Egyáltalán nem volt túlzás, amikor a koronavírus-járványt sokan egy olyan láthatatlan ellenséghez hasonlították, amellyel háborúban áll a világ. A 2020-as magyarországi csata eredményeit illusztrálják a KSH friss adatai, amelyek a várható élettartam drasztikus visszaesését mutatják. A rossz hír az, hogy minden bizonnyal a 2021-es halálozási adatok is kellemetlenek lesznek. De mi vár ránk a Covid-járvány után?
Olyan módon kell a jövőben bevezetnünk az eurót, hogy az biztosítsa a magyar gazdaság számára a felzárkózás folytatásának lehetőségét – mondta a Portfolionak adott interjúban Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke. A jegybanki vezető szerint fontos, hogy tényszerű, szakmai diskurzus induljon arról, mikor és hogyan érdemes csatlakoznunk az eurózónához. Ezen a téren az MNB tartja magát a másfél éve bemutatott kritériumrendszerhez, ami a sikeres belépés kulcsa lehet.
Már Magyarországon is jelen vannak azok az inváziós szúnyogfajok, amelyek trópusi betegségeket terjeszthetenek. Ezeknek a szúnyogoknak a térnyerését akadályozni kell még azelőtt, hogy elterjednének az általuk terjesztett betegségek is Magyarországon – mondta a Portfolio-nak Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa. A biológus szerint a szúnyogok előnyt adnak az emberiség számára, hogy felkészüljön az általuk terjesztett betegségekre, szemben az olyan világjárványokkal, mint a Covid-19. Ezt az előnyt csak akkor tudjuk kihasználni, ha hatékonyan védekezünk a betegséget terjesztő szúnyogok ellen, és biológiailag gyérítjük az állományt. Ellenkező esetben az olyan betegségek, mint a Zika vírus vagy a chikungunya vírus egyre jellemzőbbé válhatnak Magyarországon.
Inflációs félelmek. Pénzpiaci kockázatok. Pénzügyi támadás. Ezek azok a szavak, amelyeket sosem szeretne hallani senki egy jegybankelnöktől. Matolcsy György szokatlan figyelmeztetést küldött, hogy a következő évek legfontosabb kifejezései ne a költségvetési alkoholizmus, az elszálló infláció és az ár-bér spirál legyenek.
Ki ne örülne annak, ha 20%-kal nőne a fizetése egyik napról a másikra? A megdöbbentő válasz az, hogy alig valaki. Ilyen mértékű béremelésnek ugyanis három veszélye van a válság után: a megtépázott mérlegű cégeknél megjelenik vagy még jobban terjed a fehér boríték, a kevésbé termelékeny vállalatok csőd közelébe kerülhetnek, illetve a már most is vészesen magas infláció miatt ár-bér spirál alakulhat ki. Persze sokan szívesen aggódnának ezeken a problémákon 20%-kal magasabb fizetésért cserébe. Ugyanakkor ezek a feszültségek hosszabb távon a munkahelyeket és a megélhetést veszélyeztethetik, vagyis ha a bérek tartósan és gyorsan emelkednek, akkor abból kevesebbet profitálnak a dolgozók, mint gondolják.
Egyre több bizonyíték van arra, hogy a koronavírus szezonális, vagyis az előfordulása magától, külső korlátozó intézkedések nélkül hullámzó mintázatot követ egy éven belül. Ezért nyáron alacsonyabb védettségi szint vagy kevesebb korlátozó intézkedés is elég, télen magasabb védettség vagy nagyobb szigor kellhet a járvány megfékezéséhez - mondta a Portfolio-nak adott interjújában Ferenci Tamás, biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense. A szakértőt arról is kérdeztük, hogy a most terjedő vírusvariánsok ellen milyen arányú védettség szükséges a közösségi immunitáshoz és mennyire hatékonyak ellenük a jelenleg használt vakcinák. Ferenci arról is beszélt, hogy még akkor is fellángolhat a vírus, ha a leegyszerűsített modell szerint elérte az ország a közösségi immunitást.
Az infláció emelkedése a következő hónapokban teljesen elviszi a minimálbér és a garantált bérminimum idei, 4%-os emelését, vagyis az idei lehet az első év hosszú idő után, amikor stagnál, vagy akár csökkenhet is a legkisebb bérek vásárlóereje. A teljes nemzetgazdaságban ugyanakkor továbbra is gyorsan, 10%-kal nőnek a keresetek, mégis kérdéses, hogy mikor emelkedik újra a minimálbér és a bérminimum. Sem a Pénzügyminisztérium, sem az ITM nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy a nemzetgazdasági reálbérek gyors növekedéséből profitálhatnak-e a minimálbéresek az év második felében. Annyi biztos, hogy a VKF következő ülésein fel fog merülni a minimálbéresek kompenzálásának kérdése, ami a munkavállalói oldal képviselői szerint sürgető, míg a munkaadók várnának a béremeléssel addig, amíg kiderül, hogyan teljesít a gazdaság.
Számos vállalat ösztönzéssel igyekszik oltásra bírni a munkavállalókat, hogy így érjék el az üzembiztonságot és kerüljék el egy esetleges, jövőbeli lokális járványhullám kialakulását. A nagyobb vállalatok már jó ideje igyekeznek segíteni az olatkozást, de már a közepes és a kisebb cégek is szerveznek ilyen programokat. Van, ahol plusz szabadságot adnak az oltottaknak, míg máshol különböző negatív diszkrimináció éri azokat, akik nem oltatják be magukat a koronavírus ellen. Ők néhol nem vásárolhatnak az üzemi étkezdében, nem étkezhetnek együtt az oltottakkal, illetve rendszeres koronavírus-tesztet kell végezniük. Ennek a költségét jobbára állja a munkáltató, de olyan hely is akad, ahol nem. Ráadásul – ha kimondatlanul is, de – elkezdődött az a trend, hogy az oltatlanokat egyre több cég nem veszi fel akkor sem, ha egyébként a szaktudásuk megfelel a kritériumoknak.
Lukasenka autoriter rezsimje a Ryanair-gép földre kényszerítése óta nem fehérorosz belügy többé. A diktátor egy újságíró miatt – aki sok borsot tört az orra alá – veszélyeztette egy tucatnyi ország állampolgárát, ezzel Lukasenka szintet lépett az autoriter vezetők körében. Már nemcsak saját, hanem más országok állampolgáraira is veszélyt jelent, amit az EU sem tolerálhatott.
Vakarhatják a fejüket az Egyesült Államok jegybankjában, a Fed az elmúlt napokban ugyanis olyan híreket kapott a gazdaságból, amelyek első látásra ellentétes monetáris politikai irányt követelnének a döntéshozóktól. A Fed kettős céljának elérése nehezebbnek tűnik, mint korábban.
A hivatalos számok alapján úgy tűnhet, hogy a magyarországi munkanélküliség már majdnem olyan alacsony, mint a válság előtti időkben. Az adatok mögé nézve azonban láthatóvá válik, hogy a munkanélküliek száma érdemben magasabb, mint a járvány előtt volt.
Hosszú ideig joggal bízhattunk abban, hogy a kormányzati intézkedések megfékezik a koronavírus-járványt, így a társadalom gyakorlatilag vakon követhette azokat. Ez azonban sokat változott az utóbbi időben. Az iskolanyitás napján a társadalom széles bázisát alkotó, tájékozott vírusrealisták mértek csapást a kormány járványügyi intézkedéseire, akik nem vitték be gyerekeiket az intézményekbe.
Egyre többen kapják meg a koronavírus elleni oltást Magyarországon, de sokan nem tudják, hogy mikor alakul ki a védettségük. Ferenci Tamás biostatisztikus, a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Munkacsoport tagja segít a Portfolio olvasói számára eligazodni a kérdésben. Ferencit arról is kérdeztük, hogy mekkora lehet a vírus reprodukciós rátája Magyarországon és hányan lehetnek már immunisak. Azt is elmondta, hogy várhatóan a vírus mutálódása lesz a döntő a járvány elleni harc jövőbeli sikerességében.
A tömegbalesetet mindenki el akarja kerülni, ha beül a kocsiba. De még a koccanást is. A koronavírus-járvány közepette azonban nem minden ország híve a sebességkorlátozásnak. A versenynek talán hamarosan vége, de valóban azok lesznek a nyertesek, akik az elsők között haladnak át a célvonalon?
Most mindenki azt találgatja, hogy vajon új történelmi mélypontra esik-e a forint a koronaválság második évében. Akárhogy is lesz, a kérdés inkább az, hogy mi lesz a forinttal a rémálom után? Nos, a válságok során a feltörekvő országok devizái jellemzően nagyot gyengülnek, majd a krízis lecsengésével általában a leértékelődés egy részét ledolgozzák. Így volt ez a forinttal is a 2008-2009-es világgazdasági válság során. A koronavírus-válságot követően azonban nincs sok esély arra, hogy a felértékelődés megismétlődjön. Azt is elmondjuk, hogy miért.
Két táborra szakadt az ország a hétvégén. Az egyik tábor hüledezve nézte, ahogy a másik tábor az IKEA (és más üzletek) előtt áll hosszú sorokban, hogy a koronavírus-járvány miatti kéthetes lezárás időszaka előtt még elmenjen bevásárolni.
Magyarországon a járóbeteg-ellátásban is használható lesz a favipiravir az Operatív Törzs bejelentése szerint. Eddig csak kórházban kezelt koronavírus-fertőzöttek kapták meg, abban a stádiumban, amikor már nagyon keveset használhatott az antivirális szer. A favipiravir a betegség korai szakaszában segíthet megelőzni az igazán súlyos tünetek kialakulását.
Az elmúlt hetekben jelentősen megemelkedett az új koronavírusos betegek száma Magyarországon. Noha egyre többen szeretnének enyhítéseket, a járvány harmadik hullámában fontos megértenünk, hogy miért tarthatja fent a kormány a korlátozó intézkedéseket. Leszögezzük: elemzésünk az elérhető, nyilvános járványügyi adatok alapján készült, és könnyen lehet, hogy a vírus terjedése végül más irányt vesz, mint ahogy várni lehet.
Az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett százmilliárd forintos keretösszegű hitelprogram mellett két új programot is javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). Parragh László, a kamara elnöke a Portfolio-nak azt mondta, hogy azokat a vállalkozásokat is segíteni kell, amelyek nem tartoznak a szűken vett turizmus-vendéglátáshoz, a harmadik program pedig a fiatal, nemrég indult vállalkozásoknak segíthetne és a digitalizációt támogatná. Az MKIK javaslata alapján a 100 milliárdos hitelezési keret 200-300 milliárdra növekedhet, és a kedvezményezettek köre is bővülhet. Parragh László beszélt arról is, hogy fel fog pörögni a koronavírus elleni vakcinák beadása Magyarországon, ami miatt hamarosan a korlátozó intézkedések feloldásán gondolkodhatunk.
Magyarországon a cégeknél minden harmadik dolgozó minimálbérre vagy garantált bérminimumra van bejelentve a Portfolio birtokába került kormányzati elemzés szerint. Korábban megírtuk, hogy a legkisebb keresetűek többsége kisebb cégnél dolgozik, ami nem csoda, hiszen ezeknek a vállalatoknak a termelékenysége alacsonyabb, mint a nagyobb vállalatoké. Ezt követően térképeken mutattuk be a legkisebb kötelező béreken foglalkoztatottak arányát az egyes megyékben a vállalati szférában. Most pedig lássuk, hogy mi a helyzet az egyes ágazatokban, iparágakban! Annyit előre elárulhatunk, hogy van olyan iparág, ahol a dolgozók több mint fele minimálbéres vagy bérminimumos foglalkoztatott. De akad olyan is, ahol szinte senki sem kapja a kötelező legkisebb bért.
Az állami lakástámogatási rendszer 2024-ben kétségkívül a gyermeket nevelő, de legfőképp a gyermekvállalás előtt...
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
