• Megjelenítés
Hornyák József

Hornyák József

Hornyák József a Budapesti Gazdasági Főiskolán végzett 2011-ben, majd a Világgazdaságnál helyezkedett el. A lapnál újságíró, szerkesztő, rovatvezető, majd a VG.hu felelős szerkesztője volt. A Portfolio csapatához 2017-ben csatlakozott, ahol makrogazdasági elemzéssel és címlapszerkesztéssel foglalkozik. 2016-ban megkapta a Budapesti Corvinus Egyetem Pro Facultate in Mediis díját, 2018-ban pedig Junior Prima díjat vehetett át. 2020-tól a Portfolio új vélemény rovatát, az On The Other Handet szerkeszti.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 248

Elkészült a mesterterv, amivel Magyarország megközelíti Ausztriát

A magyar gazdaságot úgy lehet tartósan gyorsabb növekedési pályára állítani, ha a kormány eléri a versenyképességi fordulatot és ehhez a jegybank most segítséget nyújt egy kész javaslatcsomaggal. Az MNB több kormányzati ciklusra vonatkozó elképzelése szerint a reformprogrammal végre közelednénk Ausztriához, valamint megvalósulhat a rég áhított bérfelzárkózás. Az MNB anyaga szerint nélkülözhetetlen a magyar versenyképesség javításához a magas színvonalú oktatás és modern egészségügy, valamint a hatékony államigazgatás. A Portfolio szerint a jegybank lépései segíthetnek a hazai gazdaság növekedésének fellendítésében, de érdemes megemlíteni, hogy a humán tőke fejlesztésére (oktatás, egészségügy) vonatozó korábbi próbálkozások sikertelenek voltak.

Ez a legnagyobb baj: már 300 ezer ember hiányzik Magyarországról

A hivatalos adatok alapján 80 ezer dolgozó hiányzik a hazai munkaerőpiacról, ami azt jelenti, hogy a betöltetlen álláshelyek száma 30%-kal emelkedett egy év alatt. A Portfolio friss kalkulációja és munkaerő-piaci körképe alapján a valós szám azonban a 300 ezerhez lehet közel. A megkérdezett szakmai szervezetek szerint a munkaerőhiány egyre súlyosabban érinti a magyar gazdaságot, és mostanra minden szektorra kiterjed. Körképünk szerint a munkaerőhiány a feldolgozóiparban korlátozza a termelés növekedését, az építőiparban az építések csúszását, illetve elhalasztását okozza, a vendéglátásban pedig egészen egyszerűen nem nyitnak ki egyes kisebb, vidéki egységek.

Az MNB nem, de a piac már kamatot emelt

Május óta jelentősen gyengült a forint a vezető devizákkal szemben, amely mögött a nemzetközi folyamatok mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ultra laza monetáris politikája állt, illetve az, hogy a jegybank nem is szándékozik szigorítani a monetáris kondíciókon még egy ideig. Miközben az MNB egyelőre kitart az alacsony kamatszint és a nem konvencionális eszközök fenntartása mellett, a piac már kamatot emelt.

Szakad a forint - Magyarok millióinak fáj azonnal a gyengülés

A forint gyakorlatilag hónapok óta ha lassan is, de megállás nélkül gyengül az euróval szemben, ennek pedig már érzékelhető hatásai lehetnek a magyar gazdaságra. A forint gyengülését általában elsősorban a benzin áremelkedésén érezzük meg, most azonban a külföldre nyaralni készülők és a nemzetközi kereskedőktől interneten vásárló magyarok is azonnal szembesülhetnek a deviza gyengülésének hatásával. Az exportőrök általánosságban örülnek, mert több bevételhez jutnak, akik viszont importálnak, azok könnyen magasabb költségekkel szembesülhetnek. A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint az inflációra komoly hatása lehet a napról napra új történelmi mélypontot ütő árfolyamnak, így lassulhat a reálbérek növekedése, a költségvetés és a bankrendszer miatt azonban nem kell aggódnunk. A forint esése végső soron bizonytalanságot is okozhat a gazdasági szereplők körében.

Mi mentheti meg a forintot?

Egyre többen várják a Magyar Nemzeti Banktól (MNB), hogy a történelmi mélypontra süllyedő forint védelmére kel. A jegybanknak alapvetően négy fő forgatókönyvet kell végiggondolnia, és úgy tűnik, hogy csak egy ideális létezik számára.

Miért büntetik a forintot? A 320 az új 310?

A forint árfolyama hetek óta a 320-as szinthez tapadt az euróval szemben, ami jóval gyengébb az elmúlt években megszokott 310-315 közötti sávhoz képest. Habár sokan átmenetinek tartják a forint esését - hiszen az érvelés szerint a fundamentumok támogatják majd az árfolyamot -, egyre inkább úgy tűnik, hogy a forint nem lesz képes visszaerősödni, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem változtat a monetáris politika irányvonalán.

Üzent a Költségvetési Tanács: Ne költse el a tartalékot a kormány!

A Költségvetési Tanács (KT) ambiciózusnak tartja a jövő évi GDP-növekedési tervet, de ha a hazai fogyasztás növekedése gyors marad és az Európai Unió gazdasági növekedése sem esik vissza jelentősen, akkor teljesíthető - mondta a Portfolio-nak adott interjújában Kovács Árpád, a KT elnöke azt követően, hogy a tanács megvitatta és elfogadta a 2019-es költségvetés tervezetét. Szerinte ha nem érjük el a 4,1%-os GDP-növekedést, a költségvetés teljesülésével akkor sem lesz baj, hiszen jelentősek a tartalékok. Az unió déli tagállamaival kapcsolatos problémák, a világkereskedelem lassulása és más kockázatok miatt fontos, hogy a tartalékot a jövő év negyedik negyedévéig ne költse el a kormány.

Itt a nagy terv, amivel az új Orbán-kormány megmenti a magyar gazdaságot!

A magyar gazdaság a következő két évben 4% felett növekedhet, de ahhoz, hogy ez fenntartható legyen később is, nem elegendő a fiskális és monetáris eszközök alkalmazása, hanem különösen fontos a gazdaság körüli alrendszerek versenyképességének javítása - mondta a Portfolio-nak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Ilyen kulcsfontosságú terület pl. az oktatás, különösen a felnőttképzés és szakképzés, a nyelvtudás, a digitális technológia és a kutatás-fejlesztés. Az MKIK a napokban küldte meg a javaslatait Orbán Viktor miniszterelnöknek.

Arra a felvetésünkre, hogy az uniós pénzek hiánya visszaveti majd a növekedést, az MKIK elnöke úgy reagált: nem várható, hogy az EU érdemben csökkenti a Magyarországnak szánt forrásokat. Parragh László szerint az uniónak van egy olyan tulajdonsága, hogy a perifériáról az erőforrások a centrumba áramlanak, ez leginkább a munkaerőnél látható. "Ha ezt Európa nem ismeri fel, és nem ad ebből vissza valamilyen alapon keresztül, akkor előbb-utóbb ezek az országok megfontolják, hogy az unió tagjai akarnak-e maradni."

Orbán és Matolcsy rakétára ülteti a magyar gazdaságot

"High pressure economy", vagyis "magas nyomású gazdaság". Jól jegyezzük meg ezt a három szót, ugyanis komoly esély van arra, hogy a negyedik Orbán-kormány gazdaságpolitikáját így tudjuk leginkább leírni. Persze nem feltétlenül tartják majd hosszabb távon magas nyomás alatt a magyar gazdaságot a döntéshozók - ennek komoly veszélyei lehetnének -, de minden bizonnyal nem áll messze a kabinet és a nemzeti bank gondolkodásától, hogy a gazdaság potenciális növekedésének javításában ez nagy szerepet kapjon.

Az elmúlt évek legnagyobb sikertörténete volt Magyarországon - Most mégis betonfalba ütközhet

Az elmúlt években nem volt nagyobb sikersztori a magyar gazdaságban, mint a foglalkoztatás rekordszintre emelkedése és a munkanélküliség dinamikus csökkenése. Hosszú ideje már egyértelműen az elsődleges munkaerőpiac a húzóerő, és olyannyira sokan találtak állást, hogy kezdünk kifogyni a "munkáskezekből". A Portfolio számításai szerint még hadra lehet fogni néhány százezer embert - amit a nyugdíjkorhatár emelése is segít a következő években -, de a csökkenő népesség miatt hamarosan egy áttörhetetlen falba ütközünk bele.

Alig kezdődött el az év, és máris Magyarország lesz a példakép?

Pénteken kaphatja meg idei első bizonyítványát Magyarország, miután a Standard & Poor's a hét végén megkezdi a felülvizsgálati sorozatot a nagy hitelminősítők közül. Miután ennél a cégnél hazánk kilátása pozitív, így idén felminősíthetik az országot. Habár javulnak a magyar fundamentumok, inkább az év második felében van nagyobb esély a felminősítésre, és nem most. A másik két hitelminősítő közül a Fitch részéről várható 2018-ban felminősítés, míg a Moody's kilátást javíthat.

Csak most jön az igazi mennyország a magyar dolgozóknak

Idén folytatódhat a foglalkoztatás növekedése a Portfolio előrejelzése szerint az elmúlt évek kedvező folyamatai után, miközben a munkanélküliség kismértékben tovább csökkenhet a vállalatok munkakeresletének növekedése nyomán, és a közfoglalkoztatottak is kevesebben lehetnek, mint korábban.

Mintapolgár szeretnél lenni? Dobd ki a házi kenyeret és vegyél BMW-t!

Mint minden évben, idén is felülvizsgálta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a fogyasztói kosár termékeit és szolgáltatásait. Ilyenkor egyes tételeket kivesznek, amit már nem igazán vásárlunk, miközben másokat beválogatnak a kosárba. Utóbbira példa a 320-as BMW vagy a film és zene streaming. A DVD-lejátszó vagy a CD-lemez viszont már nincs benne a fogyasztói kosárban. A hivatal a Portfolio érdeklődésére elárulta, hogy mik a fogyasztói kosár főbb változásai idén.

Hatalomra tör az Aldi és a Lidl Magyarországon - Öldöklő versenyben véreztetik ki a boltokat

Elképesztő különbségek vannak a hazai és a multinacionális cégek között a termelékenységben, a magyarok meg sem közelítik a külföldi vállalatokat. A hatékonyságban látható különbség a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős (2017-es és 2018-as) emelése, valamint a munkaerőhiány miatt most megbosszulja magát. Borítékolható, hogy ha folytatódnak a jelentős béremelések, akkor komoly állami támogatás nélkül az öldöklő versenyben a kisebb boltok fognak elbukni. Körképünkben az ágazat fontos szereplőit és szakértőket szólaltattunk meg.

Romokban a magyar felsőoktatás, és van egy ennél sokkal rosszabb hírünk is

Hiába zuhan a felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma folyamatosan, a kormány rendre előhúzza az ütőkártyáját, amely szerint nincs itt semmi probléma, mert ugyanannyi - vagy több - diplomát adnak ki, mint korábban. A Portfolio kimutatása szerint azonban ez csak a bolognai képzési rendszer sajátosságából fakad, amelynek felfutása az elmúlt 10 évben zajlott, a régi rendszer kifutásával párhuzamosan. Számításaink alátámasztják azt, hogy a hallgatók számának zuhanása megállítja a diplomások arányának növekedését. A mikrocenzus friss adatai szintén megerősítik meglátásainkat, ugyanis a 20-24 éves korosztályban már nem nőtt tovább a diplomások aránya a 2011-es népszámlásához képest.

Nem áll meg a bérrobbanás jövőre sem

A bérek dinamikus emelkedése 2018-ban is kitarthat, igaz, kissé lassabb ütemű lehet a növekedés, mint az előző évben - vélik a Portfolio által megkérdezett szakértők. A minimálbér emelése és a munkaerőhiány fennmaradása együttesen tolja felfelé a kereseteket. A magasabb keresetűek vélhetően kisebb emelést kapnak, mint az alacsonyabb bérűek.

Mintha nem is ugyanabban az országban élnénk: Szétszakadt a magyar gazdaság

Tavaly 3,6 millió forintra nőtt az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az egy évvel korábbi 3,49-ről, ami 3,5%-os emelkedés. Az ország egyes területeit azonban eltérő mértékű növekedés jellemezte, és továbbra is óriási különbségeket láthatunk a megyék között. Budapest relatív előnye az ország egészéhez képest tavaly is tovább csökkent. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az országot jellemző polarizáció sokkal kisebb lenne. A fejletlenebb megyékben ugyanis a növekedés nem élénkült annyira, hogy azok érdemben közelítsenek az országos átlaghoz.

Már a dolgozók diktálnak Magyarországon (TOP 10 sztori - 8.)

Már a dolgozók diktálnak Magyarországon (TOP 10 sztori - 8.)

Idén robbantak a bérek, de ez nem oldotta meg a magyar gazdaság legnagyobb problémáját, a munkaerőhiányt. A legfrissebb adatok alapján látható, hogy soha nem látott magasságba emelkedett a betöltetlen állások száma és aránya, és várhatóan a következő évben is velünk marad ez a probléma. A munkavállalók annak örülhetnek, hogy a bérek további, erőteljes növekedése várható, a munkaadók viszont bosszankodhatnak, mert komoly fejfájást - és a termelésnövekedés korlátja - okoz számukra az egyre több üres állás.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Már csak pár óra, és megszűnik az Ügyfélkapu azonosítás - Mutatjuk, mit kell tenned, ha még nem léptél!
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility