A szerdai közlönyben hirdette ki a kormány a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény egyes szabályainak veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló kormányrendeletet. Ennek lényege, hogy a - várakozásoknak megfelelően - veszélyhelyzet idejére felfüggeszti a költségvetés hiányára vonatkozó fiskális szabályt.
Hamarosan elkészül a Pénzügyminisztérium a jövő évi költségvetés tervezetével és néhány nap múlva benyújtja a parlamentnek. A friss jelzések alapján azonban úgy tűnik, hogy a korábban megszokottnál erőteljesebb fenntartásokat fogalmazott meg a 2022-es büdzséről szóló véleményében a Költségvetési Tanács. A jegybank egyenesen a túlfűtött magyar gazdaság miatt aggódik, már csak emiatt is indokolt a Tanács szerint, hogy inkább a 3 százalékhoz legyen közelebb a deficit a kormány által tervezett 5,9 százalék helyett. Ezzel összefügg, hogy az államadósság-rátát is gyorsabban faragná le a Költségvetési Tanács, mint ami a tervezetben szerepel. Már csak néhány nap és kiderül, hogy a kormány mennyiben fogja megfogadni a kapott tanácsokat.
Az elmúlt napokban a dunaújvárosi vasmű modernkori történetének legújabb fejezete bontakozott ki a szemünk előtt, ami alapján mostanra még határozottabban kijelenthetjük: nem a piacgazdasághoz méltó, ami most a térség legnagyobb foglalkoztatójánál történik. Ebben a helyzetben állt ki az újságírók elé Nagy Péter, a vállalat jogi képviselője, hogy ismertesse, miért és hogyan akarta átvenni a Dunaferr irányítását a kisebbségi ukrán tulajdonos, és ez miért volt illegitim. Részletesen bemutatta bizonyítékokkal alátámasztva (amelyekről azonban fotót nem készíthettünk, mert jelenleg folyamatban van a nyomozás a Nemzeti Nyomozó Irodánál), hogy az ukrán akciók során hogyan használtak fel hamis okiratokat és hogy a folyamatba már bekapcsolódott az orosz Vnyesekonombank, mert megelégelte az ukránok akcióját. Arról is beszélt, hogy a társaság jövője szempontjából meghatározó megállapodást írtak alá a kazah érdekeltségű, de osztrák hátterű Safin Handels Gmbh-val, aki eddig is fontos beszállítója volt a vasműnek. Az előszerződés alapján egy bérgyártás körvonalazódik a gyárban, amit most a cég jogi képviselője is megerősített nekünk. A sajtótájékoztatón megkerestük Mikó Istvánt, aki magát a Steelhold Limited törvényes meghatalmazottjának tekinti és reagált az elhangzottakra.
Több tényező együttes állása is abba az irányba mutat, hogy a magánegészségügyi piac legnagyobb szereplői tovább erősödhetnek. Természetesen ez függ attól is, hogy az állami ellátásból – Covid-járvány után még - jobban kiszoruló betegtömeg mennyiben és miből lesz képes finanszírozni a többletterheket, és mennyiben lesz ebben támogató erő a makrogazdasági környezet, és így a háztartások jövedelmi helyzete. A legnagyobb szolgáltatók azonban jól láthatóan már megtették a tétet: bővülést terveznek. Ezen a ponton pedig visszaérkezünk az állam szerepéhez, feladatához is és hogy ebben a helyzetben elgondolkodik-e a kormány újfajta finanszírozási megoldásokon, ami akár a rendszeren belülről (teljesítményvolumen-korlát emelés), vagy a rendszeren kívülről (kiegészítő biztosítás) érkezne.
Április 7. óta új, enyhébb járványellenes védelmi szabályok mentén élik a magyarok az életüket, miután a kormány úgy döntött, hogy a 2,5 millió beoltott szám elérése után megindulhat az újranyitás. A kormány szabályokon lazító döntése meg is látszódik az egységes nemzetközi módszertan mentén készült szigorúsági index értékén. Idősorosan és nemzetközi kontextusban is jelentős lazításról beszélhetünk.
A csütörtök este, az újranyitás második lépcsőfokáról megjelent rendeletébe a kormány azt is becsomagolta, hogy az eredetileg április 19-ig alkalmazható korlátozó intézkedések (maszkhasználat, kijárási korlátozás, gyülekezési tilalom) május 23-ig fennmaradnak. Vagyis a tavaly november óta hatályban lévő járvány elleni védelmi intézkedések újabb 5 héten át maradnak velünk (az újranyitás két fokozata mentén azért lazább mértékben).
A koronavírus-járvány következményeinek enyhítésére létrehozott uniós alapból származó pénzek magyarországi felhasználásának terve kilenc fő pillérre épül, és ezek egyike az egészségügyet érinti. Az 5900 milliárd forintos keretösszegű Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv minden hatodik forintja az ágazat fejlesztésére mehet, cserébe pedig a kormány fontos lépéseket is felvállal a társadalmi egyeztetés céljából közzétett dokumentumban. Ezek szerint átalakulnak a kisebb kórházak, a komolyabb ellátásokhoz csak a megyei intézményekben lehet hozzájutni. Az új Dél-budai Centrumkórházat is uniós pénzből valósítaná meg a kormány. Egyúttal őszintén szól a mostani, kritikus humánerőforrás-helyzetről, amikor kimondja a kormányzati anyag, hogy "a betegek közvetlen ellátásában résztvevők száma (...) már nem tekinthető elégségesnek a biztonságos betegellátás biztosításához", és hogy a fejlemények humánerőforrás krízist vetítenek előre. Őszinte szembenézés, fontos célok, elengedhetetlen feladatok és tervek, rendelkezésre álló forrás - ez alapján kijelenthető: összeállt az egészségügy további átalakításához szükséges kritikus feltételrendszer. Ezek fényében már "csak" az a kérdés: haladni fog-e a reformfolyamat a kijelölt úton a végrehajtás során.
Még nem mondhatjuk ki egyértelműen, hogy csökken a kórházi terhelés - fejtette ki a legutóbbi járványügyi tapasztalatokkal kapcsolatban érdeklődésünkre Varga Péter Pál. A Budai Egészségközpont alapítója szerint a járvány harmadik hullámában is elképesztő morális szinten teljesítenek az egészségügyi dolgozók, az ellátórendszer teljesítőképessége ma a benne dolgozók emberfeletti teljesítményén nyugszik. A gerincsebész azt vetítette előre a lapunknak adott interjújában, hogy a kormány hálapénz elleni akciója sikeres lesz, mert a dolgozók is partnerek ebben. Varga Péter Pál úgy vélekedett, hogy akik jelenleg otthon küzdenek a bajaikkal, azok hamarosan rá fognak zúdulni az egészségügyi ellátórendszerre és erre a kormánynak fel kell készülnie az ágazat finanszírozásával. A kormány nem adhatja fel a közfinanszírozott tömegellátást - vallja az orvos, akivel arról is beszélgettünk, hogy a megkezdett egészségügyi átalakítás folyamatának még milyen elengedhetetlen lépcsőfokai lennének a közeljövőben.
Merjenek külföldre menni új technológiák megtanulása érdekében és utána merjék hazahozni a tudást, mert vannak olyan gyógyító intézmények, ahol támogató szakmai együttműködésre lehet lelni - vallja Póth Sándor, a Budai Egészségközpont Privát Urológiai Osztály vezető főorvosa, aki megvalósította az intézményben a multiparametrikus MRI és mesterséges intelligencia vezérelt fúziós biopsziát. A szakemberrel az új technológia előnyeiről, a BEK-ben zajló innovatív folyamatokról és tudástámogatásról beszélgettünk.
Miközben még az operatív törzs megszólaló tagjai (például az országos tisztifőorvos is) óvatosságra intenek az elmúlt napok kedvező tendenciát sugalló járványügyi adatai kapcsán és az elmúlt napok adatait rengeteg bizonytalanság övezi (hosszú hétvége hatása miatt), a kormány lendületesen megy előre az újraindítási tervével. Olyannyira, hogy a csütörtöki Kormányinfón a nyitás egy újabb köztes lépcsőfokát lengette be Gulyás Gergely miniszter és szavai arra utaltak, hogy a jelenleg április 19-ig kihirdetett korlátozó intézkedésekben újabb lazítás jön.
Alapvetően pozitívan látja a magyarországi magánegészségügyi szektor kilátásait Karai Gábor. A Teladoc Hungary ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak adott interjújában kifejtette: a súlyos járványhullámok közepette a betegek visszatértek a magánszolgáltatókhoz, sőt a privát cégeknek piacbővülést hozott az állami ellátásokhoz való hozzáférés beszűkülése, nem véletlen, hogy a nagy magánszolgáltatók további bővülést terveznek és egyre többen nyújtanak ellátást vidéken is. Az amerikai hátterű globális multi hazai vezérével új terveikről is beszélgettünk. Megtudtuk azt is, hogy a közeljövőben egy külön a lakossági igényeket célzó szolgáltatást indítanak, előfizetéses modell keretében, melynek egyik eleme lesz az éjjel-nappali orvosi távkonzultáció, telefonos, online és videokonzultációs orvosi tanácsdadás.
A koronavírus-járvány elleni védelmi intézkedések újabb meghosszabbításáról döntött a kormány az operatív törzs javaslatára. Ezúttal április 19-ig lesznek érvényben a szabályok, ez épp az a nap, amikor a kormány megnyitná az iskolákat. Miközben az eredeti szigorító intézkedések jelentős részét fenntartja mostani döntésével a kormány, ne feledjük, hogy a nyitás irányába is ellépett, ugyanis szerda óta újra nyitva lehet minden bolt (igaz, újfajta korlátozások mellett), több szolgáltatás vált újra elérhetővé és a kijárási korlátozás időtartama is szűkült. A rendeletek és jogszabályok útvesztőjében bemutatjuk az egyedi magyar járványügyi stratégiát.
Számításaink szerint május első harmadában új kihívással kell szembenéznie a kormánynak: amikor elfogy a koronavírus elleni vakcinára regisztráltak száma. Ezt megelőzendő azonban több megoldás is lehet a tarsolyában, ilyen például az oltással rendelkezők pozitív diszkriminációja, vagyis bizonyos helyzetekben, szolgáltatások igénybevételekor előnyt élveznének a beoltottak. Ez ugyanis ösztönözné a regisztráltak számának emelkedését. A beoltottak konkrét előnyeire vonatkozó első ötletek már meg is jelentek idehaza. Bemutatjuk, hogy miért is van lépéskényszerben a kormány, és várhatóan mikor lép majd ebben az ügyben.
A koronavírus-járvány késztette lépésre a kormányt az egészségügyi rendszer átalakítása felé. Leegyszerűsítve: ha nincs járvány, nincs orvosi béremelés sem - vélekedett a Portfolio-nak adott interjújában Sinkó Eszter. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának egészségügyi közgazdásza szerint a rendszer több zavar közepette működött, ez pedig a magánegészségügy felé terelte a betegeket, ahol a legnagyobb cégek a bővülésre fogadtak és fogadnak ma is. A szakember szerint mindezt nem alaptalanul teszik: az az állítása ugyanis, hogy a pandémia idején végrehajtott egészségügyi átalakításoknak a betegek lesznek a vesztesei, a magánellátók viszont egyértelműen nyertesek. Arról is beszélgettünk, hogy miért van a rendszerbe kódolva a kórházak újbóli eladósodása, miért jelentek meg az ellátórendszer esetében a központosítási törekvések, hogy a járvány lecsengése után miért lehetetlenülhet el több osztály, egészségügyi intézmény és miért fog majd növekedni a sorbanállás a közellátásban. Arra számít, hogy a magánegészségügyi szereplők egyre inkább helyettesítői lesznek az állami ellátásnak, nem csak kiegészítői.
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a napokban Magyarország eléri a 2,5 millió beoltotti számot, amivel a jelenleg hatályban lévő rendelkezések szerint automatikusan beindul az újranyitás. Ennek első lépcsőfoka a boltokat és a szolgáltatásokat érinti, ezért bemutatjuk, mi vár ránk április 8. után.
Nemzetközi viszonylatban is rendkívül gyors tempóban fut fel a beoltottak száma Magyarországon. Közben viszont a regisztráltak száma ezzel nem tudja tartani a tempót, így hamarosan előállhat az a helyzet, hogy több vakcina áll rendelkezésre idehaza, mint ahányan hivatalosan fel szeretnék venni az oltást. Ez pedig új kihívás elé állítja a - vírus terjedését alapvetően vakcinával megállítani akaró - kormányt és a jelek szerint már készülnek a válaszok.
Rendkívüli terhelés alatt vannak az állami kórházak koronavírus-osztályai, de ami még ennél is rosszabb: egyelőre nem úgy tűnik, hogy a következő hetekben javulna a helyzet. Hivatalos adatok arra vonatkozóan nincsenek, hogy hol van az egészségügyi ellátórendszer teljesítményének felső határa, ám a folyamatos átcsoportosításokkal és új osztályok, ágyak beállításával a tényleges összeomlás elkerülhető. A rendszer határon történő feszülésének viszont vannak következményei.
Lehet, hogy néhány ország esetében a tapasztalatok alapján megszületett az a felismerés, hogy a kórházi rendszereik alulfinanszírozottak, azonban legalább ennyire fontos tanulság az alapellátás megerősítése is - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Nick Meadows, a londoni PwC Strategy üzletágának igazgatója, akivel a világjárvány egészségügyi rendszerekre és kiadásokra gyakorolt hatásairól beszélgettünk. A stratéga szerint a kormányoknak már most készülniük kell a pandémia utáni helyzetre, vagyis hogy hogyan fogják finanszírozni az elhalasztott egészségügyi ellátások miatt keletkező többletköltségeket. Ebben fontos szempontnak kellene lennie, hogy az országok ne csupán kiadásként tekintsenek az egészségügyi kasszára, hanem sokkal inkább befektetésként.
Soha nem látott mértékű pénzt tervez fordítani a kormány a vidék felzárkóztatására a következő években és ehhez hozzáigazítja nemcsak a pályázatokat, de az egész intézményrendszert - tudtuk meg Nagy Istvántól. Az agrárminiszter a Portfolio-nak adott interjújában elárulta: a legtöbb pályázat elbírálásának mára már hat hónapra redukált időtartamát négy hónapra csökkentenék, részben a folyamatok egyszerűsítésével, részben a humánerőforrás bővítésével. A tárcavezető arról is beszélt, hogy ennek érdekében 20 százalékos kapacitásbővítést terveznek az agrártámogatások terén a kormányhivataloknál és az államkincstárnál. Elmondása szerint a vidékfejlesztési programnak köszönhetően minden befektetett 1 euróból 1,46 euró jön létre. Mindezek mellett Nagy Istvánnal beszélgettünk az első vidékfejlesztési pályázatok várható időpontjáról, tartalmáról, az agráregyetem átalakításának legfontosabb mérföldköveiről, az öröklést és az integrációt ösztönző törvények fontosságáról, valamint az ellátásbiztonságról is. Úgy vélekedett, hogy a jövő nemzetstratégiai feladata a kiskereskedelmi láncok piacán megfigyelhető hazai tulajdonarány bővítése.
Olyan terhelés alatt vannak a magyar kórházak a koronavírus-járvány harmadik hulláma miatt, ami még nemzetközi viszonylatban is kimagasló. A kapacitások telítettségéről azonban kevés hivatalos információ áll a rendelkezésünkre, ezért nagyon nehéz képet adni a valós helyzetről. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón viszont elárult egy új, aktuális részletet. Ez pedig megerősítette korábbi feltételezésünket: az egészségügyi ellátórendszer már túlcsordult.
A Bankmonitor új kalkulátorának segítségével most mindenki könnyedén megnézheti, hogy reálisan mennyi nyugdíjra...
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
