Palkó István

Itt az új ingyen hitel - Mi lesz Matolcsy százmilliárdjaival?

Holnap indul az MNB Növekedési Hitelprogramjának második szakasza. 2014 végéig 2000 milliárd forintot terítene szét a jegybank a kkv-szektorban. Ennek növekedésserkentő hatása jó hír a gazdaságnak, ugyanakkor a program költségeit is állniuk kell valakiknek, ezek pedig az adófizetők lesznek. Kérdéses ezért, pozitív lesz-e a program végső egyenlege a nemzetgazdaság számára. Emellett nem valószínű, hogy a bankok megint elkapkodják majd az ingyen forrást, ekkora tömegű hitelt ugyanis 2,5%-os kamat mellett valószínűleg nem éri meg kihelyezniük. A 2000 milliárdos terv inkább csak egy elméleti keretösszegként értelmezhető: közel 60%-át (!) jelenti a kkv-k meglévő hitelállományának. 7 kérdés, 7 válasz következik a jegybank programjának újabb szakaszáról, amely most inkább lehetőségnek, mint kényszernek tűnik a hazai vállalati hitelpiac számára.

800 milliárdos veszteség négy magyar banknál - Itt a friss rangsor!

Melyik a legnyereségesebb és a legveszteségesebb bank Magyarországon? Melyikük bánik a legjobban a tulajdonosok pénzével? Melyik bank keres arányosan a legtöbbet a kamatokon, és melyik a legkisebb hitelezési veszteséggel működő pénzintézet? Többek között ezekre a kérdésekre kaphatunk választ, ha a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a közelmúltban kiadott Aranykönyv adatait áttekintjük. Cikkünkben a magyar bankok 2012-es rangsorát és elmúlt néhány évi teljesítményét mutatjuk be.

Kiderült, mit tartalmaz a kormány új devizahiteles csomagja

November 1-jéig kaptak időt a bankok, hogy az ügyfelek javára módosítsák a devizahitel-szerződéseket. A Fidesz olyan megoldást akar, amely a forinthitelekével azonos szintre csökkenti a devizahitelek törlesztőrészletét, és megszabadítja a hiteleseket az árfolyamkockázatoktól - derült ki péntek este, ahogy az is, hogy a terhek nagyobbik részét a bankoknak kell viselniük. Valószínű, hogy ilyen csomagot önszántukból nem lesznek hajlandóak összeállítani a bankok, pláne, hogy most egy évi 40 milliárd forintnál is nagyobb új "bankadó" fenyegeti őket. A gordiuszi csomót ezért november első napjaiban a kormány vághatja majd át. Hogy a számok nyelvén mit jelent a legújabb verzió a bankoknak és a devizahiteleseknek, azt az alábbiakban becsüljük meg.

Ingyenes készpénzfelvétel: a balgaság diadala

A készpénzhez szokott ügyfelek fülének kedves, minden más szempontból rossz üzenet a kormány havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételről szóló terve. A latin-amerikai példák alapján bevezetett tranzakciós illeték egyetlen erényét tüntethetik el ezzel. Apró politikai haszonért nagy és kockázatos gazdasági visszalépés.

Tündérmesébe illő sztori lett Matolcsy ingyen hiteléből

A kormányzati sanyargatások, ijesztgetések és ultimátumok közepette igazi felüdülés a hazai bankszektor számára a Magyar Nemzeti Bank június elején indult Növekedési Hitelprogramja. A Portfolio.hu által megkérdezett bankok többsége a vállalkozók vártnál nagyobb érdeklődéséről és a beruházási célú hitelek viszonylag magas arányáról számolt be. A 750 milliárd forintos, legfeljebb 2,5%-os kamatozással továbbadható keretösszeg nagy részére szerződést kötöttek a bankok az ügyfelekkel az augusztus 29-ei határidőig, így a folyósítások tervezett része szeptember végéig megtörténhet. A programot valószínűleg hamarosan ismét meghirdeti a jegybank. A jövőre vonatkozóan van is a bankoknak néhány jobbító szándékú javaslatuk, amelyeket velünk is megosztottak.

Indul a devizahiteles háború - Csányi rémálma teljesül?

Értelmezhetetlen és ezért teljesíthetetlen ultimátumot kaptak a bankok tegnap Rogán Antaltól, ma pedig Orbán Viktortól. Amennyiben nem módosítják november 1-jéig a devizahitel-szerződéseket úgy, hogy az árfolyamveszteségek nagy részét a bankok nyeljék le, a kormány maga fogja forintosítani a devizahiteleket. Az ultimátum önkéntes teljesítésére hiába várunk, a banküzem egyszerűen nem így működik. A kormány megoldásával a Csányi Sándor által hétfőn felvázolt forgatókönyv teljesülhet: a bankoknak 900-950 milliárd forintos veszteséget kellene lenyelniük. Ez a tőkéjük közel harmada, és nagyjából megegyezik a válság előtti háromévi nyereségükkel. Ennek pusztító következményein túl csak egyben lehetünk biztosak: a bankszövetség és a kormány eddigi tárgyalásait elfelejthetjük, a devizahiteles konfliktus az ultimátum teljesíthetetlensége miatt háborús szakaszába lépett.

Erste és Raiffeisen: ez most már kezd nyomasztóvá válni

Miközben az OTP-re a közelgő devizahiteles csomag árnyéka vetül, az osztrák bankok továbbra sem találják a hitelezési visszaesés ellenszerét, és egyre rosszabb számokat produkálnak. A lengyel magán-nyugdíjpénztári rendszer kvázi államosítása az ottani bankok hosszú ideig tartó felülteljesítését törheti meg, a cseh Komercni Bankánál viszont legalább "csak" a lassulás jelei mutatkoznak. A múlt héten zárult második negyedéves gyorsjelentési szezon fényében hasonlítottuk össze ismét a régiós nagybankok fundamentális teljesítményét. Ahogy a fenti mondatok is érzékeltetik, egyelőre nem mutatkozik pozitív fordulat Közép-Európa bankpiacán. Különösen a korábban gyorsan terjeszkedő osztrák bankoknál kezd nyomasztóvá válni a tartósan alacsony megtérülés.

Kész a bankok devizahiteles csomagja - Mit is rejt valójában?

Kétféle devizahiteles javaslatcsomagot helyezett a kormány asztalára tegnap a bankszövetség. Úgy hírlik, az egyik a lakáscélú devizahitelek azonnali és kedvezményes forintosításáról, a másik pedig egy ötéves, gyorsított árfolyamgát keretében történő fokozatos forintosításról szól. Előbbi egy átlagos hiteles esetében szerintünk közel 16%-os törlesztőrészlet-csökkenéssel járna, utóbbi esetében azonban ilyen hatásról egyelőre nem tudni. Értesüléseink szerint a banki és jegybanki javaslatok egyaránt napirendre kerülnek a kormány mai ülésén. Cikkünkben megvizsgáljuk a számok nyelvén is, a bankok kétféle javaslata milyen hatással járhat a bankszektorra, az államra, az MNB-re és a devizahitelesekre nézve.

Devizahitelek: kiderült, hogy jött ki a 30-40 milliárd az MNB-nek

A Portfolio.hu-étól eltérő feltételezésekkel élt az MNB, amikor 30-40 milliárd forintra becsülte az általa tegnap javasolt devizahiteles csomag éves költségét. Számításaink szerint adottnak vették az árfolyamgát éves költségét 100%-os részvételi arány mellett, ami közel 50 milliárd forint. Az MNB által említett évi 30-40 milliárd forint ehhez adódik hozzá, ami csak a rögzített árfolyam feletti tőketörlesztések elengedéséhez lenne elég. A kamatok elengedésének költségeit tehát valószínűleg figyelmen kívül hagyták, mondván: ezeket a bankszektor és az állam már az előző árfolyamgáttal felvállalta. Mivel az árfolyamgátban jelenleg a jogosult hitelek közel fele vesz részt, az MNB ötletének teljes többletköltsége a mostanihoz képest valójában 55-65 milliárd forint lenne. A program a működő árfolyamgát költségeivel együtt így több mint évi 80 milliárd forintba kerülne az államnak és/vagy a bankszektornak.

Terítéken a devizahitelek - Itt a mai menü

Az elmúlt hetekben számos helyről, megnyilatkozásból próbálta a szakmai sajtó kikövetkeztetni, merre, milyen irányba tarthat a devizaadósok véglegesnek beállított mentőcsomagja. Jelen anyagunkban áttekintjük a piacon fellelhető alternatívákat, összegezve azok előnyeit és hátrányait. Devizahitel-mentő ötlettel tele van a padlás. Az alábbi összevetésből kiderül, hogy egyes "népszerű" ötletek társadalmi és gazdasági katasztrófával fenyegetnek, más megoldások pedig - hiába felelnek meg a megfogalmazott céloknak - azért nem lehetnek ésszerű alternatívák, mert a hiteladósok számára jelenleg nem jelentenek érdemi segítséget a törlesztőrészletek csökkentésében.

A fentiekből következik, hogy szakmai alapon csak olyan megoldás javasolható jó szívvel, amely érdemi és azonnali törlesztőrészlet-csökkenést ötvöz egy viszonylag visszafogott banki és költségvetési tehernövekedéssel. E tekintetben megfelelő alapot adhat a korábbi anyagainkban már szereplő, s most az MNB által is javasolt gyűjtőszámla nélküli árfolyamgát megoldás, ezt azonban ki kell egészíteni az árfolyamkockázatot kezelő megoldással (állami árfolyamgarancia) és ésszerű tehermegosztással a bankok és a költségvetés között. Persze, nincsenek illúzióink - a bankok és a kormányzat tárgyalásain számos egyéb részlet is szerepel. Meglehet, alapjaiban más döntés születik - anyagunk ugyanakkor segíthet a tájékozódásban.

Drámák és reménycsillagok a magyar lízingpiacon

Máig nem állt talpra a válság kezdetén nagy drámákat átélt magyar lízingpiac. Többek között az elmúlt évek fejleményeiről, a Növekedési Hitelprogramnak a lízingcégekre gyakorolt negatív hatásáról és a legnagyobbak között felszínen maradt Budapest Lízingről beszélgettünk a cég vezetőjével, Toldi Balázzsal. Kiderült: sok más finanszírozóhoz hasonlóan náluk is az agrárszektor most a legnagyobb reménycsillag.

Csúnyán elintézte a kormány a bankokat

A Magyar Nemzeti Bank adott a bankoknak, a kormány viszont elvett tőlük, a végeredmény pedig csúnya lett. Durva egyszerűsítéssel így is értékelhetők a bankszektor PSZÁF által közzétett második negyedévi eredményadatai, hiszen:

• Az alapkamat, a betéti kamatok és a forrásköltségek csökkenésének köszönhetően nőtt a bankok kamateredménye
• A kormány viszont közel 75 milliárd forintos egyszeri különadóval terheli őket, amelynek nagy részét a második negyedévben könyvelték el a bankok
• Összességében közel 50 milliárdos veszteséget szenvedtek el a három hónap alatt a részvénytársasági hitelintézetek az év elejinél jóval nagyobb céltartalék-képzés mellett, miközben
• Hiteleik visszaesése mellett most már betéteik is zsugorodásnak indultak, tőkehelyzetük viszont tovább javult.

Itt a devizahiteles csomag - Sírjunk vagy nevessünk?

A Portfolio.hu úgy értesült, jelen állás szerint alapvetően kétféle forgatókönyvről tárgyalhatnak a kormány és a bankszövetség képviselői a jövő kedden sorra kerülő találkozójukon. Az egyik elképzelés szerint egyszeri aktussal forintosítják majd a devizaalapú lakáshiteleket, és hogy ezzel rövid távon is jól járjanak az adósok, némi tőke- és/vagy kamatkedvezményt adnak hozzá nekik. A másik elképzelés néhány éven belül, fokozatosan változtatná át forintalapúvá a devizahiteleket. Mindkét megoldás hátránya, hogy nem igazán radikális a devizahiteles probléma kezelésében, előnyük azonban, hogy egy múlt héten napvilágot látott, információink szerint gyorsan elvetett ötlethez képest valamivel kisebb pénzügyi áldozatot követelnének meg a bankszektortól és az államtól.

Súlyos milliárdokat menekített a magyar lakosság biztosításba

Látszólag megtáltosodott a magyar biztosítási piac a második negyedévben: az elmúlt három év gyatra teljesítményét feledtetve 11,3%-kal növekedett a biztosítótársaságok díjbevétele. Az átlag azonban most is elfedi a valóságot: a növekedés 80%-a öt biztosító egyszeri díjas életbiztosításából, a maradék nagy része pedig egyetlen biztosító vagyonbiztosítási teljesítményéből származott. Újdonság ugyanakkor, hogy az első helyen megelőzte a Generali-Providencia az Allianzot, valamint növekedni kezdett a kötelező biztosítások díjbevétele, igaz, ez megint csak csalóka változás.

Devizahitelek: itt a tökéletes mentőcsomag?

Örökre megszabadítana az árfolyamváltozásoktól, és azonnal a negyedével csökkentené a törlesztőrészleteket. Kezdetben évi mintegy 47 milliárdba kerülne, később viszont egyre olcsóbb lenne, így ésszerű elosztással az állam és a bankok számára is elviselhető terhet jelentene. Ilyen az a mentőcsomag, amelynek ötlete tegnap látott napvilágot. Vannak ugyan kockázatai, ám a választásokra készülő kormánypártok számára valószínűleg vonzó megoldás, és a devizahitelesek sem utasítanák vissza. Állami részvétel mellett talán a bankok is belemennének. Lássuk, miről is van szó!

Beszédes számok: ezért kell valójában devizahiteles csomag

Örvendetes módon megállt a nem teljesítő lakossági hitelek arányának (NPL-ráta) emelkedése a második negyedévben - mutatják az MNB ma közzétett adatai. A 18,0%-os lakossági NPL-ráta azonban önmagában csalóka: a jelzáloghitelek esetében 17,6%-ról 18,3%-ra emelkedett az arány három hónap alatt, a többi hitelnél pedig inkább a banki követelés-eladások csökkentették az arányt. A devizahiteles mentőcsomag szempontjából érdekes devizaalapú jelzáloghiteleknél mára 21,2%-ra emelkedett a nem teljesítési arány, a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében még a lakáshiteleknél is durvább a helyzet. Egyelőre nem világos, elsősorban a késedelembe esett hitelek számát kívánja-e az új tervekkel mérsékelni a kormány, pedig leginkább emiatt lenne szükség sürgősen egy banki kompromisszummal kialakított, az erkölcsi kockázatot tovább már nem növelő csomagra.

Keserédes meglepetés a CIG Pannóniától (2.)

A pénzintézetek napja a mai: az OTP után ma reggel 7 órakor a CIG Pannónia jelentett, a kora esti piaczárás után pedig majd az FHB fogja közzétenni második negyedéves gyorsjelentését. Ami a biztosítót illeti, ha kicsit is, de ismét nyereséges lett a társaság (hasonlóan 2012 negyedik negyedévéhez), felülmúlva az elemzői várakozást.

Fontosabb részletek:
- Magyar számviteli szabályok szerint ismét nyereség, szemben a veszteségről szóló elemzői várakozással (IFRS szerint még veszteséges negyedév)
- Visszaeső díjbevételek és nagyon gyatra értékesítési eredmények
- Csökkenő szerzési és igazgatási költségek, amelyek szintén hozzájárultak a javuló eredményhez.

Orbánék asztalán a devizahiteles csomag - Kit mentenek meg?

Állítólag nem kér a bankszövetség a készülő devizahiteles mentőcsomaggal kapcsolatos találgatásokból és a következtetésekből. Csakhogy aligha létezik ma a bankok, adósaik és a piaci befektetők (forintpiac, bankrészvények) számára nagyobb kérdés, mint hogy mit rejt a csomag, így nem mehetünk el szó nélkül a sorra megjelenő nyilatkozatok mellett. Most például egy olyan lehetőség körvonalazódik, amellyel azok élhetnek, akiknek sem az eddigi csomagok (pl. végtörlesztés, árfolyamgát), sem a készülő magáncsőd nem járható út. A hírek szerint forintosítással járó devizahiteles mentőcsomagra esélyes hitelszerződések száma ma közel 340 ezer lehet, papíron mintegy 150 ezer lakáscélú közülük. Úgy tűnik, az ügyfelek egy jól meghatározott csoportját veszi majd célba a csomag, és nem egy mindent elsöprő lavina készülődik. Egy viszonylag szűk kört érintő, de végtörlesztésszerű megoldás lehetősége azonban még nem múlt el. A kormány sajtóértesülések szerint ma tárgyal minderről, a végső döntéssel viszont megvárhatja a bankok két héten belül elkészülő javaslatát.

Nagyon úgy fest, ebből végtörlesztés lesz

A bankok és a devizahitelesek közé dobta a gyeplőt nyilatkozataival Varga Mihály. Kimondta ugyanis: a kormány a maga részéről nem vállal anyagi felelősséget a készülő mentőcsomagért. Az állam háttérbe vonulásának önmagában még örülhetnének is a bankok, Varga azonban továbbment: ha nem sikerül kompromisszumot találni, ősszel a kormány egymaga fog dönteni. A bankok joggal tartanak attól, hogy a "Végtörlesztés 2." című dokumentum lapul a fiókban, hiszen az elmúlt napok kormányzati nyilatkozatai alapján más lehetőség alig maradt. Az eddig napvilágot látott forintosítási és futamidő-rövidítési ötletetek ugyanis önmagukban nem csökkentik, hanem épp ellenkezőleg, növelik a törlesztőrészleteket. Az emiatt szükségessé váló végtörlesztésszerű akción viszont - mivel ismét csak a devizahitelesek kisebbségének (lakáscélú hitelek) megmentéséről van szó - nemcsak a bankok, de a kimaradó devizahitelesek százezrei, sőt a potenciális hitelfelvevők is óriásit buknának.

Jön a devizahiteles csomag - Végtörlesztést pedzegetnek

Sokfajta olvasata van annak, amit kedden este Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a Hír TV-ben mondott. Navracsics a Kúria döntésével kapcsolatos kérdésre válaszolva közölte, hogy a kormány a devizahitelesek helyzetének őszi rendezését tervezi. Ahogy megírtuk, csupán az árfolyamrés-probléma megoldásának is komoly következményei lehetnek, mások viszont - köztük elemzők is - egy még távolabb mutató, újabb végtörlesztésszerű "mentőcsomag" következményeitől tartanak. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán délután annyival pontosította a találgatásokat, hogy a Magyar Bankszövetséggel a devizaalapú jelzáloghitelek sorsáról tárgyalnak.