Hatból öt fontos billegő államban Donald Trump nyerné a választást, ha most rendeznék a jövő novemberben esedékes eseményt – derül ki friss pollokból. Jelenleg tehát úgy tűnik, kifejezetten jó esélye van a republikánus politikusnak arra, hogy ő legyen a következő elnök.
Hiába halmozta fel Gáza mellett páncélozott járművek ezreit és katonák tízezreit az izraeli hadvezetés, még mindig nem indult meg a térség ellen többször is beharangozott szárazföldi offenzíva. A New York Times számos izraeli katonai és politikai vezetővel folytatott beszélgetés során megtudta: a késlekedés fő oka az, hogy az izraeli vezetők nem tudnak konszenzusra jutni azzal kapcsolatosan, hogy pontosan hol, mikor, milyen módon támadjanak, illetve, hogy támadjanak-e egyáltalán.
Nagyon úgy fest, hogy számottevő területnyereséget tudtak elérni az orosz erők Avgyijivka térségében az elmúlt napokban: a település északi, északnyugati és északkeleti térségében is előrébb nyomultak. Zárul a gyűrű a nyugati utánpótlási útvonalak körül is.
Ukrán és orosz források egyaránt írnak arról, hogy nemrég egy újfajta kamikaze-drónt használt az orosz haderő Ukrajna ellen, de a roncsok alapján nem lehet megállapítani ennek pontos típusát. Egy Geran-3-asról vagy egy Italmas drónról lehet szó: egyik sem jelent sok jót Ukrajna számára, hiszen ezek két olyan fegyver következő generációs változatai, melyek eddig is komoly problémákat okoztak a megtámadott országnak. A Geran-3 a kritikus infrastruktúrát romboló, iráni eredetű Sahed-család továbbfejlesztése, az Italmas pedig a páncélosokat pusztító Lancet-család következő változata.
Két héttel ezelőtt példátlan terrortámadást hajtott végre a radikális iszlamista Hamász Izrael állam ellen, a brutális merénylet után pár nappal landolt az első amerikai fegyverszállítmány a megtámadott országban, és ezzel együtt két amerikai repülőgép-hordozó is elindult a térségbe. Közben sorra érkeznek az amerikai politikusok Izraelbe, a miniszterek és szenátorok mellett nemrég még Joe Biden elnök is tiszteletét tette az országban. Miközben Amerikában hetek óta vitáznak a politikusok azon, hogy Ukrajna milyen fegyvereket, pénzügyi támogatást kapjon, Izrael olyan gyors és sokrétű segítséget kap, melyről Kijev még csak álmodni sem mer. Ez a döntéshozói dinamika nem véletlen, és az Egyesült Államok Izraelnek nyújtott támogatása nem kizárólag Izraelről szól: Amerika most éppen Iránnal, sőt Kínával szemben is erőt demonstrál.
Nagyon régóta nem láttunk az ukrajnai háborúban olyan átfogó, összfegyvernemi műveletet, melyet az orosz haderő jelenleg a donyecki Avgyijivka térségében folytat. Harcjárművek százai, katonák ezrei próbálják körülfogni a megye védelmében fontos szerepet játszó kisvárost, az ukránok ellenállása viszont igencsak komolynak tűnik. Az orosz veszteségek láthatóan súlyosak, olyannyira, hogy már a „különleges műveletet” öblös hangon éltető orosz „vojenkorok” is a hadműveleti tervek átgondolását és az ostrom felfüggesztését kérik. Miért pont most? Miért pont Avgyijivka? Mi lehet ennek az eredménye? Nézzük.
Tegnap robbanás történt Gázavárosban egy fontos egészségügyi intézményben; az Al-Ahli Arabi Baptista Kórház Gáza azon északi régiójában található, melynek kiürítését elrendelte múlt héten az izraeli hadsereg. Mivel az incidens során valószínűleg több százan meghaltak, az ügy súlyos diplomáciai hullámot vetett: még az Izraellel nem nyíltan ellenséges viszonyt ápoló regionális hatalmak egy része is a zsidó államot kezdte el hibáztatni. Ahogy az idő múlik, úgy kerül elő az ügyről egyre több bizonyíték: nagyon úgy fest, hogy korán ítélkeztek azok, akik Izrael (szándékos) támadását sejtették a háttérben. A háború elhúzódásával azonban megszaporodhatnak az ehhez hasonló incidensek, ami akárhogy is nézzük, diplomáciai szempontból kockázatos helyzetet teremthet Izrael számára.
Úgy néz ki, nagyot tévedtek az exit pollokat készítő cégek a szlovák parlamenti választás eredményével kapcsolatosan: közel 100%-os feldolgozottság mellett Robert Fico és a Smer fölényes győzelme rajzolódik ki.
Mióta világossá vált, hogy az ukrajnai háború elhúzódó konfliktus lesz, rendszeresen fel-fel bukkan az a vélemény, hogy az Ukrán Fegyveres Erők legnagyobb problémája, hogy nem fogják tudni hosszabb távon biztosítani a frontvonalon harcoló alakulatok személyi utánpótlását, vagyis konyhanyelven fogalmazva előbb-utóbb egyszerűen elfogynak a harcképes ukrán katonák. Ennek a tézisnek az alapja, hogy a 120 milliós Oroszország lényegesen nagyobb személyi tartalékokkal rendelkezik, mint a háború előtt 40 milliós lélekszámú Ukrajna. Bár mutatkoznak jelei annak, hogy Kijev már néha trükkös, ravasz, talán egy kicsit elkeseredett lépéseket tesz, hogy embert tudjon küldeni a frontra, a személyi állomány kérdése lényegesen komplexebb, minthogy egymás mellé teszünk két lakosságszámot.
Egyértelműen tisztázta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a sajtóban korábban megjelent állításait: Lengyelország leállítja az Ukrajnának biztosított fegyverszállítmányokat.
Leállíthatja Lengyelország Ukrajna fegyverekkel való támogatását – írják brit, orosz és lengyel lapok.
Nagyon úgy tűnik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ma elégedetten lépett ki a Vosztocsnij űrközpont tárgyalóterméből. A moszkvai politikus már első interjújában elismerte, hogy – ahogy a legtöbb nyugati elemző megjósolta - tárgyalt „katonai-technikai együttműködésről” (értsd: fegyverüzletről) Kim Dzsong-un észak-koreai vezetővel. A csúcstalálkozó után csak még valószínűbb lett, hogy Oroszország hamarosan még több nehézfegyverhez és lőszerhez juthat hozzá az Ukrajna ellen viselt háború folytatásához, cserébe úgy tűnik, Oroszországnak mindössze a bőven rendelkezésükre álló gabonájából és rakétatechnológiájából kell adnia az éhező ázsiai országnak. Bármennyire is fenyegetőzik a Nyugat, igazából a világ két legjobban szankcionált országának nem sok vesztenivalója van, így szinte bármiben megállapodhatnak.
Nagyon elégedettek az ukrán harckocsizók a Leopard 2-esek teljesítményével, a harcjármű pontos, mozgékony és remek páncélvédettséggel rendelkezik elmondásuk szerint. Az ukrán védelmi minisztérium riporterének nyilatkozó katonák azt mondják, hogy a Leopard 2-esek „vadmacskaként vadásszák éjjel az orosz tankokat” és hogy átülni egy szovjet eredetű T-64-esből egy Leopardba olyan volt, mint átülni egy Ladából egy Teslába. Ugyanakkor elismerik: a Robotine térségében zajló harcok tényleg nagyon kemények, a gyalogság támogatása nélkül pedig semmit nem ér a harckocsizó fegyvernem.
Ecuador évtizedeken keresztül a latin-amerikai régió egyik legbiztonságosabb országa volt, az elmúlt években azonban látványosan megugrott a bűnözés. A nemzetközi médiába talán akkor ütött át ennek a híre a legjobban, amikor augusztus elején a nyílt utcán agyonlőtték Fernando Villavicencio elnökjelöltet, aki az országban egyre nagyobb befolyással bíró bűnszervezetek ellen kampányolt. Az erőszakos bűncselekmények látványos megugrása főleg a drogkereskedelem térnyerésével magyarázható, a jelenlegi ecuadori kormány viszont a zászlójára tűzte a bűnözők elleni harcot. Az egésszel kapcsolatosan magyar szemmel talán az a legnagyobb kérdés, hogy mennyire biztonságos most az országba utazni, mit érdemes tenni, ha meg akarjuk tekinteni a természeti és kulturális kincsekben gazdag Ecuadort. Nézzük.
Teljesen hibás kép él az emberekben arról, hogy mit csinálnak egy nagy intenzitású háborúban a mesterlövészek. A hollywoodi filmek, videojátékok azt a képet festik le róluk, mintha ghillie-álcaruhában, mélyen az ellenséges frontvonalak mögött magas rendfokozatú katonai vezetőket vadásznának, valójában azonban az ellenséges drónokat kicselezve, inkább felderítő feladatokat végeznek és a nehéztüzérségre bízzák „piszkosmunkát.” Extrém ritkán fordul elő, hogy egy mesterlövész tényleg megöl valakit, az pedig sosem, hogy látványos „mesterlövész-párbaj” dúl a fronton. A Kyiv Post ukrán mesterlövészekkel beszélgetett, akik őszintén vallottak feladataikról, nehézségeikről, sérüléseikről és az ukrán haderő erősségeiről, gyengeségeiről.
Miközben nagyon úgy tűnik, Ron DeSantis floridai kormányzó elnökválasztási kampánya alaposan kezd kifulladni, új üstökös tűnt fel a Republikánus Párt egén, az indiai felmenőkkel rendelkező Vivek Ramaswamy személyében. A biotech-szektorból érkező, 38 éves vállalkozó nagyon sok mindenben hasonlít Donald Trumpra, külpolitika tekintetében azonban talán még merészebb, még megosztóbb intézkedéseket tenne, ha elnök lenne. Ukrajna elfoglalt területeit például odaadná az oroszoknak, átengedné Tajvant Kínának és arra is utalt, hogy csökkentené Izrael anyagi támogatását. Az amerikai szélsőjobb imádja Ramaswamy-t, a mainstream republikánusoktól viszont rengeteg salakot kap. Ramaswamy népszerűsége nagyot ugrott a pollokban, de valójában egyelőre kevés reális esély van arra, hogy ilyen ígéretek mellett elnök lesz a gyógyszeripari vállalkozóból.
Szerdán sokadik alkalommal is felszólította az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Haitin tartózkodó amerikai állampolgárokat, hogy azonnal hagyják el az országot. Washington „biztonsági és infrastrukturális kihívásokat” emleget; ez enyhe eufemizmus, amely a bűnbandák rémuralmát, az emberi léthez szükséges alapvető fogyasztási cikkek teljes hiányát és a totális káoszt takarja. Haiti sosem volt a világ legbiztonságosabb országa, de az elmúlt évek természeti katasztrófái, politikai gyilkosságai és a külső segítségnyújtás ellehetetlenítése mára szinte totálisan élhetetlenné tette a karibi országot.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök Tiktok-videóban jelentette be, hogy Magyarország beszáll a Rheinmetall KF51 Panther harckocsijának fejlesztési folyamatába. A hír nem meglepő, egy ideje tudni lehetett, hogy tervben van a modern harcjárműtípus hazai K+F folyamatának és gyártásának előkészítése. Miért van erre szükség? Miért nem a Leopard? Mikor lehet ebből valódi harckocsi? Megválaszoltuk a magyar Panther-projekt három legfontosabb kérdését.
Ma délután valószínűleg lelőtt egy repülőgépet a légvédelem az oroszországi Tver-régióban. Jelenleg nagyon úgy néz ki, hogy a gépen utazott Jevgenyij Prigozsin, a híres-hírhedt Wagner csoport vezére, aki annak ellenére, hogy hosszú évekig Vlagyimir Putyin orosz elnök leghűségesebb szövetsége volt, azzal vált nemzetközileg ismertté, hogy a nyár elején lázadást vezetett az orosz védelmi minisztérium ellen. Hiába állapodott meg bármiben Jevgenyij Prigozsin akár Putyinnal, akár Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel, várható volt, hogy az orosz államapparátus el fogja tenni láb alól.
Nagyon úgy néz ki, hogy elkezdte a fronton felhasználni a nyári offenzíva következő szakaszára tartalékolt harcjárműveket az ukrán vezérkar. Megjelentek a fronton a Marderek, Strykerek, Challenger 2-es harckocsik. Arra, hogy ez így alakult, kétféle magyarázat van.
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Folyamatosan keresek olyan osztalékfizetőket, amiket nem örök tartásra, hanem pár hónapos kereskedésre vennék meg....
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Ne keressünk ott mintázatot, ahol nincs! Alakokat látunk a felhőkben, jelentést a csillagokban, emberi arcokat a Mars... 
Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD...
Nemrég olvastam egy jó könyvet, ami az adózásról, főként annak a történelméről szólt. Egyfelől számomra nagyon...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
