• Megjelenítés
Huszák Dániel

Huszák Dániel

Huszák Dániel 2015 óta erősíti a Portfolio csapatát, korábban a biztosítási szektorban dolgozott. Tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán végezte, diplomát szerzett a londoni Middlesex Universitytől is. Főbb témái a haditechnika, biztonságpolitika, nemzetközi kapcsolatok. 2019-ben Junior Prima díjat kapott.
Cikkeinek a száma: 877
Most mégis mi történik Ukrajna körül? Itt van az 5 legfontosabb tudnivaló

Most mégis mi történik Ukrajna körül? Itt van az 5 legfontosabb tudnivaló

Tegnap elismerte a kelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségét Vlagyimir Putyin orosz elnök. Rövidesen ezután katonákat küldött a térségbe „békemisszióra,” az orosz haderő átlépte az ukrán határt, de egyelőre nem támadták még meg az ukrán kormányerők által ellenőrzött területeket. Oroszország súlyos szankciókra számíthat Nyugatról, de a nyílt orosz-ukrán háború még mindig nem biztos, csupán nagyon valószínű. Itt van az 5 legfontosabb tudnivaló a tegnapi Putyin-bejelentésről és ennek következményeiről.

Teljesen ellentmondó hírek jönnek az ukrán konfliktusról – Most akkor mégis mi a fene történik?

Teljesen ellentmondó hírek jönnek az ukrán konfliktusról – Most akkor mégis mi a fene történik?

Egymásnak teljesen ellentmondó információk jönnek az orosz, illetve amerikai érdekszférából azzal kapcsolatosan, hogy most elindult-e a de-eszkaláció Ukrajna térségében; sikerül-e biztosan elkerülni a „küszöbön álló” háborút. A Kreml azt állítja, hogy elkezdték a csapatkivonást a térségből, de a NATO és a nyugati országok kormányai nem hisznek nekik. Közben összecsaptak a Donyec térségét uraló oroszajkú lázadókkal az ukránok, a nyugati médiában pedig azt pedzegetik, hogy Oroszország mindössze háborús ürügyet keres.

Leporolta Putyin a mestertervet, ami hét éve véget vethetett volna a vérfürdőnek Ukrajnában

Leporolta Putyin a mestertervet, ami hét éve véget vethetett volna a vérfürdőnek Ukrajnában

2014-ben és 2015-ben két fontos egyezményt is aláírtak a fehérorosz Minszkben az ukrajnai konfliktus rendezéséről a nagyhatalmak, a megállapodás implementációjára viszont a mai napig nem került sor. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint az egyezmények rendezhetnék végre az ukrán polgárháborút, mindössze az ukrán fél hátráltatja a békefolyamatot. Az ukránok viszont nagyon más módon értelmezik a megállapodásban foglaltakat, mint Oroszország, amely szerintük trójai falóként használná az egyezményt, hogy hosszú távon kezében tartsa az ukrán belpolitikát. Nézzük, mit is tartalmaznak a minszki egyezmények és miért nem sikerült velük hét évvel az aláírásuk után sem lezárni az orosz-ukrán konfliktust.

Kirobban holnap a háború? Itt van minden, amit tudni kell a lehetséges orosz támadásról

Kirobban holnap a háború? Itt van minden, amit tudni kell a lehetséges orosz támadásról

Hónapok óta nagy a feszültség Ukrajna körül, ahogy Oroszország már közel 150 ezer katonát vont össze az ukrán határon és Fehéroroszágban. A múlt héten amerikai vezetők már meg is nevezték az orosz támadás lehetséges dátumát: február 16, szerda, azaz a holnapi nap. Ukrajna vezetése nyugtatni próbálja továbbra is a kedélyeket, Oroszország pedig tagadja, hogy támadásra készülne.

Mégis mi a fene az az Iszkander és miért retteg tőle most a fél világ?

Mégis mi a fene az az Iszkander és miért retteg tőle most a fél világ?

Szinte egy olyan orosz csapatösszevonásról szóló hírt sem lehet olvasni a nyugati sajtóban, melyben nem emlegetik a Fehéroroszországban, a Krímben vagy éppen Karacsevnél észlelt, orosz Iszkander-rakétarendszereket, mint egy különösen veszélyes, fenyegető eszközt. Ezek a szállítójárműről indítható rakéták első látásra talán nem is tűnnek olyan veszélyesnek, mint mondjuk egy Topol vagy egy Szarmat, de ez az összevetés több szempontból is téves. Nézzük, mit tudnak az orosz Iszkander-rakétarendszerek és miért jelentenek különösen nagy veszélyt Oroszország ellenségeire, így esetlegesen Ukrajnára nézve.

Izgalmas felvételek szivárognak az ukrán határon felvonuló félelmetes orosz fegyverarzenálról

Izgalmas felvételek szivárognak az ukrán határon felvonuló félelmetes orosz fegyverarzenálról

Jelentős mennyiségű haditechnikát csoportosított át Oroszország az ukrán határ térségébe az elmúlt napokban, még azokon az eszközökön felül is, melyek miatt az elmúlt hetekben már eleve nagy volt a feszültség. Partraszállító hajók jelentek meg a Krím körül, ballisztikus rakéták települtek Fehéroroszországba és hosszú harckocsi-oszlopokról készültek felvételek, ahogy vasúti szállítmányok részeként az ukrán határ körül található orosz városokba robognak. Oroszország a hidegháború óta nem látott volumenű hadgyakorlatot jelentett be és hivatalosan a csapatmozgások ennek a részét képezik, nyugati elemzők viszont tartanak attól, hogy az egésszel csupán egy Ukrajna elleni inváziónak ágyaznak meg.

Öntik a fegyvereket Magyarország szomszédjába – Megremeghet Putyin keze?

Öntik a fegyvereket Magyarország szomszédjába – Megremeghet Putyin keze?

Rendkívül elhanyagolt állapotban volt az ukrán haderő 2014-ben, amikor a donyeci konfliktus kirobbant, részben ez is vezetett oda, hogy Oroszország gyakorlatilag egy puskalövés nélkül annektálni tudta a Krímet és a Donyec-medencét uraló szakadárok ellen indított "terrorellenes hadműveletek" is befuccsoltak. Az ukrán haderő ütőképességének növelése végett számos nyugati ország öntötte a fegyvereket, katonai felszereléseket Ukrajnába az elmúlt években, az idei vélt vagy valós orosz fenyegetés miatt pedig különösen megugrott a nyugati katonai támogatás volumene. Hiába a nagy összegek, óriási szállítmányok, heves politikai üzenetek, valójában kevés olyan fegyver érkezett Ukrajnába nyugatról, mellyel érdemi elrettentő erőt tudnak állítani egy esetleges orosz invázióval szemben.

Kínos helyzetbe került Kim Dzsongun, drasztikus tettekkel készül ráijeszteni a világra

Kínos helyzetbe került Kim Dzsongun, drasztikus tettekkel készül ráijeszteni a világra

Az egész világ arra figyel, hogy Putyin megtámadja-e Ukrajnát, Hszi Csin-ping Tajvant, netán lesz-e valamilyen konfliktus Irán körül. Azoknak pedig, akik kevésbé érdeklődnek a biztonságpolitikai fejlemények iránt, ott van a koronavírus, mint legfőbb aggály. Kim Dzsongun, Észak-Korea teljhatalmú diktátora tisztában van azzal, hogy ilyen problémák tükrében keveseket érdekel most a világon az, hogy országának lakossága egyre súlyosabb élelmezési problémákkal küzd, ahogy a gazdaságuk a külkereskedelem de facto leállása és a nemzetközi szankciók miatt összeomlott, ezért nagyobb és veszélyesebb rakétákkal lövöldözik, hogy ismét tárgyalóasztalhoz kényszerítse geopolitikai riválisait. Miközben Trump elnöknél bevált ez a taktika, a jelenleg regnáló Joe Biden elnök egyelőre látszólag nem kezeli fontos kérdésként a denuklearizációs tárgyalások folytatását. A napokban Észak-Korea már egy olyan rakétát lőtt fel, amellyel már Guamot is el tudták volna találni, a következő hetekben, hónapokban ennél durvább akciók is jöhetnek.

Benkő Tibor: hosszú távon senkinek sem kedvez ez a hidegháborút idéző feszültség

Benkő Tibor: hosszú távon senkinek sem kedvez ez a hidegháborút idéző feszültség

Rendkívül feszült a helyzet Ukrajna körül, de nem szabad, hogy kialakuljon olyan eszkalációs folyamat, melyben magyar katonák bevetésére is szükség lenne – mondta Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Portfolio-nak. Összességében a szakember úgy véli, a mostani hidegháborús retorika senkinek sem kedvez, és bízik benne, hogy nem kerül sor nyílt háborúra Oroszország és Ukrajna közt. A miniszter elmondta továbbá: a tervek szerint háromévente sor kerül majd a fegyveres testületeknek járó fegyverpénz kifizetésére, és hamarosan megérkeznek a honvédség új, Panzerhaubitze 2000-es önjáró lövegei Magyarországra. Jól halad a toborzás is: a pandémia miatt speciális katonai szolgálati formákat választó állampolgárok körülbelül 40%-a folytatta a katonai szolgálatát szerződéses vagy tartalékos szolgálati formában; az évtized második felére kitűzött kadétlétszám-célokat gyakorlatilag már most teljesítették. Benkő Tiborral beszélgettünk a mali, balti és koszovói missziókról is.

Készül a mesterterv: minden korábbinál brutálisabb támadást terveznek Putyin ellen

Készül a mesterterv: minden korábbinál brutálisabb támadást terveznek Putyin ellen

A héten tárgyal az Egyesült Államok szenátusa egy olyan szankciós csomagról, mellyel Oroszországot minden korábbinál szigorúbb büntetésekkel sújtanák. Az Ukrajna megtámadásának megtorlására tervezett intézkedések sorozata annyira durva lesz, hogy egyelőre csak „minden szankció anyja” névvel hivatkoznak rá. Arról is tárgyalnak az amerikai szenátorok, hogy „elrettentő jelleggel” szankcionálják Oroszországot, annak ellenére, hogy a Kreml továbbra is ragaszkodik abbéli állásfoglalásához, hogy nem tervezik megtámadni Ukrajnát.

Véres háború robbanhat ki a szomszédban – Túlélheti Ukrajna Putyin támadását?

Véres háború robbanhat ki a szomszédban – Túlélheti Ukrajna Putyin támadását?

Kifejezetten forró a helyzet Ukrajna körül, ahogy lélegzetét visszafojtva figyeli a világ, hogy vajon Putyin kiadja-e a támadási parancsot az ukrán határ körül állomásozó 100 ezer orosz katonának. Bár a Kreml továbbra is tartja magát ahhoz, hogy nem akar támadni, nyugati elemzők azt találgatják, hogy teljes invázióra, vagy csupán limitált behatolásra kerülhet sor. Az orosz erőfölény jelentős, ettől függetlenül az ukránok remélik, hogy ha az oroszok valóban támadnak, az egész ország fegyvert fog és egy elhúzódó háború során sikerül „kivéreztetni” az inváziós sereget.

Fenyegetőzik Amerika, de mégis mit tud csinálni, ha Vlagyimir Putyin tényleg megtámadja Ukrajnát?

Fenyegetőzik Amerika, de mégis mit tud csinálni, ha Vlagyimir Putyin tényleg megtámadja Ukrajnát?

Ahogy egyre inkább valószínű, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, úgy durvulnak a megtorlással kapcsolatos fenyegetések az Egyesült Államok, a NATO és más, nyugati nagyhatalmak vezetőinek részéről. Ha lesz is orosz támadás, továbbra is alacsony az esélye a nyílt katonai válaszadásnak a NATO-részéről, más, haditechnikai opciók viszont nyitva állnak a beígért, bénító gazdasági szankciók mellé.

Pattanásig feszült a helyzet Ukrajna körül – Mi lesz, ha nyílt háború robban ki Magyarország szomszédjában?

Pattanásig feszült a helyzet Ukrajna körül – Mi lesz, ha nyílt háború robban ki Magyarország szomszédjában?

2014-15 óta nem látott feszültség éleződött ki Oroszország és Ukrajna közt. Az elmúlt hetekben több mint százezer orosz katona vonult fel a határra, a Nyugat szerint minden készen áll a támadáshoz, Putyin elnöknek csak a menetparancsot kell kiadnia.  A helyzet olyan forró, hogy egyes országok már elkezdték hazaküldeni a követségi személyzetüket. Még mindig van remény, hogy a racionalitás győz és elkerülhető a nyílt orosz-ukrán háború, hiszen egy ilyen eszkalációval mindenki rosszul járna: Ukrajna teljesen destabilizálódna, az orosz gazdaság összeroppanna a nyugati szankciók súlya alatt, Európa pedig energiaválságba sodródna. De még ha a legrosszabb forgatókönyvre is kerül sor és nyílt támadást indít Oroszország, Magyarország valószínűleg kimarad magából a katonai konfliktusból, bár a politikai és gazdasági következményeket mi is megérezhetjük.

Új Gripeneket vásárolhat Magyarország, de még az is lehet, hogy annál valami sokkal jobb jön

Új Gripeneket vásárolhat Magyarország, de még az is lehet, hogy annál valami sokkal jobb jön

Számottevő technológiai ugrást jelent a magyar Gripenek MS20 Block 2-es képességfejlesztő csomagja, a Magyar Honvédség légierejének vadászgépei a negyedik generációs merevszárnyasok élvonalába fognak tartozni. Az upgrade-nek köszönhetően számos korszerű fegyverrendszerrel kompatibilissé válnak a magyar repülőgépek, az új IRIS-T rakéták beszerzéséről már szerződés van, de folyamatban van a GBU-49-es bombák és METEOR nagy hatótávolságú légiharc-rakéták beszerzése is – mondta el a Portfolio-nak Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos. A szakember kérdésünkre azt is ismertette, hogy a katonai tervekben szerepel egy újabb repülőgép-század létrehozása a honvédség légierejében, de erről döntés még nem született. Vizsgálják annak lehetőségét is, hogy beléptetik Magyarországot egy hatodik generációs harci repülőgép-fejlesztési projektbe is.

Már 1000 magyar jelentkezett zsoldosnak - Hamarosan akcióba lendülhet a fegyveres magánhadsereg

Már 1000 magyar jelentkezett zsoldosnak - Hamarosan akcióba lendülhet a fegyveres magánhadsereg

Több mint 1000 ember jelentkezett már Magyarországon Bagjos Richárd katonai magánvállalatához (PMC), aki először tavaly júliusban jelentette be, hogy veszélyes területekre szeretne kivinni egy dubai központú cég megbízásából zsoldosokat. A bejelentést vegyes reakciók követték, a Portfolio a napokban leült beszélgetni a biztonsági szakemberrel, hogy többek közt ezekről, illetve a PMC-vel kapcsolatos konkrét terveiről kérdezzen. Most úgy tűnik, hogy az év vége felé hivatalosan is megkezdi működését a Falcon Forces névre hallgató zsoldoscsapat, a nyáron indulnak az összeszokáshoz szükséges tréningek, illetve fegyvereik, felszerelésük is gyakorlatilag megvan. Bár lényegesen előrehaladottabb állapotban van a PMC-startup szervezése, mint tavaly nyáron, még most sem teljesen biztos, hogy elindul a vállalkozás, hiszen a befektetők megbízókat szeretnének látni, mielőtt leteszik a pénzt az asztalra, az ügyfelekkel folytatott tárgyalások viszont rögös úton haladnak.

Egy ordas hazugság robbantotta ki a második világháborút

Egy ordas hazugság robbantotta ki a második világháborút

1939. szeptember 1-én megtámadta a náci Németország Lengyelországot, ezzel kezdetét vette a ma már második világháborúként ismert nemzetközi katonai konfliktus. Kevésbé ismert tény, hogy a hitleri Németország egy komplex hamis zászlós hadműveletet is végrehajtott a háború előtt, annak érdekében, hogy Lengyelországot sarazzák be, mint háborús agresszor, a szomszédos állam elleni inváziót, pedig mint védekező hadművelet tálalják. A leghíresebb eleme ennek a műveletnek a ma gleiwitzi incidens néven emlegetett esemény volt, mellyel Hitler egyszerre akarta meggyőzni a németeket és a nemzetközi közösséget is arról, hogy a Lengyelország elleni háború jogos önvédelem – persze sikertelenül.

Kijózanító pofon helyett sokkal sötétebb időket hozhat az amerikai demokrácia szégyenfoltja

Kijózanító pofon helyett sokkal sötétebb időket hozhat az amerikai demokrácia szégyenfoltja

Kerek egy év telt el azóta, hogy Donald Trump legradikálisabb hívei megostromolták a Capitoliumot. Az incidens következtében öt ember vesztette életét és jelentős anyagi kár keletkezett az amerikai törvényhozás épületében. A Capitolium ostroma a modern amerikai politika egyik legellentmondásosabb és legmeghatározóbb napja volt, máig igencsak vitatott a megítélése, hiszen van, aki szerint Trump puccsot kísérelt meg, míg mások szerint az egészet valójában a CIA és az Antifa szervezte. Sajnos még csak az sem mondható el, hogy az esemény után akár az amerikai társadalom megosztottsága, akár a politikai erőszakra való hajlandóság jelentősen csökkent volna, ezért sokan már előre félnek attól, hogy mit hoznak majd a 2024-es választások, illetve hogy "normálissá" válik az erőszak a jelentősebb politikai események körül.

Tényleg besült Oroszország szuperfegyvere? Titkos megállapodás állhat a botrány hátterében

Tényleg besült Oroszország szuperfegyvere? Titkos megállapodás állhat a botrány hátterében

December 28-án Izrael lebombázta a szíriai Latakiában található kikötőt, a támadásban az izraeli haderő (IDF) jelentős károkat okozott a vélhetően Iránból származó fegyverszállítmányokat tartalmazó konténerállományban, miközben saját maga semmilyen veszteséget nem szenvedett. Az incidens során Oroszország számára kifejezetten kellemetlen hírek kezdtek napvilágot látni, hiszen kiderült, hogy a sokáig a világ legjobbjaként emlegetett Sz-400-as típusú légvédelmi rakétarendszerek vigyáztak a térségre, melyek egy izraeli repülőgépet sem lőttek le. Most már nagyon úgy tűnik, hogy az oroszok még csak meg sem próbáltak tüzet nyitni az IDF gépeire, mely mögött egy Izraellel kötött háttéralku sejthető.

Egy apró szigetcsoport miatt ugrottak egymás torkának a szuperhatalmak – Miért is olyan fontos a világnak?

Egy apró szigetcsoport miatt ugrottak egymás torkának a szuperhatalmak – Miért is olyan fontos a világnak?

Folyamatosan nő a feszültség Tajvan körül, ahogy a Kínai Népköztársaság katonai repülőgépei szinte hetente röpködnek a de facto önálló államként funkcionáló szigetcsoport körül. Az Egyesült Államok hadihajókkal válaszol, melyek rendszeresen hajóznak át Tajvani-szoroson, miközben dollár milliárdos nagyságú fegyverszállítmányokat küldenek a térségbe. A diplomáciai kommunikáció dinamikáját figyelve is kijelenthető, hogy a Washington és Peking közti feszültséget is jelentős részben Tajvan kérdése okozza – de miért is ilyen fontos ez a Hollandia méretű szigetcsoport a világnak? Nézzük.

2021-ben is ezerrel pörgött a magyar haderő fejlesztése - Itt vannak a legfontosabb bejelentések

2021-ben is ezerrel pörgött a magyar haderő fejlesztése - Itt vannak a legfontosabb bejelentések

Bár idén nem jelentették be újabb harckocsik, repülőgépek, helikopterek vásárlását, a 2021-es év is bőven hozott újdonságokat a magyar hadiipar, haderőfejlesztés szempontjából. Új légvédelmi rendszereket, páncéltörőket és aktív védelmi rendszereket vásárol a magyar kormány, 100%-ban hazai tervezésű fegyvercsaládot mutattak be, új hadiipari vállalatok kerültek magyar kézbe, illetve új több repülési, hadiipari vállalat is Magyarországra jön. Nézzünk néhányat a legfontosabb a magyar haderőfejlesztéssel kapcsolatos bejelentésekből, illetve a jövőbeni, esetleges beszerzésekkel kapcsolatos értesülésekből.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility