Gyorsan véget ért ma Oroszország győzelmi napi parádéja Moszkvában. A legmodernebb orosz szárazföldi katonai járműveket láthattuk ma felvonulni, viszont a tavalyihoz képest kevesebb jármű vett részt az eseményen, nem volt légi bemutató és látványosan hanyagolták az ukrajnai háborút támogató „Z” jelképeket is.
Teljesen eltérő várakozásokat közöltek a nyugati országok hírszerzési tisztségviselői arról, hogy mire készül Vlagyimir Putyin elnök május 9-én, a náci Németország felett aratott győzelmi napi ünnepségen; nagyjából csak arról van konszenzus, hogy az orosz vezető valamilyen nagy bejelentést tesz majd az ukrajnai háborúval kapcsolatosan. Az egyik elmélet az, hogy Putyin elnök azt jelenti be, hogy „sikerrel zárultak Ukrajnában a különleges műveletek” és „győzelmet aratott az orosz haderő a nácizmus felett.” Talán jelen állás szerint ez az egyik legvalószínűbb forgatókönyv, összeszedtük, hogy miért.
Az Ukrajna ellen indított orosz katonai invázió több szempontból is hatalmas meglepetést okozott a világnak. Amellett, hogy sokan nem gondolták, hogy tényleg megtörténik, most már egyértelműen elmondható, hogy a nyugati országok szankciós-hadjáratának intenzitása, az általuk biztosított hadianyag-támogatás, illetve az orosz haderő vártnál gyengébb teljesítménye is váratlan fordulat a háború tekintetében. Mindez egyértelmű üzenet lehet a Kínai Népköztársaság számára is, akik komolyan fontolgatták azt, hogy a közeljövőben megtámadják Tajvant, de látván az Ukrajnához köthető eseményeket, van rá esély, hogy egyelőre polcra tették a tervet. Egy invázió Tajvan ellen ugyanis sok szempontból hasonló, mégis sokkal nehézkesebb, véresebb és gazdaságilag is szignifikánsabb lenne, mint Oroszország Ukrajna elleni háborúja.
Az ukrán nép kitartásának és a példátlan nyugati támogatásnak köszönhetően ma már szinte biztosra vehető, hogy nemhogy túléli Ukrajna az orosz inváziót, de Európa, sőt, a világ egyik legerősebb haderejével rendelkező országaként emelkedik majd ki a konfliktusból. Úgy tűnik ugyanis, hogy egyelőre a nyugati országok sokkal gyorsabban küldik a katonai felszereléseket Ukrajnába, mint azt az orosz haderő leszerelni képes, ráadásul régiós összehasonlításban nem igaz, hogy az ukrán haderőt csupán „leselejtezésre váró szeméttel” szerelik fel a nyugati országok. Ukrajna a példátlan nyugati támogatásnak köszönhetően a háború után alighanem teljesen új geopolitikai szerepben találhatja magát tapasztalt és jól felszerelt haderejének köszönhetően, amely ezzel a dinamikával még a német vagy lengyel haderőnél is ütőképesebbé válhat.
Folyamatosan növekszik annak a kockázata, hogy az ukrajnai háború átgyűrűzik Moldovába is, melynek szakadár Dnyeszteren túli régiójában 1992 óta orosz katonák állomásoznak. A térségben több robbanás is történt az elmúlt bő egy hétben, az oroszok és a moldovaiak (illetve a Nyugat és Ukrajna) egymást vádolják azzal, hogy háborút akarnak eszkalálni az országban. Bár Moldova is óvatosan közeledett a közelmúltban a NATO és az EU felé, irányukba a nyugati támogatás közel sem olyan szoros és sokrétű, mint Ukrajna esetében. Jelen állás szerint elmondható, hogy a moldovai haderő egyáltalán nincs megfelelően felkészítve arra, hogy egy háborús helyzetet rendezzen.
Minden korábbinál részletesebb listát tett közzé nemrég az amerikai védelmi minisztérium azokról a fegyverekről, haditechnikai eszközökről, melyet az ukrán haderőnek biztosítanak. A listán olyan tételek is szerepelnek, melyet az Egyesült Államok még soha korábban nem közölt (pl. robothajók), illetve összegezve vannak rajta olyan meglepően magas számok is, mint például az, hogy Amerika már 50 millió darab lőszert és 19 500 tankelhárító fegyvert küldött Ukrajnának.
Érdekes videót tett közzé a High-tech Force Facebook-oldal, Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos hivatalos oldala. A felvételen lényegében bejelenti: Magyarország előrehaladott tárgyalásokat folytat 155 milliméteres, HX3-as önjáró lövegek beszerzésére.
A tragikus civil és katonai emberélet-veszteségek mellett elképesztő mennyiségű páncélozott és nem páncélozott katonai jármű is megsemmisül az Ukrajnában történő harcok során; olyan sok, hogy ezt már kifejezetten nehéz nyomon követni. Mind az orosz, mind az ukrán haderő veszteségei nagyon súlyosnak tűnnek. Az eddig ismert információk alapján készítettünk három ábrát, amely mutatja a két haderő egymáshoz viszonyított veszteségeit az ukrajnai háború során.
Történelmi döntést hozott az Egyesült Államok szenátusa: felélesztik a Lend-Lease programot; azt a második világháborús intézkedési sémát, mellyel elsősorban Nagy-Britannia és a Szovjetunió haderejét töltötték fel amerikai gyártmányú haditechnikai eszközökkel. Nagy kérdés egyelőre, hogy az intézkedés csupán a bürokrácia csökkentését célozza-e meg, vagy valóban változik majd az Ukrajnának biztosított haditechnikai eszközök jellege is. Ukrajna ugyanis korábban számos olyan katonai felszerelést kért az Egyesült Államoktól, melyet Washington ilyen-olyan indokokra hivatkozva nem volt hajlandó nekik leszállítani. Most, hogy Ukrajna rácáfolt az amerikai döntéshozók várakozásaira, akik azzal számoltak, hogy Kijev 48-72 órán belül orosz kézre kerül, elképzelhető, hogy az ukrán haderőnek biztosított technikai eszközök skálája is bővül majd.
Február 24-én nyíltan is megtámadta Oroszország Ukrajnát, ennek, illetve a Moszkvával szemben foganatosított nyugati szankcióknak pedig példátlan hatása volt a világ geopolitikai klímájára. Nemcsak új hidegháborúról beszélhetünk, de több olyan régi, lokális ellentét is felhevülni látszik, vagy legalább váratlanul újra előkerült, amely korábban már háborút hozott, vagy nagyon közel állt a háborúhoz egyes országok közt. Nézzük, melyek ezek.
Az Ukrajna ellen indult, nyílt orosz invázió kezdete óta fontos szerepet játszanak Ukrajnában az orosz különleges erők; biztosan az országban harcolnak már a GRU és a Roszgvargyija szpecnazosai, illetve az elitegységként emlegetett VDV-deszantosok is. Ahogy más alakulatoknál, az orosz különleges erőknél is súlyosak a veszteségek, ami jelentős részben azzal is indokolható, hogy tényleg nagyon nehéz körülmények közt kell a szpecnazosoknak, deszantosoknak harcolniuk, részben rossz vezetői döntések, részben a modern hadviselés történelmében példátlan harctéri feltételek miatt. Nézzük, mit lehet tudni az Ukrajnában harcoló, orosz elitegységekről.
Az orosz-ukrán háború nem csupán földön, vízen, levegőben, de az interneten is zajlik, mind az orosz, mind pedig az ukrán fél harcol a követők, lájkolók szívéért és lelkéért is. Ebben a nexusban nem csoda, hogy a gúnyolódás is elkezdődött a két, közösségi médiában kifejezetten aktív fél közt: az orosz oldalon harcoló csecseneket „Tiktok-zászlóalj,” az ukrán oldalon harcoló külföldi önkénteseket „Reddit-zsoldosok” vagy „Reddit-zászlóalj” névvel csúfolják. Mind a Roszgvargyia csecsenjeinek, mind az ukrán idegenlégiósoknak képzettsége jó indulattal is hiányosnak nevezhető, de cserébe nagyon aktívak a közösségi médiában.
Az orosz haderő már rengeteg tankot és egyéb páncélozott járművet vesztett Ukrajnában; az ukránok szerint az oroszok már több mint 600 harckocsit és 1700 páncélost vesztettek az invázió kezdete óta, de még a reálisabb, Oryx projekt által vezetett összesítés szerint is 340-nél áll az orosz harkocsi-, 322-nél az IFV-, illetve 80-nál az APC-veszteségek száma. Mi lehet az oka a vártnál sokkal komolyabb páncélos-veszteségeknek? Nézzük.
Az orosz-ukrán háború első napjaiban váratlan bejelentés érkezett Csecsenföldről: Ramzan Kadirov csecsen vezető 10 ezer harcost küld Ukrajnába, akik az orosz haderő invázióját fogják segíteni. A csecsenek bevetéséről érkező hírek szabályosan sokkolták az ukrán és a nyugati közvéleményt: sokan könyörtelen hatékonyságot, brutalitást vártak a néptől, amely az 1994-96-os orosz-csecsen háború során gyakorlatilag legyőzte az orosz haderőt és kivívta a függetlenségét. A közvélemény aggályaiból eddig nem látunk sokat: a bevetett csecsen harcosok lelkesnek tűnnek, de közel sem olyan hatékonyak vagy brutálisak, mint amit sokan vártak tőlük.
Elkészült a zalaegerszegi Rheinmetall-üzem épülete és a létesítmény egyes üzemi moduljait is átadták ma. A gyárban első körben Lynx gyalogsági harcjárművek készülnek majd, kapacitása évi 45 jármű lesz, honvédségi használat mellett exportra is mennek majd az eszközök.
A hétvégén először alkalmazott Oroszország Ukrajna ellen H-47M2 „Kindzsal" hiperszonikus rakétát, egy katonai raktárlétesítményt semmisítettek meg Ukrajna nyugati részén. A Kindzsal csupán egy abból a viszonylag széles hiperszonikus rakétaarzenálból, mellyel Oroszország rendelkezik; vélhetően az akcióval elsősorban inkább a nyugati országoknak akartak üzenni. De miért is olyan veszélyesek a hiperszonikus fegyverek, melyeknek fejlesztésében talán Oroszország áll a legjobban az egész világon? Nézzük.
Az orosz-ukrán konfliktus az első olyan európai háború a XXI. században, amely két, viszonylag jól felszerelt haderővel rendelkező ország között zajlik, magas internet-lefedettség, gazdasági összefonódás és közösségi média-aktivitás mellett. Alighanem visszafordíthatatlan változásokat fog hozni a mostani katonai konfliktus arra vonatkozóan, hogy néz ki egy modern háború, illetve hogy milyen intézkedéseket kell tennie egy olyan országnak, amely elrettentő erőt szeretne felépíteni. Például: valószínűleg csökken majd a harckocsik szerepe, növekszik a drónok és irányított páncéltörő fegyverek súlya a haderőfejlesztési beszerzésekben, de alighanem jobban fókuszba kerül majd a közösségi média szerepe is az információs hadviselésben és több erőfeszítést tesznek az országok vezetői az ellátási láncok megszakadására való felkészülésbe is. Ezeknek a folyamatoknak a nagy része persze már korábban is megkezdődött, de alighanem most nagyobb lendületet, figyelmet kapnak majd az orosz-ukrán háború miatt.
Úgy tűnik, hamarosan elfoglalja az orosz haderő és az őket támogató szakadár „népköztársaságok” hadereje Mariupolt, a stratégiai fontosságú azovi-tengeri várost. A harcok már a belvárosban folynak, a város nagy része megsemmisült. A védők és a támadók is súlyos emberiségellenes bűncselekményekkel vádolják egymást.
Az Ukrajna ellen indított orosz invázió során általánosságban az volt megfigyelhető, hogy az orosz haderő elsősorban nem a csúcstechnikát, hanem a szovjet időkből megmaradt, felújított eszközöket alkalmazza a harcok során. A háború előrehaladtával azonban egyre modernebb orosz járművek, kézifegyverek is megjelentek a harctéren és váltak ellenséges tűz áldozatává vagy kerültek ukrán kézre. Az elmúlt években hypeolt orosz csúcstechnika, például Szu-57-esek, Armaták vagy Urán-9-esek még mindig nem jelentek meg Ukrajnában, melynek több lehetséges oka is van.
Továbbra is rengeteg ellenőrizhetetlen valóságtartalmú, feltűnően nagyotmondó állítás terjed az ukrajnai háborúval kapcsolatosan. Az elmúlt napokban futótűzként söpört végig a hír a nemzetközi médiában egy kanadai mesterlövészről, aki pár napja csatlakozott az ukrán haderőt támogató külföldi milíciához. A „Wali” becenevű mesterlövészt úgy emlegetik, mint a ma élő legjobb mesterlövész az egész világon, aki 3,5 kilométerről ölt meg egy ISIS-harcost; első „munkanapján” pedig likvidált is egyből hat orosz katonát Kijev térségében. Érdemes az ilyen híreket erős fenntartásokkal kezelni, de ettől még valószínűleg tényleg felértékelődik a mesterlövészek szerepe majd a nagyvárosok körüli harcok előrehaladtával.
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
