A magas olajárak a kiszolgáló ágazatoknak is kedvezőek, és a háború arra is rávilágított, hogy mekkora szerepe van az olaj- illetve földgáz vezetékeknek. Az ezeket gyártó és üzemeltető vállalatok pedig mostanában igen értékes befektetésnek bizonyultak. Technikai elemzésünkben megnézzük, hogy mennyire.
Bár az utóbbi napokban zajlott egy pozitív technikai jellegű korrekció, vannak olyan technológiai részvények a piacon, amelyek új csúcsokkal flörtölnek most is, miközben a nagy többség rengeteget veszített az értékéből. Ezek a papírok nem egy megszokott növekedési pályát futnak be, emiatt a hedge fund-ok és spekulatívabb szereplők radarjáról eltűntek tavaly. Az alacsony árazás és a kisebb kockázat miatt mostanában azonban ismét rájuk találtak a befektetők. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a következő időszakban nem szeretné elkapni őket a medve. Hogy ennek mik lennének a jelei, azt a technikai elemzés segítségével tárnak fel.
Nincsenek könnyű helyzetben a világ autógyártói, a koronavírus okozta beszállítói problémákat követően az elszálló nyersanyagárak és az emelkedő energiaköltségek is rányomják a bélyegüket a gyártók marzsaira. Ez alól természetesen a hazai autóipar sem képez kivételt, ugyan a kifejezetten gyenge 2020-as évhez már látszik a javulás az eredménysorokon, azért a járvány előtti szinttől továbbra is le vannak maradva a világ legnagyobb autógyártóinak hazai leányvállalatai.
Megérkeztek a befektetési szolgáltatók 2021-es számai, amikből kiderült, hogy rekordbevételt és -profitot értek el, a tavalyi eredmény után pedig korábban soha nem látott mértékű osztalékot fizetnek ki a részvényeseiknek.
Kína páratlan növekedést produkált az elmúlt 4 évtizedben, a koronavírus megjelenésével viszont egy régóta tartó fejlődési időszak szakadt meg. A 2020-as első hullám után úgy tűnt, hogy az ázsiai óriás visszatér a magas növekedés pályájára, de a politikai reformok és a zéró Covid politika visszafogja a gazdaságot, a válság előtti növekedési trend a múlté - hívja fel a figyelmet elemzésében az UniCredit Bank. Kína kilátásai romlanak, így a jelenlegi célhoz képest csak később válhatnak a világ legnagyobb gazdaságává. Minden a koronavírustól függ, a lakosság magatartása ugyanis gyökeresen megváltozott az elmúlt két évben, a kínaiak már sokkal kevesebbet költenek. A kínai lezárásoknak egyelőre korlátozott a globális hatása, de ha a járvány tovább terjed a többi nagyvárosra, a világgazdasági hatása mély és fájdalmas lesz.
Mesés fintech-sikerekről, egyre halamozódó üzleti rekordokról szinte mindennap hallani. Annál kevesebb szó esik azonban azokról, akik valamiért nem tudtak helytállni a piaci versenyben. Pedig az ő történetük is tanulságokkal szolgál, és a javára válhat azoknak, akik fintech cég elindításában gondolkoznak. Cikkünkben összegyűjtöttük a fintechek bukásához vezető jellegzetes stratégiai hibákat, és néhány hírhedt esetet is bemutatunk.
Immáron nem először adnak óvatos fordulós jelzéseket a máskülönben zuhanórepülésben lévő technológiai részvények a technikai elemzés alapján. Azonban a korábbi hasonló esetekben a vásárlók - ha csak pár napnál tovább tartották a pozícióikat - akkor nem éppen örömkönnyeket hullattak mostanában. Vajon hol van az alja? Ezt a kérdést teszi fel a befektetők többsége, és erre a kérdésre keressük mi is a választ.
A kormány extra befizetéses listájára ezúttal felkerültek a légitársaságok, amelyeket korábban nem terheltek extra adóval. A légitársaságok megsarcolása azért meglepő, mivel a szektor éppenhogy csak elkezdett kilábalni a koronavírus-járvány okozta sokkból és a hazai piacon működő légitársaságoknak masszívan veszteséges volt az elmúlt két év.
Tegnapelőtt este Orbán Viktor bejelentette a háborús veszélyhelyzetet Magyarországon, a tegnapi tőzsdezárás után pedig megérkezett a befektetők által egész nap várt kormányzati bejelentés, miszerint a közös teherviselés jegyében különadót vonnak ki több stratégiai ágazat nagyvállalataira is. A keddi záróértékekhez képest hatalmas eséseket láthattunk a BUX index tagjainak részvényeinél, számszerűsítve több, mint 650 milliárd forint "menekült el" a tőzsdéről eddig a veszélyhelyzet bejelentése óta. Bár a részletek még nem tiszták, de a különadókkal vélhetően leginkább terhelni tervezett nagyvállalatok részvényei és piaci kapitalizációi estek nagyot - ennek apropóján most összehasonlítottuk, hogy az elmúlt szűk másfél kereskedési nap esése mekkora veszteséget is jelent a nagyvállalatok számára a tavaly befizetett különadóikhoz képest.
Már az április eleji országgyűlési választásokat megelőzően téma volt a költségvetés kiigazítási kényszere és a vállalatok bevonása a különadókon keresztül a költségvetési bevételek emelésében, reális forgatókönyvnek tűnt, hogy a kormány - már nem először - a közös teherviselés jegyében megsarcolja a cégeket, amelyek egyébként már évek óta, éves szinten több százmilliárd forintnyi különadót fizetnek. A lehetséges hatások egy részét már beárazták a tőzsdei cégeknél a befektetők, de ahogy közeledett az év második, költségvetési szempontból kritikus része, úgy vált egyre aktuálisabbá a kérdés: érdemes-e magyar részvényt tartani, ha a kormány újra teker egyet a különadókon? Érdemes megnézni az OTP árfolyamát, ami újra a március eleji pánikmélypontok közelében áll. Most pedig megérkezett a bejelentés az extra adókról, persze a szokásos menetrendben, a tegnapi miniszterelnöki beszéd után csak ma délután érkeznek a részletek, emiatt lesz néhány idegőrlő órája a részvényeseknek, hiszen pont a lényeget, az adók mértékét nem tudjuk. A bizonytalanságnál pedig semmit sem utálnak jobban a tőzsdék. A forintpiaci reakciók alapján a hazai részvényekre sem vár sok jó.
Az első reakciók alapján a piaci szereplők nem fogadták kedvezően a kormány költségvetést stabilizáló lépéseit, a forint és a tőzsde sokat esett. Gyorsértékelésünkben bemutatjuk ennek lehetséges okait.
Számos bizonytalansági tényező árnyékolja be idén a részvénypiacokat, elsősorban az inflációs nyomásra reagáló jegybanki lépések nyomán szakadtak be az elmúlt hetekben a világ tőzsdéi, a legérzékenyebben a technológiai vállalatok részvényei reagáltak. A legnagyobbakat is elérte a vihar, jelentős esést láthattunk a világ második legnagyobb cégének részvényénél, de a Microsoft, a Google és az Amazon jegyzése is bezuhant. Elemzésünkben megnézzük, hogy mit érdemes tudni jelenleg ezekről a tech-óriásokról, milyen évük volt eddig, milyenek a kilátások és mit gondolnak róluk az elemzők.
A szomszédban dúló háborúra hivatkozva mától veszélyhelyzetet vezetett be az Országgyűlés, amely az egyébként is nehéz gazdasági helyzetben a kormány részére rendeletek révén egyes szektorokat érintő szigorításokra ad lehetőséget. Ez mind a hazai fizetőeszköz, mind a részvények számára egy fokozodó kockázatú környezetet teremt. A befektetők nem is voltak restek, és megnyomták az eladás gombot. A technikai elemzés segítségével megvizsgáltuk, hogy mire utalnak ezek a piaci reakciók.
Csányi Sándor szingapúri alapja rendkívül jó ütemérzékkel szállt be az elmúlt években az OTP piacán, a vételeikkel fontos technikai szinteket jelöltek ki. Idén márciusban, az ukrajnai háború kitörése után is nagy volumenben vették az OTP részvényeit, az elmúlt hetek árfolyamesése után azonban mínuszban vannak ezek a pozíciók. Megnéztük, hogy az elmúlt évek vásárlásaival hogy áll a szingapúri alap.
Az elmúlt évtizedben kiszabott és a magyar kormány által elfogadott 2,9 milliárd eurónyi EU-pénzes büntetésnek nem volt érdemi fegyelmező ereje az itthoni intézményi keretekre, így a jövőben is komoly kockázatok leselkednek az unió pénzügyi érdekeire, amelyek ellen fel kell lépni a jogállamisági eljárás elindításával – így foglalható össze a Portfolio birtokába jutott jogállamisági levél legfőbb üzenete. A dokumentumban az Európai Bizottság két főbb téma mentén mutatja be azt, hogy hol milyen problémákat lát az EU-s költségvetés szempontjából, amelyek alapján összességében sokmilliárd eurónyi brüsszeli kifizetésünk forog kockán. Eközben a magyar kormány új miniszter-jelöltjei - összhangban a Portfolio friss információival - optimistábban nyilatkoztak a megegyezés esélyeiről, ami a piacoknak szóló nyugtató üzenet is lehet, hiszen tudomásunk szerint a kifeszített költségvetési helyzetben példátlan módon már korlátozni kellett egyes EU-pályázatok itthoni kifizetéseit is. Frissítés! Elemzésünk közzététele után értesültünk arról, hogy a Legfőbb Ügyészség és az Európai Ügyészség megállapodása alapján már akár utóbbi is felléphet pótmagánvádlóként az EU-pénzes ügyekben idehaza, tehát ez lehetett az a téma, amelynek megoldására az alábbi levél alapján ígéretet tehetett a magyar kormány a Bizottság felé.
Bár a pénteki nap egy viszonylag erős fordulós jelet produkált, ez csak egyetlen apró része egy olyan összetett folyamatnak, amely a középtávú, vagy pláne a hosszútávú trendfordulókat szokta jellemezni. A technikai elemzés segítségével megnézzük, hogy mik azok a jelek, amelyek a széljárás megváltozására utalnak, és hogy ezekből mennyi esetén utal a piac arra, hogy ez meg is történik.
Júliustól árat emel a DIGI, amire 2016 óta nem volt példa, annak ellenére, hogy azóta sok minden megváltozott a világban, többek között a bérek és az energiaárak is jelentősen emelkedtek, ezek önmagukban jóval nagyobb áremelést indokolnának, mint az átlagosan 12 százalékos emelés, amit végrehajtanak, mondta el a Portfolio-nak Király István, aki április közepe óta a DIGI csoport ügyvezető igazgatója, július 1-től pedig az Antenna Hungária irányítását veszi át. A 4iG távközlési portfóliójának leendő vezetőjével a távközlési szuperholding víziójáról, a hazai versenyhelyzetről, a régiós terjeszkedésről, és a DIGI hazai terveiről is beszélgettünk.
A Magyar Telekom részvényárfolyama nagyjából ott áll, mint 10 éve, persze közben fizetett osztalékot is a vállalat, és voltak nagyobb kilengések az árfolyamban, de az még mindig a 400 forintos szint közelében áll. Ez pedig borzasztóan zavarja a kisrészvényeseket, akik az elmúlt hónapokban hallatták a hangjukat, nemrég sokáig emlékezetes közgyűlésen keltek ki azért, mert a Magyar Telekom nem úgy, és nem annyi osztalékot fizet, mint amennyit fizethetne. De az árfolyam alakulásával nem csak a részvényesek, a Magyar Telekom vezérigazgatója sem elégedett, Rékasi Tibor, a vállalat vezérigazgatója a Portfolio-nak elmondta, hogy piszok frusztrált attól, ahol jelenleg van az árfolyam, miközben minden mutatóban sokkal jobb a vállalat, mint néhány éve, mégsem sikerült az árfolyamot feljebb tornászni. Rékasi Tiborral többek között a magyarországi és az észak-macedón távközlési piaci versenyhelyzetről, az osztalékról, a részvényárfolyamról és a kilátásokról is beszéltünk.
A tegnapi nap tengerentúlon lezajlott zuhanásában különösen feltűnő volt egyetlen szektor hanyatlása. Ez pedig az ún. Consumer Staples, amelyben nem-ciklikus jellegű termékek gyártói vannak jelen. Az egyébként is feltűnően nagyot csökkent főbb indexekhez képest a piacnak ezt a szegmensét a 2-3%-kal is jobban büntette a piac. Ráadásul ezt nap közbeni folyamatos eladásokkal tette, ami mögött rengeteg esetben komoly disztribúció áll, vagyis az intézmények nagy tételekben szabadultak meg pozícióiktól. Mi állhat ennek a hátterében és miért nagy probléma ez a teljes részvénypiac szempontjából?
Bár a napokban volt egy szép visszapattanás a részvénypiacokon, a trendek továbbra is lefelé mutatnak, és a legtöbb szektor, illetve ágazat komoly mínuszokat tud csak felmutatni idén. A kevés kivétel közé tartoznak a fa- és papíripari részvények, amelyek ha nem is szárnyalnak úgy, mint az energia szektor, de bőven felülteljesítenek és nagy relatív erőt tudnak felmutatni. A kedvező körülmények esetén pedig egy emelkedésbe váltó piacon könnyen a vezetők közé tartozhatnak majd. A technikai elemzésünk során három olyan részvényt néztünk meg az ágazatból, amelyekre ez igaz lehet.