Megjött a rendelet a családok szja-visszatérítéséről
Nem törvényként, hanem a veszélyhelyzetre való tekintettel kormányrendelet formájában jelentek meg a gyermeket nevelő családoknak járó szja-visszatérítés részletszabályai.
Nem törvényként, hanem a veszélyhelyzetre való tekintettel kormányrendelet formájában jelentek meg a gyermeket nevelő családoknak járó szja-visszatérítés részletszabályai.
Nagyon fontos részletkérdéseket és alapfeltételeket tisztáztak a héten a kormány képviselői a 2022 februárjában tervezett szja-visszatérítéssel kapcsolatban. Az RSM adószakértőjének segítségével elemezzük a friss bejelentéseket.
A magyar magánegészségügy növekedésre van ítélve, a bővülés korlátja a szakemberek, orvosok létszáma lesz - jutottak erre a konszenzusra az 5. Private Health Forum című rendezvényünkön a legnagyobb klinikák vezetői, tulajdonosai. Jelenleg szinte minden nagyobb magánszolgáltatónál teljes a kapacitások kihasználtsága és ami újdonság, hogy a fekvőbeteg ellátásra is hatalmas az érdeklődés, sok esetben már itt is többhetes várakozások alakulnak ki. Meghatározó trend marad továbbra is a piacon a konszolidáció, a felvásárlások.
A kormány hetek óta egyoldalúan azt hirdeti: már csak a vakcina az egyetlen hatásos fegyver a koronavírus ellen. Ez a fajta védelmi pajzs azonban nem erősödik az elmúlt hetek folyamatai alapján, ami igazán aggasztó, ugyanis több járványügyi adat alakulása is azt mutatja: a delta variáns miatt a negyedik hullám erősen felfutó szakaszába léptünk a héten.
Koronavírus ide, járvány oda, Magyarországon a telemedicina még mindig gyerekcipőben jár, pedig lennének előnyei a jelenlegi rendszerhez képest - ez a konszenzus bontakozik ki a hazai magánegészségügyi szektorban, és környékén működő digitális szolgáltatókkal készített körképünk második részéből. Előző cikkünkben bemutattuk víziójukat, terveiket, ezúttal véleményükre voltunk kíváncsiak, hogy mit okozott a digitális megoldások elterjedése terén a járvány, és hogy pontosan miért nem robbantak be a telemed-megoldások. A legérdekesebb piaci szereplőket felvonultató körképünkben javaslatokat is megfogalmazunk, az ugyanis tény, hogy az egészségügyben a humánerőforrás sosem lehet elég, és ebben kézenfekvő segítség lehet a telemedicina. Érdemes feltenni így a kérdést: kinek az érdeke a virtuális világba terelni a gyógyítást.
Jelentős részben magyar kutatókra épül az a csapat, amely több laboratóriumi kísérletben megállapította, majd fázis-2 klinikai vizsgálatokkal támasztotta alá, hogy az azelasztint tartalmazó orrspray több szempontból is hatásos lehet a koronavírus fertőzés ellen. Nagy Eszter, a bécsi központú CEBINA biotechnológiai cég alapítója vezeti ezt a csapatot. A Portfolio-nak adott interjújában a legutóbb bemutatott, 90 koronavírus-fertőzöttet bevonó fázis-2 vizsgálat eredményeire hivatkozva azt nyilatkozta, hogy azok prediktálják a hatóanyag hatásosságát a vírus ellen, vagyis gátolja a vírus terjedését a fertőzés korai szakaszában, amivel életeket lehet menteni. Leszögezte ugyanakkor, hogy bizonyítani egy gyógyszer hatásosságát csakis fázis 3 vizsgálatban lehet, amelybe több száz, vagy ezer pácienst vonnak be. Ennek előkészítését már elkezdték egy német gyógyszergyártóval. Veszélyhelyzeti engedélyt (mint a vakcinák) pedig nem kapott, így az egyének döntése marad, hogy ezzel a plusz eszközzel védekeznek-e a fertőződés ellen. Ez az oka annak, hogy bár Magyarországon is népszerűvé vált az azelasztint tartalmazó spray vásárlása a patikákban, nem érdeklődnek iránta tartósan tömegek, hanem különböző - az oltóanyag hatásossága szempontjából kedvező - fejlemények mozgatják a gyógyszer iránti keresletet. A kutató azt is elárulta nekünk, hogy a hatóanyag a vírus minden eddig tesztelt variánsa, így a most domináns delta ellen is hatásos a vizsgálataik szerint.
A digitalizáció utat tör magának a magánegészségügyi ellátások piacán is, és ennek a trendnek vannak vezéralakjai. Ezek azok a cégek, amelyek megkönnyítik a magánszolgáltatók és a betegek dolgát, más szektorokban már ismert digitális megoldásokkal. Cikkünkben arra vállalkozunk, hogy az utóbbi időszakban pezsdülésnek indult digitális egészségügyi szolgáltatók piacát részletesen bemutassuk: szegmentálás, helyzetkép, tervek, kilátások. Körképünk első részéből kiderül, hogy több hazai cég már nem csak a hazai piacban gondolkodik, viszonylag rövid távon más országok piacát is meghódítanák, elsősorban a régióban.
Egy nem hétköznapi vállalatépítő sztorit mutatunk be, ami megérdemli, hogy címlapokra kerüljön. A csomagolástechnika iparban sikeresen működő StancPack és Royalpack cégekből álló StancPack Csoport történetében benne van minden a magyar gazdaság sajátosságaiból: feltörekvő és kockázatvállaló fiatal menedzserek útkeresése és megállapodása, a generációváltás égető ügye, mint egyre általánosabb probléma, a hazai tulajdonú kkv-k stratégiai útkeresése, egy vállalat életében bekövetkező szintlépés, cégfelvásárlás, valamint a különleges hazai finanszírozói környezet. A cégcsoport két tulajdonosa, Hegedüs Balázs és Szoboszlai Gergely 2018-ban az életüket megváltoztató nagy döntést hoztak. Kiderül, hogyan lettek sikeres ügyvédekből kezdő befektetők és azóta hogyan vették együtt a kihívásokat. Bevallásuk szerint a növekedési sztori nem jött volna létre a Hiventures segítsége nélkül. Az állami kockázati tőkealap-kezelő ügyletben betöltött szerepét a hármas interjúnkban Zsámboki Zoltán, a Hiventures nagyvállalati befektetési igazgatója mutatja be részletesen.
Új konkrétumokkal került elő ismét a nulla százalékos személyi jövedelemadó lehetősége Magyarországon. Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetője üdvözlendő lépésnek tartja, és egyúttal úgy vélekedett, hogy nem csak átmeneti jelleggel kellene bevezetni az alacsonyabb jövedelmű munkavállalók számára.
Soha nem látott ütemben növekszik 2021-ben az állami kórházak adósságállománya és a legutóbbi adatok szerint már 1,5 éves csúcson áll az intézmények összesített tartozása. A beszállító cégek - nem meglepő módon - egyre nehezebb helyzetben vannak: a kintlévőségek halmozódása, a Covid-válság, valamint egy új uniós rendelet egyszerre sújtja a szektort. A cégek túlélési stratégiája változatos, ami függ a cégek méretétől és hátterétől, kérdés azonban, hogy meddig bírják. Az iparágot képviselő hazai szervezetek ezért már négy miniszternek is küldtek levelet, azonban eddig nem érkezett ezekre semmilyen reakció. Pedig szinte azonnali lépésekre lenne szükség szerintük, például egy 50 milliárd forintos konszolidációra, de hosszabb távra vonatkozó javaslataik is vannak.
Új mélypontra (és egyúttal most először az EU-átlag alá) csökkent Magyarországon a helyettesítési ráta, vagyis, hogy az átlagnyugdíj összege mennyit ér valójában, ha a bérekhez viszonyítjuk. Ez első (és az érintettek számára valószínűleg sokadik) ránézésre nagyon kellemetlen fejlemény, de nem árt tisztában lenni azzal, hogy miért történik ez és miért nem is annyira drámai a helyzet.
A koronavírus-járvány okozta fennakadások és bizonytalanság szinte egyáltalán nem szegte kedvét a magánegészségügyi szolgáltató szektornak. A legnagyobb szereplőkkel készített körképünkből kiderült ugyanis, hogy a magánklinikák növekedési tervei fennmaradtak, jelentős többségük a további bővülésre fogad, csak kevesen vannak, akik óvatosabbak lettek a rendkívülinek mondható 2020-as év után. Nem véletlen, hogy ennyire magabiztosak a magánszolgáltatók. Az elmúlt hónapokban nyilvánvalóvá vált, hogy az állami rendszer hiányosságai és teljesítményének visszaesése (tervezett beavatkozások terén, ösztönzőrendszerek kiesése, várólisták felépülése) a magánszektor felé lejti a pályát és ők ki is használják ezt a lehetőséget. A jövővel kapcsolatos magabiztosságuk nemcsak az állami ellátórendszer gyengeségéből fakad: megkérdeztük a cégvezetőktől, tulajdonosoktól azt is, hogy milyen trendekre számítanak a hazai ellátásban, és kirajzolódik egyfajta konszenzus a körükben. A kiegészítő biztosítás és/vagy a foglalkoztatók nagyobb szerepe a finanszírozásban szerintük nagyon valószínű. Cikksorozatunk második része a magánegészségügyi szolgáltatók piacáról, az első része itt olvasható.
A Covid-járvány okozta megbicsaklás sem tudott keresztbe tenni az elmúlt években valódi piaccá fejlődött magánegészségügyi szolgáltatások továbbfejlődéséhez, sőt. A szektor legnagyobb képviselőinek 2020-as év beszámolói azt mutatják, hogy - elsősorban komoly alkalmazkodóképességüknek köszönhetően - több szereplő is tovább erősödött a rendkívüli, járvány terhelte évben. Az aktuális bejelentések és az általunk megkérdezett szolgáltatók frissen közölt tervei alapján pedig azt mondhatjuk: újfajta verseny kezdődik, és most dől el, hogy egyáltalán kik állnak oda ehhez a rajtvonalhoz és milyen formában. Többrészes cikksorozatunkban közelről mutatjuk be a hazai magánszolgáltatói piacot és azok legnagyobb szereplőit. Az első felvonásban a cégek legutóbbi éves teljesítményét vesszük számba, rangsort készítünk és a szolgáltatók vezetői értékelik a tavalyi rendkívüli évet. A cikksorozat következő részében a kilátásokról lesz szó, valamint arról, hogy miként tervezik alakítani a piacot a legnagyobb játékosok.
Az adott ország lakosságának koronavírus elleni védekezőképességét elsősorban a vakcinák első és második dózisának beadása, illetve annak lakossághoz viszonyított aránya határozza meg. Ebből a szempontból az elmúlt hetekben sajnos nagyon rosszul teljesítünk, pedig most lenne itt az idő - a delta variáns erőteljes megjelenése előtt - a védelmi pajzs megerősítésére és a fertőzés terjedésének megelőzésére, ha az őszi nagyobb hullámot el akarjuk kerülni. Időközben érkeztek is szakértői javaslatok az átoltottság felpörgetésére, bemutatjuk azokat is.
A járványügyi rendszer felkészültsége, alkalmassága alapvetően határozza meg bármilyen vírussal szembeni védekezés sikerességét. Egy most megjelent, többek között - a Járványmatematikai és Epidemiológiai Projektben fontos szerepet betöltő - Oroszi Beatrix epidemiológus és Röst Gergely matematikus által írt tanulmányból pedig az olvasható ki, hogy Magyarországnak van még mit tennie ezen a téren, a survaillance rendszerünk ugyanis jelenleg több sebből vérzik. Annak megerősítésével lehet megelőzni az újabb járványhullámokat, vagy legalább az országos lezárásokat. A kutatásból olyan háttérinformációkat is megismerhetünk, amelyeket eddig nem, például, hogy mi vezetett oda november elején, hogy a kormány végül meghozta a szigorú korlátozó intézkedéseket.
Csütörtök óta lehetett regisztrálni az időpontfoglaló rendszerben a harmadik oltásra Magyarországon és az első jelentkezők már vasárnap meg is kapták a vakcinát. Egyes szakértői vélemények szerint az oltóorvosok és háziorvosok aggályos eljárásrendet kaptak kézhez a múlt héten az NNK-tól a harmadik vakcina beadásáról, ezért egy független orvoscsoport több pontból álló lépéssorozatot fogalmazott meg, amivel az oltóorvosoknak kívánnak segítséget nyújtani a folyamatban.
Lassan két hete él Magyarország szinte teljesen korlátozásmentesen, vagyis a koronavírus ellen hozott korlátozó intézkedések feloldása közepette. Ez meg is látszódik az egységes módszertan szerint számolt nemzetközi szigorúsági index legfrissebb magyar értékén: a járvány 2020-as indulásának első napjaiban voltak ennyire enyhék a korlátozó szabályok. Mindennek két olvasata lehet Magyarország kilátásai szempontjából.
Több európai országban is romlik a járványügyi helyzet elsősorban a fertőzőképesebb delta variáns terjedése miatt, miközben az oltások felfutása több országban is lelassult, a szigorú korlátozásokat feloldották az országok és az emberek is megunták a bezártságot és a szabályokat. A koronavírus vs. vakcina versenyfutást úgy tűnik, megint az előbbi nyeri meg többnyire egész Európában, a kilátások azonban nem teljesen komorak. Mindezek fényében már csak idő kérdése, hogy Magyarországon is elinduljon egy negyedik hullám, ami azonban más lesz, mint az eddigiek. Jól látható ez már most a többi európai kormány reakciójából.
A gazdaság hajtómotorjai az innovatív megoldások, az agráriumban is így van ez. A szektor fejlesztése és az agrárdigitalizáció elterjedése nélkül nem működhet jól a jövőben a mezőgazdaság. Mindebben az agrár startupoknak is komoly szerepe lehet – hangsúlyozta a Portfolio-nak Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.
Több tényező is abba az irányba mutat idehaza, hogy kialakul őszre egy negyedik járványhullám. Az agresszívebb delta variáns, az oltatlanok milliói, a beadott vakcinák összetétele, a második adag felvételének tömeges elmaradása lehetnek emögött a fő felelősök. Nagy kérdés, hogy ez a - várhatóan megint az iskolákból kiinduló – hullám milyen mértékben fogja megterhelni az éppen Covid utáni időszakra készülő, és fellélegezni is alig tudó egészségügyi ellátórendszert. Van azért jó hírünk is: mindenki kezében van arra eszköz, hogy a negyedik hullám kialakulását és méretét befolyásoljuk.
A Bankmonitor új kalkulátorának segítségével most mindenki könnyedén megnézheti, hogy reálisan mennyi nyugdíjra...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
