Palkó István

Az autósok hizlalják ennyire a magyar biztosítókat

A befizetett biztosítási díjak mindössze 14%-a kapcsolódik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz, ehhez képest a biztosítási szektor díjbevétel-növekedésének több mint a felét ez a tevékenység adja most - mutatják a MABISZ adatai. Ez persze nem jelenti azt, hogy az autóbiztosítás igazán jövedelmező ágazattá vált volna a szektor számára. Éppen egy hónap múlva tartandó biztosítási konferenciánkon részletesen szó lesz a biztosítási szektor aktualitásairól, alábbi cikkünkben a piac díjbevétel-helyzetét mutatjuk be röviden.

CSOK ide vagy oda, a lakáshitelnél is nagyobb kedvencük lett a magyaroknak

Kettősség jellemezte tavaly a bankok hitelezését: a tranzakciók a lakosságnál és a vállalatoknál is növekedési fordulatot jeleznek, a hitelállomány azonban még enyhén csökkent 2016-ban. A legnagyobb növekedést nem a lakáshitelek, hanem az áruhitelek és személyi kölcsönök produkálták a magyar lakosságnál. Az MNB ma közzétett decemberi és egyúttal éves hitelezési és betéti adataiból szemezgettünk.

Most fog csak igazán nagyot szólni a CSOK

Közel 30 ezren, vagyis nagyjából minden negyedik lakástranzakcióhoz igényelték tavaly a CSOK-ot, a kérelmek 72%-a használt lakáshoz, 28%-át újakhoz hagyták jóvá a bankok. Bár a három vagy több gyermekesek aránya megközelíti az egyharmadot, az új lakáshoz járó "10+10 milliós" lehetőséggel csak 13% élt eddig - mutatják a bankok válasza alapján elkészített becsléseink. Közel tízezer házaspár vehette igénybe eddig a támogatást előre vállalt gyermekre. A CSOK népszerűsége nagyjából megfelel a korábbi várakozásoknak, a használt lakások piacát nem lendítette fel jobban, igénybevétele az új lakások piacának felpörgésével idén nőhet meg igazán.

Eltűnt a magyar bankfiókok negyede és a dolgozók tizede

A válság elejéhez, vagyis 2008 végéhez képest 25%-kal kevesebb fiókkal és 11%-kal kevesebb alkalmazottal működik a 10 legnagyobb magyar bank - mutatják a Portfolio saját számításai. A CIB-nél, az UniCreditnél, a Raiffeisennél és a Sberbanknál a fiókszám (és előbbinél a létszám is) közel felére esett. Tavaly mindkét szám kis mértékben csökkent csak a bankszektorban, ami már a beinduló üzleti aktivitással magyarázható. A digitalizáció azonban - különösen a fiókok esetében - a negatív tendencia folytatódását és a fiókok szerepének átértékelődését ígéri.

A vezérigazgató már új állást talált, de kié lesz a Budapest Bank?

Hazai magánkézbe kerüljön, és legalább 200 milliárd forintot adjanak érte - ezt a kettős célt szeretné elérni a kormány a másfél éve állami kézben lévő Budapest Bank privatizációja során. Mivel azonban ez így egyszerre nehezen teljesíthető, egyelőre nem indult el a folyamat. A vezérigazgató ma bejelentett, Raiffeisenhez távozása apropóján megnéztük, nem túl sok-e 200 milliárdot kérni a nyolcadik legnagyobb mérlegfőösszegű, de a negyedik legtöbb fiókkal és ügyfélszámlával rendelkező magyar bankért.

Hiába a szuperolcsó lakáshitel, mindent elvisz a lakásdrágulás?

"Öt éve kellett volna lakást vennem, akkor még sokkal olcsóbbak voltak a lakások" - panaszkodik Arisztid barátjának. "Te lökött vagy, hát nem emlékszel? Akkoriban iszonyat magasan, 10% felett jártak a kamatok. A napokban már 2,5%-os kamatozású lakáshitelt is láttam, sokkal jobban megéri most lakást venni" - hordja le barátját Tasziló. Melyiküknek van igaza? Ezt próbáljuk néhány példa segítségével megválaszolni.

Mi lesz a biztosítókkal 2017-ben? Megszólalnak a vezérek

A legnagyobb hazai biztosítók első emberét arra kértük év végén, értékeljék a mögöttünk álló esztendőt és adjanak előrejelzést 2017-re. Alábbi kérdéseinkre válaszoltak:

1. Hogy értékeli 2016-ot saját biztosítója és a biztosítási piac szempontjából?
2. Mit tekint saját biztosítója és a szektor előtt álló legnagyobb kihívásnak 2017-re?
3. Mely termékek és szolgáltatások területén hozhat növekedést 2017 saját biztosítójánál, illetve a biztosítási szektorban?

Földindulás jövőre: kinyírják az EU-pénzek a hiteleket?

Március végén lezárul a Növekedési Hitelprogram, a visszatérítendő EU-források egyre nagyobb konkurenciát teremtenek a hazai kkv-hitelezésnek, nő viszont a garanciaintézmények szerepe. Hogy mi várható jövőre ilyen változások közepette a bankok vállalati üzletágában, arról az Erste Bank idén márciusban érkezett vállalati üzletágvezetőjét, Szabados Richárdot kérdeztük.

Mi lesz a bankokkal 2017-ben? Megszólalnak a bankvezérek

Az alacsony kamatok, a hitelezési fordulat és az enyhülés éve volt 2016 a magyar bankszektorban. December végéhez közeledve a Portfolio ezúttal is megkereste a legnagyobb kereskedelmi bankok első emberét, hogy értékeljék a mögöttünk hagyott évet és adjanak előrejelzést 2017-re. A bankvezérek alábbi kérdéseinkre válaszoltak:

1. Hogy értékeli 2016-ot saját bankja és a bankszektor szempontjából?
2. Melyek lesznek a legnagyobb kihívások saját bankja, illetve a bankszektor számára 2017-ben?
3. Mely termékek és szolgáltatások területén hozhat növekedést 2017 saját bankjánál, illetve a bankszektorban?

Emberek, eltűntek a kamatok Magyarországon! (TOP 10 sztori - 6.)

Az idei volt az az év, amikor nagy valószínűséggel mélypontra érkeztek a kockázatmentes befektetések hozamai, és ezzel együtt a banki kamatok is Magyarországon. Nem egyszerűen a magas kamatok kora ért véget, hiszen az már évekkel ezelőtt megtörtént, hanem egyre nagyobb valószínűséggel a hozamcsökkenés időszaka is, ami a fix kamatozású eszközök felértékelődésére játszó befektetési stratégiák kifulladását ígéri. A totális hozamsivatag nagy vesztesei lehetnek befektetési oldalon a pénzügyi intézmények. Akik képesek rá (pl. a bankok), azok ezt részben a növekvő hitelezési volumennel kompenzálhatják, hiszen a szuperolcsó hitelek iránt viszont egyre nagyobb a kereslet.

"Meglep, milyen gyorsan alkalmazkodik a magyar lakosság"

Május óta a cseh Martin Jarolim vezeti a második legnagyobb hazai bank, a K&H lakossági üzletágát. Első magyarországi interjúját a Portfolio-nak adta.

Fordul a kocka: kiszorítják a hitelezésből a magyar bankokat?

Talán soha nem volt még akkora a nyomás a magyar bankokon, mint idén, hogy a kis- és középvállalkozások aktív hitelezésével támogassák a gazdasági növekedést. Csupa olyan változás zajlik, ami jövőre viszont irtózatosan megnehezíti a dolgukat. 540 milliárd forintnyi visszatérítendő EU-forrást dob szét a kormány a cégek között a következő három évben, mégpedig a bankok mérlegének megkerülésével. Az MNB pedig március végével lezárja az olcsó, fix kamatozású források jó részét biztosító Növekedési Hitelprogramját. Utánajártunk, terem-e még egyáltalán babér a bankoknak a hazai cégek finanszírozásában, és mi lesz jövőre a kkv-hitelezéssel.

Vihar előtti csend a CIG Pannóniánál

Az előző negyedévek tendenciájának folytatását mutatja a CIG Pannónia ma reggel közzétett harmadik negyedéves gyorsjelentése. Ez azonban várhatóan nem sokáig lesz így: az MKB biztosítók nemrég bejelentett megvásárlása és az etikus életbiztosítási koncepció is nagy változásokat hozhat a társaságnál. A magyar számviteli szabályok szerint

• három hónap alatt 195 millió forintos adózás utáni eredményt ért el az életbiztosító, ami 27%-kal magasabb az egy évvel korábbinál,
• a javulást azonban a szerzési költségek visszaesése meg is magyarázza, pedig az új értékesítési volumen 6,8%-kal emelkedni tudott,
• az életbiztosítások díjbevétele 5,6%-kal, ezen belül a rendszeres díjas termékeké 6,8%-kal esett vissza,
• a cégcsoport egészénél ezt a nem-életbiztosítási leánycég folytatódó növekedése kompenzálta, itt ugyanis 62%-kal nőttek a díjbevételek.

Nullszaldó körül egyensúlyoz az FHB

Alighanem az FHB-nál is örülnek a társasági adó tegnap bejelentett csökkentésének, a harmadik negyedévben ugyanis épp ez az adózási tétel húzta le negatív tartományba a bank eredményét. Néhány fontosabb részlet a csütörtöki piaczárás után közzétett gyorsjelentésből:

• 223 millió forintos adózott veszteséget szenvedett el a jelzálogbank, adózás előtti profitja viszont 200 millió forint lett.
• Jelentős mértékben, 18,5%-kal csökkent három hónap és 29%-kal hat hónap alatt a bank betétállománya a vállalati üzletágban bekövetkezett - sajtótámadásokkal összefüggő - betétkivonások miatt.
• Eközben a hitelállomány lényegében stagnált, a lakossági folyósítás 2%-kal visszaesett, a vállalati viszont 50%-kal nőtt az előző negyedévhez képest.
• A negyedik negyedév hitelállományát csökkenti, de a harmadik negyedév díjbevételeit növelte, hogy az OTP által beolvasztott Axa 35,5 milliárd forint refinanszírozott hitelállományt visszafizetett a jelzálogbanknak.
• A nem teljesítő hitelek aránya tovább csökkent (12,3%-on áll), öt éve volt utoljára ilyen alacsony a banknál.
• A társult vállalkozások a harmadik negyedévben 390 millió forinttal, az első három negyedév során 785 millió forinttal járultak hozzá az összes bevételhez, a Diófa Alapkezelő 153, illetve 505 millió forinttal.

Együtt folytatják a takarékok és az FHB

Nem Spéder Zoltán utódlását, hanem a takarékszövetkezeti szektor átalakításának folytatását tartja feladatának Vida József, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének (SZHISZ) elnöke, aki az új tulajdonos B3 Takarék Szövetkezet vezetőjeként az FHB igazgatóságába is bekerülhet hétfőn. A takarékszövetkezeti szektor jövőjéről készült interjúnkban a Demján Sándorékkal való viszonyról, az önkormányzati számlavezetés esetleges elvesztéséről, a postai szolgáltatásokról, valamint az FHB és a Takarékbank jövőbeni szerepéről is szót ejt a szakember.

Súlyos megszorítások küszöbén egyes magyar bankok?

Gyorsulva nő a hitelezés és egyre jobb az eszközminőség Közép-Európa bankjainál. A szűk kamatmarzs és a szabályozói terhek miatt azonban így is jóval alacsonyabb a megtérülésük a válság előttinél. Különösen igaz ez a magyar bankszektorra, amely a régiós átlagnál is nagyobb hatékonyságjavításra szorul. Az újabb súlyos megszorítást egyes magyar bankok csak digitalizációval kerülhetik el, miután az alacsony kamatkörnyezet behatárolja a hitelezési aktivitásból és volumenbővítésből fakadó bevételnövelési lehetőségeiket. A Deloitte és az Efma friss tanulmányából szemezgettünk.

Új Lehman Brotherstől retteg Amerika - Trump vagy Clinton megoldja?

Tízszer annyi pénzt adtak a bankok Clinton kampányára, mint amennyit Trump kapott tőlük. Pedig négy éve még kétszer annyit szántak az akkori republikánus jelöltre, mint Barack Obama újraválasztására. Ennél perdöntőbb bizonyítékra nincs szükség arról, melyik jelölt elnöksége lenne most kedvezőbb a bankrendszernek, de azért sorra vesszük, ki mit ígért kampányában a pénzügyi szektornak. Ígéretek helyett részben persze helyesebb fenyegetésekről beszélni, amiben még a kiszámíthatóbb demokrata jelölt kampánya sem szűkölködött. Bár a programok hiányosak, a közös cél jól kivehető: egy újabb Lehman Brothershöz fogható hatású bankcsőd elkerülése a politikailag leginkább kifizetődő eszközökkel.

Az egész bankszektor jó irányba halad

A racionalizáció időszakán túl van, most már az üzleti potenciál kiaknázására fókuszál a Sberbank Magyarország - nyilatkozta a Portfolio-nak Szabó Richard vezérigazgató. A bankszektor egésze a stabilitás és kiszámíthatóság irányába halad - értékeli a helyzetet.

Alázzuk a szomszédokat: mennybe mennek a magyar devizahitelesek

Több mint másfél évvel a svájci jegybank emlékezetes döntése és a frankárfolyam elszállása után végre összeállt a felvizezett lengyel és a drasztikus, de szűk kört érintő román devizahiteles csomag is. A korábban már megismert horvát csomagot is figyelembe véve kijelenthető, hogy egyenként valószínűleg a horvát és a román frankhitelesek jártak a legjobban, hiszen a felvételkori alacsony árfolyamon váltják át a hitelüket. Összességében azonban a magyar devizahitelesek jóval nagyobb összeget és jóval korábban kaptak vissza a bankoktól, mint amit más régiós országok devizahitelesei.