A kormány jövőre 18 185 milliárd forintot tervez elkölteni a költségvetésből, ami jelentős, 14%-os növekedés az idei tervekhez képest. A 2230 milliárd forintos többletköltésbe sok minden belefér: állami béremelések, egészségügyi és oktatási többletforrások, jelentős állami finanszírozású beruházások, valamint az uniós fejlesztések hazai forrásból történő kiegészítése.
Tovább ömlenek 2017-ben a költségvetés bevételei a kormány várakozásai szerint - legalábbis ezt lehet kiolvasni a 2017. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat bevételi oldalának elemzéséből. A számok értelmezése után több száz milliárd forintnyi kockázatot azonosítottunk a bevételek oldalán.
A kormány által korábban hirdetett nullás költségvetéshez nem kerül közelebb jövőre Magyarország, hanem éppen távolodik attól - olvasható ki a 2017. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatból, amely kedd este 9 óra után vált elérhetővé a parlament honlapján. A jövő évi büdzsé abban a tekintetben is problémás, hogy szembemegy a stabilitási törvény egyik költségvetési szabályával, amit egyébként az Európai Unió is előír.
Bár a 2017-es költségvetés törvényjavaslatát kedd kora este még nem ismerjük (technikai pontosítások miatt csúszik a parlament oldalára történő feltöltése), az lényeges információ, hogy a kormány 2,4%-os hiánycélt tűzött ki jövőre. Megmutatjuk, hogy ez miért jelent fordulatot.
Hat év leforgása alatt a kormány visszahozta a 13. havi nyugdíjat és még annál is többet - derült ki a Portfolio számításaiból. A kormány ugyanis összesen 282 milliárd forinttal többet költött nyugellátásokra, mint amennyit a törvény előír.
Uniós szinten egyáltalán nem rendkívüli elszámolási vitának indult az Eximbank besorolásának ügye a magyar és az uniós statisztikai hivatal között. A kormány sem maradt azonban ki az ügyből és bekeményített. A szembenállásnak most az lett az eredménye, hogy Magyarország olyan feketepontot kapott csütörtökön az EU hivatalos szervétől, amilyet még soha: hazánk fiskális számai mellé korlátozó záradékot adott.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közzétette 7 oldalas jelentését a tavaly márciusban bevezetett vasárnapi boltzár hatásáról, amelyet a kormány a hétfői ülésén tárgyalt meg. A Varga Mihály nevével ellátott, április 11-i dátummal megjelent dokumentumban egy érdekességet is kiszúrtunk, mondjuk nem is volt nehéz. A jelentés harmadik oldalán megtaláltuk a Portfolio rendszeresen használt, kiskereskedelmi forgalmat bemutató grafikonját. Sajnálatos, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium úgy másolta be anyagába a Portfolio saját ábráját, hogy az általunk készített ábrán egyetlen dolgot változtatott meg: amatőr paint-es megoldással leszedte a Portfolio-t, mint forrást.
Update: az NGM frissítette a dokumentumot, kicserélték a Portfolio által készített ábrát egy saját grafikonra.
Adótitok az az információ, hogy az 542 milliárd forintnyi növekedési adóhitel-igénylésből mekkora a legnagyobb egyedi társasági igény. A Nemzetgazdasági Minisztérium tehát nem hajlandó általános részleteket elárulni az idei évtől bevezetett intézkedésről, ami rendkívül előnyös az adóoptimalizálásban gondolkodó cégek számára. Az offshore-botrány miatt azonban változhat a széljárás.
Az Eximbank nem sorolható a foglyul ejtett pénzügyi vállalkozások kategóriájába, mivel pénzügyi közvetítést végző önálló intézményi egység - így érvel a KSH az Eurostattal jelenleg is fennálló elszámolási vitában. A magyar statisztikai hivatal szerint ezért nem is szükséges az Eximbankot átsorolni az államháztartáson belülre. Az uniós szakértők más uniós tagállamokban is vizsgálódtak ilyen ügyekben és volt olyan ország, ahol az elmúlt években lezárult ez a folyamat. Többségében az Eurostat álláspontja kerekedett felül. Ezek az eredmények sokat elárulhatnak a magyar vita kimeneteléről is.
Vitában állnak a magyar hatóságok az Európai Unió statisztikai hivatalával. Az Eurostat ugyanis azt javasolta, hogy az Eximbankot sorolja át a magyar kormány az államháztartáson belülre. Az egyeztetések jelenleg is zajlanak, többszáz milliárd forint a tét, és ha a magyar kormány számára kedvezőtlen eredmény születik, akkor az megdobhatja a korábbi évek államadósság-adatait. Ha pedig az Eurostat hajthatatlan, akkor jókora szégyenfoltot gyűjt be a magyar kormány.
A kormánypárti képviselők támogatásával az Országgyűlés megszavazta az Államháztartásról szóló törvény módosítását, amelyet még Lázár János terjesztett a parlament elé egy hónappal ezelőtt. A módosítás lényege, hogy a kormány bármilyen kormányhatározattal, rendelettel forrást biztosíthat bármilyen cél érdekében, a hatályban lévő költségvetési törvény módosítása nélkül. Ezzel a költségvetés módosításának folyamata kevésbé lesz átlátható.
Kis lépés a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, nagy visszalépés a költségvetés transzparenciájának - így is értékelhetjük a minisztérium döntését arról, hogy mostantól nem lesznek havi háttérbeszélgetések a minisztériumban, ahol többletinformációkat szerezhettek az elemzők és az újságírók. A tárca Portfolio-nak küldött válaszában hangsúlyozza azonban, hogy a költségvetési gazdálkodás átláthatósága továbbra is biztosított.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint bezártak minden kiskaput a növekedési adóhitel szabályozásában, ezért adókikerülésre nem alkalmazhatják ezt az új eszközt a Magyarországon működő cégek. A tárca Portfolio-nak küldött válaszával azonban nem tudta eloszlatni azokat a sejtéseket, miszerint az adóhitel-igénylés jelentős része csupán egyetlen céghez köthető. Nagyon úgy néz ki, hogy ezzel a kormány ismét a szelektív törvényalkotást valósítja meg, hasonlóan például a különadókhoz, csak ez esetben nem büntetőjellegű intézkedésről van szó, hanem helyzetbe hozó lépésről.
Lázár János egy hete érdekes törvénymódosító javaslatot terjesztett a parlament elé, ami alapvetően forgatja fel az aktuális költségvetések év közbeni módosítását. Ezért megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot a módosítás hátteréről. Tessenek kapaszkodni!
Pénteken felettébb érdekes törvénymódosító javaslatot nyújtott be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, amit a Napi.hu szúrt ki. A kormány ezzel ugyanis az Államháztartásról szóló törvényt módosítja, mozgásteret biztosítva saját magának, hogy gyakorlatilag bármilyen célra költhessen. A történet további érdekessége, hogy nem az államháztartásért felelős nemzetgazdasági miniszter terjesztette be a módosítást, és a portál információi szerint az NGM-ben nem lelkesednek a javaslatért.
2015-ben olyat éltek át az állami fenntartású kórházak, amit talán még soha: lefeleződött az adósságállományuk egyedi kormányzati intézkedések miatt. A kórházi tartozások csökkenése azonban nem tud hosszú távon fennmaradni, az intézmények a jelenlegi finanszírozási körülmények között újratermelik az adósságot. És ezen a kormányzati fejlesztési százmilliárdok sem segítenek, ennél durvább lépések szükségesek.
Alapvető adatok nem állnak rendelkezésre a magyar egészségügyben a megalapozott döntésekhez, az egészségügy átalakítását célzó eddigi kísérletek a politikai akarat hiánya miatt haltak el - véli Gulácsi László, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára. A Portfolio-nak adott interjújában az Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék vezetője azt is elmondta: rendkívül fontos, hogy az emberek megértsék, szükség van a változásokra az egészségügyben, a döntéshozóknak pedig egy hosszútávú egészségügyi fejlesztési stratégiát kellene kidolgozniuk. Meglátása szerint a magasabb orvosi, szakdolgozói fizetéseken keresztül először pénzt kell tenni a rendszerbe, de nem önmagában a pénz a lényeg.
Első ránézésre rendkívül ügyes kommunikációs trükknek tűnik Varga Mihály keddi bejelentése a nullás költségvetésről. Ezzel a határozott elköteleződéssel ugyanis a hitelminősítőket is leveheti a kormány a lábáról, annak ellenére, hogy fontos részleteket nem árult el még legújabb tervéről a kormány. A javuló államháztartási folyamatok mellett nem is tűnik elérhetetlennek a miniszterelnök nagy terve, azonban a kabinet eddigi ígéretei és a 2018-as választások közeledte épp a nullás költségvetés ellen hat. A jelenlegi gazdasági környezetben viszont indokolt lehet a nullás költségvetés felé történő haladás és a nagyobb szigor, így a kormány legújabb szándéka ebből a szempontból üdvözlendő.
A kormány nem állt még elő saját hatástanulmányával a családok otthonteremtési kedvezményével és az újlakások áfa-kulcsának csökkentésével kapcsolatban, a számításokat azonban elvégezték a kormány helyett. A Költségvetési Felelősségi Intézet friss számításai szerint a szakemberhiány miatt éves szinten 20 ezerrel épülhet több újlakás az intézkedéscsomag hatására, ám ezt is csak 2019-re érhetjük el. 2020-ra a program nettó módon 110 milliárd forinttal rontja az egyenleget és növelni fogja hosszú távon az államadósságot is. Mindezek mellett arra is figyelmeztetnek, hogy a csomag egy ingatlanpiaci buborékot okozhat, egyre több spekulatív befektető jelenhet meg ugyanis a piacon.
Nincs áfacsökkentés politikai üzengetés nélkül - ez egy örök ökölszabály idehaza. Most épp az új lakások áfacsökkentése miatt kellett a kormány illetékesének valamit mindenképpen mondania.
A Bankmonitor új kalkulátorának segítségével most mindenki könnyedén megnézheti, hogy reálisan mennyi nyugdíjra...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
