Az év első felében nem számítunk javulásra, a második félévben azonban az összes tároló, sőt még az uszodák is meg fognak telni olajjal, és akkor megkezdődik a piaci egyensúly helyrebillenése
- fogalmazott kissé cinikusan Robert Dudley, a BP nemzetközi olajvállalat első embere a januári IP Week konferencián, ahol az olajipar apraja-nagyja megvitatta, mire számít a piacon. Ezzel arra a hatalmas túlkínálatra célzott, ami miatt az olajárak az utóbbi 1,5 évben mintegy 70 százalékot zuhantak, és ami miatt az elmúlt hónapokban olajipari válságról beszélünk.2014-ben még kevesen gondolták volna, hogy belátható időn belül 30 dollár alá esik egy hordónyi olaj ára, 2016 februárjában azonban 26 dolláros mélypontra süllyedt.
Ha a világgazdaság egészét nézzük, határozottan jót tenne a piaci fordulat, és nem csak azért, mert az utóbbi időben több olajtermelő csődközelbe került.
Többek között ezért is gondolják a szakértők, hogy hamarosan megállapodhatnak a nagy olajtermelő országok a helyzet javításáról. A kérdés persze, hogy ki jár jól és ki veszíthet nagyon sokat azon, ha egy ideig mégsem fordul meg a trend?
Kik állnak vesztésre, és mennyire?
Az olajtermelő országok költségvetése már nem sokáig bírjaA nagy olajtermelő országokban az olaj a gazdaság fő mozgatórugója, ezért ők a mostani helyzet talán legnagyobb vesztesei. Közéjük tartozik Oroszország, Szaúd-Arábia, Irán és néhány dél-amerikai ország, például Venezuela, Kolumbia és Ecuador. Szaúd-Arábiának súlyos költségvetési problémái vannak az export hanyatlása és az alacsonyan tartott olajárak miatt. Oroszország már jó ideje érzi az olajárcsökkenés negatív hatását, amit bár a gyenge rubel valamelyest enyhít, de ha nem változik a helyzet, akkor hosszú távon súlyosabbak lehetnek a következmények.
Az olajgyártó cégek sorra bedőlnek
Az Amerikai Egyesült Államokban hamarosan eljöhet az a pont, ahol számos olajipari cég fizetésképtelenné válik. Ez jelenti most a legnagyobb kockázatot az USA gazdaságának: a szektorban majdnem annyi csőd volt a tavalyi év második felében, mint a 2008-as gazdasági válság idején.
A világ olajtermelésében kisebb szerepet játszó országokban is érezhető a hatás: az Egyesült Királyságban az Északi-tenger környékén központosuló olaj- és gázszektorban több mint 5000 fő vesztette el az állását a tavalyi év második fele óta a csökkenő olajárak miatt a Reuters információi szerint.
Aki pont annyit nyer, mint amennyit veszít
A zuhanó olajáraknak egyszerre van negatív és pozitív hatása a környezetre és zöldiparra. A túlkínálat előnye, hogy nem épülnek újabb olajkutak és csővezetékek a földbe, az viszont káros, hogy az emberek többet tankolnak és bátrabban fűtenek. Fontos lenne környezetvédelmi szempontból az olajfelhasználás csökkentése, de ez nagyon nehéz rekordalacsony olajárak mellett.Az olajválsággal összefügg, hogy csökkenőben van a környezetbarát technológiákkal kapcsolatos befektetések száma, illetve Elon Musk, az elektromos meghajtású autókat gyártó Tesla Motors első embere nemrég arról panaszkodott a CNN Money pénzügyi portálnak, hogy az olajár tartós süllyedése károsan hat az elektromos autóiparra.
De miért zuhant be ennyire az olajár? Minden termék árát a kereslet és a kínálat határozza meg, nincs ez másképp az olaj esetében sem. A mostani olajárcsökkenés legfőbb oka a túltermelés: jóval nagyobb a kínálat, mint amennyit világszerte felhasználnak. Ez előreláthatóan nem is fog változni, kivéve, ha a nagy olajkitermelők − Szaúd-Arábia, Katar, Venezuela, Oroszország és Irán − megegyeznek a kitermelési kvóták csökkentéséről. Már voltak ezzel kapcsolatban egyezkedések, de széleskörű megállapodás nem született. Április 17-én találkoznak a tervek szerint a világ vezető OPEC és nem OPEC olajtermelő országai, hogy megvitassák ismét a kitermelés befagyasztásra vonatkozó elképzeléseiket.
Kinek felemelő az árzuhanás?
Annak, aki gyakran repülAz olajárcsökkenés miatt az üzemanyagok ára is csökkenőben van, aminek köszönhetően a világ légitársaságai 89 milliárd dollárt takarítottak meg 2015-ben a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) adatai szerint - írja a CBC kanadai hírportál. 2016-ra is hasonló trendeket jelez előre a szervezet, ami azért jó hír, mert ez a jegyárakat is alacsonyan tartja. Az olcsó járatok keresésére használt Hopper nevű alkalmazás szerint az elmúlt három évhez képest rekordalacsony árakra lehetett számítani januárban, és bár a tavaszi szezontól növekedés várható, a 2015-ösnél alacsonyabb árakkal számolhatnak az utasok.
Annak, aki szeret olcsón tankolni
Főleg az elmúlt hónapokban rengeteget csökkent Magyarországon az üzemanyagok ára, a statisztikák pedig emiatt láthatóan többet tankolunk. Ahogy az olaj újabb és újabb mélypontokra süllyedt, a benzinár a magyar kutaknál közel került a 300 forintos lélektani szinthez, aminél alacsonyabbat legutóbb 2010-ben láthattunk. Még a jelenlegi szintekről is bőven van csökkenési potenciál, azonban a magas adótartalom és a fix adóelemek miatt a hazai üzemanyagáraknak van egy erős alsó korlátja, ami számításaink szerint a mintegy 220 forintos bruttó kiskereskedelmi ár lenne a benzinnél. Az olajárcsökkenés az autóiparra is hatással van: az üzemanyagok alacsony ára miatt a gépjárművekre is nőhet a kereslet.
Az olajra épülő gazdaságoknak
Az alacsony olajárakkal azok az országok járnak jól, amelyek több olajat fogyasztanak, mint amennyit előállítanak. Ezek közé tartozik a teljes euróövezet, Japán, Kína, illetve az Amerikai Egyesült Államok is, annak ellenére, hogy olajfogyasztása mellett olajkitermelése is jelentős. Kína például a világ másik legnagyobb olajfelhasználójaként minden dollárnyi olajárcsökkenéssel évi 2,1 milliárd dollárt takarít meg az Economist cikke szerint.
Az agrárium valójában jóval energiaigényesebb, mint az ipari gyártás, hiszen nagy mennyiségű elektromos áram szükséges az öntözéshez és a trágyázáshoz is, így a mezőgazdaság-központú országok is a nagy nyertesek közé tartozhatnak, mint például India.
40 éve még szomjazott a világ erre a rengeteg olajra
A napjainkban kibontakozó olajválság látszólag hasonló, de alapvetően más jellegű, mint az 1973 őszén és 1979-ben kirobbant olajválságok. Az első olajválság az arab-izraeli háború kirobbanása idején kezdődött, amikor kilenc arab olajtermelő OPEC-ország bejelentette, hogy felfüggeszti az olajexportot több államba, azok Izrael barátnak nyilvánított politikája miatt. Az olajhiány az árak emelkedését vonta maga után, így rohamos üzemanyag-felvásárlás indult, ami tovább növelte a hiányt.A pánik fokozódott, és a kitermelt nyers kőolaj hordónkénti ára rövid időn belül közel négyszeresére emelkedett. Az akkori olajválság a második világháború óta nem tapasztalt gazdasági visszaesést okozott.
Az 1973-as és az 1979-es olajárrobbanás oka tehát a bizonytalan olajellátás volt, míg a mostani áremelkedést az olaj világpiacán kialakult túlkínálat okozza.
Ebből következik, hogy más jellegűek a következmények, és más eszközökkel lehet orvosolni a kialakuló problémákat.Láttuk már a mélypontot? 1980 és 2000 között majdnem húsz éven át végig zuhant az olaj árfolyama: a 90-es években 10-30 dolláros sávban mozgott, tehát a mostanihoz hasonlóan alacsony szinten. Aztán a 2000-es évek elejétől folyamatosan kúszott egyre feljebb az árfolyam, majd az igazi begyorsulás 2007-2008-ban jött, ami után nagy pofonba szaladtak bele az árupiacok. Egy közel 10-15 éves szuperciklust láthattunk az árupiacokon az új évezred első évtizedében, ami kifulladt, és egy hosszan tartó leengedés közepén járhatunk, és ez a folyamat szintén eltarthat akár 10 évig is. Egy ilyen folyamat persze nem azt jelenti, hogy az árak nullára esnek le, hanem nagyobb kilengésekkel tarkítva kerül egyre lejjebb az átlagos árfolyam. Ennek megfelelően a mostani 25-30 dolláros mélypontokról egy újabb felívelés jöhet, ami a következő 1-2 évben újra 60-80 dollár környékére emelheti a WTI-típusú olaj árfolyamát. Az OPEC főtitkára úgy gondolja, hogy az olajnál megvolt a mélypont, és most már mérsékelten magasabb árakat tart valószínűnek.
Óriási bajt hozhat a minimális infláció
Az olaj árfolyama mindig is meghatározó volt a nemzetközi gazdaságban. 1975 augusztusában az infláció mértéke elérte 26,9 százalékot, ami akkor komoly aggodalmat keltett, a kormányok inflációcsökkentő intézkedésekkel próbálták ezt javítani, hogy elkerüljék a globális pénzügyi katasztrófát. Most épp ennek ellenkezőjét látjuk: annyira alacsony szinten van az infláció, hogy a központi bankok által kitűzött minimális célok sem valósulnak meg.A világgazdaságnak is jót tenne az egyensúly helyreállása, hiszen újra lenne egy egészséges infláció a világban, ami segíti a gazdaság növekedését. Ehhez körülbelül 60-70 dolláros olajár lenne az ideális. A megnövekedett fogyasztás pörgeti a gazdaságot, de ha felerősödik a defláció veszélye, akkor elkerülhetetlenné válik a makrogazdasági szintű beavatkozás.
Még idén jöhet a fordulat, de addig is lehet nagyot kaszálni
Több befektetési bank is a mostaninál jóval alacsonyabb olajárakat jelez előre rövidtávon, míg mások a piaci egyensúly helyrebillenését várják, ám abban kevésbé értenek egyet, hogy ez mikorra tehető. Eddig a legtöbb elemzőház az idei év végére várta a tavaly elmaradt olajpiaci fordulatot, mostanra azonban ezek az előrejelzések elkezdenek időben kitolódni. A Portfolio Trader csapata szerint jelentős emelkedési potenciál van az olaj piacán az előttünk álló 1-2 évben: a mostani 38-40 dollár körüli szintekről az év végére akár az 50-60 dollárt is elérheti az olaj ára. Az elmúlt egy hónapban impozáns emelkedésnek indult az árfolyam, de még így is jellemzőek a nagyobb napon belüli kilengések.Kovács Karád, a Portfolio Trader szakértője úgy gondolja, hogy a fekete arany mindenképp kiváló kereskedési lehetőségeket rejt, amit érdemes lehet meglovagolni.
Aki aktívan ki szeretné venni a részét a kereskedésből, annak a gyors és éles mozgások miatt kedvező a mostani időszak, hiszen mindkét irányba lehet spekulálni.
A hosszabb távon gondolkodó befektetőknek érdemes lehet egy-egy nagyobb áresést vételre kihasználni, persze szem előtt tartva azt, hogy az árfolyamban nagyobb kilengések is lehetnek, így még inkább szükség van a jó kockázatkezelésre" - tette hozzá a szakértő.
