intézményrendszer komoly értéket képvisel, ezért Szász Károly szerint nem volna szabad lebontani. A felügyelet a rendelkezésére álló eszközökkel igyekszik visszafogni a bankok fogyókúráját, az alacsony hitelezési aktivitás miatt azonban új, tőkepiaci eszközökkel is segítené a vállalatok forráshoz jutását.

2012. február 23. 15:43 | Palkó István

Vallottak a magyar bankok: 13 éve nem történt ilyen

Tizenhárom év után először veszteséges volt 2011-ben a magyar bankszektor. A részvénytársasági hitelintézetek az év egészében 92,3, a negyedik negyedévben pedig 149,3 milliárd forintos veszteséget szenvedtek el. A végtörlesztés a teljes hitelintézeti szektornak 174 milliárd forintos közvetlen veszteséget okozott december végéig, ennek döntő részét a bankok viselték. Az eredmény eloszlása vélhetően továbbra is szélsőséges az egyes hitelintézetek között, bár egyedi eredményeiket jórészt még nem ismerjük. A nem teljesítő hitelek továbbra is komoly fejfájást okoznak a bankoknak, arányuk a szeptember végi 10,4%-ról 11,5%-ra nőtt.

2012. február 21. 14:35 | Palkó István

Mi a baj a biztosításokkal?

Hosszú ideje vívja türelmes harcát a hazai biztosítási szektor anomáliái ellen Banyár József, a PSZÁF elnöki főtanácsadója, vegyes sikerrel. Javaslatainak aktuális állásáról, a közvetítői jutalékok sorsáról, az életbiztosítások költségeiről és adózásáról, valamint a biztosítók szabályozási felkészüléséről is beszélgettünk vele.

A biztosítók és a közvetítők szabályozási kérdései kiemelt témáját képezik a Portfolio.hu nagy hagyományokkal rendelkező Biztosítási Konferencia 2012. c. eseményének. Jelentkezzen Ön is március 29-ei rendezvényünkre!

2012. február 16. 09:17 | Palkó István

Tőkéje felét eltapsolta a CIG Pannónia

4 milliárd forintos mérleg szerinti veszteséggel zárta 2011-et a CIG Pannónia a nemzetközi számviteli szabályok szerint - derül ki az életbiztosító csütörtökön közzétett gyorsjelentéséből. A társaság díjbevételei az év utolsó három hónapjában elmaradtak az egy évvel korábbitól, bár így is a cég történetének második legnagyobb negyedéves díjbevételéről van szó. Ez azonban kevés az "üdvösséghez": a menedzsment év eleji várakozásait is jelentősen alulmúlva 27,2 milliárd forintos díjbevételt ért el a cég az év egészében, ebben a végtörlesztés is közrejátszott. A biztosító tőkéje rohamosan fogy: mindössze fele (4,2 milliárd forint) az egy évvel korábbinak.

2012. február 14. 11:03 | Palkó István

Sokan nem ismerik az igazságot a bankbetétekről

Rengeteg telefonhívást kapott az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) év elején a bankbetétek biztonságával kapcsolatban. Sokan nem tudják, de 100 ezer euróig biztosítja az intézmény a betéteket - hívja fel a figyelmet Dr. Fekete-Győr András ügyvezető igazgató. Bár egy rendszerszintű bankválságra nem adna választ a betétbiztosító, komoly megelőzési funkciót kellene kapnia, hogy akár meg is hitelezhesse az esetlegesen rászoruló hitelintézeteket - véli a szakember, akivel a hazai betétállomány rejtélyes gyarapodásáról is beszélgettünk.

2012. február 13. 06:53 | Palkó István

Mégis miből sikerült ennyi devizahitelesnek végtörlesztenie?

Nem tévedés, 776 milliárd forintot, vagyis fejenként közel 5,5 millió forintot gyűjtöttek össze a végtörlesztéshez január végéig a devizahitelesek. A sokak képzeletét felülmúló összeg forrása jórészt ismeretlen, cikkünkben azonban ismét kísérletet teszünk arra, hogy megbecsüljük, hányad része honnan származhatott. A december végéig áttekintett adatokból kiderül: a legnagyobb forrást a bankbetétek jelenthették, de a hitelek és a befektetési jegyek részaránya is nőtt decemberben. A lakáspiac is felpezsdült a végtörlesztés hatására, ez azonban nem ad magyarázatot a valódi forrásra.

2012. február 09. 06:58 | Palkó István

Tizenkét érdekesség a végtörlesztésről

A devizahitelesek hány százaléka végtörlesztett, és mekkora összeget fizetett vissza? Miből végtörlesztettek az emberek, és hol vettek fel hitelt hozzá? Hogy járt az államháztartás, és mi lesz azokkal, akik nem tudtak végtörleszteni? A végtörlesztés tanulságait 12 pontban összegző cikkünk többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ.

2012. február 07. 06:55 | Palkó István

Mennyit húzott ki valójában az erős frank az emberek zsebéből?

Soha nem okozott még annyi fejfájást a devizahiteleseknek az erős frank, mint tavaly. A magasabb törlesztési terhek pedig a lakosság fogyasztására és megtakarításaira is negatívan hatottak. De vajon mekkora mértékben? Tízmilliárdok, netán százmilliárdok úsztak el így? A Portfolio.hu becslései szerint a helyes adat 90 milliárd forint körüli, vagyis 2011-ben ennyivel fizettek többet devizahiteleikre a magyar háztartások, mint egy évvel korábban. Ehhez jött hozzá az a közel 470 milliárd forint, amit végtörlesztési célból gyűjtöttek össze a családok.

2012. február 06. 06:36 | Palkó István

Devizahitelesek százezrei maradtak le erről

Tavaly év végéig 94 ezer adós szabadult meg végtörlesztéssel a deviza jelzáloghitelétől, közülük 17 ezren új forinthitel segítségével tették ezt meg. Januárban tovább nőhetett a hitelből végtörlesztők aránya. Tartozásuk egyszeriben közel 30%-kal csökkent, és az árfolyamkockázattól is megszabadultak, de vajon a törlesztőrészlet szempontjából helyesen jártak-e el a forinthitelt felvevők? Ennek eldöntéséhez az alábbi három kérdésre keressük a választ cikkünkben:

- Mennyivel csökken vagy nő a törlesztőrészlet a forinthitelre váltás miatt?
- Mi befolyásolja később a törlesztőrészlet alakulását?
- Hogyan szabályozza az állam a forinthitelek kamatát?

2012. január 26. 06:55 | Palkó István

Ezzel ugrasztják össze a közszolgát és a többi devizahitelest?

Hiába vártak a közszféra dolgozói heteken keresztül a miniszterelnök által levélben is megígért kedvezményes végtörlesztési hitelre, a január végi határidőig ezt már nem kapják meg. A közszolgák devizahitelének nagy része tehát megmarad, de a többi devizahiteleshez hasonlóan ők is élhetnek a tavasszal elinduló, várhatóan több százezer forintos teherkönnyítést jelentő új árfolyamrögzítéssel. Ha már ígéretét nem teljesítette, még egy eszközzel azért segítene hetvenezer közszolgán a kormány: egyszeri, vissza nem térítendő támogatást és gyűjtőszámla-kamattámogatást is ad nekik. Számításaink szerint előbbi egy átlagos devizahiteles közszolga számára 100 ezer forint körüli "ajándék" lehet, utóbbi azonban nem jelent számottevő könnyítést az árfolyamrögzítés után sem. Az adófizetők számára így is milliárdokba kerülhet mindez, ami jelentősen elmarad a végtörlesztésből származó károk nagyságától.

2012. január 20. 10:57 | Palkó István

Mégis miből végtörlesztett százezer devizahiteles?

468 milliárd forintot kapart össze a lakosság 2011 utolsó három hónapjában a végtörlesztéshez. A pénzügyi szektor minden szeglete árgus szemekkel figyelte és figyeli ma is, vajon a bankbetétekhez, a befektetési jegyekhez, netán az életbiztosításokhoz nyúlnak ezért a félezer milliárdért? A válasz meglepő: a statisztikák még a párnacihát is tartalmazzák, de még így is úgy tűnik, mintha a semmiből teremtették volna elő a devizahitelesek a 468 milliárd tekintélyes részét. A nagyobbik felére azonban még így is lehet magyarázat.

2012. január 09. 14:47 | Palkó István

Lehetetlent kérnek a bankoktól

Úgy tűnik, nem ad az állam munkáltatói kölcsönt, inkább a bankokra bízná a végtörleszteni szándékozó közalkalmazottak meghitelezését is. Ez jelentősen korlátozza a végtörlesztések végső számát és összegét. Nem is az állam, inkább maguk a végtörlesztők kérnek lehetetlent a bankoktól: két hónap alatt még soha nem helyeztek ki annyi hitelt, amennyire a már igényelt végtörlesztésekhez (közel 500 milliárd forint) szükség lenne. Aki banki segítség nélkül tudott, már valószínűleg végtörlesztett, így a végtörlesztés a bankszektor számára kezelhető keretek között folyhat február végéig, amikor aztán rossz álomként véget is ér. Maga után hagyva persze a gazdaság számára már hírhedten ismerős, hosszú távú károkat.

2011. december 29. 11:40 | Palkó István, Weinhardt Attila

A féktelen frankszárnyalástól a radikális mentőakcióig (Top 10 sztori - 3.)

Az idei év egyik legnagyobb pénz- és tőkepiaci sztorija külföldön a svájci frank rendkívüli szárnyalása volt, amely itthon is az egyik legfontosabb beszédtémát jelentette egész évben. Ez nem véletlen, hiszen mintegy egymillió frankhiteles család szenvedett egyre inkább az egyre csak emelkedő havi törlesztő részletektől. Ez azonban nemcsak az eurózóna adósságválságával, hanem ősztől egyre inkább a magyar kormány gazdaságpolitikájának megcsappant hitelességével, az emiatt bekövetkezett forintzuhanással is magyarázható volt, ami természetesen az euró- és jenhiteleseket is sújtotta. A devizahiteles problémára a kormány radikális devizahitel-leépítési tervvel igyekezett válaszolni, amely felemásra sikeredett, hiszen a forint miatt egyelőre sokkal többen érzik mindennek hátrányait. A több mentőcsomag miatt gyakran csak kapkodták a fejüket az érintettek, hogy mit is jelentenek ezek pontosan. Hasznos tehát év végén áttekinteni ezeket és nem árt az ok-okozati összefüggéseket is tisztázni, mert azok olykor "érdekesen" jelentek meg a kormányzati kommunikációban.

2011. december 22. 14:42 | Palkó István

Az állam és a devizahitelesek is náluk kopogtatnak

Négyből egy forinthitelt a takarékoktól vesznek fel a végtörlesztők, a szektor központi bankjaként működő Takarékbank vezetője mégsem örül a végtörlesztésnek. Ráadásul nem csak a devizahitelesek kopogtatnak a takarékok ajtaján: úgy hírlik, maga az állam vásárolná be magát a bankba. Legnagyobb félelmüket ma mégis úgy hívják, Bázel. Volt tehát miről beszélgetnünk Csicsáky Péterrel, a Takarékbank elnök-vezérigazgatójával, aki szerint 2011 számukra más bankokkal ellentétben a sikerek éve volt.

2011. december 20. 11:56 | Palkó István, Madár István, Weinhardt Attila

Mennyit lendít a fogyasztáson az új devizahiteles mentőcsomag?

A kormány és a Bankszövetség múlt héten bejelentett, a lakossági jelzáloghiteleseknek szóló mentőcsomagja egy széles kör számára azt eredményezi, hogy több pénze marad fogyasztásra, egy szűkebb kör számára azonban többlet teherrel jár. A Portfolio.hu kalkulációi szerint a két hatás eredője mérsékelten pozitív a lakossági fogyasztásra, de várhatóan nem lesz elegendő ahhoz, hogy megakadályozza a fogyasztás jövő évi zsugorodását.