Nagyon szép teljesítményt értek el 2019-ben az önkéntes nyugdíjpénztárak: az állampapírokat jóval felülmúló, több mint 9%-os hozamot hoztak a portfóliók átlagosan. Ennek ellenére tavaly is csökkent a pénztárak taglétszáma, a munkáltatói befizetések kiesését viszont többé-kevésbé pótolni tudták az egyéni tagdíjbefizetések – derült ki mindez az ÖPOSZ mai sajtótájékoztatóján és az MNB adataiból.
Nagy vihart kavart az MNB hétfői figyelmeztetése, melyben a Magyarországon egyre népszerűbb, külföldi fintechcégek sajátos kockázataira hívják fel a figyelmet. A felügyelet kitért arra is, hogy nem biztos, hogy olyan biztonságosak ezek a vállalatok, mint egy helyi licenccel rendelkező, ellenőrzött bank. Három, Magyarországon népszerű fintechcéget meg is nevezett a felügyelet; a PayPal, a Revolut és a Transferwise is szerepeltek a közleményben. Bár a figyelmeztetés hátterében többnyire az egyik fintechcégnél felmerült kisebb, de sorozatos problémák állnak, nincs arról szó, hogy veszélyben lenne a pénzünk, vagy hogy megbízhatatlanok, netán rosszindulatúak lennének az érintett vállalatok.
A Brexit bejelentése óta folyamatosan szivárognak el a kisebb-nagyobb pénzügyi intézmények Nagy-Britanniából, de talán egyik sem kavart akkora vihart, mint amikor a legnagyobb európai neobank, az N26 nemrég váratlanul bejelentette: szedik a sátorfájukat. A döntés azért érdekes, mert az N26 két évvel azután indult el a brit piacon, hogy a Brexitet megszavazták, így aligha érte őket meglepetés, most mégis a brit kilépésre hivatkozva vonulnak ki. Az ügyfelek idegesek és csalódottak, és ha az N26 nem is teljesen volt őszinte, azért nyomós okuk van otthagyni a brit piacot. Hasonló okokból akár más startupok is követhetik őket.
Az eddigi információk alapján kifejezetten szigorú szabályozással készül felforgatni a kriptopénzpiacot az Amerikai Egyesült Államok. Donald Trump amerikai elnök keményen nekiment a kriptodevizáknak, majd Steve Mnuchin pénzügyminiszter és a minneapolisi Fed elnöke is utalt arra, hogy hamarosan kész a szektorra vonatkozó szabályrendszer. Bár valószínűleg a modern virutális pénzek lelkét adó blockchain működési elve érintetlenül marad, a kriptodevizák anonimitása veszélybe kerülhet, ami pedig komoly pofon lehet a bitcoinnak és más mainstream kriptoeszközöknek is. Az amerikai szabályozás modellként szolgálhat más országoknak is, hiszen a kriptopénzek a legtöbb fejlett országban jelenleg még nincsenek szabályozva.
Bár a bitcoin a várakozásokkal ellentétben eddig nem söpörte el a világ pénzügyi rendszereit, a kriptodeviza lelkét adó blockchain-technológia felkeltette számtalan pénzügyi intézmény érdeklődését, így a biztosítókét is. 2017-ben korai adapterként jelent meg a francia AXA biztosító fizzy nevű repülőjárat-késés biztosításával, az egyszerű és ígéretes projektet aztán 2019 végén váratlanul beszántották. A fizzy halála viszont nem jelenti a biztosítói blockchain-kísérletek végét: számos új szereplő, köztük a régió legnagyobb biztosítói is elkezdtek „játszani” a technológiával. Ezzel is foglalkozunk közelgő Biztosítás 2020 konferenciánkon.
Már több mint 3200 milliárd forint áramlott a szuperállampapírként is emlegetett Magyar Állampapír Pluszba, pedig egyáltalán nem ez a legmagasabb hozamú állampapír a piacon. Míg a MÁP+-szal 4,95%-os éves átlagos hozamot érhetünk el, a Babakötvényre egészen elképesztő, 6,4%-os kamatot kapunk idén, ráadásul 6000 forintos éves korlátig, befizetésarányos 10%-os állami támogatás is jár rá a 42 500 forint életkezdési támogatás mellett. Amelyik családban van kamasz gyerek, ott szinte biztosan jobb választás a Babakötvény a szuperállampapírnál, különösen, ha a tegnapi adatok alapján makacsul megugró inflációra gondolunk.
A bitcoin mögötti blockchain-technológia segítségével teljesen automatikussá tett egy sípálya-biztosítást az Insurwiz, Magyarország egyik legelső insurtech-startupja. Hamarosan piacra dobják azidőjárási adatokon alapuló nyaralásbiztosítást és gondolkoznak ugyancsak adatvezérelt agrárbiztosítás kifejleszésén is – mondta el Urbán Viktor ügyvezető a terveikkel kapcsolatosan. Két éven belül pedig a nemzetközi piacra is beléphet a magyar startup, amely épp tőkebevonás előtt áll. A környező országokban is sorra bukkannak elő az insurtech-újítások, erről a Portfolio Biztosítás 2020 konferenciáján is szó lesz.
Magyarországon sem kell többé papírokkal bíbelődnünk, ha cascót akarunk kötni: a Smartsurance fejlesztett egy olyan alkalmazást, amely online köthető, beüzemelés után pedig automatikusan nyomon követi a járművünk mozgását és ez alapján vonja le a biztosítás díját. A Cristo névre hallgató alkalmazás hamarosan teljes körű „autós app” lesz, amely nemcsak itthon, hanem külföldön is megvetheti a lábát – árulta el nekünk Szota Szabolcs, a Smartsurance alapító-vezérigazgatója, aki közelgő Biztosítás 2020 konferenciánkon is előad.
Komoly mínuszokkal indult a koronavírus-pánik miatt a kereskedés Kínában a holdújév után, de jó eséllyel nem hoz majd komoly gazdasági összeomlást a járvány hosszabb távon. Bár az eddigi hírekre az Ázsiában befektető magyar alapok teljesítménye egy kicsit megingott, többségük még bőven pluszban áll az év eleje óta. Az Ázsiában befektető magyar portfóliómenedzserek közül van, aki arra készül, hogy portfóliójának átsúlyozásával meglovagolja a várt visszapattanást, így még profitálhatnak is a hazai ügyfelek a tőzsdei pánikból.
Lekapcsolták a hatóságok a OneCoin weboldalainak többségét, miután a Magyarországon is népszerű kamu-kriptopénz hálózati vezetői bűnösnek vallották magukat az amerikai igazságszolgáltatás előtt.A főkolomposnak tartott „kriptokirálynő,” Ruja Ignatova még mindig szökésben van. Közben egyre több új részlet derül ki a világ talán valaha volt legnagyobb nemzetközi kamubefektetéséről, mely egyes becslések szerint 13 milliárd dollárnyi befektetői tőkét égetett el. A kamu-kriptopénzt keresztény templomokban és iszlám közösségekben is terítették egyes országokban, kifejezetten olyan áldozatokra mentek rá a terjesztők, akiknek semmilyen affinitása nem volt a kriptopénzekhez. Farmerek, vállalkozók, családanyák tették minden pénzüket OneCoinba busás hozam reményében, majd bukták el a teljes tőkéjüket. A rémtörténetek ellenére viszont még Magyarországon is működik nyomokban a csalás.
Több izgalmas régiós insurtechcég is nézelődik a régió, azon belül Magyarország piacán. Van köztük online életbiztosítási bróker, újhullámos biztosító, szoftverfejlesztő, telematika-vállalat és díjfinanszírozással foglalkozó insurtech is. Bár néhány cég ezek közül alapjaiban gondolja át a biztosítási termékek működését és ezért jelentős felfordulást okozhat a piacon, többségük azért nyitott a hagyományos szereplőkkel való együttműködésre is. A régió leginnovatívabb insurtech-cégeinek vezetőivel beszélgettünk, a cikkben részt vevő osztrák és cseh cégek vezetői pedig a Portfolio Biztosítás 2020 konferencián is beszélni fognak.
Képzeld el, hogy egy ismeretlen ember pénzt kér tőled az interneten, mert azt állítja, hogy feltalálta a jövő fizetési rendszerét, „okosbankját” vagy „szuperpénzét,” cserébe ad néhány virtuális érmét, melyekről azt állítja, hogy egy nap majd nagyon sokat fognak érni. Nagyjából így működnek az ICO-k, egy olyan befektetési őrület, amely világszerte már közel 370 milliárd dollárt szívott fel. Nem meglepő módon a nagy ígéretek vége 60-80%-a pofára esés lett, a hatóságok pedig néhány országban teljesen betiltották a forrásbevonás ezen formáját, sőt, még a közösségi oldalak is akcióba léptek. Bár a bitcoinőrület lanyhulásával párhuzamosan az ICO-k is lecsengőben vannak, azért még mindig világszerte százmilliók folynak be e jellemzően kétes hátterű online tokenkibocsátásokba.
Egyre népszerűbb Magyarországon a bunq, egy újabb olcsó devizaváltással foglalkozó cég, amely sokadikként érhető el hazánkban a versenytárs Revolut, Transferwise vagy éppen Curve kártyák mellett. Bár az alapkoncepció hasonló, mint a rivális fintecheké, a bunq egy csomó olyan szolgáltatást tartalmaz, ami máshol nem elérhető. Lehet például a bunq-kal fákat ültetni, számlákat megosztani és könyvelni és megtakarítani, de talán sokkal fontosabb ezeknél, hogy a cég banklicenccel is rendelkezik, így sok fintechhel ellentétben 100 ezer euróig biztosítva is van az itt tárolt pénzünk. A bunq egyébként drágább, mint a Revolut díjmentes csomagja, de a legtöbb szolgáltatáson semmilyen limit nincsen. Megnéztük, mit tud a bunq, az új Revolut-Venmo-Monzo hibrid.
Fellélegzett a világ, miután Trump-elnök nem folytatta az adok-kapokot Iránnal, de most, hogy a közel-keleti ország felmondta az atomalkut, simán lehet, hogy a következő hónapokban tovább eszkalálódik a feszültség az Egyesült Államok és a síita politikusok közt. Irán vezetése alighanem tisztában van azzal, hogy nem tudna megnyerni egy nyílt háborút a világ legütőképesebb hadseregeivel rendelkező Egyesült Államok és szövetségesei ellen, ezért katonai összecsapás esetén a ajatollah és emberei jó eséllyel mindent megtesznek majd azért, hogy minél nagyobb kárt és káoszt okozzanak a Közel-Keleten, majd asszimetrikus hadviselésben minél tovább elnyújtsák a konfliktust. Megnéztük, melyek lehetnek azok az eszközök, melyeket Irán bevethet, hogy ezeket a célokat elérje.
Egy EU-s szabályozás és a rekordalacsony hozamkörnyezet lényegében lehetetlenné tette a pénzpiaci alapoknak, hogy érdemi hozamot termeljenek, így a portfóliók nagy része egyszerűen átalakult rövid kötvényalappá tavaly. A lépés a legtöbb alapnak nem sokat segített: a nulla körüli hozamok és a lakossági állampapírok miatt a kötvényalapok és a pénzpiaci alapok már együttesen kevesebb pénzt kezelnek, mint korábban a kettő külön-külön. Csak 2019-ben mintegy 250 milliárd forint hagyta ott ezt a két eszközosztályt, a csökkenő tendencia pedig aligha fordul a laza monetáris politika világában. Bár még mindig lehet a lakossági állampapírokat túlszárnyaló hozamot elérni kötvényalapokkal, a jól teljesítő portfóliók lényegesen kockázatosabbak egy állampapírnál. Volt ugyanis nyolc olyan kötvényalap, amely 7% fölötti hozamot hozott.
Éveken át ömlött a pénz az ingatlanalapokba, ahogy az alacsony hozamkörnyezetben kifejezetten népszerűvé vált ez a befektetési forma; a pénzpiaci, vegyes és kötvényalapokat is megelőzve az ingatlanalapok nőtték ki magukat a legnagyobb kategóriává a befektetési alapokon belül. Aztán jött az MNB likviditást korlátozó szabályozása és a szuperállampapír, ennek a két intézkedésnek köszönhetően pedig közel 175 milliárd forint hagyta ott az ingatlanalapokat néhány hónap alatt. Katasztrófa azért nem történt, az alapokban még mindig maradt több mint 1500 milliárd forint, ami részben annak is köszönhető, hogy egyelőre többnyire felülteljesítik ezek az eszközök az állampapírokat, de nagyon úgy néz ki, hogy az ingatlanmánia – legalábbis a befektetési alapok körében – lecsengőben van.
Napok óta hangos a média és a közösségi média attól, hogy az Egyesült Államok egy dróncsapásban megölte Kasszem Szulejmáni iráni tábornokot, a Forradalmi Gárda tábornokát és a Kudsz-erők parancsnokát. Rengeteg aggódó poszt, mém, bulvárhír és álhír kezdett el terjedni arról, hogy a vezérkari tiszt halála egyenes út a harmadik világháború felé, valójában viszont nem sok esély van arra, hogy globális konfliktus lesz az eredménye az újabb közel-keleti feszültségnek. Reális esély van viszont egy komoly, elhúzódó konfliktusra, amit Magyarországon is megérezhetünk, de nem kell atomtámadásoktól vagy az utcán menetelő katonáktól rettegnünk.
Gőzerővel zajlik a Honvédség fejlesztése: a rekordmagas, 616 milliárd forintos jövő évi honvédelmi költségvetésből bőven jut majd pénz a régi, szovjet haditechnikai eszközök lecserélésére és teljesen új szerepkörök kiépítésére is. Mivel 2020-ban várhatóan több, korábban megkezdett eszközbeszerzési tárgyalás is a végkifejletéhez ér, jó eséllyel idén is több olyan bejelentés érkezik majd, ami nagyon komoly honvédelmi fejlesztésekről szól. Megnéztük a teljesség igénye nélkül, melyek azok a fontosabb eszközbeszerzési bejelentések, melyek 2020-ban érkezhetnek.
Váratlanul nyugodt volt a 2019-es év befektetői szempontból; a világ két legnagyobb gazdasága közti kereskedelmi háború csillapodott, a jegybankok váratlanul világszerte felfüggesztették a szigorítást és teljesen egyértelművé vált, hogy az Egyesült Államok elnöke mindent képes megtenni azért, hogy az általa vezetett ország rekordhosszú gazdasági növekedését minél tovább kihúzza. 2020 várhatóan nem fog változást hozni ezen a téren egészen novemberig, amikor sor kerül az elnökválasztásra; attól függően, hogy ki nyeri ezt meg, az amerikai tőzsdék tovább ralizhatnak vagy nagyot bukhatnak, ez pedig kihatással lehet szinte minden piacra a világon. Megnéztük, mibe lesz érdemes fektetni 2020-ban.
2019-ben valósággal letámadták a techóriások a bankszektort: olyan vállalatok jelentették be, hogy pénzügyi szolgáltatásokat indítanak, mint a Facebook, a Google vagy az Apple. A techkonglomerátumok a hagyományos pénzintézetek rémálmát kezdték el valóra váltani, hiszen másodpercek alatt új felhasználók millióit tudják összeszedni, a felkínált termékeik pedig nemcsak olcsók, hanem gyakran ingyenesek is, így hosszú távon nagyon komoly konkurenciát jelentenek a bankoknak. Akad több olyan pénzintézet is, amely a harc helyett inkább élére állt a változásnak és összeálltak a techcégekkel, hogy hódításukból ők is részesedjenek. Megnéztük, melyek voltak azok a techóriások, amelyek idén úgy döntöttek, betörnek a pénzügyi szektorba.
A Bankmonitor új kalkulátorának segítségével most mindenki könnyedén megnézheti, hogy reálisan mennyi nyugdíjra...
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
