• Megjelenítés

Kiss Csaba

Cikkeinek a száma: 357
Szép csendben épül Putyin Új-Oroszországa – Ilyen lesz az élet a háború pusztítása után

Szép csendben épül Putyin Új-Oroszországa – Ilyen lesz az élet a háború pusztítása után

Herszon a mai napig az egyetlen ukrán nagyváros, amelyet az orosz megszálló erőknek sikerült bevenniük. A Fekete-tenger melletti város még az invázió első napjaiban került orosz kézre a megye nagy részével együtt. Az oroszok először népszavazást és egy szakadár Herszoni Népköztársaság kihirdetését készítették elő, de ezek a tervek a helyi lakosok ellenállásán megbuktak. Az elmúlt napokban már leplezetlenül a térség Oroszországhoz csatolásáról beszélnek. A városban és környékén elindult az oroszosítás, sőt a szovjetizáció: szovjet zászlók lobognak és Lenin-szobrok emelkednek, az ukrán hrivnyáról folyamatosan térnek át az orosz rubelre, az iskolákban az orosz tanrend bevezetését készítik elő. Szétvert tüntetések, megkínzott aktivisták, eltűnt tisztviselők kísérik az orosz megszállást.

Súlyos vád: titokban történelmi katasztrófát készül megismételni Oroszország

Súlyos vád: titokban történelmi katasztrófát készül megismételni Oroszország

1932-ben és 1933-ban óriási éhínség pusztított főleg a mai Ukrajna területén, de a Szovjetunió más részein is, amely csak Ukrajnában mintegy 3,9 millió áldozatot követelt. A történészek között és az emlékezetpolitikában a mai napig viták folynak arról, hogy a mezőgazdasági kollektivizáció eredményének kell-e tekintenünk az éhínséget, vagy az ukrán nép elleni szándékos népirtásról volt szó. Oroszország az előbbi, Ukrajna az utóbbi álláspontot foglalta törvénybe, a két ország közötti viszony egyre rosszabbra fordulásával pedig mindinkább átpolitizálódott a kérdés. Míg a Kreml-párti médiában a holodomor tagadása is megjelent, addig az orosz invázió által sújtott Ukrajna vezetői az ukrán gabona állítólagos orosz elrablását a holodomorral hozták összefüggésbe, mondván, Moszkva a történelemben már másodszor készül arra, hogy éhínséggel sújtsa az ukrán népet.

Célkeresztben Putyin oligarchái? – Rejtélyes öngyilkossághullám söpör végig az orosz eliten

Célkeresztben Putyin oligarchái? – Rejtélyes öngyilkossághullám söpör végig az orosz eliten

Ebben az évben már hét orosz oligarcha vesztette életét rejtélyes körülmények között, közülük hatan az ukrajnai orosz invázió február 24-i kitörése után. A hivatalos verzió szerint hétből öt esetben öngyilkosság történt, három esetben az elkövető a családjával is végzett. A hét oligarcha közül hatan voltak érdekeltek az olaj- vagy gáziparban, hárman kötődtek valamilyen formában a Gazpromhoz. A hivatalos verziókat sokan megkérdőjelezik, és folynak a találgatások arról, hogy van-e valami, ami összeköti ezeket az eseteket, illetve ha nem öngyilkosság vagy hirtelen halál történt, akkor mi állhat a háttérben. A hét oligarchát közvetlenül nem sújtották nyugati szankciók, de Putyint sem bírálták nyíltan.

Szovjet zászlók és Lenin-szobrok jelzik az Ukrajnát megszálló orosz csapatok útját

Szovjet zászlók és Lenin-szobrok jelzik az Ukrajnát megszálló orosz csapatok útját

„Azoknak, akik nem bánják a Szovjetunió felbomlását, nincs szívük – azoknak, akik eredeti formájában akarják feltámasztani, nincs eszük” – mondta egyszer Vlagyimir Putyin orosz elnök, máskor pedig arról beszélt, hogy a Szovjetunió felbomlása a XX. század legnagyobb geopolitikai katasztrófája volt. Ha nem is eredeti formájában, de a szimbólumok szintjén már elindult a Szovjetunió föltámasztása, és különösen jól látszik ez Ukrajnában, ahol a megszálló orosz csapatok útját ukrán épületekre kitűzött szovjet és szovjet győzelmi zászlók, illetve újra fölállított Lenin-szobrok jelzik. Miközben Oroszországban egyre erősebb a szovjetnosztalgia, az ukránok igyekeznek megszabadulni és érzelmileg is elszakadni a szovjet múlttól. Így az oroszok és az ukránok közötti küzdelem a szimbolikus térben a szovjet relikviák, illetve a szovjet múlt eltávolítása közötti küzdelemmé változott. Eközben a „Z” betű mellett új szimbóluma is lett Oroszország ukrajnai háborújának: egy idős ukrán asszony, aki szovjet zászlóval vonult az ukrán katonák elé, mert azt hitte, orosz katonák érkeztek „felszabadítani” faluját.

Recseg-ropog az Egyesült Királyság, és ebbe egész Európa beleremeghet

Recseg-ropog az Egyesült Királyság, és ebbe egész Európa beleremeghet

A május 5-én lezajlott brit helyhatósági, azon belül északír parlamenti választásokon földrengésszerű változások indultak el: Észak-Írország történetében először győzött ír katolikus párt, ráadásul az Ír-sziget újragegyesítéséért küzdő Sinn Féin, amely rögtön be is jelentette, népszavazást kezdeményezne Írország és Észak-Írország egyesüléséről. A 90 tagú északír parlamentben, a Stormontban a Sinn Féin 27 helyet szerzett, míg fő ellenfele, az Egyesült Királyság egységét féltő, a brit protestánsokat képviselő Demokratikus Unionista Pártnak (DUP) 25 hellyel kell megelégednie. A választási eredmény újra felmelegítette az úgynevezett északír protokoll kérdését, amely az EU és Nagy-Britannia közötti 2019-es megegyezést tartalmazza, lényege pedig, hogy egységes vámövezetnek tartja meg az Ír-szigetet, a vámhatárt pedig az Ír-tengerre teszi. Ez azonban az északír protestánsok számára elfogadhatatlan, mivel ebben az Ír-sziget újraegyesítésének első lépését látják, London pedig az ő pozíciójukat támogatva lehet, hogy egyoldalúan felrúgná a nagy nehezen kialkudott egyezséget. A helyzet nemcsak Észak-Írország békéjét fenyegeti, hanem újabb front nyílhat az Egyesült Királyság és az Európai Unió Brexit miatti többéves küzdelmében is.

Megint meglepte a világot Vlagyimir Putyin – Vajon mire készül most Ukrajnában?

Megint meglepte a világot Vlagyimir Putyin – Vajon mire készül most Ukrajnában?

Az elmúlt napokban rengeteg spekuláció zajlott arról, vajon mit fog bejelenteni Vlagyimir Putyin orosz elnök május 9-én, amikor Moszkvában hatalmas katonai parádéval ünneplik a Győzelem Napját, a Szovjetunió náci Németország fölötti győzelmének emléknapját. Hivatalosan hadat üzen Putyin Ukrajnának? Hadiállapotot és teljes mozgósítást rendel el? Bejelenti az Ukrajna fölötti győzelmet? Esetleg ezek valamilyen kombinációjával rukkol elő? Hétfő délelőtt az orosz elnök megtartotta beszédét, de nagy bejelentés nem történt. Úgy tűnik, minden folytatódik úgy, ahogy eddig.

Valamire készül Putyin – A fél világ találgatja, mi lehet a hatalmas bejelentés

Valamire készül Putyin – A fél világ találgatja, mi lehet a hatalmas bejelentés

Május 9-én ünnepli Oroszország a Győzelem Napját, vagyis a Szovjetunió náci Németország fölötti második világháborús győzelmét. Moszkvában ilyenkor minden évben nagy katonai parádét tartanak, melyen felvonul az orosz haderő színe-java. Miközben az előkészületek már megkezdődtek a parádéra, Ukrajnában még mindig zajlik a háború, és egyelőre kétséges, hogy a Győzelem Napjára Vlagyimir Putyin milyen győzelmet tud felmutatni. Ezért Nyugaton széles körben indultak el spekulációk, hogy mit jelent majd be az orosz elnök hétfőn, ha egyáltalán bejelent valamit: valamifajta győzelmet, esetleg hivatalosan hadat üzen Ukrajnának és/vagy teljes mozgósítást rendel el, vagy akár győzelmet is és teljes mozgósítást is hirdet. A jelentős harci veszteségek miatt az orosz haderő számára egy mozgósítás mindenképpen előnyökkel járna, kérdés ugyanakkor, hogy a képzetlen sorkatonák vagy az évek óta képzésekben nem részesült tartalékosok milyen harctéri teljesítményt nyújtanának.

A második világháború óta nem látott feszültség bontakozik ki a Csendes-óceánon, miután egy kis szigetország lepaktált Kínával

A második világháború óta nem látott feszültség bontakozik ki a Csendes-óceánon, miután egy kis szigetország lepaktált Kínával

Egy kevesebb mint 700 ezer lakosú óceániai szigetország borzolja az egész csendes-óceáni térség, kiemelten Ausztrália és az Egyesült Államok kedélyeit. Március végén ugyanis kiszivárgott egy olyan egyetértési megállapodás, illetve egy olyan biztonsági paktum terve, melynek keretében a Kínai Népköztársaság rendőröket és katonának vezényelhetne a Salamon-szigetekre, továbbá a kínai haditengerészet is lehetőséget kap, hogy feltöltse hadihajóit. Ausztrál és amerikai félelmek szerint mindez egy kínai katonai bázis előkészülete lehet, amellyel Kína katonailag is megvetné a lábát a csendes-óceáni térségben. A biztonsági paktum a közelgő ausztrál választási kampány egyik fő témájává is vált, miközben többen attól félnek, a kínai rendőrség a hongkongi kormányellenes tüntetők ellen alkalmazott módszereket honosíthatja meg a Salamon-szigeteken.

Összezárnak a fenyegetésre: új hidegháborús blokk formálódik a Nyugat és Kelet-Ázsia részvételével

Összezárnak a fenyegetésre: új hidegháborús blokk formálódik a Nyugat és Kelet-Ázsia részvételével

Az Egyesült Államokkal eddig is szoros viszonyt ápoló, Kínától ellenben tartó Japán az ukrajnai orosz inváziót követően egyre erőteljesebben közeledik a nyugati országokhoz, az Oroszország elleni szankciókhoz is rögtön csatlakozott. Ez azonban törést okozott a Moszkvával való viszonyban, és a két ország közötti béketárgyalások is megszakadtak – három nagyobb és több kisebb sziget hovatartozása miatt ugyanis Oroszország és Japán a II. világháború vége óta nem tudott békét kötni egymással. Dél-Korea májusban debütáló új elnöke közben szorosabbra vonná a kapcsolatokat Japánnal, amiben Tokió is érdekelt, a közös múlt azonban sötét árnyként telepszik a jelen viszonyaira. Az Egyesült Államok sürgeti a két kelet-ázsiai szövetségese közötti megegyezést, mert Japán és Dél-Korea szövetsége képes a leghatékonyabban ellentartani Kínának és Észak-Koreának. Japán eközben európai kapcsolatait is szorosabbra vonja: szimbolikus, hogy Olaf Scholz, a tavaly ősszel megválasztott német kancellár első ázsiai útját nem Kínába, hanem Japánba tette, és a japán miniszterelnökkel közösen adott hangot az Oroszország és Kína miatti aggodalmainak.

Macron a győzelem után sem dőlhet hátra, megindult a készülődés a harmadik fordulóra – Újra jöhet a rettegett társbérlet?

Macron a győzelem után sem dőlhet hátra, megindult a készülődés a harmadik fordulóra – Újra jöhet a rettegett társbérlet?

A francia alkotmányos rendszer úgynevezett félelnöki rendszer, ahol a végrehajtó hatalom lényegében megoszlik az elnök és a miniszterelnök között. Ha ugyanaz a párt adja az államfőt és a kormányfőt, az elnök szinte monarchaként irányíthatja Franciaországot, a miniszterelnök és a kormány a kormányzás napi teendőit végzi, miközben ő a nagy irányokat jelölheti ki a bel- és külpolitikában. Ha azonban a nemzetgyűlési választásokon az ellenzék győz, az elnöknek ellenzéki miniszterelnököt kell maga mellé vennie, és kezdetét veszi a minden elnök által rettegett társbérlet időszaka, amire a francia Ötödik Köztársaság történetében eddig háromszor volt példa. Macron két legnagyobb ellenfele, a jobboldali radikális Marine Le Pen és a baloldali radikális Jean-Luc Mélenchon már be is jelentkezett, hogy harmadik fordulóvá tenné az elnökválasztást, és beülne Macron mellé a miniszterelnöki székbe. Hogy így lesz-e, a június 12-én és 19-én esedékes nemzetgyűlési választásokon dől majd el.

Szorítja az idő Vlagyimir Putyint, május 9-ére győzelmet kell felmutatnia

Szorítja az idő Vlagyimir Putyint, május 9-ére győzelmet kell felmutatnia

Május 9-én lesz a Győzelem Napja, amikor Oroszországban és több volt szovjet tagállamban is a Nagy Honvédő Háborúra, vagyis a Szovjetuniónak a náci Németország fölötti győzelmére emlékeznek. Ilyenkor minden évben látványos katonai felvonulást tartanak Moszkvában, amellyel nemcsak a dicsőséges múltat ünneplik, hanem Oroszország jelenlegi erejét is demonstrálják. Idén május 9-én Vlagyimir Putyin orosz elnök számára minden eddiginél fontosabb lesz ez a demonstrálás, ezért muszáj látható győzelmet felmutatnia az eddig összességében orosz részről kudarcosnak tekinthető ukrajnai háborúban. Ennek jegyében hétfő éjjel hivatalosan is megindult a „különleges művelet” második szakasza, amelynek célja most már nem Ukrajna nagy részének elfoglalása, hanem csak Donyeck és Luhanszk megyék bevétele. Ez a jóval kisebb cél feltehetően sikerülni is fog az orosz haderőnek, a kérdés, mire számíthatunk a május 9-i győzelmi menet után.

Oroszország szárazföldi folyósót akar létesíteni Moldovához – Meg is van Putyin újabb célpontja?

Oroszország szárazföldi folyósót akar létesíteni Moldovához – Meg is van Putyin újabb célpontja?

Az orosz védelmi minisztérium közzétette az ukrajnai invázió második szakaszának céljait, melyek között Dél-Ukrajnából Transznisztria fellé létesített kijárat létesítése is szerepel. Transznisztria, azaz a Dnyeszter Menti Köztársaság hivatalosan ugyan Moldovához tartozik, de 1992 óta szakadár államként működik, és mintegy 2000 fős orosz katonai kontingens biztosítja a fennmaradását. Egy szárazföldi folyósó létesítése a Krím és Transznisztria között logikus orosz lépésnek tűnik, de félő, hogy ha ezt sikerülne az oroszoknak elérni, nem állnának meg a szakadár területnél, hanem a valaha a Szovjetunióhoz, korábban pedig az Orosz Birodalomhoz tartozó Moldovát is bekebeleznék.

A kínai állami médiában az ukrajnai háborúnak egyetlen felelőse van: Amerika

A kínai állami médiában az ukrajnai háborúnak egyetlen felelőse van: Amerika

Bár az ukrajnai invázió kirobbanása után Kína nem állt látványosan Oroszország mellé, nem is ítélte el az orosz agressziót. Miközben a diplomáciai színtéren a pekingi álláspont inkább ambivalensnek tetszik, a kínai állami médiában egyértelműen az orosz narratívából vett saját narratíva épült ki, amelyben szó sincs arról, hogy Oroszország agresszor lenne, az Egyesült Államok viszont a háború fő okozójaként és a béke egyetlen akadályaként jelenik meg. Miközben a hivatalos kínai sajtó Amerikát az ellenvélemények elnyomásával vádolja, a teljesen az állam által irányított kínai médiában semmilyen alternatív vélemény és tudósítás nem jelenhet meg, az állami cenzúra pedig nagy erőkkel irtja a pekingi irányvonalba nem illeszkedő tartalmakat.

A nagyhatalom, amelynek még Amerika is elnézi az oroszbarátságot

A nagyhatalom, amelynek még Amerika is elnézi az oroszbarátságot

Az Egyesült Államok közeli partnerei között van egy nagyhatalom, amely mindeddig látványosan vonakodott az ukrajnai orosz invázió elítélésétől: India. Bár Washington és Újdelhi az utóbbi években egyre szorosabbra fűzi kapcsolatait – mindketten tagjai a Kína ázsiai elrettentését szolgáló QUAD-csoportnak –, az évtizedek óta töretlen orosz–indiai barátságot ez eddig nem veszélyeztette. India mind a fegyver-, mind az energiaimportot illetően nagyon kitett Oroszországnak, már csak ezért sem valószínű, hogy a belátható jövőben Moszkva ellen fordulnának. Ezt a semleges pozíciót pedig Amerika is elnézi nekik, sokkal fontosabb ugyanis számukra, hogy India fontos akadályt jelent az Egyesült Államok számára legfontosabb riválist jelentő Kínával szemben.

Évszázados sérelmek törtek elő Franciaországban – Vajon egyben marad az ország?

Évszázados sérelmek törtek elő Franciaországban – Vajon egyben marad az ország?

Erőszakos tüntetések törtek ki március elején a Franciaországhoz tartozó Korzika szigetén, miután egy francia tisztviselő meggyilkolása miatt életfogytiglani szabadságvesztését töltő korzikai nacionalistát egy iszlamista szélsőséges halálra vert a börtönben. A korzikaiakban, akik a történelem során már többször küzdöttek a sziget függetlenségéért, évszázados sérelmek lobbantak fel Franciaországgal szemben, amelyeket tetőznek a jelen problémái, például hogy az „anyaországiak” nyaralónak vásárolják fel a sziget házait, lakhatási problémákat okozva az „őslakosoknak”. A francia belügyminiszter az autonómia ígéretével próbálta csillapítani a kedélyeket, de a zavargások április elején is folytatódtak. A történtek nem a legjobbkor jöttek a vasárnapi elnökválasztásra készülő Emmanuel Macronnak, de a kampány jelenlegi állása szerint neki kell majd szembenéznie a problémával várható második ciklusában.

Atomcsapással fenyegetőzésig durvult az üzengetés a két Korea között, miután keményvonalas elnököt választottak délen

Atomcsapással fenyegetőzésig durvult az üzengetés a két Korea között, miután keményvonalas elnököt választottak délen

Az elmúlt napokban eldurvult az üzengetés Észak-Korea és Dél-Korea között, miután utóbbi védelmi minisztere úgy nyilatkozott, országa olyan rakétákkal rendelkezik, amelyek képesek gyorsan és pontosan eltalálni bármely észak-koreai célpontot. Az észak-koreai diktátor, Kim Dzsongun húga erre atomcsapással fenyegette meg Szöult, amennyiben támadás érné délről. Az üzengetés a márciusi dél-koreai elnökválasztás után indult be, amelyen a konzervatív és Észak-Koreával szemben keményvonalas elnökjelölt, Jun Szuk Jeol győzött. Jun megerősítené a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, és gyengítené Kínával, véget vetve a „stratégiai kétértelműség” elődje, Mun Dzsein által képviselt programjának. Észak-Korea eközben sorra teszteli rakétáit, szakértők pedig arra figyelmeztetnek, a hidegháború idejére jellemző viszonyok jöhetnek a két Korea kapcsolatában.

Egy szavát sem hiszik Putyinnak – Csak blöff lehet az orosz ígérgetés?

Egy szavát sem hiszik Putyinnak – Csak blöff lehet az orosz ígérgetés?

A kedden a törökországi Isztambulban tartott orosz–ukrán fegyverszüneti tárgyalás után áttörésről érkeztek hírek: ezek szerint Ukrajna hajlandó lenne tárgyalni a Krím és a Donbasz státuszáról, illetve elfogadni a katonai semlegességet, ha cserébe olyan biztonsági garanciákat kapna, melyek szerint a garantáló országok katonailag is megvédenék egy esetleges támadás esetén, illetve utat nyitnának előtte az Európai Unió felé. Oroszország bejelentette, jelentősen csökkentik támadó műveleteiket Kijev és Csernyihiv környékén, és ahogy azt már múlt pénteken beharangozták, mostantól a Donbasz „felszabadítására” fognak koncentrálni. Bár az orosz erők valóban megkezdték Kijev környékének elhagyását, több feltételezés szerint is valójában csak átcsoportosításról van szó. Az orosz ígéretek komolyan vehetőségét kétségbe vonta Joe Biden amerikai elnök, az ukrán vezetés, valamint több nyugati és ukrán politikus és szakértő is.

Drámai fordulat jöhet az ukrajnai invázióban? – Először tűnik úgy, hogy megváltoznak az orosz háborús célok

Drámai fordulat jöhet az ukrajnai invázióban? – Először tűnik úgy, hogy megváltoznak az orosz háborús célok

Egy pénteki orosz katonai vezetői nyilatkozat szerint az ukrajnai invázió, vagy hivatalos orosz terminológiával „különleges művelet” első fő szakaszának feladatait lezárták, így most már a Donbasz „felszabadítására”, vagyis megszállására koncentrálhatnak. Több szakértő szerint is ez arra utalhat, hogy fordulat jöhet az ukrajnai háborúban, Oroszország mérsékli eddigi céljait. Ha valóban így van, az állhat a döntés mögött, hogy az orosz hadsereg előrenyomulása lényegében leállt Ukrajnában, és egyre reménytelenebbnek tűnik Moszkva számára, hogy jelentős eredményeket érjen el, például hogy az ország nagy részét megszállja.

Amikor Washington és Peking szervezkedett Moszkva ellen

Amikor Washington és Peking szervezkedett Moszkva ellen

Február végén ünnepelte a világ az 50. évfordulóját annak, hogy az Egyesült Államok megkezdte a diplomáciai nyitást jelenlegi legnagyobb riválisa, a Kínai Népköztársaság felé. Azaz csak ünnepelte volna, ha a két nagyhatalom közötti kapcsolatok nem lennének mélypontjukon, és Oroszország nem indított volna inváziót Ukrajna ellen február 24-én. A megrögzött antikommunista hírében álló amerikai elnök, Richard Nixon 1972. február 21. és 28. között tett látogatást Kínában, melynek során találkozott a kommunista állam alapító vezetőjével, az idős Mao Ce-tunggal, és látogatást tett a kínai nagy falnál is. Most, amikor úgy tűnik, hogy Peking, ha ímmel-ámmal is, de sokkal inkább Moszkva, mint Washington mellé áll az egyre hidegháborúsabb politikai légkörben, érdekes felidézni a fél évszázaddal korábban történteket, amikor az Egyesült Államok és Kína éppen a mindkettőjükkel ellenséges viszonyban álló Szovjetunió miatt döntött úgy, hogy nyit egymás felé.

Sz. Bíró Zoltán: Putyin súlyos tragédiába vitte Oroszországot

Sz. Bíró Zoltán: Putyin súlyos tragédiába vitte Oroszországot

Február 24-én indult meg Oroszország Ukrajna elleni inváziója, és bár a háború napról napra egyre durvább és egyre több áldozatot szed, egyelőre nem látszik a vége. Oroszországot nyugati részről súlyos szankciók sújtják, de Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalma egyelőre töretlennek tűnik. Mégis, a hivatalos orosz narratívával szemben, amely szerint minden a terv szerint halad, egyöntetű a nyugati elemzői vélemény, hogy Moszkva súlyosan elmérte az ukrajnai helyzetet és a háború kilátásait. Mi lehetett vajon Putyin szándéka az invázióval, és miért tévedhetett Ukrajnát illetően? Mit érhet el, és mivel elégedhet meg a mostani helyzetben? Milyen válaszreakciókat szülhetnek a háború, illetve a nyugati gazdasági szankciók az orosz társadalomban? Van-e a Nyugatnak felelőssége? Ezekről is kérdeztük Sz. Bíró Zoltán történészt, Oroszország-szakértőt, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárát.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility