Hornyák József a Budapesti Gazdasági Főiskolán végzett 2011-ben, majd a Világgazdaságnál helyezkedett el. A lapnál újságíró, szerkesztő, rovatvezető, majd a VG.hu felelős szerkesztője volt. A Portfolio csapatához 2017-ben csatlakozott, ahol makrogazdasági elemzéssel és címlapszerkesztéssel foglalkozik. 2016-ban megkapta a Budapesti Corvinus Egyetem Pro Facultate in Mediis díját, 2018-ban pedig Junior Prima díjat vehetett át. 2020-tól a Portfolio új vélemény rovatát, az On The Other Handet szerkeszti.
A magyar határzár nem csupán egy elkésett intézkedés, hanem a jelenlegi formájában a gazdaságra is azonnali negatív hatást gyakorol. Ezért olyan intézkedésekre lenne szükség, amelyek megfelelnek a járványügyi szakemberek tanácsainak – sikeresen gátolják a vírus terjedését –, nem lehetetlenítik el a mindennapokat, miközben a gazdasági szempontokat is figyelembe veszik. Mindeközben elképesztően fontos, hogy ha olyan korlátozásokat vezet be a kormány, amelyek a gazdaságra is hatással vannak, akkor azzal párhuzamosan azonnali stimulust is bevezessen. Különben újra jelentősen romlani fognak a kilábalás esélyei.
Az elmúlt napokban lendületet vett a koronavírus terjedése Magyarországon, vasárnap olyan sok beteget regisztráltak, amennyit még egy korábbi napon sem a vírus hazai megjelenése óta. Itt az idő, hogy az érvényben lévő szabályok be nem tartását keményen szankcionáljuk és egy kis kényelmetlenséggel járó, belföldi korlátozó intézkedések lépjenek életbe. Itt az idő, hogy több pénzt fordítsunk a járvány megfékezésére, és itt az idő, hogy rugalmas keretrendszert alakítsunk ki, amellyel könnyen reagálhatunk a vírus terjedésére. Ha túl későn lépünk, akkor a gazdaság és az egészségügy egyszerre kerül súlyos nyomás alá.
Szinte minden iparágba betört a digitális transzformáció, azonban a technológia alkalmazásának gyorsasága nagyban függ a szabályozástól. A technológia exponenciálisan fejlődik, ami gyorsabb, mint ahogy a szervezetek és a munkavállalók változnának, alkalmazkodnának ehhez. Fülöp Andrást, a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatóját és Csépai Martint, a Deloitte HR tanácsadási üzletágának igazgatóját kérdeztük a munka világának jövőjéről, akik arról is beszéltek, hogy a koronavírus-válság olyan volt, mint egy időgép.
Az orosz koronavírus-vakcina története mindennél jobban mutatja, hogy miképp működik egy olyan rezsim, ahol gyakorlatilag minden szabályrendszert figyelmen kívül hagyhatnak. Azt még senki sem tudja, hogy a vakcina mennyire lesz hatásos – akár még működhet is –, de az biztos, hogy Vlagyimir Putyintól újabb kockázatos húzást láthatunk.
Eddig álomszerűen telt a nyár Magyarországon a legtöbb európai országhoz képest, hiszen alig-alig regisztráltak új koronavírusos eseteket. Az elmúlt napokban azonban több tucat új koronavírusos beteget találtak, és már több havi csúcsot láthatunk. Éppen ezért most különösen fontos, hogy betartsuk az érvényben lévő járványügyi szabályokat, és felvegyük a maszkot!
Éppen két éve írtuk meg, hogy a 320 az új 310. Tavaly már a 330 volt az új 320. Akkor szoktuk megírni ezeket a cikkeket, amikor a forint gyengébb szinten stabilizálódik, miközben kevés az esély az érdemi felértékelődésre. Most – húsz forintot ugorva – jöhet a 350 az új 330!
Az egészségügyi veszélyhelyzet miatt sok munkavállaló veszítette el az állását, vagy csökkent a jövedelmük, ezért fontosnak tartom, hogy ebben az időszakban biztosított legyen számukra a segítség, például lehetőség az átképzésre. A munkahelyek megőrzését, a bővítést a kormány is fontosnak gondolta, ez a jövő évi költségvetésben is világosan rögzítve van – mondta a Portfolio-nak Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. A jövő évi büdzsé megalkotóinak nagy fegyelmezettségre van szüksége, oda kell figyelni a kiadásokra, amelyek összességében nem emelkedhetnek, és – hasonlóan az elmúlt évekhez – jelentős, ám rugalmasan felhasználható tartalékokat is be kell építeni a költségvetésbe. Domokos László azt is elárulta, az ÁSZ hogyan tudott alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez a koronavírus-járvány idején. Szerinte az otthoni munkakörülmények egy magasabb fokú nyugalmi helyzetet jelenthetnek, ami végső soron eredményezheti azt, hogy a munkavállaló hatékonyabban dolgozik. Ugyanakkor egyes munkáltatóknak problémát jelenthet, hogy nem állnak rendelkezésére azok az eszközök, amivel irányítani tudják a munkafolyamatokat. Végül azt is elmondta, hogy miért van szükség az állam aktív szerepvállalására a gazdaságban.
Júniusban tovább lassult az álláskeresők számának a növekedése, ami azt jelzi, hogy hamarosan megérkezhet a munkaerő-piaci fordulat. A munkanélküliek számának korábbiakhoz képest lassabb növekedése egyrészt a kormány munkahelyvédelmi programjaival függ össze, másrészt a magyar gazdaság munkahely-teremtő képessége is kezd erősödni. A következő hónapokban akár már csökkenhet is a munkanélküliség, ha a gazdaság a harmadik negyedévben maga mögött hagyja a mély recessziót.
Igen lassú gazdasági kilábalásra számít Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója, ráadásul komoly bizonytalanságot jelent a valószínű második hulláma a járványnak. Szerinte a magyar ipar májusban is nagyon gyengén teljesített, és csak a harmadik-negyedik negyedévben lehet némileg kedvezőbb helyzetre számítani. A legnagyobb magyar magántulajdonban lévő ipari vállalatcsoport a válságban elveszíti az utóbbi 2-3 év növekedését, de szerinte az egész feldolgozóiparban hasonló csökkenés lesz. Sinkó szerint a koronavírus-járványnak a második hulláma jönni fog, de már nem lesz olyan pusztító, mint az első volt, hiszen az országok fel vannak rá készülve és egyes gyógyszeres kezelések biztatóak. Ez segíthet elkerülni a gazdaság újbóli lezárását és a negyedik negyedéves durva recessziót. Sinkó szerint az EU-nak az iparra kihegyezett átfogó, közös megoldáson kellene törnie a fejét, hogy valóban szembe tudjon nézni a jelenlegi krízissel. Úgy véli, Kína szerepe csökkenhet, ezt kellene kihasználnunk.
A munkaerőhiány mértéke már tavaly csökkenni kezdett Magyarországon, az idei év első hónapjaiban pedig még markánsabban esett vissza az üres álláshelyek száma, mint korábban. A betöltetlen álláshelyek száma 2015-ös mélypontra zuhant az idei év első három hónapjában, és további csökkenés várható. A koronavírus-válság elején a vállalatoknak egyre kevesebb dolgozóra volt szükségük, így a munkaerőhiány egyetlen pillanat alatt jelentős munkanélküliségbe csapott át.
Magyarország a gázpedált nyomta az elmúlt években, hogy visszaépítse a világgazdasági válság során elveszített növekedéséi képességet. Sejthető volt, hogy ez egy kockázatos út, a koronavírus-válságban pedig már az is kezd látszani, hogy mennyire az volt. Milyen helyzetben várta az MNB, a költségvetés, és a vállalatok a válságot? Mi a legjobb útja a kárenyhítésnek?
A kijárási korlátozás bevezetésének, a határok lezárásának, bizonyos szolgáltatások nyújtásának átmeneti leállításának és a külső kereslet zuhanásának hatására mély recesszióba süllyedhetett a magyar gazdaság az idei második negyedévben, mindennek hatására pedig százezres nagyságrendben növekedhetett a munkanélküliek száma. A kormány intézkedéseinek és a gazdaság újranyitásának hatására várhatóan megáll a helyzet romlása, azonban a munkanélküliség csökkenése nagyban függ attól, hogy milyen gyorsan pörög fel a magyar gazdaság. Cikkünkben becslést adunk arra vonatkozóan, hogy hol járhat valójában a munkanélküliség és mire számíthatunk az év hátralévő részében. Azt is megvizsgáljuk, mit okozna egy újabb járványhullám, és felvázoljuk a 2021-es kilábalás forgatókönyveit.
Kína jelenlegi globális jelenléte és szerepe olyan negatív externális hatást jelent a világ minden országára nézve, amely nem teszi lehetővé, hogy a dolgok komoly változások nélkül menjenek tovább a koronavírus-járvány után. A világjárvány egy új globalizáció kezdetének a lehetőségét veti fel, ami szerencsés esetben nem a globalizáció visszafordulásával jár, hanem egy biztonságosabb keretrendszer kialakításának a reményét hordozza. A demokratikus országok lakóinak tehát nem kellene többé elfogadniuk azt, hogy a diktatúrák rontsák az életminőségüket és életkilátásaikat.
Hetek óta azt halljuk az operatív törzs tájékoztatóin, hogy a jelenlegi információk alapján kik vannak a legnehezebb helyzetben az új koronavírus-járvány miatt. Gyűjtésünk alapján magyarok milliói lehetnek veszélyben az új koronavírus miatt, ugyanis nem csupán az idősek számítanak veszélyeztetettnek, hanem a tartós betegségben szenvedők is. Alapforgatókönyvünk szerint potenciálisan 4,5 millió magyar kerülhet súlyos vagy nagyon súlyos állapotba, ha megfertőződik a koronavírussal. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a legrosszabb kimenetellel kell számolniuk, hanem azt, hogy súlyossá válhat a betegség, és könnyen kórházi, illetve intenzív osztályos kezelésre szorulhatnak. A szám azért ilyen magas, mert bár sokszor halljuk, hogy leginkább az idősekre és a betegekre veszélyes a vírus: Magyarországon sok az idős és még több a beteg ember. Amennyiben rosszabb az egészségi állapot az általunk feltételezettnél, akkor akár 5 millió honfitársunk is veszélyben lehet, a jobb egészségi állapot pedig kb. 500 ezerrel csökkenti a potenciálisan kórházi vagy intenzív osztályi kezelésre szorulók számát az alapforgatókönyvhöz képest. A járványt tehát azért is érdemes lassítani (lapos járványgörbe), mert az idősek mellett a nem idős, de beteg emberek száma is jelentős. Természetesen a szigorú szabályokat, óvintézkedéseket nemcsak az időseknek és a betegeknek, hanem mindenkinek be kell tartania, hogy elkerülje a betegséget, és így ne is adja át senkinek. Azt is hangsúlyozzuk, hogy nem vagyunk orvosok, csupán a rendelkezésre álló adatok alapján próbálunk becslést adni arra vonatkozóan, amiről nap mint nap szó van.
Május 1. A munka ünnepe. Jól vésse mindenki az eszébe ezt az időpontot, hiszen a koronavírus-mentőcsomag legfontosabb eleme ekkortól élesedik. Persze, azt még nem tudjuk, hogy milyen formában. Meg azt sem, hogy hányan mennek csődbe addig.
Még nem lehet értékelni a magyar koronavírus-mentőcsomagot, hiszen nem tudjuk, hogy milyen intézkedésekkel igyekszik a kormány ellensúlyozni a járvány miatti mély recessziót. Azt azonban tudjuk az eddigi közlések alapján, hogy a forrásszerzés egy része követi a magyar kormány korábban már alkalmazott, nem szokványos (unortodox) irányvonalát. A kérdés már csak az, hogy mit fognak szólni ehhez a hitelminősítők és a piaci szereplők.
Lezárult egy korszak – írtuk főcímünkben, miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a forint védelme érdekében gyakorlatilag kamatot emelt. Hogy jutottunk odáig, hogy a válság mélyülő szakaszában, a globális kamatvágások időszakában kamatot kelljen emelni? Nagyjából úgy, hogy a konjunktúra felívelő szakaszában, amikor mindenki szigorított, mi akkor is lazítottunk. Most viszont a magyar kormány lépésein is múlik, hogy a jelenlegi, viharos időkben meg tudja-e védeni a forintot az MNB.
A koronavírus-járvány miatt nem csak az országok egészségügyi rendszerei kerülnek nehéz helyzetbe, hanem a járvány visszaszorításának érdekében meghozott korlátozások miatt a gazdaságok is. Sokan – még a takarékoskodásról híres Németország is – gigantikus állami mentőcsomagokkal igyekeznek megóvni a vállalatok épségét és a munkahelyeket, hogy gyorsan kilábaljanak, vagyis V-alakú visszapattanásban reménykedhessenek. Vannak országok, ahol az átfogó mentőcsomagok késlekednek, így elhúzódhat és mélyebb lehet a recesszió, leépülhetnek a termelőkapacitások, ezekben az országokban egyre nagyobb esélye van az L-alakú válságnak. A rossz hír az, hogy ma még az utóbbiak közé tartozik Magyarország is. A jó hír viszont az, hogy ez a helyzet egyetlen pillanat alatt megváltozhatna.
A koronavírus-járvány azonnal megszünteti a munkaerőhiányt Magyarországon, ami az elmúlt időszakban már egyébként is mérséklődött. Azonban sajnos nem a régóta várt egyensúly jöhet el a hazai munkaerőpiacon, hanem a gazdasági aktivitás romlása miatt a munkanélküliségi ráta emelkedése és a foglalkoztatás csökkenése. Éppen ezért a kormánynak most arra kell koncentrálnia, hogy megmentse a munkahelyeket, hiszen a magyar gazdaság elmúlt években látott dinamikus növekedését elsősorban a kedvező munkaerőpiaci folyamatoknak köszönhetjük. Mindeközben a döntéshozóknak arra is figyelniük kell, hogy a munkanélkülivé válóknak a segítségére siessen.
A magyar kormánynak vitathatatlan érdemei vannak abban, hogy a magyar gazdaságot tartós növekedési pályára állította, csökkentette a sebezhetőségét, vagyis válságállóbbá tette az országot. Azonban voltak komoly hiányosságai is, mégpedig az oktatásban és az egészségügyben, amit évek óta hangsúlyoznak a szakértők. És most egy olyan válság előtt állunk, ahol a magyar gazdaság Achilles-sarkait éri a kihívás, a koronavírus ugyanis ezt a két alulfinanszírozott szektort teszi próbára.
