Madár István

Miért büntetik a forintot? A 320 az új 310?

A forint árfolyama hetek óta a 320-as szinthez tapadt az euróval szemben, ami jóval gyengébb az elmúlt években megszokott 310-315 közötti sávhoz képest. Habár sokan átmenetinek tartják a forint esését - hiszen az érvelés szerint a fundamentumok támogatják majd az árfolyamot -, egyre inkább úgy tűnik, hogy a forint nem lesz képes visszaerősödni, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem változtat a monetáris politika irányvonalán.

Pánik a világban, fordul a magyar gyorsnaszád

A költségvetésben nincs tér további élénkítésre, kell a mozgástér a megváltozott világgazdasági helyzetben - Varga Mihály tegnapi szavai jelentős változást mutatnak az eddigi kormányzati felfogással szemben. Itt a teljes gazdaságpolitikai fordulat?

Áll a bál a feltörekvő piacokon, miért nem csinál semmit az MNB?

A forint gyengülése és a hozamok emelkedése miatt sok elemző várt határozott kommunikációs iránymutatást a tegnapi monetáris tanácsülés után a jegybanktól. Ehhez képest az MNB szinte csak halvány utalásokat tett a monetáris kondíciók változására, attól pedig különösen óvakodott, hogy bármilyen elköteleződést, ígéretet fogalmazzon meg a monetáris politikai reakciókat illetően. Miért volt ilyen visszafogott a jegybank?

Kiütötték a forintot, ugranak a hozamok - Kezdhetünk aggódni?

Alapvetően a feltörekvő piacokat érintő kockázati prémium sokk magyarázza azt, hogy az euró árfolyama és a pénzpiaci hozamok is ingadozóvá váltak, illetve emelkedtek. Az, hogy most már a bankközi piac egészen rövid lejáratain is emelkednek kamatok, elsősorban a sztorira rárepülő spekulánsok tevékenységének az eredménye. A Monetáris Tanács, amely éppen ma ül össze dönteni a kamatokról, egyelőre kivárhat, hogy megnyugszik-e a piac. Ám ha a történet nem csak a volatilitás emelkedéséről szól, hanem tartósan magasabb kockázatúvá sorolják a Magyarországot is magába foglaló feltörekvő piaci csoportot, akkor az MNB-nek is bele kell törődnie, hogy a monetáris politikája csak viszonylagosan lesz laza, valójában azért valamelyest szigorodni fog.

Nyert a Fidesz, mi jön most?

Egyrészt nem tudunk szinte semmit arról, hogy milyen gazdaságpolitikát folytat majd a felálló új kormány, hiszen a Fidesz hagyományosan nem kínál választási programot. Másrészt nyolc év kormányzás után a "folytatjuk" szlogen elég sok mindenre enged következtetni.

Exkluzív: a világhírű közgazdász szerint ez nem kereskedelmi háború, inkább egy játszma

Nem hiszem, hogy globális kereskedelmi háború törne ki - nyilatkozta Willem Buiter, a Citigroup egykori vezető közgazdásza a Portfolionak a Donald Trump amerikai elnök által bejelentett importvámok kapcsán. Ha mégis, az minden országra negatív hatással lenne, mondta a közgazdász, aki jelenleg különleges gazdasági tanácsadónként dolgozik a Citinél. A neves szakember a múlt héten járt Budapesten és a Portfolionak adott interjújában kifejtette: Magyarország egy kis csoda, mert még soha nem látott olyan országot, amely két számjegyű bérinfláció mellett is a cél alatt tudta volna tartani az inflációt.

Na és erre most mit lépnek Matolcsyék?

Alaposan megrázta a világ tőkepiacait a globális hozamemelkedés, és könnyen lehet, hogy a Magyar Nemzeti Banknak a nagyon ambiciózus gazdaságélénkítési terveit félre kell raknia. Ennél nagyobb baj azonban egyelőre nem látszik. Amíg a forint meg sem rezdül, a jegybank alapvetően hátradőlve nézheti az eseményeket.

Nem hülyültünk meg, tényleg zavaros év előtt áll Magyarország

"2020 utáni EU-pénzek: remek híreket mondott Magyarországnak Juncker!" - jelentettük a múlt héten az örömhírt, hogy aztán két napra rá máris óvatosságra intsük az olvasókat: "Mégis levágná Brüsszel a Magyarországnak fontos pénzeket". Nem ment el az eszünk, sőt, sajnos azt kell jósolnunk, hogy 2018-ban még nagyon sokszor fogunk hasonlóan ellentmondásos beszámolókat közreadni. Mi ez a zűrzavar?

Ez lesz a hosszú hétvégék éve

Alaposan felfordul a naptár az idén: az ünnepnapok sajátos elhelyezkedése miatt sok lesz a hosszú, illetve a rövid hétvége is 2018-ban. 2017-hez képest különösen nagy a kontraszt, ami miatt felmerül a kérdés, vajon befolyásolja-e a gazdasági növekedést a munkanapok száma?

Nem jött be a kormány nagy terve, eltékozoltuk az aranyéveket

A magyar gazdaság dinamikus növekedése és a maastrichti küszöb alatt tartott államháztartási hiány bőven biztosítja a lendületesen csökkenő államadósság-pályát, így a költségvetési helyzetünk rendben van - nagyjából ez a kép rajzolódhat ki a fejünkben, ha a fiskális helyzetről szóló híreket, véleményeket hallgatjuk. Ha azonban az államadósság pályáját nézzük, mégis csak azt állapíthatjuk meg, hogy a költségvetés pozíciója alapvetően hibás.

Jogos-e a taxis áremelés?

Nagy visszhangot váltott ki a közelmúltban a taxisok áremelési javaslata. A kibontakozó vita pró és kontra érdekes érveket hozott elő, éppen ezért érdemes elgondolkozni: mikor emelkedhet a taxi ára és ki döntsön róla?

Hogyan vezessük be a magyar eurót?

Újra élénk vita alakult ki az euróbevezetés kérdésében Magyarországon. A válság előtti elméleti és gyakorlati megfontolásokat felülírták a friss tapasztalatok. A tanulságokat a hazai gazdaságpolitika levonta, és az euróbevezetést gyakorlatilag beláthatatlan távolságra tolta el. Eközben sok szakértő a közös pénz "azonnali" bevezetése mellett érvel. Bevezessük-e az eurót, és ha igen, mikor?

Kétrészes írásom első részében a hazai euróbevezetés szakmai, közgazdasági megfontolásait vettem számba, a válság során felhalmozott új tapasztalatok áttekintésével. A második részben országpéldákon keresztül vonom le a tanulságokat, illetve az euróhoz fűződő (szerintem) optimális viszonyt vázolom fel.

Kell-e nekünk a magyar euró?

Újra élénk vita alakult ki az euróbevezetés kérdésében Magyarországon. A válság előtti elméleti és gyakorlati megfontolásokat felülírták a friss tapasztalatok. A tanulságokat a hazai gazdaságpolitika levonta, és az euróbevezetést gyakorlatilag beláthatatlan távolságra tolta el. Eközben sok szakértő a közös pénz "azonnali" bevezetése mellett érvel. Bevezessük-e az eurót, és ha igen, mikor?

Kétrészes írásom célja a hazai euróbevezetés szakmai, közgazdasági megfontolásainak számbavétele, a válság során felhalmozott új tapasztalatok áttekintése, a tanulságok levonása, illetve az euróhoz fűződő (szerintem) optimális viszony felvázolása.

Sorozatunkban szívesen helyet adunk más véleményeknek, elemzéseknek is.

Nobel-díjas közgazdász: Magyarország a világ csúcsához tartozik

A Fed döntéshozói sosem fogják bevallani a nyilvánosság előtt, hogy nem a buborékokkal van a baj, hanem azzal, ha kidurrannak - pedig már jó ideje nyomasztják őket a végrehajtott hatalmas pénznyomtatás potenciális következményei. Többek között ezekről a kulisszatitkokról is beszélt a Portfolio-nak adott interjúban Thomas Sargent, aki 2011-ben kapott közgazdasági Nobel-díjat az eszközárbuborékok terén végzett munkásságáért. A New York-i Egyetem professzora méltatta az Európai Unió hatalmas jelentőségét az európai béke megteremtésében, a híres tudósokra tekintettel pedig "a világ csúcsának" nevezte Magyarországot, illetve a térség országait. A bitcoint és társait buboréknak tartja, de egyúttal a jelenség mögötti okot is megvilágította a beszélgetés során. Ma jelentik be a 2017-es közgazdasági Nobel-díj nyertesét, így a mára időzített interjúval is tisztelgünk a hat évvel ezelőtti díjazott előtt.

Így vegyük el a pénzt a szupergazdagoktól és adjuk oda szegényeknek

Miközben az alsó középosztály alig gyarapodik, a szupergazdagok jövedelmi és vagyoni részesedése rohamosan emelkedik. Hogyan lehet ezt megállítani? A válasz nem is olyan egyszerű. Az eszközök jó része nem igazán hatásos, vagy magasak a költségeik.

Mire lesz elég a jegybank újabb lazítása?

Hosszú hónapok után újra lazítani volt kénytelen a jegybank, hogy megakadályozza a forint nemkívánatos erősödését. A célját elérte, de vajon meddig lehet visszatartani a spekulánsokat?

Nagy dobásra készülhet a Magyar Nemzeti Bank

A jegybank kitart amellett , hogy tartósan alacsony lesz az infláció Magyarországon, ezért további lazító lépéseket vár tőle a piac. Hosszú hónapok után újra igazi izgalmakat hozhat a monetáris tanács keddi ülése. Összeszedtük, mit is léphet az MNB.

Mintha örökre lemondtunk volna a magyar euróról

Így nőtt a magyar gazdaság

A második negyedévben a magyar gazdaság összteljesítménye (szezonálisan és naptárhatással kiigazítva) 3,5%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az adat gyakorlatilag megegyezik az előzetes adatközléskor közölt értékkel. Az előző negyedévhez képest 0,9%-os GDP-növekedésről számolt be a KSH, ez sem változott a gyorsbecsléshez képest. Mindkét adat gyors, de az előző negyedévhez képest valamelyest lassuló gazdasági növekedésről árulkodik.