Kiss Csaba

Cikkeinek a száma: 357
Egész Európát megrázta a váratlan szabotázsakció – Ki lehetett a rejtélyes elkövető?

Egész Európát megrázta a váratlan szabotázsakció – Ki lehetett a rejtélyes elkövető?

A múlt hét elején szivárgásokat észleltek az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat 1 és 2 vezetékekben. Mint később kiderült, négy különböző helyen szivárognak a vezetékpárok, és lényegében kizárhatóvá vált, hogy baleset történt, ami azt is jelenti, hogy szándékos tettről van szó, méghozzá olyanról, amely mögött egy államnak kell állnia. Rögtön meg is jelent a két vádlott: Oroszország és az Egyesült Államok. Ki mit mondott, és mire alapozzák vádaikat azok, akik tudni vélik, ki áll az incidensek mögött?

Sorsfordító választások jönnek a térségünkben – Van, ahol káosz, máshol szétesés fenyeget

Sorsfordító választások jönnek a térségünkben – Van, ahol káosz, máshol szétesés fenyeget

Vasárnap a Balkán két országában is választásokat tartanak. Az Európai Unió legszegényebb országában, Bulgáriában másfél év alatt negyedszer szólítják urnákhoz a választókat, mivel azóta egyetlen koalíciónak sem sikerült tartós kormányt létrehoznia. A listás, arányos választási rendszerben nyolc pártnak is jó esélye van átlépni a 4 százalékos küszöböt, de a felmérések alapján többségre képes koalíció ezúttal sem fog összejönni, miközben az ország egyre nagyobb gazdasági bajokkal néz szembe. Miközben Bulgáriában a káosz folytatódhat és mélyülhet el, Bosznia-Hercegovina a szétesés szélére jutott, amivel egyre fenyegetőbbé válik a XX. században már többször felrobbant lőporos hordó újbóli felizzása. A Daytonban nagy gonddal összerakott, rendkívül összetett államszerkezet minden szintjén választásokat rendeznek, és mindhárom etnikum – bosnyák, szerb, horvát – nagy eséllyel nacionalista vezetőket választ majd. Ez a szerbek és a horvátok esetén azt jelenti, hogy a szeparatista erők erősödnek meg, ami beláthatatlan következményekhez vezethet Magyarországtól határától nem is olyan messze.

Merész politikai játszma állhat a szabotázsakció hátterében – Miért éri meg bárkinek felrobbantani Európa egyik legfontosabb gázvezetékét?

Merész politikai játszma állhat a szabotázsakció hátterében – Miért éri meg bárkinek felrobbantani Európa egyik legfontosabb gázvezetékét?

A hét elején robbanások rázhatták meg az Oroszországot Németországgal összekötő mindkét tenger alatti gázvezetéket, az Északi Áramlat 1-et és 2-t, minek következtében jelenleg is szivárog a földgáz a Balti-tengerbe. A jelek arra mutatnak, hogy szándékos akció, vagyis szabotázs történhetett. A robbantásokra nemzetközi vizeken került sor, így közvetlen támadás egyetlen országot sem ért, és a leginkább érintett Dánia és Svédország hangsúlyozta is, hogy nem terveznek katonai választ. A leginkább észszerű magyarázat az orosz szabotázs lehet, de kétséges, hogy valaha is kiderül, mi történt valójában.

Sorsdöntő választásra készül a botrányhős politikus – A fél világ retteg, hogy katonai puccs lesz a vége

Sorsdöntő választásra készül a botrányhős politikus – A fél világ retteg, hogy katonai puccs lesz a vége

Október 2-án rendezik az elnökválasztás első fordulóját Latin-Amerika legnagyobb és a világ hetedik legnépesebb országában, Brazíliában. A jelenleg regnáló elnök, a jobboldali Jair Messias Bolsonaro legfőbb kihívója a baloldali Luiz Inácio Lula da Silva, aki 2003 és 2010 között már kormányozta az Európai Unió összterületénél kétszer nagyobb államot. Lula hónapok óta biztosan vezet a közvéleménykutatásokban, Bolsonaro és hívei azonban nem hisznek a felméréseknek, az elnök pedig arra is utalt, nem fogja elismerni a választások végeredményét, ha nem ő győz. Különösen az Egyesült Államok figyeli aggodalommal a brazíliai elnökválasztást, amelynek akár már első körében győzhet a volt államfő, ugyanis kiszámíthatatlan, hogy az egykori százados, az 1964 és 1985 közötti katonai diktatúrát dicsőítő Bolsonaro mire lesz képes a hatalom megtartása érdekében.

Valóban leáldozott volna a monarchiáknak? – Európát nézve meghökkentően más a kép

Valóban leáldozott volna a monarchiáknak? – Európát nézve meghökkentően más a kép

Ha ma is uralkodó királyi családról hallunk, legtöbbünknek bizonyára a brit uralkodó ház jut eszébe, pedig Európában az Egyesült Királysággal együtt 12 országnak monarchia az államformája. Az európai monarchiák között több miniállam is van, így Monaco, Liechtenstein, Andorra vagy éppen a pápa mint teokratikus monarcha vezette Vatikán, de olyan nagyobb országokat is találunk még az Egyesült Királyságon kívül, mint Spanyolország, Hollandia vagy Svédország. Melyek a mai Európa monarchiái, és kik a ma is uralkodó királyok, nagyhercegek és hercegek?

Egyértelmű jobboldali győzelem született az olasz választáson – Mi várható Európa harmadik legerősebb országában?

Egyértelmű jobboldali győzelem született az olasz választáson – Mi várható Európa harmadik legerősebb országában?

A várakozásoknak megfelelően egyértelmű jobboldali győzelem született az olaszországi választáson, bár az előzetes eredmények szerint a hárompárti jobboldali koalíció nem fogja elérni a kétharmados többséget a törvényhozás két házában. A győztes az Olaszország Fivérei (FdI) nevű, posztfasiszta gyökerű párt, melynek elnöke, Giorgia Meloni Olaszország első női kormányfője lehet. Meglepetésre a radikális jobboldali Liga, Matteo Salvini volt belügyminiszter pártja rosszul szerepelt, 9 százalékos eredményt érhetett el. Az utolsó hetekben jól hajrázott viszont a baloldali populista Öt Csillag Mozgalom (M5S), amely 15 százalékos eredménnyel zárhatott. A legnagyobb ellenzéki párt a balközép Demokrata Párt (PD) lehet, amely 19 százalék körüli eredményt érhetett el.

Miközben Putyin Ukrajna ellen mozgósít, szép csendben darabokra hullik az orosz érdekszféra

Miközben Putyin Ukrajna ellen mozgósít, szép csendben darabokra hullik az orosz érdekszféra

Moszkva a Szovjetunió 1991-es felbomlása óta törekszik arra, hogy valahogy egyben tartsa a korábbi birodalmat. Teszi ezt olykor puhább eszközökkel, például szövetségek létrehozásával, máskor azonban fegyveresen próbálja egyben tartani az érdekszférát, mint Moldovában, Grúziában vagy éppen Ukrajnában. Ám a most egyoldalúan Ukrajnára vetett fókusz és az orosz haderő elszenvedett kudarcai miatt több olyan ország is megpróbál kilépni az orosz érdekszférából, amelyeket eddig szorosan fogott Moszkva, máshol pedig lefojtott államközi és államon belüli etnikai konfliktusok robbannak ki újra. Három évtizeddel a Szovjetunió felbomlása után megindulhat az orosz érdekszféra véres felbomlása?

Óriási fordulat előtt Európa? – Jobboldali győzelem jöhet az EU harmadik legerősebb országában

Óriási fordulat előtt Európa? – Jobboldali győzelem jöhet az EU harmadik legerősebb országában

Olaszországban vasárnap reggel 7 órától este 23 óráig törvényhozási választásokat tartanak, miután július 21-én lemondott Mario Draghi szakértői kormánya, amely mögött a legtöbb nagy párt felsorakozott. A választások nagy győztese lehet az ellenzékben maradt Olaszország Fivérei (FdI) nevű, posztfasiszta gyökerű párt, melynek elnöke, Giorgia Meloni Olaszország első női miniszterelnöke lehet. Meloni pártja a Matteo Salvini vezette Ligával és a többszörös ex-miniszterelnök, Silvio Berlusconi Hajrá Olaszország nevű pártjával lépett szövetségre, és nagy eséllyel biztosítani tudják maguknak a jobboldali többséget a parlament két házában, miközben az olasz baloldal több formációra szétesve próbálja megakadályozni őket ebben. Bár a legnagyobb valószínűsége egy jobboldali győzelemnek van, az utóbbi hetekben utolsó rohamra indult a sokak által már leírt baloldali populista Öt Csillag Mozgalom (M5S) – kérdés, mire lesz ez elég.

Nem várt helyről szóltak be keményen Putyinnak – Megingott Oroszország egyik legfontosabb partnere?

Nem várt helyről szóltak be keményen Putyinnak – Megingott Oroszország egyik legfontosabb partnere?

A Sanghaji Együttműködési Szervezet szamarkandi csúcstalálkozóján sokakat meglepett, hogy Narendra Modi indiai miniszterelnök szemtől szembe azt mondta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy most „nem a háborúk korát éljük”. India korábban egyszer sem ítélte el Oroszország ukrajnai invázióját, sőt az olcsóvá váló orosz kőolajat kihasználva az orosz olaj egyik legnagyobb importőrévé vált pár hónap alatt. Vajon mi állhat Modi szavai mögött? Putyinnak az ukrán ellentámadás miatti meggyengülése? Valós aggodalmak a háború Indiát érő negatív hatásai miatt? Vagy az India számára szintén fontos Nyugat felé tett gesztusról van szó?

Repedezik az évszázados egység – Az Egyesült Királyság végét hozhatja a királynő halála?

Repedezik az évszázados egység – Az Egyesült Királyság végét hozhatja a királynő halála?

A skót függetlenedés, illetve Észak-Írország egyesülése Írországgal már régóta téma, de II. Erzsébet királynő halála miatt újra fókuszba került az Egyesült Királyság szétesésének lehetősége. A népszerű királynő sokakat érzelmileg a két északi országrészben is a monarchiához, s ezzel az Egyesült Királysághoz kapcsolt, de III. Károly trónörökösként is sokkal népszerűtlenebb volt, így személye elszakíthatja a még meglévő emocionális kötelékeket. Az Egyesült Királyság szétesése az elkövetkező néhány évben még nem várható, de mind Skóciában, mind Észak-Írországban a vezető politikai párt népszavazással szeretné elérni az unióból való kiválást.

Recseg-ropog Putyin birodalma? – Heves harcok törtek ki Oroszország két szövetségese között

Recseg-ropog Putyin birodalma? – Heves harcok törtek ki Oroszország két szövetségese között

Azerbajdzsán és Örményország újjáéledő konfliktusa után a héten egy másik posztszovjet ellenségeskedés, Kirgizisztáné és Tádzsikisztáné is kiújult. Az összecsapások szerdán kezdődtek, péntekre pedig súlyosan eszkalálódtak, jelentések szerint már nehéztüzérséggel lőnek falvakat, és tankok is bevetésre kerültek. Bár a konfliktus kisebb méretűnek látszik, mint a hegyi-karabahi, Vlagyimir Putyin számára nem kevésbé kellemetlen, mivel két szoros szövetségese között törtek ki a harcok.

Több is veszhet II. Erzsébet halálával – Összeomlik minden, ami megmaradt a Brit Birodalomból?

Több is veszhet II. Erzsébet halálával – Összeomlik minden, ami megmaradt a Brit Birodalomból?

II. Erzsébet királynő halálát és III. Károly király trónra lépését követően újra felerősödtek azok a hangok, hogy szüntessék meg a monarchiát azokban az Egyesült Királyságon kívüli országokban, ahol a mindenkori brit uralkodó az államfő, és térjenek át a köztársaságra. Hazáján kívül jelenleg 14 egykori brit gyarmati területen uralkodik királyként Károly: Kanadában, Ausztráliában, Új-Zélandon, Pápua Új-Guineában, két óceániai szigetországban és a karibi térség nyolc államában. Míg Ausztráliában és Új-Zélandon egyelőre teoretikus a vita, a karibi régióban ebben az évben több ország vezetése is kinyilvánította szándékát, hogy a gyarmati múlttól való végleges megszabadulás jegyében eltörli a királyságot, és köztársasággá alakul, ahogy ezt tavaly novemberben egy karibi szigetország, Barbados már meglépte.

Repedezik Putyin birodalma? – Ismét fegyverrel ugrott egymásnak két volt szovjet tagköztársaság

Repedezik Putyin birodalma? – Ismét fegyverrel ugrott egymásnak két volt szovjet tagköztársaság

Hétfő éjjel kiújultak a harcok Azerbajdzsán és Örményország között, annak ellenére, hogy a 2020 őszi második hegyi-karabahi háborút követően fegyverszünetet kötöttek a felek, majd idén tavasszal és nyáron finom puhatolózás is elindult közöttük. A mostani összecsapások azonban arra utalnak, hogy nem a rendezés irányába tart a konfliktus, a kiújulás mögött pedig részben az állhat, hogy az elmúlt napok sikeres ukrán ellentámadása meggyengítette Oroszország pozícióját, amely 2020-ban tető alá hozta a fegyverszünetet a felek között, és amely békefenntartóival garantálja annak betartását.

A hadsereg nélküli ország, amely a világ egyik legproblémásabb térségében lett az ökoturizmus fellegvára

A hadsereg nélküli ország, amely a világ egyik legproblémásabb térségében lett az ökoturizmus fellegvára

Az utóbbi évtizedekben igazi turistaparadicsommá nőtte ki magát a közép-amerikai földnyelv egyik legfejlettebb, legstabilabb és legbiztonságosabb országa, Costa Rica, ahova az észak-amerikai látogatók mellett egyre többen utaznak Európából is, hogy esőerdőket, köderdőket, vulkánokat, valamint számos egzotikus állat- és növényfajt lássanak. Az állam nagy hangsúlyt helyez a természetes élőhelyek megvédésére, melyek Costa Rica fő vonzerejét jelentik. Az idegenforgalom felfutása annak is köszönhető, hogy a régió többi államával szemben itt az elmúlt évtizedekben nem voltak forradalmak, katonai puccsok és diktatúrák, és a közbiztonság is latin-amerikai viszonylatban jónak mondható. De minek köszönhető, hogy Costa Rica szomszédaihoz képest meglehetősen eltérő fejlődési pályát járt be, hogyan alakulhatott ki stabil plurális demokrácia és jogállam egy olyan térségben, amelyet a banánköztársaságok politikai instabilitása jellemez?

Szokatlan lépéssel üzent a világnak Putyin – Ezért hagyta ki az orosz elnök Gorbacsov temetését

Szokatlan lépéssel üzent a világnak Putyin – Ezért hagyta ki az orosz elnök Gorbacsov temetését

A nemrég elhunyt utolsó szovjet vezető, Mihail Gorbacsov megítélése homlokegyenest különbözik a Nyugaton és Oroszországban, és a kettő közötti olló Vlagyimir Putyin elnöksége alatt folyamatosan nyílt ki. Míg a Nyugat a Szovjetunió lényegében békés felbomlásának és a hidegháború lezárulásának hősét ünnepli az 1990-ben béke Nobel-díjjal is kitüntetett Gorbacsovban, addig az orosz vezetés csak hűvös nyilatkozatokat tett közzé halálával kapcsolatban, sokan pedig – a hatalmi gépezeten belül is – árulónak tartják, aki a szatellitállamokat és a szovjet nyugati perifériát az Egyesült Államok kezére játszotta. Mindez magyarázatot ad arra is, miért nem vett részt Putyin a néhai szovjet vezető temetésén, ahol a gyászszertartást egy nemrég államilag betiltott, részben Gorbacsov pénzéből létrejött független orosz lap főszerkesztője vezette.

Sosem látott beszámoló jelent meg az ukrajnai háború pokoli valóságáról

Sosem látott beszámoló jelent meg az ukrajnai háború pokoli valóságáról

A Könyvhétre jelent meg magyarul Szergej Geraszimov ukrajnai sci-fi-író Harkivi napló. Feljegyzések egy ostromlott városból című könyve, amely az orosz invázió első két hónapjának történetét meséli el Ukrajna második legnagyobb városából, a nagyrészt oroszajkú Harkivből. A háborús napló az eseményekkel egy időben íródott, olyan körülmények között, mikor a békeidőben másfél milliós nagyvárost folyamatos orosz tüzérségi és légitámadások érték. Geraszimov könyve az ukrajnai háborúról szóló egyedülálló tudósítás, amely nemcsak a háború eseményeit beszéli el egy szemtanú szemszögéből, hanem segít jobban megérteni az oroszok és ukránok összetett és ellentmondásos viszonyát.

Érik a katasztrófa a világ egyik legnagyobb országában, az esőerdők is halálos veszélybe kerülhetnek

Érik a katasztrófa a világ egyik legnagyobb országában, az esőerdők is halálos veszélybe kerülhetnek

Afrika második legnagyobb területű államában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban egyre jobban elszabadul az erőszak: nemcsak hogy az M23 nevű felkelőcsoport kezdte újra tevékenységét majdnem tíz év után, hanem ráadásul az ország keleti részének lakói az ENSZ-békefenntartókat támadják, mivel szerintük a misszió katonái semmit nem tesznek a békéért. Az összecsapásokban már több mint 20 ember meghalt, köztük három békefenntartó. Eközben Kongó vezetése árverésre bocsájtott harminc kőolaj- és földgázlelőhelyet a Föld egyik legnagyobb esőerdőjét rejtő országban, ami hatalmas környezeti károkkal fenyeget.

Őt olvassa Putyin – Az emigráns filozófus, aki magasztalta Hitlert, és meghirdette egy orosz diktátor eljövetelét

Őt olvassa Putyin – Az emigráns filozófus, aki magasztalta Hitlert, és meghirdette egy orosz diktátor eljövetelét

Vlagyimir Putyin orosz elnök számos beszédében hivatkozott egy XX. századi orosz filozófusra, a bolsevikok elől Németországba, majd Svájcba menekült és száműzetésben meghalt Ivan Iljinre. Iljint Putyin utasítására 2005-ben temetették újra Oroszországban, egy évvel később pedig hagyatéka is hazakerült. Az orosz politikai gondolkodó annak idején lelkesen üdvözölte Mussolini, majd Hitler hatalomra kerülését, és bár a második világháború után bírálta a fasizmust és nácizmust, egész életében a szélsőjobboldali eszmék mellett kötelezte el magát. Iljin megjósolta egy orosz „nemzeti diktátor” eljövetelét, Ukrajnáról pedig azt gondolta, hogy a Nyugat azon keresztül törne Oroszország szétzúzására.

Van egy furcsa sziget, amelyet félévente cserélget két ország, pedig nem lakja senki

Van egy furcsa sziget, amelyet félévente cserélget két ország, pedig nem lakja senki

Van egy aprócska sziget Spanyolország és Franciaország határán, amelyről vélhetően a helyi lakosokon kívül senki nem tudna, ha nem lett volna fontos történelmi események színtere, és ha nem lenne egy ritka nemzetközi jogi entitás, a kondomínium egy különleges esete. Kondomíniumok azok a területek, amelyeket több ország közösen birtokol, köztük a Fácánok szigete a legrégebbi, a legkisebb és az egyetlen, amelyen két ország úgy osztozik közösen, hogy az év egyik felében az egyik, a másikban a másik ellenőrzése alatt áll.

Ők Putyin ágyútöltelékei? – Az egyik legszegényebb oroszországi régió adja a legtöbb áldozatot az ukrajnai háborúban

Ők Putyin ágyútöltelékei? – Az egyik legszegényebb oroszországi régió adja a legtöbb áldozatot az ukrajnai háborúban

Burjátföld mintegy 6000 kilométerre fekszik Ukrajnától, mégis, népességarányosan a mindössze 1 millió lakost számláló oroszországi régió adta eddig az egyik legtöbb elesett katonát az ukrajnai háborúban. A szűkebb hazájukban egyharmados kisebbséget alkotó mongol eredetű burjátok maguk is elnyomottak, mégis orosz egyenruhában harcolnak egy olyan háborúban, amely normál esetben őket aligha érintené. A Burjátföldről származó tudósítások ugyanakkor azt mutatják, a burjátok teljesen magukévá tették a putyini propagandát, és katonáik meggyőződéssel mennek Ukrajnába „megvédeni” Oroszországot a „fasisztáktól” és a „náciktól”.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.