András Bence

András Bence

Bence a Citi regionális pénzügyi divíziójának a VP-je, ahol csapatával az európai banki stressz teszttel és belső szakértői tanácsadással foglalkozik. Korábban az EY pénzügyi üzletágának a szenior tanácsadója volt, illetve dolgozott a Morgan Stanleynél, a GE Capitalnél, a Portfolio Csoportnál és az OGResearch kutatócégnél. Ez utóbbi kötelékében részt vett számos makrogazdasági kutatásban, többek között az IMF, az Európai Bizottság és a magyar Költségvetési Tanács megbízásából. Pénzügyi és gazdaságinformatikai tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen végezte, és emellett vezetőségi tagja volt a Rajk Szakkollégiumnak. Bence 2013 óta ír közgazdasági, társadalmi és technológiai témákról, 2018-ban pedig létrehozta a Portfolio Prof rovatot a Portfolio.hu támogatásával.

https://www.linkedin.com/in/benceandras/

Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 360

A férfiak hazudnak a fizetésükről, ha kevesebbet keresnek a párjuknál

Úgy tűnik, nagyon mély gyökerekkel bír az az elvárás, hogy a férfiak legyenek a kenyérkeresők egy családban. Amikor ez nincs így, akkor inkább hazudnak róla. Meglepő módon még a nők is enyhíteni próbálnak ezen a kínosnak vélt helyzeten azáltal, hogy ők meg direkt lefelé kerekítik a fizetésüket amikor rákérdeznek. Az egész jelenségnek pedig messzemenő társadalmi következményei lehetnek - foglalta össze a vonatkozó kutatásokat az Economist.

Ez a vírus több ember halálát okozta, mint a világháborúk együttvéve

Ez a vírus több ember halálát okozta, mint a világháborúk együttvéve

Száz évvel ezelőtt, az első világháború utolsó évében egy különösen erős influenza ütötte fel a fejét a Földön, amiről ideje felfrissíteni mindenki emlékezetét. A legújabb becslések szerint 50 millió ember halálát okozhatta az 1918-ban kitört járvány, de nem kizárt, hogy még a 100 milliót is elérte az áldozatok száma. Ezzel pedig a világháborúkat is megelőzve, a 20. század legsúlyosabb emberi katasztrófáját jelenthette ez a betegség: a spanyolnátha. Hogy lehetséges, hogy egy influenzavírus, aminek a fajtáival szinte minden télen találkozunk, egykor ilyen veszélyes volt? Az alábbi cikkben ezt a sötét történelmi esetet tekintjük át röviden.

Politikusok döntik el, hogy mennyi pénzt ér az életed

Mennyit ér egy emberélet? Ebbe az elsőre nagyon furcsa és ellentmondásos témakörbe kívánunk betekintést adni az alábbiakban, bemutatva, hogy a válasz megkerülhetetlen. Amikor a politika arról dönt, hogy mennyi pénzt szánjon az egészségügy finanszírozására, vagy hogy éppen mennyire biztonságos közlekedést építsen, tulajdonképpen folyamatosan véleményt nyilvánít az emberélet értékéről is. Hogy tényleg létezik ez a fajta kapcsolat emberélet és állami ráfordítások között, arra most két igen szemléletes példát mutatunk.

Azért keresel keveset, mert egyszerűen rosszkor álltál munkába

A tehetség és a szorgalom egyáltalán nem elég, szerencsére is szükségünk van a munkaerőpiacon - bizonyította be egy friss kutatás. Ha ugyanis éppen egy recesszió alatt kezdjük el a karrierünket, az akár éveken át kísérthet. Tartósan beragadhatunk egy alacsonyabb fizetési szinten és mindez az évek alatt összeadva akár több mint félévnyi fizetéstől is megfoszthat minket.

Kipusztítottuk a gerinces állatvilág 60%-át

Drámai sebességgel pusztul az állatvilág a Földön: 1970 és 2014 között 60 százalékkal csökkent a vadonban élő gerinces állatok populációja - áll a Living Planet Report 2018-as kiadványában. A kutatók szerint vajmi keveset érnek az aktuális természetvédelmi intézkedéseink, ezért egy új, nagyszabású megállapodást sürgetnek a világ politikai és üzleti vezetői között.

A Facebook semlegesítette Justin Bieber koleszterincsökkentő hatását

Megszületett Justin Bieber és elkezdett csökkeni mindenki koleszterinszintje, de aztán jött Mark Zuckerberg a Facebookkal és mindent tökre tett. Igen, a számok ezt mutatják, de persze jobban tesszük, ha ezt a lenyűgöző ostobaságot azért nem hisszük csak úgy el. Mint ahogy a millió másikat se, amikkel nap mint nap találkozhatunk. Az emberi agy alapvetően okozati összefüggésekben gondolkodik, de a világban főként csak együttállásokat meg együttmozgásokat látunk. Nem véletlenül sulykolják oly erősen a diákok fejébe, hogy a korreláció nem jelent (feltétlenül) oksági kapcsolatot. Ebben a cikkben most néhány őrült grafikonnal szeretnénk ráerősíteni erre az üzenetre.

Teljesen felkészületlenek vagyunk a válságra, és ezért sokkal jobban fájhat

Az teljesen biztosra vehető, hogy lesz még újabb válság, de eközben elenyésző az esély rá, hogy időben előre látjuk majd a veszélyt. A legnagyobb probléma pedig az, hogy a 2008-as pénzügyi válságban a gazdaságpolitika szinte minden puskaport elhasznált: nullára vágta a kamatokat, felfújta a jegybanki mérlegeket, és hagyta tovább duzzadni az államadósságokat. Az akkori mozgásterünket pedig máig nem nyertük vissza, még csak megközelítőleg sem. Európában különösen rossz a helyzet ilyen tekintetben, mert nemhogy nincs már hová lazítanunk, még a politikai helyzet is erősen keresztbe tesz. Az alábbi cikkben ezeket a gondolatokat tekintjük át röviden annak a fényében, hogy egyre több a válsággal fenyegető jel a világban.

Ez volna a Nobel-díj titkos üzenete?

Az idei közgazdasági Nobel-díjat két olyan amerikai tudós kapta, akik nagyban hozzájárultak a hosszútávú makrogazdasági elemzés továbbfejlesztéséhez, noha más-más szempontból. Egyikük, William Nordhaus a klímaváltozás közgazdaságtanában alkotott maradandót, de egyesek szerint a kitüntetésének van egy furcsa üzenete is. Méghozzá az, hogy a klímaváltozásra társadalmi költség-haszon elemzéssel érdemes tekinteni, amivel egyáltalán nem ért mindenki egyet. Éppenséggel egy másik nagyhatású tudós, Martin Weitzman sem, akit sokan szintén esélyesnek tartottak a Nobel-díjra. Az alábbi cikkben ezt az érdekes szálat meséljük el a kitüntetések kapcsán.

A friss Nobel-díjasok munkásságát ebben a cikkünkben mutattuk be:
2018.10.17 10:50 Az ötlet, amiért 280 milliót adnak

Az ötlet, amiért 280 milliót adnak

Idén két amerikai tudósnak egyenlően megosztva ítélték oda a közgazdasági Nobel-díjat és a vele járó 280 millió forintnyi összeget: Paul M. Romernek és William D. Nordhausnak. Mind a ketten a hosszútávú makrogazdasági elemzéshez tett hozzájárulásaikkal vívták ki a tudomány legmagasabb elismerését, de más-más szempontból. Romer a technológiai változás és az innovációk szerepét, míg Nordhaus a klímaváltozás közgazdaságtanát integrálta a hosszútávú gazdaságelemzésbe. Nem túlzás azt állítani, hogy a fenntartható gazdasági növekedés ma az emberiség egyik legfontosabb és legaktuálisabb kérdése, így e témák úttörőinek a kitüntetése tulajdonképpen nem meglepő. Noha máig nincs teljesen biztos válaszunk a fenntarthatóság kérdéseire, az általuk kifejlesztett modelleknek hála, immár sokkal többet tudunk. Az alábbi cikkben - a közérthetőséget szem előtt tartva - a munkásságuk lényegét meséljük el röviden.

Heti 130 milliárdot buknak a britek a szavazásuk miatt

350 millió fonttól, azaz megközelítőleg 130 milliárd forintnyi összegtől esnek el hetente a britek, amióta megszavazták a Brexitet. Összeadva ez a GDP-jük 2 százalékát teszi ki egy friss becslés szerint, ami tetemes összeg, és pusztán a szavazás keltette felforduláshoz köthető. Mi lesz akkor, ha ténylegesen is kikerülnek az EU-ból?

A grafikon, ami életeket mentett

Egy jó grafikonnal néha könnyebb bemutatni egy történetet, mint szóban elmesélni. Szinte felfoghatatlan, de a ma alapkelléknek számító vonaldiagramok és kördiagramok egykor forradalmi újítást jelentettek. Használatuk pedig szó szerint életbevágónak bizonyult: egy legendás angol nő, Florence Nightingale, diagramok segítségével győzte meg az 19. századi angol vezetést arról, hogy jobban oda kéne figyelniük a kórházi higiéniára. Az ellentmondást nem tűrő grafikonjának hála, katonák tömegei élték túl a krími háborút. Az alábbiakban a grafikonok e színes történetét nézzük át, majd végül szót ejtünk a modern világ kihívásairól is.

Mit szólnál, ha 3 napos lenne a hétvége?

Miért nem jár még egy pihenőnap az embereknek, ha már úgyis annyira fejlett és termelékeny a világ? Ez a kérdés valójában bonyolultabb, mint gondolnánk, ugyanis mind munkáltatói mind pedig munkavállalói szempontból lehetnek ellenérzések. Mi lesz például, ha emiatt a cégeket veszteség éri? És vajon akkor is ezt akarnák a dolgozók, ha így kevesebb fizetés járna? Az alábbiakban áttekintjük a pihenőnapok rövid történetét, szólunk néhány szót a téma munkagazdaságtani vonatkozásairól, és végül a cikk alján lehet szavazni a kérdésről.

Ezért kellenek a közgazdászok: iszonyú sok pénz múlik egy jó előrejelzésen

Azok a vállalatok, akik pontosabban jelzik előre a gazdasági folyamatokat, jóval nagyobb profitot tehetnek zsebre - áll egy friss kutatásban. Kiderült ugyanis, hogy a pontatlanságuk miatt oly sokat szidott makrogazdasági előrejelzések valójában rendkívül fontos szerepet játszanak a nagyméretű cégek sikerességében. Vagyis a jó közgazdasági előrejelzők szó szerint aranyat érhetnek. 1000 cég 25 éves története tanúskodik róla, hogy már a pusztán 1 százalékkal nagyobb előrejelzési hiba is elképesztő hatással van az eredményre: akár a profit 8 százaléka is múlhat rajta.

Így láthatod, ha mindjárt szakad az eurózóna

Eddig még egy ország sem vált ki az eurózónából, de az ördög nem alszik: most éppen az olaszoknál áll a bál, és nehéz okosat mondani a jövővel kapcsolatban. Ezért is nagyon jó, hogy van egy indikátor, ami megmutatja, ha közeleg a baj. A trükk a következő: vannak olyan kötvények, amik csak abban különböznek egymástól, hogy az egyikük érintett lenne az eurószakadásban, a másik pedig nem. A hozamaik különbsége így azt a kockázatot tükrözi, hogy milyen valószínűséggel szakadhat szét az eurózóna, és ez mekkora árfolyamváltozást idézne elő mondjuk Olaszországban (gyengülés) vagy éppen Németországban (erősödés). Érdemes lehet rajta tartani a szemünket. Mario Draghi biztosan így tesz.

Ki kellett volna menteni a kapzsi bankárokat, hogy ne égjen le a világ

Bankcsőd, pánik és tűzoltás dollárbilliókkal - többek között erről szólt 10 évvel ezelőtt a globális pénzügyi válság legforróbb időszaka, amikor a Lehman Brothers becsődölt. Ez a történet sokkal többről szól, mint kapzsi bankárokról, akik tönkrevágták a világgazdaságot. Sőt, ez a közvélekedés valójában téves. Ma már tudjuk, hogy a pénzügyi válság egy soktényezős, bonyolult folyamat eredménye volt, amelyben éppúgy előkerülnek az alacsony kamatok, mint a rossz szabályozás és az általános nyereségvágy. Az alábbiakban közérthetően elmeséljük, mi is történt pontosan az évszázadunk legsúlyosabb gazdasági felfordulásában.

Ha most sokan rákeresnek, akkor a jövő héten felmegy a bitcoin ára

A kriptopénzek árfolyammozgásából arra lehet következtetni, hogy a piacok sem devizának, sem pedig értékmegőrző nyersanyagnak nem tekintik őket. Egyszerűen teljesen más a természetük, mint a hagyományos pénzügyi eszközöknek - derült ki egy friss kutatásból. Két tényezőt ugyanakkor mégis találtak, amikkel magyarázni lehet a viselkedésüket. Egyrészt kiderült, hogy az átlagon felüli érdeklődés árfolyamemelkedésben csapódik le. Másrészt pedig az átlagnál nagyobb drágulás sokszor még további lendületet vesz a rákövetkező héten.

Sínre tennéd az életed? Van két tippünk, mit és hol tanulj

Hová menjek és mit tanuljak? Ez a két legalapvetőbb kérdés, amivel egy fiatalnak szembe kell néznie, mielőtt igazán nekivág az életnek. Olyan kérdések ezek, amelyekre nagyon nehéz megtalálni a helyes választ, és eközben az egész életünket meghatározhatják. Ebben a cikkben most két, erősen véleményes választ adok arra, hogy itthon merre és miként érdemes belevágni a gazdasági pályába. Kikötném, hogy egyáltalán nem mindenkire lesz érvényes, amit mondok. Sőt, az is biztos, hogy nem egy jó válasz van ezen a téren. De cserébe hozzátenném, hogy azért olyan túl sok jó út sincs. Akkor most kezdjünk is bele!

Pistike nem fog lediplomázni, ha elhanyagolja az apukája

Nagyon jelentős hatással van a gyermekek jövőjére, hogy mennyi időt szánnak rájuk a szüleik. Akármilyen családról is van szó, a gyerekekkel töltött idő nagyban befolyásolja, hogy később eljutnak-e a diplomáig. Ezen a téren okozati összefüggést mutatott ki egy friss kutatás, míg érdekes módon a jövedelmi helyzetet nem találták meghatározónak (statisztikailag szignifikánsnak) ebben a kérdésben. Ráadásul az is kiderült, hogy az apukák figyelme értékesebb lehet, mint az anyukáké. Ha ők több időt fordítanak a nevelésre, azzal jelentősen megnövelik a gyermekük boldogulási esélyeit.

Felháborítóan sok pénztől esünk el, mégis feladtuk a multik megadóztatását

Elképesztő mértékű számviteli trükközést csinálnak a nemzetközi nagyvállalatok: 2015-ben például a külhoni profitjuk közel 40 százalékát menekítették át adóparadicsomokba. Ez pedig óriási bukta a nemzetállamoknak, akik közül a legnagyobb vesztesek között találjuk az EU-t - derült ki egy friss, új adatokon alapuló kutatásból. Ha a multik befizetnék rendesen az adót, akkor 20 százalékkal több társasági adóbevételhez jutnának az uniós országok. A dolog ugyanakkor annyira reménytelen, hogy az országok inkább csökkenteni kezdték a társasági adókulcsaikat, de mindez persze az adóparadicsomoknak mit sem árt. Nulla százalékos adókulccsal ugyanis nem lehet versenyezni.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.