• Megjelenítés

Kiss Csaba

Cikkeinek a száma: 327
Egy egész ország összeomolhat az ukrajnai háború miatt – A világ egyik legveszélyesebb terrorszervezete dörzsöli a tenyerét

Egy egész ország összeomolhat az ukrajnai háború miatt – A világ egyik legveszélyesebb terrorszervezete dörzsöli a tenyerét

Miközben a világ figyelmét leköti Oroszország ukrajnai háborúja, egy afrikai ország óriási katasztrófa felé közeledik. Az Afrika szarvában lévő, 15 milliós Szomália négy évtizede nem látott szárazsággal szembesül, amit tetéz az, hogy az ukrajnai háború miatt nem jut elég gabonához, illetve az országnak szánt segélyek egy jó részét is az ukrán menekülteknek terelték át. Úgy tűnik, a kelet-afrikai ország legalább egy súlyos politikai káoszból kiszabadult az új elnök májusi megválasztásával, illetve Joe Biden amerikai elnök is visszaküldte annak az amerikai katonai kontingensnek nagy részét, amelyet még elődje, Donald Trump vont ki az országból. A segítségre szükség is van, Szomáliában tevékenykedik ugyanis a világ egyik legveszélyesebb terrorszervezete, az al-Shabaab, amely folyamatos merényletekkel hívja fel magára a figyelmet, és az ország egy jelentős részét ellenőrzése alatt tartja.

Döbbenetes tervet eszelt ki az egyik legerősebb NATO-tagállam – Ez még Amerikát és Oroszországot is egy táborba terelheti

Döbbenetes tervet eszelt ki az egyik legerősebb NATO-tagállam – Ez még Amerikát és Oroszországot is egy táborba terelheti

Recep Tayyip Erdogan török elnök májusban nemcsak azzal állt elő, hogy megvétózza Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, amennyiben továbbra is – szerinte – kurd terrorszervezeteket támogatnak, hanem újabb offenzívát is kilátásba helyezett a Törökországgal szomszédos szíriai, de zömmel kurdok lakta és kurd fegyveresek ellenőrizte területek ellen. A már több mint egy évtizede polgárháború sújtotta Szíriában furcsa és ellentmondásos hatalmi konstelláció jött létre, amelyben az Egyesült Államok és Oroszország érdekei is szembekerülnek Törökország érdekeivel, így a két ellenséges nagyhatalom bizonyos értelemben egy platformra került, ha másban nem is, az erdogani tervek elutasításában. Bár az invázió még nem indult el, a nyerő lapok a török elnök kezében vannak.

Vége a forradalmak korának? – Pontosan kiszámolták, melyik a legjobb módszer a diktátorok megdöntésére

Vége a forradalmak korának? – Pontosan kiszámolták, melyik a legjobb módszer a diktátorok megdöntésére

A nagy francia forradalomtól legkésőbb a Szovjetunió összeomlásáig az erőszakos forradalmakat erőteljes kultusz övezte: olyan különböző gondolkodók és politikai aktorok, mint Maximilien Robespierre, Petőfi Sándor vagy Karl Marx mind azt gondolták, hogy egy erőszakos és elnyomó rezsimet csak erőszakos, véres forradalommal lehet megdönteni. Petőfi az 1848-as forradalom után még ki is kérte magának, hogy mozgalmuktól el akarják vitatni a forradalom nevet, mert vér nem folyt. A XXI. századra azonban a véres forradalom elvesztette korábbi ázsióját, és egyre inkább az erőszakmentes ellenállás vált az elfogadott magatartássá az elnyomó rezsimekkel szemben. A civil ellenállásokkal foglalkozó két kortárs kutató egy széleskörű empirikus történelmi vizsgálódással pedig azt is igazolta, hogy az erőszakmentes mozgalmak jóval sikeresebbek céljaik elérését illetően, mint erőszakos társaik.

Egykor egy nép voltak, ma háborúban állnak – Így jutottunk el Nagy Vlagyimir fejedelemségétől Vlagyimir Putyin inváziójáig

Egykor egy nép voltak, ma háborúban állnak – Így jutottunk el Nagy Vlagyimir fejedelemségétől Vlagyimir Putyin inváziójáig

Vlagyimir Putyin egy tavaly júliusi cikkében hosszú történeti érveléssel azt igyekezett bizonyítani, hogy az orosz és az ukrán egy nép. A cikk megjelenése óta eltelt majdnem egy évben azonban hatalmasat fordult a világ, miután a Putyin vezette Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát. Az ukrán nép sohasem látott egységet mutat az orosz invázióval szemben, amire láthatóan az orosz vezetés sem számított. Az orosz–ukrán háború – úgy tűnik – végérvényesen megteremti az ukrán nemzetet, ennek a nemzettudatnak pedig döntő eleme lesz az oroszokkal való szembenállás.

Durván egymásnak esett két NATO-tagállam – Felrobbanhat a katonai szövetség?

Durván egymásnak esett két NATO-tagállam – Felrobbanhat a katonai szövetség?

Miközben a Nyugat rég nem látott egységet mutat Oroszországgal szemben az ukrajnai invázió miatt, a NATO-n belül súlyos törésvonalak kezdtek megmutatkozni. A fő problémát a Recep Tayyip Erdogan elnök vezette Törökország okozza, amely nemcsak azt lengette be, hogy megvétózza Finnországnak és Svédországnak a katonai szövetséghez való csatlakozását, ha azok nem teljesítik a feltételeit, hanem régi ellenfelével, az ugyancsak NATO-tag Görögországgal is újra megromlott a viszonya. A két déli állam konfliktusa a NATO legnagyobb belső erőpróbája, amely állandó feszültséget jelent a védelmi szervezeten belül. Az utóbbi hetekben egyre durvább nyilatkozatok hangzanak el főleg török részről, és Görögország is bejelentette, közeledik türelme határához.

Itt az első áldozat? – Egy egész ország az összeomlás szélére került az ukrajnai háború miatt

Itt az első áldozat? – Egy egész ország az összeomlás szélére került az ukrajnai háború miatt

A 2011-es arab tavasz után egyetlen országban tűnt úgy, hogy a demokratikus átalakulás sikeres lehet: Tunéziában. Tartós stabilitást azonban nem sikerült elérni az országban, amelyet a hazai problémák mellett a koronavírus-járvány és Oroszország ukrajnai háborúja mostanra súlyos gazdasági-pénzügyi válságba taszított. A 2019-ben megválasztott elnök már lassan egy éve rendeletekkel kormányoz, és folyamatosan építi le a nagy nehezen kiküzdött demokratikus intézményrendszert. Az ország legnagyobb szakszervezete június közepére országos sztrájkot hirdetett, a nép elégedetlensége fokozódik az elnökkel szemben. Jöhet-e újabb forradalom az észak-afrikai országban, és lehet-e Tunézia ismét egy arab tavasz kiindulópontja?

Szent háborút vív Putyin Ukrajna ellen? – Oroszország vesztésre áll a lelkek fölötti uralomért folytatott harcban

Szent háborút vív Putyin Ukrajna ellen? – Oroszország vesztésre áll a lelkek fölötti uralomért folytatott harcban

A múlt héten az eddig a moszkvai pátriárkát egyházfőjüknek elismerő ukrajnai ortodox főpapok kinyilvánították függetlenségüket az orosz ortodox egyháztól, elítélve Kirill moszkvai pátriárkát az ukrajnai háború támogatása miatt. Ez néhány éven belül már a második egyházszakadás az ukrajnai ortodox közösségen belül: 2019-ben az ukrán ortodox egyház vált ki az oroszból, most pedig a még az orosz egyháznál maradt egyházközségek is deklarálták elszakadásukat. Az ukrán ortodox egyház és az oroszból kiszakadt egyházközségek egyesülése ugyanakkor nincs napirenden. Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziója tehát tovább bonyolította Ukrajna zavaros történelmének köszönhetően így is meglehetősen bonyolult vallási összetételét, amelyet a történelem folyamán és most is elsősorban a politikai lojalitások formáltak. Oroszországban eközben Kirill pátriárka vezetése mellett az ortodox egyház teljes mellszélességgel támogatja a Kremlt és Putyin ukrajnai háborúját, szent háborúnak tartva azt.

Orkok, Hitler, cancel culture – Új front nyílt Putyin háborújában

Orkok, Hitler, cancel culture – Új front nyílt Putyin háborújában

Oroszország ukrajnai háborúja természetesen a művészet és a kultúra világát sem hagyta érintetlenül. Az invázió megindulása után számos nyugati kulturális intézmény szankcionált Putyin-barát művészeket és orosz állami alkotóműhelyeket. Ukrajnában drasztikusabb folyamatok indultak el: a szovjet korszakból származó emlékműveket távolítanak el, és orosz-szovjet történelmi személyekről elnevezett köztereket neveznek át. A legnagyobb pusztítást az ukrán kulturális örökségben azonban az orosz rakéták és a fosztogató orosz megszállók végzik. De nemcsak pusztulnak műalkotások, hanem születnek is: a háború ukrán és nyugati művészeket ihletett meg, akik politikai állásfoglalással felérő műveikkel folytatják a háborút más eszközökkel.

Felfedte a lapokat Joe Biden: pusztító háborút is bevállal Amerika egy apró szigetcsoportért

Felfedte a lapokat Joe Biden: pusztító háborút is bevállal Amerika egy apró szigetcsoportért

Kelet-ázsiai körútra ment Joe Biden amerikai elnök, amelyen előbb az új, az Egyesült Államokkal szemben elkötelezettebb dél-koreai elnökkel találkozott, majd Japánban folytatta látogatását, ahol találkozott az ország miniszterelnökével, Kisida Fumioval, illetve részt vesz a csendes-óceáni biztonsági megegyezés, a QUAD országainak (Egyesült Államok, Japán, India, Ausztrália) csúcstalálkozóján is. A japán kormányfővel közös sajtótájékoztatóján Bidennek szegezték a kérdést, hogy Amerika fegyverrel is megvédené-e Tajvant, mire az elnök igennel válaszolt. Kijelentése rögtön diplomáciai hullámokat keltett, a Fehér Ház pedig azonnal igyekezett is elvenni az élét, mondván, nem változott az amerikai Tajvan-politika. Van-e jelentősége – és ha igen, mi – Biden kijelentésének? Mennyire reális, hogy az Egyesült Államoknak fegyverrel is meg kelljen védenie Tajvant? És hogyan próbálja meg Joe Biden szorosabbra vonni az Egyesült Államok kapcsolatait Dél-Koreával és Japánnal?

Nem várt helyről bombáznák szét a Putyin elleni példátlan katonai összefogást – Így verheti szét egyetlen ember évtizedek munkáját

Nem várt helyről bombáznák szét a Putyin elleni példátlan katonai összefogást – Így verheti szét egyetlen ember évtizedek munkáját

Jelentős fordulat készül az európai biztonságpolitikában: az eddig katonailag szigorúan semleges Svédország és Finnország Oroszország ukrajnai háborúja miatt szerdán hivatalosan is beadta NATO-csatlakozási kérvényét. Azonban, hogy valóban tudnak-e csatlakozni az észak-atlanti katonai szövetséghez, kérdéses, ahhoz ugyanis mind a 30 jelenlegi tag egyhangú hozzájárulása szükséges, Törökország pedig egyelőre ellenzi a két ország belépését. Recep Tayyip Erdogan török elnök azzal vádolta meg a két országot, hogy kurd és gülenista terroristáknak ad otthont. Bár egyelőre úgy fest, a török elnök köti az ebet a karóhoz, a NATO-ban arra számítanak, megfelelő ellentételezésért cserébe Erdogan végül beadja a derekát.

Szép csendben épül Putyin Új-Oroszországa – Ilyen lesz az élet a háború pusztítása után

Szép csendben épül Putyin Új-Oroszországa – Ilyen lesz az élet a háború pusztítása után

Herszon a mai napig az egyetlen ukrán nagyváros, amelyet az orosz megszálló erőknek sikerült bevenniük. A Fekete-tenger melletti város még az invázió első napjaiban került orosz kézre a megye nagy részével együtt. Az oroszok először népszavazást és egy szakadár Herszoni Népköztársaság kihirdetését készítették elő, de ezek a tervek a helyi lakosok ellenállásán megbuktak. Az elmúlt napokban már leplezetlenül a térség Oroszországhoz csatolásáról beszélnek. A városban és környékén elindult az oroszosítás, sőt a szovjetizáció: szovjet zászlók lobognak és Lenin-szobrok emelkednek, az ukrán hrivnyáról folyamatosan térnek át az orosz rubelre, az iskolákban az orosz tanrend bevezetését készítik elő. Szétvert tüntetések, megkínzott aktivisták, eltűnt tisztviselők kísérik az orosz megszállást.

Súlyos vád: titokban történelmi katasztrófát készül megismételni Oroszország

Súlyos vád: titokban történelmi katasztrófát készül megismételni Oroszország

1932-ben és 1933-ban óriási éhínség pusztított főleg a mai Ukrajna területén, de a Szovjetunió más részein is, amely csak Ukrajnában mintegy 3,9 millió áldozatot követelt. A történészek között és az emlékezetpolitikában a mai napig viták folynak arról, hogy a mezőgazdasági kollektivizáció eredményének kell-e tekintenünk az éhínséget, vagy az ukrán nép elleni szándékos népirtásról volt szó. Oroszország az előbbi, Ukrajna az utóbbi álláspontot foglalta törvénybe, a két ország közötti viszony egyre rosszabbra fordulásával pedig mindinkább átpolitizálódott a kérdés. Míg a Kreml-párti médiában a holodomor tagadása is megjelent, addig az orosz invázió által sújtott Ukrajna vezetői az ukrán gabona állítólagos orosz elrablását a holodomorral hozták összefüggésbe, mondván, Moszkva a történelemben már másodszor készül arra, hogy éhínséggel sújtsa az ukrán népet.

Célkeresztben Putyin oligarchái? – Rejtélyes öngyilkossághullám söpör végig az orosz eliten

Célkeresztben Putyin oligarchái? – Rejtélyes öngyilkossághullám söpör végig az orosz eliten

Ebben az évben már hét orosz oligarcha vesztette életét rejtélyes körülmények között, közülük hatan az ukrajnai orosz invázió február 24-i kitörése után. A hivatalos verzió szerint hétből öt esetben öngyilkosság történt, három esetben az elkövető a családjával is végzett. A hét oligarcha közül hatan voltak érdekeltek az olaj- vagy gáziparban, hárman kötődtek valamilyen formában a Gazpromhoz. A hivatalos verziókat sokan megkérdőjelezik, és folynak a találgatások arról, hogy van-e valami, ami összeköti ezeket az eseteket, illetve ha nem öngyilkosság vagy hirtelen halál történt, akkor mi állhat a háttérben. A hét oligarchát közvetlenül nem sújtották nyugati szankciók, de Putyint sem bírálták nyíltan.

Szovjet zászlók és Lenin-szobrok jelzik az Ukrajnát megszálló orosz csapatok útját

Szovjet zászlók és Lenin-szobrok jelzik az Ukrajnát megszálló orosz csapatok útját

„Azoknak, akik nem bánják a Szovjetunió felbomlását, nincs szívük – azoknak, akik eredeti formájában akarják feltámasztani, nincs eszük” – mondta egyszer Vlagyimir Putyin orosz elnök, máskor pedig arról beszélt, hogy a Szovjetunió felbomlása a XX. század legnagyobb geopolitikai katasztrófája volt. Ha nem is eredeti formájában, de a szimbólumok szintjén már elindult a Szovjetunió föltámasztása, és különösen jól látszik ez Ukrajnában, ahol a megszálló orosz csapatok útját ukrán épületekre kitűzött szovjet és szovjet győzelmi zászlók, illetve újra fölállított Lenin-szobrok jelzik. Miközben Oroszországban egyre erősebb a szovjetnosztalgia, az ukránok igyekeznek megszabadulni és érzelmileg is elszakadni a szovjet múlttól. Így az oroszok és az ukránok közötti küzdelem a szimbolikus térben a szovjet relikviák, illetve a szovjet múlt eltávolítása közötti küzdelemmé változott. Eközben a „Z” betű mellett új szimbóluma is lett Oroszország ukrajnai háborújának: egy idős ukrán asszony, aki szovjet zászlóval vonult az ukrán katonák elé, mert azt hitte, orosz katonák érkeztek „felszabadítani” faluját.

Recseg-ropog az Egyesült Királyság, és ebbe egész Európa beleremeghet

Recseg-ropog az Egyesült Királyság, és ebbe egész Európa beleremeghet

A május 5-én lezajlott brit helyhatósági, azon belül északír parlamenti választásokon földrengésszerű változások indultak el: Észak-Írország történetében először győzött ír katolikus párt, ráadásul az Ír-sziget újragegyesítéséért küzdő Sinn Féin, amely rögtön be is jelentette, népszavazást kezdeményezne Írország és Észak-Írország egyesüléséről. A 90 tagú északír parlamentben, a Stormontban a Sinn Féin 27 helyet szerzett, míg fő ellenfele, az Egyesült Királyság egységét féltő, a brit protestánsokat képviselő Demokratikus Unionista Pártnak (DUP) 25 hellyel kell megelégednie. A választási eredmény újra felmelegítette az úgynevezett északír protokoll kérdését, amely az EU és Nagy-Britannia közötti 2019-es megegyezést tartalmazza, lényege pedig, hogy egységes vámövezetnek tartja meg az Ír-szigetet, a vámhatárt pedig az Ír-tengerre teszi. Ez azonban az északír protestánsok számára elfogadhatatlan, mivel ebben az Ír-sziget újraegyesítésének első lépését látják, London pedig az ő pozíciójukat támogatva lehet, hogy egyoldalúan felrúgná a nagy nehezen kialkudott egyezséget. A helyzet nemcsak Észak-Írország békéjét fenyegeti, hanem újabb front nyílhat az Egyesült Királyság és az Európai Unió Brexit miatti többéves küzdelmében is.

Megint meglepte a világot Vlagyimir Putyin – Vajon mire készül most Ukrajnában?

Megint meglepte a világot Vlagyimir Putyin – Vajon mire készül most Ukrajnában?

Az elmúlt napokban rengeteg spekuláció zajlott arról, vajon mit fog bejelenteni Vlagyimir Putyin orosz elnök május 9-én, amikor Moszkvában hatalmas katonai parádéval ünneplik a Győzelem Napját, a Szovjetunió náci Németország fölötti győzelmének emléknapját. Hivatalosan hadat üzen Putyin Ukrajnának? Hadiállapotot és teljes mozgósítást rendel el? Bejelenti az Ukrajna fölötti győzelmet? Esetleg ezek valamilyen kombinációjával rukkol elő? Hétfő délelőtt az orosz elnök megtartotta beszédét, de nagy bejelentés nem történt. Úgy tűnik, minden folytatódik úgy, ahogy eddig.

Valamire készül Putyin – A fél világ találgatja, mi lehet a hatalmas bejelentés

Valamire készül Putyin – A fél világ találgatja, mi lehet a hatalmas bejelentés

Május 9-én ünnepli Oroszország a Győzelem Napját, vagyis a Szovjetunió náci Németország fölötti második világháborús győzelmét. Moszkvában ilyenkor minden évben nagy katonai parádét tartanak, melyen felvonul az orosz haderő színe-java. Miközben az előkészületek már megkezdődtek a parádéra, Ukrajnában még mindig zajlik a háború, és egyelőre kétséges, hogy a Győzelem Napjára Vlagyimir Putyin milyen győzelmet tud felmutatni. Ezért Nyugaton széles körben indultak el spekulációk, hogy mit jelent majd be az orosz elnök hétfőn, ha egyáltalán bejelent valamit: valamifajta győzelmet, esetleg hivatalosan hadat üzen Ukrajnának és/vagy teljes mozgósítást rendel el, vagy akár győzelmet is és teljes mozgósítást is hirdet. A jelentős harci veszteségek miatt az orosz haderő számára egy mozgósítás mindenképpen előnyökkel járna, kérdés ugyanakkor, hogy a képzetlen sorkatonák vagy az évek óta képzésekben nem részesült tartalékosok milyen harctéri teljesítményt nyújtanának.

A második világháború óta nem látott feszültség bontakozik ki a Csendes-óceánon, miután egy kis szigetország lepaktált Kínával

A második világháború óta nem látott feszültség bontakozik ki a Csendes-óceánon, miután egy kis szigetország lepaktált Kínával

Egy kevesebb mint 700 ezer lakosú óceániai szigetország borzolja az egész csendes-óceáni térség, kiemelten Ausztrália és az Egyesült Államok kedélyeit. Március végén ugyanis kiszivárgott egy olyan egyetértési megállapodás, illetve egy olyan biztonsági paktum terve, melynek keretében a Kínai Népköztársaság rendőröket és katonának vezényelhetne a Salamon-szigetekre, továbbá a kínai haditengerészet is lehetőséget kap, hogy feltöltse hadihajóit. Ausztrál és amerikai félelmek szerint mindez egy kínai katonai bázis előkészülete lehet, amellyel Kína katonailag is megvetné a lábát a csendes-óceáni térségben. A biztonsági paktum a közelgő ausztrál választási kampány egyik fő témájává is vált, miközben többen attól félnek, a kínai rendőrség a hongkongi kormányellenes tüntetők ellen alkalmazott módszereket honosíthatja meg a Salamon-szigeteken.

Összezárnak a fenyegetésre: új hidegháborús blokk formálódik a Nyugat és Kelet-Ázsia részvételével

Összezárnak a fenyegetésre: új hidegháborús blokk formálódik a Nyugat és Kelet-Ázsia részvételével

Az Egyesült Államokkal eddig is szoros viszonyt ápoló, Kínától ellenben tartó Japán az ukrajnai orosz inváziót követően egyre erőteljesebben közeledik a nyugati országokhoz, az Oroszország elleni szankciókhoz is rögtön csatlakozott. Ez azonban törést okozott a Moszkvával való viszonyban, és a két ország közötti béketárgyalások is megszakadtak – három nagyobb és több kisebb sziget hovatartozása miatt ugyanis Oroszország és Japán a II. világháború vége óta nem tudott békét kötni egymással. Dél-Korea májusban debütáló új elnöke közben szorosabbra vonná a kapcsolatokat Japánnal, amiben Tokió is érdekelt, a közös múlt azonban sötét árnyként telepszik a jelen viszonyaira. Az Egyesült Államok sürgeti a két kelet-ázsiai szövetségese közötti megegyezést, mert Japán és Dél-Korea szövetsége képes a leghatékonyabban ellentartani Kínának és Észak-Koreának. Japán eközben európai kapcsolatait is szorosabbra vonja: szimbolikus, hogy Olaf Scholz, a tavaly ősszel megválasztott német kancellár első ázsiai útját nem Kínába, hanem Japánba tette, és a japán miniszterelnökkel közösen adott hangot az Oroszország és Kína miatti aggodalmainak.

Macron a győzelem után sem dőlhet hátra, megindult a készülődés a harmadik fordulóra – Újra jöhet a rettegett társbérlet?

Macron a győzelem után sem dőlhet hátra, megindult a készülődés a harmadik fordulóra – Újra jöhet a rettegett társbérlet?

A francia alkotmányos rendszer úgynevezett félelnöki rendszer, ahol a végrehajtó hatalom lényegében megoszlik az elnök és a miniszterelnök között. Ha ugyanaz a párt adja az államfőt és a kormányfőt, az elnök szinte monarchaként irányíthatja Franciaországot, a miniszterelnök és a kormány a kormányzás napi teendőit végzi, miközben ő a nagy irányokat jelölheti ki a bel- és külpolitikában. Ha azonban a nemzetgyűlési választásokon az ellenzék győz, az elnöknek ellenzéki miniszterelnököt kell maga mellé vennie, és kezdetét veszi a minden elnök által rettegett társbérlet időszaka, amire a francia Ötödik Köztársaság történetében eddig háromszor volt példa. Macron két legnagyobb ellenfele, a jobboldali radikális Marine Le Pen és a baloldali radikális Jean-Luc Mélenchon már be is jelentkezett, hogy harmadik fordulóvá tenné az elnökválasztást, és beülne Macron mellé a miniszterelnöki székbe. Hogy így lesz-e, a június 12-én és 19-én esedékes nemzetgyűlési választásokon dől majd el.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility