Palkó István

Jó napot, én vagyok a zombi magyar bankrendszer

Létezik olyan magyar nagybank, amely harmad annyi kihelyezett hitelből gazdálkodik, mint a válság elején, további három nagybank pedig a 2008-as szint felére zsugorodott. Nincs olyan bank a nyolc nagy között, amely nőni tudott volna ez alatt a hét szűk esztendő alatt. A devizahiteles elszámolások, a még csak ébredező hitelkereslet és az alacsony kamatkörnyezet miatt különösen kegyetlen volt a 2015-ös év bevételi szempontból, hiszen volt, ahol a nettó kamatbevétel a negyedével zuhant. Egy magyar nagybanknak azonban tavaly már bővült a hitelállománya, a hitelezési veszteségek visszaesésének köszönhetően pedig nyolcból öt nagybank immár nyereséggel zárta az évet.

Havi 40 ezerrel is lehúzhatják szegény NOK-osokat

Megjelent a nemzeti otthonteremtési közösségek (NOK) részleteit szabályozó végrehajtási rendelet. A jogszabály talán legérdekesebb pontja, hogy a NOK-ot szervező cégek havi 10-40 ezer forintot is elkérhetnek szervezési díjként a tagoktól. Ez azt jelenti, hogy a legalább 25 milliós lakásra gyűjtő tagok esetében akár az állami támogatás teljes összegét is lenyelheti a szervező cég.

Pünkösdi királyság a magyar bankszektorban

Messze képességei felett teljesített az első negyedévben a magyar bankszektor. A 2008 ősze óta nem látott, 191 milliárd forintos adózott eredmény ugyanis elsősorban annak köszönhető, hogy nem törlesztő ügyfeleik hiteleire a kelleténél nagyobb értékvesztést képeztek korábban a bankok, és ezek egy részét most visszaírták. A válságok utáni rövid időszakra jellemző világjelenség ez, amivel egyidejűleg a bevételek visszaesésétől, a még mindig alacsony hitelkereslettől és magas költségektől szenved a szektor. 13 érdekes ábrán foglaljuk most össze a magyar bankszektor helyzetét.

Osztalékkal etetik a CIG Pannóniát (2.)

Nem ritkaság manapság a pénzügyi szektorban, hogy a profit jelentős része egy nem alaptevékenységet végző érdekeltségtől származik. Ez történt a gyorsjelentését ma reggel közzétevő CIG Pannóniával is, hiszen az első negyedévben

• a biztosító 405 millió forintos magyar számvitel szerinti adózott eredményéből 250 millió kapott (alapkezelői) osztalékból származott (persze itt is a biztosítási profit egy része csapódik le),
• amúgy a biztosítástechnikai eredmény egy év alatt 8%-kal növekedett úgy, hogy
• emögött a díjbevételek 19%-os visszaesése és az igazgatási költségek újabb évi 8%-os visszavágása áll, az új szerzések pedig tovább estek.

Kirúgások, fiókbezárások a bankoknál: kijózanító számok érkeztek

Azt hinnénk, hogy a 2008 és 2015 között eltelt hét szűk esztendő a drasztikus megszorítások időszaka volt a bankszektorban. Van ebben igazság, de a szabályozói terhek miatt a hitelintézetek működési költsége így is csak 3%-kal, dolgozói létszáma pedig 13%-kal, vagyis 5800 fővel csökkent. A legjobban a fiókszám csappant meg: saját adatgyűjtésünk alapján átlagosan negyedével szűkebb fiókhálózattal működnek a bankok, mint a válság elején. A legnagyobb létszámleépítést a CIB, a Raiffeisen és a Budapest Bank hajtotta végre, a legtöbb fiókjától pedig a Raiffeisen, az UniCredit és a CIB vált meg hét év alatt.

Örülhetnek a magyar cégvezetők - Hidegzuhany a biztosítóknak

Az elmúlt két évben arra alapozott egy több milliárd forintos üzletet a magyar biztosítók egy része, hogy a cégvezetők felelősségét a 2014 márciusában hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv nem egyértelműen szabályozta. E jogbizonytalanságnak köszönhetően felelősségbiztosítást lehetett kötni több mint ötezer, potenciálisan pedig több tízezer cégvezetővel. Egy folyamatban lévő kormányzati törvényjavaslat azonban megszüntetné a jogbizonytalanságot, így a biztosítók két éve létező üzleti lehetősége ugrani látszik. A Magyar Biztosítók Szövetségénél a fogyasztókat is féltik az újabb változtatás miatt.

Ez most a 10 legnagyobb sztori a magyar bankszektorban

Véget ért a válság a magyar bankoknál is, de a korábbi nagymellény helyett kiskabátban kell a következő néhány (?) bő esztendő növekedési lehetőségeit meglovagolniuk. Összeszedtük azt a 10 legfontosabb jelenséget és folyamatot, amely szerintünk meghatározza a bankszektor jelenét és jövőképét. Az egyes témákról részletesebben holnapi konferenciánkon lesz szó.

Mi lesz a nem fizető adósokkal, akiknek eladják a hitelét?

A Nemzeti Eszközkezelő és a magáncsőd mellett nem tűnik célszerűnek új programba belevágni, ezeket kellene továbbfejleszteni - mondják az EOS vezetői. A követelésvásárlással és -kezeléssel foglalkozó cégcsoport ügyvezető igazgatója, Thummerer Péter szerint egyértelműen van jövője a nem teljesítő jelzáloghitelek bankoktól történő megvásárlásának, ugyanakkor több százmilliárdos nagyságrend nem várható a piactól. Kiss Nikoletta jogi és compliance igazgató szerint nem lehet általánosságban kijelenteni, hogy a követelésvásárlóknál jobban járnak az adósok, mint a bankoknál. A nem fizető lakossági hitelek jelenéről és jövőjéről beszélgettünk a két szakemberrel.

Négy magyar bank is nagyot kaszált Matolcsyék mutyijával

Kétmilliárd forint még a bankszektorban is nagy összeg, különösen, ha kicsi, vagy éppen a nullszaldó környékén táncoló bankok ölébe hull. Két nagy és két kisebb bank osztozhatott legalább ekkora bevételen, ugyanis az MNB Pallas Athéné alapítványai voltak olyan nagylelkűek, és nem az ingyenesen forgalmazó Magyar Államkincstáron, hanem rajtuk, mint banki forgalmazókon keresztül vásároltak állampapírt. Nem is akármilyeneket: leginkább BMÁK-ot, PEMÁK-ot és kincstárjegyeket, vagyis máris tisztább, mitől nőtt meg ennyire a "lakosság" állampapír-állománya. A bankok betéteket is elfogadtak az alapítványoktól.

Ölre mennek a bankok a jó magyar cégekért

Nagyon erőteljes kockázati lazítás és árverseny van kialakulóban a kkv-hitelezésben Magyarországon, ami eldönti, melyik bank milyen növekedési pályát ír le idén - mondja Szabó Péter, a Sberbank kkv-üzletág-vezetője. A szakemberrel a hazai kkv-finanszírozás aktualitásairól beszélgettünk.

Díszes társaság az MKB mögött - Sírjunk vagy nevessünk?

Nagyokat lehetne vitázni arról a 37 milliárd forintos eladási árról, ami az MKB eladása nyomán most a Szanálási Vagyonkezelőt illeti, még nagyobb találgatás kezdődhet azonban arról, kié lesz valójában ez év közepétől Magyarország egyik legnagyobb (igaz, jócskán összement) bankja. Mivel a luxemburgi Blue Robin és a magyar Minerva által kezelt Metis befektetőinek kiléte titkos, most inkább azt próbáljuk bemutatni, mi mennyi az MKB-nál. Éves beszámoló híján nincs könnyű dolgunk, de kis bátorsággal annyi következtetést azért levonhatunk, hogy eredménytermelő képességéhez képest sokat, könyv szerinti értékéhez képest viszont keveset fizetnek a vevők a bankért. Az eredménytermelő képesség persze még bőven javítható, így néhány év múlva nagy nyereséggel is kiszállhatnak belőle az új tulajdonosok, ha beválik a tervük. Az állami költségvetés egyenlege változatlan: 17 milliárdot bukott a kalandon.

Jobb, mint a lakástakarék? - A NOK 5 előnye és 5 hátránya

Bár a kormány 2012-ben, majd 2014-ben betiltotta az egykor rossz hírű fogyasztói csoportok szervezetését (csak a régiek működését hagyta meg), a nemzeti otthonteremtési közösségekről (NOK) szóló törvénnyel most mégis új, lakáscélú fogyasztói csoportok elindítására adott lehetőséget. Az alábbi 10 ponttal segítünk eldönteni, hogy lakástakarékba vagy NOK-ba helyezzük-e havi megtakarításunkat, ha lakásra gyűjtünk.

Több mint lottó: nyersz vagy buksz Rogánék lakásötletén?

Szeretnél a következő 10-15 évben kamatmentes hitelből új lakást vásárolni úgy, hogy nem tudod pontosan, mikor lesz a tiéd a lakás, és azt sem, megkapod-e a befizetéseidhez megígért 30%-os állami támogatást? Esetleg csak a nálad szegényebbek pénzén gyorsan nyerni akaró ingatlanspekuláns vagy? Ha valamelyik e kettő közül, akkor neked találta ki Rogán Antal minisztériuma a Nemzeti Otthonteremtési Közösségeket. Sőt, még akkor is, ha az államilag szabályozott fogyasztói csoportok megszervezéséből szeretnél tovább gazdagodni, ugyanis 100 milliós kezdőtőkével bárki alapíthat majd ilyet, szemben a lakástakarékok 2 milliárdjával. Lássuk a bankrendszert megkerülő (ezért a kormány által olcsóbbnak vélt) NOK részletszabályait!

Letaszították trónjáról Magyarország legnagyobb biztosítóját

Elvesztette első helyét a rendszerváltás utáni Magyarország vezető biztosítója, az Allianz (korábban Hungária), 2015-ben először ugyanis a Generali lett a legnagyobb díjbevételű biztosító hazánkban. Az adókedvezményes nyugdíjbiztosításokban az NN vezet, a teljes biztosítási szektor díjbevétele pedig a MABISZ végleges adatai szerint 2,5%-kal növekedett tavaly. 13 ábrán összegezzük a biztosítási piac tavalyi évét.

Harapófogóban a biztosítók? Mit hoz a jövő?

Tőzsdére lépett az NN Group 2014-ben, azóta az út azonban a legkevésbé sem volt sima a biztosítók számára. Az EU-s és hazai szabályozási környezet változása, az alacsony hozamok, valamint a magyar biztosítási piac kevésbé dinamikus növekedése akadályokat gördítettek a biztosítók útjába, Lard Friese, az NN Group vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában kifejtette, hogy élte meg a társaság a nehézségeket és milyen jövőt jósolnak a hazai biztosítási szektornak.

Valami megmozdult a magyar biztosítási piacon

2015 meghozta az igazi fordulatot a gépjármű-felelősségbiztosítások területén, az életbiztosításokba pedig már három éve több pénz áramlik, mint amennyit kivesznek belőlük. Kuruc Péter, a K&H Biztosító divízióvezetője értékeli alábbi interjúnkban a biztosítási piac helyzetét. A szakértő moderátorként működik közre holnapi Biztosítás 2016 konferenciánkon, amelyre még nem késő regisztrálni.

Ez ám a népszavazás: megfosztanák csodafegyverüktől a bankokat

Ahogy a gyermekek azt hiszik, hogy a gólya hozza a kisbabát, a felnőttek jó része abban a hiszemben él, hogy kizárólag a jegybankok által teremtett pénzt forgatják meg a gazdaságban a kereskedelmi bankok. Ez azonban nincs így, újabb és újabb hitelkihelyezésükkel ugyanis maguk a bankok is pénzt teremtenek. Egy svájci mozgalom most ezt a jogot venné el tőlük, az ügyben még népszavazás is várható - írja a The Economist. A támogatók vagy nem ismerik a makroprudenciális politika fogalmát, vagy mélységesen lenézik.

Indul a banki nagytakarítás - Még Európa se látott ilyet

Márciustól regisztrálhatnak a bankok a MARK Zrt.-nél, nyáron így akár százmilliárdos nagyságrendben adhatják el problémás projekthiteleiket az MNB által alapított cégnek. Február közepéig kellett várni az EU jóváhagyására, ugyanis Európában még nem működött ilyen eszközkezelő. Kandrács Csaba elnök-vezérigazgató a Portfolio-nak adott interjújában részletezte, miért nem kell attól tartani, hogy végül "haverok", áron alul kapják meg a csak átmenetileg jegybanki tulajdonú cég ingatlanjait.

Reménysugarak a CIG Pannóniánál (2.)

Az előző negyedévek trendjébe illeszkedő, 179 millió forintos adózás utáni eredményt ért el 2015 utolsó három hónapjában a CIG Pannónia. A ma reggel közzétett negyedik negyedéves gyorsjelentés fontosabb részletei (magyar számviteli szabályok szerint):

• mivel egy évvel korábban egy nagy egyszeri tétel sújtotta a biztosítót, a tavalyi 688 millió forintos éves profit a legnagyobbnak számít az életbiztosító történetében,
• nagyon vegyes a kép a díjbevételek szempontjából: az év egészében az életbiztosítási díjbevételek 1,5%-kal nőttek, ezen belül a folyamatos díjak viszont 1,2%-kal csökkentek, a negyedik negyedévben pedig a teljes életbiztosítási díjbevétel 7,7%-kal visszaesett, a folyamatos díjak viszont 1,9%-kal nőttek,
• egyértelműen jó hír viszont, hogy az új szerzésekben három éve nem látott teljesítményt produkált a CIG Pannónia (820 millió forintnyi friss állománydíj), és sokat erősödött a saját hálózat,
• fennállásának első nyereséges évét zárta a vagyonbiztosítói érdekeltség (CIG EMABIT), a Pannónia CIG Alapkezelő pedig rekordnak számító, 580 millió forintos nyereséget hozott.

17 milliót buksz, ha nem születik gyereked

Hiába próbálkoznak lombikprogrammal, az új rendeletek értelmében csak "különös méltánylást érdemlő helyzetben" mentesülhetnek a késedelmi kamatok megfizetésétől a gyermekvállalás során sikertelen CSOK-felvevők. Ha valaki most a nulláról 3 gyermeket vállal, de egy sem születik neki, a jelenlegi alacsony alapkamattal számolva is csaknem 17 millió forintot kell 10 év múlva visszafizetnie, amitől csak a kormányhivatal jóindulata mentesítheti - részben. Cikkünkben néhány eddig kevésbé ismert CSOK-szabályra is rávilágítunk, miután az új lakásokra felvehető CSOK szabályait itt, a használt lakásokra felvehető CSOK-éit pedig itt már összefoglaltuk.