• Megjelenítés
Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott. 
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1335
Sorsdöntő lépésre készül a kormány, lakáshitelesek százezrei figyelik lélegzet-visszafojtva, mi jön most

Sorsdöntő lépésre készül a kormány, lakáshitelesek százezrei figyelik lélegzet-visszafojtva, mi jön most

Jelen állás szerint június 30-áig tart a kamatstop, amely 330 ezer jelzáloghiteles háztartást védett az első félévben. Kivezetésével átlagosan ötödével ugranának meg a törlesztőrészletek, ha viszont fennmarad, idén akár 100 milliárd forintjába is kerülhet a bankoknak. Bonyolítja a helyzetet, hogy időközben a fix kamatozású hiteleket is fenyegeti a kamatkockázat: 133 ezer ilyen adósnak is kamatperiódust vált a hitele valamikor 2021 és 2023 közepe között. A kormány akár napokon belül dönthet a kamatstop sorsáról, többféle javaslatot fontolóra vehet.

Éppen akkor érkezett meg minden idők legnagyobb adója, amikor inkább elismerést vártunk volna el (Interjú)

Éppen akkor érkezett meg minden idők legnagyobb adója, amikor inkább elismerést vártunk volna el (Interjú)

Frusztráltan vették tudomásul a magyar bankok a kormánytól kapott 250+50 milliárd forintos új adóterhüket, amely szerintük ellehetetleníti a piac további fejlődését. Mégsem merülnek önsajnálatba: kétféle, jelentős banki áldozatvállalást tartalmazó javaslattal is megkereste a Magyar Bankszövetség a kormányt a kamatstop jövőjét illetően. Jelasity Radovánt, a szervezet elnökét az Erste Bank elnök-vezérigazgatói minőségében is kérdeztük: a bank célja az, hogy az OTP és a Bankholding után mielőbb a piac harmadik legnagyobb szereplője legyen. Interjú.

Őrületes drágulás a lakáshiteleknél: hatalmasat ugrottak a törlesztőrészletek egy év alatt

Őrületes drágulás a lakáshiteleknél: hatalmasat ugrottak a törlesztőrészletek egy év alatt

Az egy évvel ezelőtti 3,4-3,8 százalékról 7,3-7,5 százalékra emelkedett mára az újonnan felvehető lakáshitelek átlagkamata a banki ajánlatokban. A kamatemelkedésnek nincs vége: a Portfolio számításai szerint a bankközi kamatlábak már 8,0-8,5 százalék közötti átlagkamatokat indokolnának, az évezred ma közzétett legmagasabb inflációs adata pedig további emelkedést valószínűsít. 30-40 százalékkal magasabb törlesztőrészlettel szembesülnek a friss érdeklődők a tavaly ilyenkor hitelt felvevőkhöz képest, hamarosan azonban 50 százalék fölé mehet az éves emelkedés.

Horrorisztikus adót kaptak a nyakukba a biztosítók, biztosítások sora tűnhet el

Horrorisztikus adót kaptak a nyakukba a biztosítók, biztosítások sora tűnhet el

Egyes biztosítóknak a tavalyi nyereségük két-háromszorosára rúgó pótadót kell befizetniük idén és jövőre is – mutatják a Portfolio számításai. Méretéhez képest az Uniqa és az Union rosszul, a CIG Pannónia viszonylag jól járhat a sávos kialakítású pótadóval. Ha változatlan marad a szombat este kihirdetett rendelet, akkor eltűnik egyes biztosítások profittartalma, így például az egyszeri díjas életbiztosításokat nem éri meg tovább értékesíteniük a biztosítóknak. Az ügyfelekre való továbbhárítás lehetősége korlátozott, jórészt az újonnan kötött szerződések árazására lesz hatással.

Szorul a hurok, fordul a kocka magyar biztosítóknál

Szorul a hurok, fordul a kocka magyar biztosítóknál

A koronavírus-járvány éveiben még az életbiztosítások voltak a magyar biztosítási piac motorjai, most ez megfordult: a nem-életbiztosítások díjbevétele 11,0%-kal nőtt az életbiztosítások 8,2%-ával szemben az első negyedévben. A számok mögé tekintve azonban „csak” az egyszeri díjas termékek visszaesése magyarázza ezt a változást, a rendszeres díjasok életbiztosítások továbbra is szárnyalnak, ahogy az elmúlt negyedévekben is láttuk. Az infláció felett nem sokkal, 9,8%-kal növekedett összességében a szektor teljes díjbevétele az egy évvel korábbihoz képest, a biztosítók profitabilitása pedig csökkent már az új különadó bevezetése előtt. A tervezett különadó  7-8 hónapnyi profitot szívhat ki egy év alatt a szektorból.

Még le se csapott rájuk a kormány különadója, máris eltűnt a bankok nyeresége

Még le se csapott rájuk a kormány különadója, máris eltűnt a bankok nyeresége

„A jelenlegi környezeti feltételek mellett 2022 első negyedévében a hazai bankszektor jövedelemtermelése megszűnt” – közölte pénteken délelőtt a Magyar Bankszövetség, kifejtve ellenkezését a kormány különadóterveivel szemben. Mivel az MNB éppen ma tette közzé a bankszektor első negyedéves statisztikáit, gyorsan leellenőrizhettük az állítás igazságtartalmát: valóban eltűnt-e a bankok profitja. Ha ügyesen nézzük a számokat, a bankszövetségnek igaza van. Az eredményromlás tetemes része egyetlen nagybank céltartalékaihoz kötődik.

Profitgyárosok a magyar biztosítási piacon: nekik fájhat a legjobban az új különadó

Profitgyárosok a magyar biztosítási piacon: nekik fájhat a legjobban az új különadó

Négy nagy biztosító hozta tavaly a magyar biztosítási szektor 80 milliárdos nyereségének a háromnegyedét, miközben a díjbevételek felét érték el. Az Allianz, az Aegon, a Groupama és a Generali összesen 65 milliárd osztalékot fizet ki idén a részvényeseinek, a szektorszinten 50 milliárd forintosra tervezett új biztosítói különadó miatt azonban ez aligha fog megismétlődni jövőre. Amennyiben a biztosítói különadó az eddigihez hasonlóan csak a nem-életbiztosítási díjbevételeket terheli majd, akkor annak éppen a legnagyobb nyereséget termelő biztosítók lehetnek a legnagyobb elszenvedői.

Itt a friss banki rangsor: lát valaki extraprofitot?

Itt a friss banki rangsor: lát valaki extraprofitot?

Alig 10 százalék volt tavaly a magyar bankszektor belföldi tőkearányos megtérülése, ami éppen hogy megfelel a nemzetközileg elfogadható benchmarknak, és nem éri e a járvány előtt szintet. A mára közzétett éves beszámolók alapján röviden összefoglaljuk, mit mutatnak az egyes nagybankok tavalyi számai.

Soha nem látott roham indult Magyarországon a lakáshitelekért, de már gyülekeznek a sötét viharfelhők

Soha nem látott roham indult Magyarországon a lakáshitelekért, de már gyülekeznek a sötét viharfelhők

Új történelmi csúcsra, 145 milliárd forintra ugrott a lakáshitelek havi felvétele áprilisban az MNB friss adatai szerint. Az időközben kimerült Zöld Otthon Program elhúzódó hatásaként az új lakások aránya 47%-ra, a támogatott lakáshiteleké 52%-ra, a végig fix kamatozásúaké pedig 57%-ra ugrott az új kihelyezésekben, amire még nem nagyon volt példa. Az intő jelek azonban szaporodnak: a lakosságihoz hasonlóan a vállalati hitelezésben is megjelentek a lassulás bizonyítékai, és különösen a kkv-k esetében kérdéses a kedvezményes hitelprogramok jövője. A bankszektor a második félévben már a hiteldinamika visszaesésére számít.

Megemeli a kormány a biztosítási adót, de hogyan? - Így reagált a MABISZ

Megemeli a kormány a biztosítási adót, de hogyan? - Így reagált a MABISZ

Az idei évre eddig tervezett mintegy 115 milliárd forintnál évi 50 milliárd forinttal többet szedne be különadó formájában a kormány a biztosítási szektortól. A lépés eltúlzottnak tűnik, hiszen a tavalyi több mint 80 milliárdos szektorszintű profit 60%-át vonná el ezzel, biztosan nem csak a vélt "extraprofitot". Úgy tűnik, nem dőlt el azonban, hogy osztják szét a terhet a biztosítók között, a kormány ugyanis a meglévő biztosítási adó kulcsának megemeléséről beszél, de ez nem a járvány alatt felerősödött öngondoskodási termékek díjbevételét terheli, amelyekre az indoklásában a kormány hivatkozik.

Újabb javaslat az MNB-től: kamatmentes hitellel lehetne hazacsábítani a több százezer elvándorolt magyart?

Újabb javaslat az MNB-től: kamatmentes hitellel lehetne hazacsábítani a több százezer elvándorolt magyart?

Béremelésekkel, külföldi toborzással és kamatmentes hitellel csábítaná haza a külföldre vándorolt magyarokat az MNB – derül ki a jegybank múlt héten ismertetett javaslatcsomagjából. A cél már régi, születtek kormányzati programok, azonban az utóbbi évek tendenciája azt bizonyította be, hogy a gazdasági kilátások változása sokkal erősebb lehet ezeknél. Az mostanra egyértelműen kijelenthető, hogy megállt az elvándorlási hullám, most már tényleg a visszacsábításon lenne a sor.

Soha nem látott terhet kapott a nyakába a pénzügyi szektor: kiszámoltuk, melyik bank és biztosító mennyit fizethet

Soha nem látott terhet kapott a nyakába a pénzügyi szektor: kiszámoltuk, melyik bank és biztosító mennyit fizethet

Évi 250 milliárd forintos banki extraprofitadót, 50 milliárd forintos tranzakciósilleték-bővítést és 50 milliárd forintos biztosítói extraprofitadót vezet be a kormány a pénzügyi szektor többletterheként idén és jövőre - jelentették be ma. Az eddigi különadókon felül fizetendő adó alapja a bankok esetében a kamateredmény és a díj- és jutalékeredmény, biztosítók esetében pedig a biztosítási díjbevétel lesz. A tranzakciós illetéket kiterjesztik az értékpapír-tranzakciókra is, felső határát pedig 6-ról 10 ezer forintra emelik. Megbecsültük, melyik bank és biztosító mennyi extraprofitadót fizethet: az OTP-re 86, a Magyar Bankholding tagjaira 41 milliárd forintos extraprofitadó juthat.

Megadóztatja a kormány az

Megadóztatja a kormány az "extraprofitokat": megint a bankokon csattan az ostor, de együtt fizetjük meg az árát

61 milliárd forint banki különadót, 233 milliárd forint tranzakciós illetéket és 115 milliárd forint biztosítási adót fizet idén a magyar pénzügyi szektor a költségvetési terv szerint. Erre a jórészt már eddig is továbbhárított, több mint 400 milliárd forintos speciális adóteherre rakódhat rá idén és jövőre a szerdán bejelentett, „extraprofitot” elvonó új adóteher. Összefoglaljuk, milyen fő adózási specialitásokkal terhelte eddig a pénzügyi szektort a kormány a 9%-os társasági adó mellett, és hogy miért fizetheti meg a friss intézkedés árát a teljes magyar gazdaság.

Lakáspiac, kamatstop, CSOK-hitel: bejelentették az MNB elképzeléseit

Lakáspiac, kamatstop, CSOK-hitel: bejelentették az MNB elképzeléseit

A háború ellenére továbbra is erős a magyar bankrendszer sokkellenálló-képessége mind a tőke, mind a likviditás szempontjából – állapítja meg az MNB friss Pénzügyi stabilitási jelentése. A lakáspiac túlértékeltsége azonban növekvő aggodalomra ad okot, ez ellen a jegybank a banki tőkekövetelmények szigorításával is felléphet a közeljövőben. A jegybank a CSOK mellé felvehető 3%-os hitel újragondolását is felvetette, a kamatstop esetében pedig célzott meghosszabbítást javasol: jó megközelítés lenne a jegybank szerint, ha a nyugdíjas és/vagy gyermeket nevelő mintegy 180 ezer adós számára tenné lehetővé a maradást a kormány a jelenleg érintett 330 ezerből. A kamatstop megszüntetése az érintett adósok mintegy egynegyedénél okozna legalább 15%-os, egyúttal legalább 15 ezer forintos törlesztőrészlet-emelkedést. A lakossági betéti kamatoknál még mindig nem lát elégséges kamatemelkedést az MNB.

Idő kérdése, és tömegesen válnak nem fizetővé a hitelek Magyarországon (Interjú)

Idő kérdése, és tömegesen válnak nem fizetővé a hitelek Magyarországon (Interjú)

Nagyot változott a követeléskezelési iparág az elmúlt évtizedben, a piaci szereplők egy része professzionális pénzügyi befektetőként működik, megegyezésre törekszik az adósokkal. Az MNB ajánlásban szabályozza a piacot, és igaz, hogy a követeléskezelési törvény még mindig hiányzik, de egy új EU-s direktívát Magyarországon is át kell ültetni a jogrendbe 2023 végéig – értékeli pozitívan a hazai követeléskezelési piac fejleményeit Marwin Ramcke, a nemzetközi EOS Csoport vezérigazgatója és Lencsés Tamás, az EOS Faktor ügyvezető igazgatója. A szakemberekkel az EOS arculatváltása apropóján beszélgettünk Budapesten a hitelpiac és a követeléskezelési szektor aktualitásairól.

Elvitte az infláció a magyarok összekuporgatott pénzét - hová lettek a kormánytól kapott százmilliárdok?

Elvitte az infláció a magyarok összekuporgatott pénzét - hová lettek a kormánytól kapott százmilliárdok?

A lakossági megtakarítások fele olyan eszközökben hever (bankszámla, készpénz, lekötött betét), amelyeknél jellemzően esély sincs arra, hogy a jelenlegi inflációs környezetben megőrzik a reálértéküket. Nem csoda tehát, hogy bár nominálisan 1,4%-kal több megtakarításunk volt március végén, mint három hónappal korábban, reálértéken mintegy 2,7%-kal „lettünk szegényebbek” egy negyedév alatt. A választások előtti egyszeri állami kifizetések nélkül még rosszabb lenne a helyzet, de ezek sem robbantották fel a megtakarítások piacát: az első negyedév el nem költött, 1112 milliárd forintnyi friss megtakarításainak a 86%-a készpénzben vagy bankszámlán maradt, a kockázatvállalóbb eszközök közül pedig csak tőzsdei részvényekbe áramlott érdemben több tőke most, mint egy évvel ezelőtt.

Lendületben a CIG Pannónia, mi zajlik a háttérben?

Lendületben a CIG Pannónia, mi zajlik a háttérben?

Kiugróan jó számokat produkált tegnapi gyorsjelentése szerint a CIG Pannónia: a díjbevételek 52%-kal nőttek az első negyedévben, a nyereség pedig az ugyancsak ritkán látható 600 millió forintos szint felett lett volna a nem-életbiztosítási üzletág elindításának egyszeri, 540 millió forintos költsége nélkül. Polányi Zoltán elnök-vezérigazgató (képünkön) segítségével részletesen elemeztük a biztosító számait.

Járvány után, háború idején: új kihívások a magyar biztosítási piacon (Interjú a MABISZ új elnökével)

Járvány után, háború idején: új kihívások a magyar biztosítási piacon (Interjú a MABISZ új elnökével)

Kilenc év után új elnököt választott magának a Magyar Biztosítók Szövetsége: április végén Erdős Mihály váltotta Pandurics Anettet a szervezet élén. A folytonosságot képviselő Erdős Mihályt a járvány tartósabb biztosításpiaci hatásai mellett a háború és az infláció jelentette kihívásokról, a magyar biztosítási szakma helyzetéről és nemzetközi pozíciójáról is kérdeztük, de szóba került a magyar állam piaci terjeszkedése és a biztosítási adó sorsa is.

Egyre kevesebben gondolják majd, hogy érdemes hitelt felvenni (Interjú)

Egyre kevesebben gondolják majd, hogy érdemes hitelt felvenni (Interjú)

Lassulást vár az év második felében a hitelpiacon Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója, akivel a betéti és hitelkamatokról, a kamatstop sorsáról, a Zöld Otthon Program tanulságairól és a Sberbank-csőd után történtekről is beszélgettünk. Nemrég tette közzé négyéves stratégiáját az Intesa Sanpaolo, a tervnek a leánybank jövője szempontjából is fontos üzenetei vannak. Simák Pál keddi Hitelezés 2022 konferenciánk bankvezéri kerekasztal-beszélgetésében is kifejti véleményét, még nem késő regisztrálni a rendezvényre!

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility