Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott. 
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1416

Melyik bank húzza le a legjobban szegény magyarokat?

A címben szereplő, gyakran hallható, kétségtelenül rosszhiszemű kérdésre nem egyszerű a válasz. Nemcsak az összes banki kondíciót kellene végignyálazni hozzá, hanem az egyes banki konstrukciók igénybevételét és a szolgáltatás minőségét is számszerűsíteni kellene. E lehetetlen vállalkozás helyett inkább a banki jelentésekhez nyúltunk: megnéztük, hogy saját méretükhöz képest mely hazai nagybankok realizálják ügyfeleiken és üzletfeleiken a legmagasabb bevételeket. Érdekes listákat kaptunk.

Ingyenes lakáshitelt szeretnél? Megmutatjuk, hogy kell kikeverni

Tegnap ismét 0%-os hozam mellett bocsátott ki kincstárjegyet a magyar állam. Sokan azt hiszik, hogy a lakosság számára elképzelhetetlen az ingyenes banki kölcsönfelvétel, pedig az áruhiteleknél és a lakáshiteleknél is elérhető a 0%-os kamatszint. Most az utóbbit mutatjuk be, a lényeg: ügyesen kell kombinálni a hitelfelvételt néhány, családon belül megkötött lakás-takarékpénztári szerződéssel.

Vadiúj lakások 2-3 évre felvett hitelből? Újra divat Magyarországon

A lakásépítések felfutása duplán megéri a bankoknak: a jellemzően 10-20 évre kihelyezett lakossági lakáshitelek mellett az általában 2-3 éves futamidőre folyósított fejlesztői projekthitelek iránti kereslet is dinamikusan nő. A bankok így egy lakásfejlesztés mindkét oldalán tudnak hitelezni. A lakáshitelekkel sokat foglalkozunk, most röviden a lakásfejlesztési célú projekthitelek piacát mutatjuk be a jegybank adatai és Hegedüs Gábor, az FHB főosztályvezetője segítségével. A piac legnagyobb kockázatának ma a kivitelezési költségek drasztikus emelkedése tűnik.

Földindulásszerű változások a lakás-takarékpénztáraknál

Több új jogszabályi változás is hatályba lépett július 1-jével a lakás-takarékpénztáraknál, és elindult a sokak által lehetséges konkurensnek tekintett Nemzeti Otthonteremtési Közösségek (NOK) toborzása is az elmúlt hetekben. A változások apropóján megnéztük, hogy alakul az üzlet manapság a hazai lakás-takarékpénztári piacon, és arra jutottunk: a jogszabályi változások hatása semmi lesz ahhoz képest, ahogy maga a szektor átalakult a válság eleje óta.

Boldog szülinapot, halálraítélt!

A Fed korábbi elnöke, Paul Volcker szerint "az egyetlen hasznos dolog a bankolásban". Napjainkban azonban már édesapjával, a bankfiókkal és édesanyjával, a készpénzzel együtt szép lassan veszélyeztett fajjá válik. Igen, az ATM-ről van szó, amely éppen ma ünnepli 50. születésnapját. Nincs jó hírünk az ünnepeltnek: ahogy a bankfiók a videotéka, a készpénz pedig a távirat vagy a bakelitlemez sorsára jut majd, úgy idővel az ATM "telefonfülkésedése" is elkerülhetetlennek tűnik.

Mi zajlik Csányi Sándor birodalmánál? - Az év pénzügyi vezetője válaszol

Szász Károly, a Bonafarm Csoport gazdasági igazgatója vehette át az év pénzügyi-gazdasági vezetőjének járó díjat az idei Business and Finance Summiton. A díjról és a szakmai zsűri döntéséről Kozma Andrást, a Magyar Credit Managament Szövetség képviselőjét; a Bonafarm pénzügyi stratégiájáról és a vállalati pénzügyi aktualitásokról pedig a CFO of the year díj új tulajdonosát, Szász Károlyt kérdeztük. A szakember szerint egy jó pénzügyi vezető az elemzésre és a kommunikációra helyezi a legnagyobb hangsúlyt.

Mekkora arculcsapás lesz a CSOK elvétele a bankoknak?

Eddig sem keresték halálra magukat a bankok a CSOK adminisztrációján, így nem kell attól tartani, hogy Lázár János mai szíves közlése földhöz vágná őket. Becslésünk szerint évi 2 milliárd forint bruttó díjbevételt realizál ezen a szektor. A keresztértékesítésben és a marketingben azonban nagy a szerepe a CSOK-nak, ennek kiesése jobban fájhat majd egyes pénzintézeteknek.

Kettévált a lakossági piac, az állam bankja nagy dobásra készül

Lesz hatása a kamatfelár korlátozásának a lakáshitelek piacán, egyértelműen csökkenti a megtérülést a bankszektorban, de nem drámai módon, a Budapest Banknál pedig szinte egyáltalán nem - mondta a Portfolio-nak adott interjújában az MNB "fogyasztóbarát lakáshitel" koncepciójáról Fatér Gyula, a bank lakossági üzletágvezetője. A társaság továbbra is nagy hangsúlyt fektet a fogyasztási hitelekre, de idén a lakáshitel-piaci részesedését egyenesen duplázni szeretné. Az állampapírok visszaszorulása nem a megtakarítási piacon múlik majd, inkább a hitelpiacon - véli a szakember.

Lakáshitelesek, figyelem: óriási tartozás-elengedés készülődik

Harmadik és további gyerekek vállalása esetén 1-1 millió forintnyi tartozást "elenged" az állam a lakáshiteles családoknak - jelentette be a kormány a közelmúltban. Feltéve, de meg nem engedve, hogy minden érintett vállal még egy gyermeket, számításunk szerint 172 ezer család összesen 172 milliárd forintnyi tartozástól szabadulna meg. A bankszektor hosszú távon ügyfeleket nyerne, rövid távon viszont bukna: becslésünk szerint évi mintegy 8 milliárd forintnyi nettó kamatbevételtől esne el.

"Európa legdrágább bankrendszere a magyar" - Ez komoly?

Az egész EU-ban nálunk a legmagasabb a bankok költségszintje, amit az ügyfeleken vernek le azzal, hogy az egyik legmagasabb kamateredményt realizálják a bankjaink - lényegében ezt állítja az MNB. Utánajártunk, igaz-e a visszatérő, egyúttal meghökkentő állítás, és arra jutottunk, hogy a magas állami terhek és az OTP külföldi leánybankjainak figyelembe vétele nélkül valószínűleg nincs ilyen nagy hatékonysági lemaradásuk a magyar bankoknak. Az európai középmezőnybe azért így se sikerült beférnünk.

Bekövetkezhet, amitől lakáshitelesek tízezrei rettegnek

Akcióba lendültek a bankok a nem teljesítő jelzáloghitelekkel: a lakásárverések száma és a követeléskezelőknek eladott hitelek összege is négyszeresére emelkedett tavaly. Egyre kevesebbet buknak így a bankok, a bedőlt lakossági hiteleik 68%-át ugyanis már "lecéltartalékolták". A 90 napon túli lakossági hitelek aránya idén március végére 10,7%-ra, vagyis hat éve nem látott szintre süllyedt. A késedelmes hitelek ügye tehát egyre kevésbé a bankok problémája, a szociális probléma azonban fennmaradt: több tízezer jelzáloghiteles került a lakásárverés közvetlen közelébe.

Kivezetik az FHB-t, jó pénzt kaphatnak a részvényesek

A magyar tőzsde fejlődése szempontjából szomorú, a takarékszövetkezetek integrációja felől nézve viszont logikus lépés az FHB tegnap este bejelentett kivezetése a tőzsdéről. A meglévő kis- és nagyrészvényesek, köztük a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó, egy hónapja megjelent KZF Vagyonkezelő viszont nagyot nyerhetnek, ugyanis számításaink szerint közel 640 forintos, vagyis a tegnapi záróértéknél 20%-kal magasabb áron vásárolhatják fel részvényeiket a takarékok. Ugyanakkor ebben a számításban van némi jogi bizonytalanság.

Csányi Sándor 25 éve az OTP élén: magyar bankból régiós birodalom

Negyed évszázada áll Magyarország legnagyobb bankja élén Csányi Sándor. A leggazdagabb magyar vezeti a volt keleti blokk egyetlen olyan pénzintézetét, amely a privatizációt és az azt követő válságokat túlélve hazai irányítású, nem állami tulajdonú nagybank lett. Az igazán nagy dolog nem az, hogy a Portfolio, Csányi Sándor vagy éppen egy gazdagokról szóló lista tartja az OTP 25 évét sikertörténetnek, hanem az, hogy a befektetők és a tőzsde is.

Indul a nemzeti lakáslottó, megszólalt a cégvezér

A törvény elfogadása után több mint egy évvel elindult az első Nemzeti Otthonteremtési Közösség (NOK) szervezése Magyarországon. A Carion Csoporthoz tartozó Central NOK Szervező Zrt. vezérigazgatójának, Török Bélának tettük fel kérdéseinket. Az interjú alapján úgy tűnik, nagy az önbizalom a cégnél: az új lakások piacának 5-10%-át le szeretnék fedni.

Ha ez igaz, akkor most brutális CSOK-robbanás következik

Ha ez igaz, akkor most brutális CSOK-robbanás következik

A magyarok 29%-a elégedetlen jelenlegi otthonával, a CSOK-ot saját bevallása szerint 63% ismeri, de 90% hallott már róla. 56%-nak egyértelműen jó a véleménye e támogatásról, ugyanakkor a lakás-takarékpénztári konstrukciók ismertsége mélyebbnek tekinthető. Az OTP után a Takarék Csoport valamelyik tagja jut eszébe az embereknek elsőként, akár CSOK-ról, akár lakáshitelről van szó. Még csak 4% vette igénybe a CSOK-ot, de 12% tervezi ezt a következő két évben. A házasok körében a legmagasabb az új lakásban gondolkodók aránya, az elváltak inkább bővíteni szeretnének. Ha lakáshitel, akkor 57% szerint jobbak a változó kamatozású hitelek a fix kamatozásúaknál. A Gemius Portfolio számára készített felmérésének eredményéből szemezgettünk.

Össze fog omlani a pénzügyi rendszer, találjunk ki valami jobbat!

Simán bestseller lenne nálunk egy mostanában magyarul is megjelenő, pénzügyi témájú könyv, ha megközelítőleg annyira foglalkoztatná a pénz és a pénzrendszer működése a magyarokat, mint az ezotéria. Azért így is örülni fog a könyv megjelenésének az a jól látható hazai réteg, amely szereti az alternatív történelem- és gazdaságmagyarázatokat, és/vagy aggódik világunk egészsége miatt. Pláne, hogy ebben a könyvben nem is a magyarázaton, hanem a célon van a hangsúly: hozzunk létre egy válság- és kizsákmányolás-mentesen működő pénzrendszert! A szerzők szerint ugyanis bajaink nagy része közvetlenül a pénzrendszerünkre vezethető vissza. Ha az ideális állapothoz vezető út elsőre járhatatlannak is tűnik, jó néha ilyen rendszeren kívülre tekintő könyvet is a kezünkbe venni. Akkor is (vagy pláne akkor), ha az átlagnál kapitalistábbnak érezzük magunkat.

A Budapest Banktól az EU-pénzes ablakcseréig: új tervek az MFB-nél

Mintegy 900 milliárd forint finanszírozás úgy hiányzik a magyar gazdaságból, hogy az érintett cégek hitelképesek lehetnének, de a kereskedelmi bankok nem hitelezik őket. Őket is el akarja érni az állami fejlesztési bank, amely tavaly 10 milliárd forintnál is kevesebb saját hitelt folyósított - mondja Bernáth Tamás, a Magyar Fejlesztési Bank új elnök-vezérigazgatója. Az MFB az NGM-mel közösen közel 1050 milliárd forint visszatérítendő EU-forrást is kezel, köztük a lakossági energiahatékonysági korszerűsítésre felvehető hiteleket is. A Portfolio-nak adott interjújában Bernáth Tamás elismerte: az új MFB Pontok szeptemberi nyitásáig elkelhet a visszatérítendő EU-források jelentős része, így a hitelintézetek által nyitott értékesítési pontokra új feladatok várhatnak. A Budapest Bank eladásával kapcsolatos tervekről is beszélt nekünk a bankvezér.

Dráma a lakáshiteleknél, Matolcsyék nem hiába készülnek

Nyolc év után először ismét 20% fölé emelkedett tavaly a lakáshitelek szerepe a hazai otthonteremtés finanszírozásában - mutatják friss becsléseink. 2008 óta nem látott összegben vettünk fel lakáshiteleket, de ameddig a statisztikák visszanyúlnak, még soha nem volt ilyen magas, 74% a használt lakás vásárlására fordított hitelek aránya. 85 ezer db lakáscélú hitelt folyósítottak tavaly, ennek mindössze 4%-a ment hitelkiváltásra, vagyis valóban drámaian alacsony a hitelfelvevők mobilitása. Az MNB heteken belül véglegessé váló "fogyasztóbarát lakáshitel" koncepciója talán változtat valamit ezen a helyzeten. A jelenlegi legjobb lakáshiteleket addig is itt érdemes kikalkulálni.

Kötelező házi feladat mindenkinek: most lépj, míg nem jön a válság!

A legtöbb magyar cégnél a vállalati vagyon közel 20-40 százaléka vevőállomány. A nagy cégeknél önálló funkció ennek menedzselése, a kisebb vállalkozások viszont még kevésbé kezelik tudatosan a kérdést. A vállalati credit management és hitelbiztosítási szakma hazai specialistája a Credit Management Group, amelynek egyik ügyvezetőjét, Schmidt Ákost kérdeztük erről a feljövőben lévő szakterületről és a cég egyik innovációjának németországi terveiről.

Autósok és leendő nyugdíjasok mentették meg a magyar biztosítókat

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások és a nyugdíjbiztosítások adták tavaly a magyar biztosítási szektor növekedésének 86%-át. Ha ez a kettő nem nőtt volna, mindössze 0,7%-kal bővült volna a piac, ezekkel együtt azonban 5,1%-os díjbevétel-növekedést regisztrált a MABISZ. Három biztosító, nevezetesen a Posta Biztosító, az Allianz és a Generali hozta a növekedés csaknem kétharmadát.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kőkeményen belerúgott a legendás F-35-ös vadászgépekbe a világ leggazdagabb embere - Tényleg ekkora a baj?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.