Nyakunkon a koronavírus negyedik hulláma. A delta variáns különösen veszélyes. Magyarországon rengeteg a vakcina és ezek megfelelő védettséget nyújtanak, de van, hogy eltéved az ember a bürokrácia útvesztőjében és az első oltás után gyakorlatilag képtelen elintézni a második dózis beadatását. Egy személyes, tanulságos történet következik.
Új kézifegyver-családot mutattak be a hétvégén a kecskeméti repülőnapon a Magyar Honvédség vezetői, illetve a fegyveres szervezet modernizációjáért felelős döntéshozók. A hat tagból álló fegyvercsalád teljes egészében magyar fejlesztésű, és a kivitelezés magántőkéből valósult meg, a tartóssági tesztek most kezdődnek meg a honvédség bevonásával. A távlati cél egy olyan fegyvercsalád létrehozása, amely valószínűleg a jelenleg rendszeresítés alatt álló, cseh licenc alapján elkészült Bren 2-es gépkarabélyokkal párhuzamosan szolgál majd a magyar haderőben, de ha sikeresnek bizonyulnak az eszközök, jó eséllyel külföldi piacokat is megcéloznak majd. A Gestamen Zrt. fegyvereinek jövőjéről még tartanak az egyeztetések, a projekthez viszont egy olyan mérnökgárda állt össze, amely fontos szerepet játszhat a hazai fegyverfejlesztés jövőjében. Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztossal és Bozó Gáborral, a Gestamen Kutatás-Fejlesztési Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk az új magyar fegyvercsaládról.
1945 májusában lezárult a második világháború az európai hadszíntéren, a harmadik birodalom kapitulált. A nyugati szövetségesek és a Szovjetunió érdekbarátsága véget ért, a szuperhatalmak szinte azonnal azt kezdték el tervezgetni, hogy tudnak egymással gyorsan és hatékonyan leszámolni. Még bőven folytak a harcok, amikor Winston Churchill brit miniszterelnök és katonai vezérkara nekiállt, hogy kidolgozzon egy titkos haditervet a Szovjetunió megtámadására, melynek fontos része lett volna az, hogy újra felfegyverzik a hadifogollyá vált Wehrmacht-katonákat is. Az Operation Unthinkable fedőnevű akció megvalósítására – részben a jelentős szovjet túlerő miatt – végül szerencsére nem került sor.
Lezárult a kecskeméti reptéren megtartott Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató szombati napja. A sok látványos légi- és szárazföldi bemutató megtekintése mellett alkalmunk nyílt beszélgetni számos haditechnikai szakértővel és döntéshozóval is a helyszínen. Mint megtudtuk, a magyar kormány tárgyal a Rheinmetall-lal a teljesen önvezető Mission Master portfólió megszerzéséről, az eszközök önvezető technológiája pedig számos Rheinmetall harcjárműbe bekerülhet, így a brit Challenger harckocsikba is. Emellett megtekintettük az új magyar kézifegyver-portfóliót is, illetve megtudtuk, hogy hamarosan lezárul a cseh Aero Vodochody megvásárlása és ma aláírásra került a Saabbal egy szándéknyilatkozat is repülőgépek fejlesztéséhez és gyártásához kapcsolódó együttműködési lehetőségek kutatásáról.
Sokan örülnek a tálibok győzelmének Afganisztánban, de aligha lesz tartós a béke az országban, a következő években az Iszlám Állam és a tálibok harcolnak majd a stratégiailag fontos északi területek ellenőrzéséért – mondta el a Portfolio-nak Yousufi Qais, nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakértő. A Magyarországon élő afgán állampolgár gyermekként élte meg az első tálib hatalomátvételt, elmondta, hogy régen rettegtek a táliboktól, de most az iszlamista szervezet új arculatot próbál fenntartani, ami valószínűleg csak addig tart majd, amíg az amerikai katonák az országban vannak. Az afgánok közül sokan a bűnözés és a korrupció visszaesését várják, de valószínűleg inkább munkanélküliséget, élelmezési problémákat és megélhetési válságot hoz majd az eleve gazdaságilag igencsak rossz állapotban lévő országban a tálib hatalomátvétel.
Irodát nyitott Budapesten a brazil Embraer repülési óriásvállalat. A cég elsősorban kutatás-fejlesztési projekteket folytat majd hazánkban, melynek része lesz várhatóan műholdakkal és kisgépekkel kapcsolatos tevékenység is, később pedig gyártókapacitás kiépítésére is sor kerülhet.
Számos felvétel felkerült az internetre a kabuli tálib hatalomátvétel óta rejtélyes, jól felszerelt terepruhás kommandósokról, akik kulcsfontosságú objektumokat védenek a városban, sisakban és taktikai mellényben, amerikai fegyverekkel. A katonák a „tálib elitkommandó” néven is emlegetett Badri 313 alakulat tagjai, mind kinézetükben, mind viselkedésükben látszólag sokkal inkább hajaznak egy nyugati különleges alakulatra, mintsem egy átlagos tálib milíciára. Minden igyekezet ellenére sokan szkeptikusak a tálib különleges műveleti egység képességeit illetően, ettől függetlenül remek előképét mutathatják majd annak, hogy is nézhet ki az afganisztáni "kalifátus" hadereje, ha egyszer a tálib kormányalakítás után létrejön ilyen.
Súlyos belpolitikai nyomás alá került Joe Biden elnök a kaotikus afganisztáni csapatkivonás miatt, a Demokrata politikust a saját párttársai is kritizálni kezdték amiatt, hogy nem készültek fel megfelelően a gyors evakuáció vészforgatókönyves kimenetelére. Az elnök a krízis miatt aligha mond le, ahogy ezt belpolitikai ellenzéke követeli tőle, viszont a Demokraták megérezhetik az afganisztáni összeomlás hatását a 2022-ben esedékes időközi választásokon és ez már Joe Biden népszerűségi mutatóin is látszik. Az Egyesült Államok riválisai pedig munícióként használhatják a geopolitikai színtéren a kudarcos missziót, hogy rontsák Amerika hitelét, mint megbízható stratégiai szövetséges.
Afganisztánban győzött a dzsihád. A tálibok bebizonyították: igenis képes egy lerongyolt kézifegyverekkel felszerelt milícia elsöpörni az Egyesült Államok által felszerelt és kiképzett haderőt, sőt, számos vélemény szerint ezzel Amerika is vereséget szenvedett. Sok politikai elemző kezdte el vizsgálni, hogy milyen kockázatokkal jár majd az Afganisztánból meginduló menekülthullám, a valós veszélyt viszont nem biztos, hogy épp a saría elől menekülő emberek jelentik, hanem azok a már fejlett országokban élő szélsőségesek, akiket inspirálhat a tálibok győzelme – legyen szó iszlamistákról vagy más radikális mozgalmakról.
Sajtóértesülések szerint elfoglalta az Amrulla Szaleh afgán ex-alelnök által vezetett tálib-ellenes mozgalom Csarikart, Parván tartomány központját. Az egyelőre csak „Pandzsír ellenállás” néven ismert fegyveres szervezet a ’90-es évek végén, a tálibok ellen harcoló Északi Szövetség utódszervezeteként tünteti magát fel, a mozgalmat támogatja Ahmad Masszoúd is, a kommunista, majd tálib rezsim ellen harcoló legendás mudzsahed vezető fia. Az ellenállás központja, a Pandzsír-völgy az utolsó olyan terület Afganisztánban, melyet még nem irányítanak a tálibok és Szaleh ex-alelnök azt ígéri, mindent elkövet majd, hogy ez így is maradjon.
Körülbelül 2000 milliárd dollárt költött el az Egyesült Államok az afganisztáni intervencióra, ebből 83 milliárd dollár ment el az afgán haderő felszerelésére és kiképzésére. Miután az Afgán Nemzeti Hadsereg nagy része egy puskalövés nélkül letette a fegyvert, jelentős mennyiségű amerikai hadianyag jutott a radikális iszlamista tálibok kezébe, nem is beszélve arról, hogy a kiképzett kormánykatonákat is biztosan megpróbálják majd integrálni az új rendbe. Nézzük, milyen fegyvereket zsákmányoltak a tálibok.
Az Egyesült Államok terrorellenes műveleteket ment végrehajtani Afganisztánba, nem volt feladata az országépítés vagy a polgárháborúban való harc – mondta el Joe Biden elnök egy rendkívüli sajtótájékoztatón. A terrorellenes műveletek már rég lezárultak, olyan hadsereg pedig nincs a világon, amely békét és stabilitást tud teremteni hosszú távon Afganisztánban – tette hozzá a politikus. Az Egyesült Államok kivonja diplomáciai személyzetét és afgán segítőit az országból, aztán végleg lezárja leghosszabb háborúját – mondta az Egyesült Államok első embere.
Egy nap alatt elesett Kabul. A tálibok elfoglalták az elnöki palotát és győzelmet deklaráltak. Az iszlamista felkelőknél jobban felszerelt, kiképzett és nagyobb létszámú afgán kormányerők különös ellenállás nélkül letették a fegyvert. Az Egyesült Államok és más nyugati országok jelenleg a kabuli repteret bázisként használva próbálják evakuálni nagykövetségi dolgozóikat. A reptér körül teljes a káosz: ezrével próbálnak menekülni az országból az afgánok, a szélsőséges iszlamista rezsim pedig még sok tízezer, ha nem százezer ember életét veszélyezteti. A tálibok azt ígérték, békés és humánus rezsimet építenek majd Afganisztánban, de ez aligha valósul majd meg és ennek már most láthatók a jelei. Közben rengeteg amerikai fegyvert kaparintottak meg, melynek egy része nemzetközi terrorszevezetek kezébe kerülhet és az afganisztáni dzsihád győzelme más iszlamista szélsőségeseket is felbátoríthat.
Amellett, hogy Kína globális gazdasági nagyhatalommá nőtte ki magát az elmúlt évtizedekben, a 2010-es évek során rengeteg erőforrást öltek a hadseregük modernizációjába is, számos vélekedés szerint azért, hogy geopolitikai ambícióiknak fegyveresen is érvényt tudjanak szerezni. Nem túlzás azt mondani, hogy a kínaiak a mai napig ontják magukból az újabbnál újabb katonai technológiákat, némely ezek közül még az Egyesült Államok fegyverrendszereinek színvonalát is meghaladja.
Joe Biden elnök tavasszal bejelentette: a NATO katonák elhagyják Afganisztánt, ezentúl az afgán kormány és haderő kezében van az ország további sorsa. A radikális iszlamista tálib lázadók elsöprő offenzívába kezdtek: pár hét alatt szinte a teljes vidéket és a nagyvárosok több mint felét az uralmuk alá hajtották. Az afgán hadsereg papíron nagyobb, jobban kiképzett, jobban felszerelt volt, ráadásul még légi támogatást is kaptak az Egyesült Államoktól, mégis úgy tűnik az eddigiek alapján, hogy képtelenek érdemi ellenállást támasztani a kvázi irreguláris milíciaként funkcionáló tálibok ellen. Annak, hogy ilyen gyorsan összeroppant az afgán haderő, számos oka van, megpróbáltuk összeszedni a lényegesebbeket.
Lemondott tegnap Andrew Cuomo, New York kormányzója. A Demokrata erős embert 11 nő vádolta meg szexuális zaklatással; miután az állami főügyész keresetet nyújtott be ellene, már legszorosabb szövetségesei, mint Joe Biden elnök és Bill DeBlasio, New York City polgármestere is lemondását követelték. A botrány derékba törte Cuomo politikai karrierjét, aki rengeteg erőforrást fektetett abba, hogy felépítse imidzsét, mint a koronavírus elleni védekezés élharcosa és bár ő maga tagadta, egyes vélekedések szerint hosszabb távon az elnöki székbe készült.
A múlt héten nagy vihart kavart egy részletes jelentés az amerikai Kongresszusból, amely de facto megvádolja Kínát azzal, hogy mesterségesen hozták létre a világjárványt okozó SARS-CoV-2-t és egy véletlen baleset során elszabadult a fertőzés a kísérleteknek otthont adó vuhani laborból. Kína nemhogy nem ismerte el „bűnösségét,” de saját eredet-elmélettel álltak elő, melyben azzal vágnak vissza az Egyesült Államoknak, hogy szerintük a marylandi Fort Detrickben fejlesztették ki az új koronavírust és amerikai katonákkal vitették be Kínába. Egyértelműen látszik, hogy a két rivális nagyhatalom igyekszik egyfajta diplomáciai fegyverként felhasználni egymás ellen a koronavírus labori eredetének elméletét, ennek köszönhetően pedig valószínűleg sosem tudja meg a világ, honnan származik ténylegesen a SARS-CoV-2.
A történelem legnagyobb eltussolásának, nyomeltüntetésének nevezi egy, az amerikai Képviselőház külügyi bizottságának Republikánus Párthoz tartozó képviselői által készített jelentés a koronavírus eredettörténetét. A jelentésben azt valószínűsítik, hogy a SARS-CoV-2 egy mesterséges koronavírus-mutáns, amely 2019. szeptember 12. előtt szabadult el a Vuhani Virológiai Intézet laborjából, a Kínai Kommunista Párt pedig nagy mennyiségű erőforrást szentelt a bizonyítékok eltüntetésére és amerikai állampolgárok, valamint a WHO is segítette őket ebben.
Saját állítása szerint egy 600-1000 főből álló fegyveres magánhadseregbe toboroz embereket egy magyar biztonsági szakember, aki elsősorban a Közel-Keleten és Afrikában tervez komplex katonai feladatokat ellátni a helyi kormányok megbízásából. Sokan szkeptikusak a vállalkozás jövőjével kapcsolatosan a cég körül felmerülő furcsaságok miatt, de tény, hogy a következő években várhatóan ismét felfutóban lesz az ilyen jellegű, privát fegyveres vállalatok alkalmazása, hiszen számos kisebb ország áll most a teljes destabilizáció szélén és a nagyhatalmak is sokkal ellenségesebb retorikát ütnek meg egymással szemben. Nézzük meg, mit csinál egy katonai magánvállalat (PMC) és hol lehet rájuk szükség.
Nagyon úgy néz ki, hogy nem jöttek be Ukrajna Biden-kormányhoz fűzött reményei: hiába ápolt szoros kapcsolatot a jelenlegi elnök az ukrán kormánnyal Obama alelnökeként, sem hatalmas fegyverszállítmányokat, sem gazdasági mentőcsomagokat, sem katonai intervenciót nem sikerült eddig kicsikarni az Egyesült Államoktól a 2014 óta háborútól sínylődő országnak. Nagyon úgy néz ki, hogy az ukrán kormány megunva Amerika tétlenségét, most Kínához, az Egyesült Államok fő riválisához fordul.
Pár részvény, ami jó lehet a közeljövőben. Azért írom ide őket, hogy később rájuk találjak.Medtronic plc. (MDT)47...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
A Pénzügyi Fröccs aktuális adásában ismét a legfrissebb és legforróbb gazdasági témákra reagálunk. Argyelán...
A legtöbb ember fiatalkorában elkezdi a nagybetűs életet, tele mindenféle kívánsággal és vággyal, hogy minél több...
Folyamatosan keresek olyan osztalékfizetőket, amiket nem örök tartásra, hanem pár hónapos kereskedésre vennék meg....
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
