A Gallus Kft. története a rendszerváltást megelőző időszakban kezdődött, amikor az állami gazdaság naposcsibével foglalkozó üzletágát vezetői indíttatásra, egy példaértékű dolgozói összefogásnak köszönhetően privatizálták. A vállalat egy központi keltetővel és két telephellyel indult, majd az évek során lezajlott a tulajdonosi szerkezet koncentrációja. Az eredetileg 150 tulajdonos száma mára ötre csökkent, ahol a fő családi tulajdon mellett néhány régi dolgozó is részesedéssel bír.
Az export jelentette a legfontosabb lépést
A keltető 1987-ben jött létre, azzal a céllal, hogy jó minőségű naposcsibét biztosítson, és alternatívát kínáljon a gyenge minőségű termelés helyett. Ez a minőség iránti elkötelezettség gyors piaci növekedést hozott, és a 2000-es évek elejére a vállalat Magyarország piacvezetője lett a naposcsibe-kibocsátás területén. A hazai sikerek ellenére az exportpiacra való belépés kapacitásbeli korlátok miatt kezdetben kihívást jelentett.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás azonban új lehetőségeket nyitott a cég számára, amelynek hatására 2006-tól jelentős kapacitásbővítést hajtottak végre. Mint azt Szabó Ákos, a cég tulajdonosa és ügyvezetője elmondta, ennek eredményeként a Gallus Kft. – a cégcsoport egyik legfontosabb üzletága –
ma már árbevételének 65%-át exportból szerzi, miközben hazai piacvezető pozícióját 33%-os piaci részesedéssel is megőrizte.
Bővülő portfólió
A Gallus Kft. történetét a rendszerváltás utáni gazdasági átalakulás és a nemzetközi piacokon való érvényesülés nehézségei formálták. A '90-es években számos húsipari vállalkozás szűnt meg Magyarországon, miközben a baromfiágazat is jelentős változásokon ment keresztül. A cég a kihívásokra az integrációs modell kiépítésével reagált. Ennek részeként Sárváron vágóhidat létesítettek, amely biztosította a termelési folyamatok szélesebb lefedettségét és a stabil értékesítési láncot.
Ennek eredményeként 2001-től a vállalat kibővítette portfólióját: a naposcsibe és tenyésztojás mellett immár vágásra kész brojlercsirkét, majd később feldolgozott baromfihúst is kínált. Ez az átalakulás hozzájárult a hosszú távú stabilitáshoz és a nemzetközi piaci pozíciók erősítéséhez – tette hozzá Szabó Ákos.
A külpiaci értékesítés fokozatosan vált a Gallus Kft. egyik fő tevékenységi területévé.
A cég kezdetben Nyugat-Európába szállított tenyésztojásokat, majd a 2004-es uniós csatlakozás után Kelet-Európa egyéb országaiba is megkezdte a naposcsibék exportját. A külpiacokon elért sikerek egyik kulcsa a helyi partnerekkel való szoros együttműködés és a vevők gondos kiválasztása volt. A cég a megbízható és fizetőképes partnerek preferálásával stabil exportkapcsolatokat alakított ki, ami hosszú távon biztosította az árbevétel növekedését.
Integrációban gondolkodnak
Az elmúlt másfél évtizedben a Gallus Kft. folyamatosan erősítette integrációs tevékenységét. Az innováció és az erőforrás-optimalizálás mellett a hosszú távú partnerkapcsolatok kiépítésére helyezték a hangsúlyt. A cég exportpiacai közül jelenleg kiemelkedik Ukrajna, Románia és Horvátország, ahol a minőség iránti elkötelezettség révén jelentős piaci részesedést értek el.
A Gallus Kft. példája jól mutatja, hogy a minőségorientált termelés, a kapacitásbővítés és az integrációs modell együttesen képesek hosszú távú sikert biztosítani a hazai és nemzetközi piacokon egyaránt – mondta Szabó Ákos. Hozzátette: az ágazat kihívásai ellenére a cég folyamatosan képes volt alkalmazkodni a változó piaci körülményekhez, miközben megőrizte vezető szerepét a magyar baromfiiparban.
Stabil és válságálló ágazat
A magyar baromfiágazatot az agrárium egyik legsikeresebb és legstabilabb alágazataként tartják számon, különösen a brojlercsirke termékpályát, amely a tenyésztojástól egészen a kész, csomagolt kényelmi termékekig terjed. Az ágazat számos kihívás ellenére is bizonyította válságállóságát – hangsúlyozta Boros Zoltán, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Nagyvállalati Ügyfelek Igazgatóságának igazgatója.
A Gallus Csoport mögött régóta finanszírozó partnerként álló MBH Bank nevében kiemelte: az elmúlt években a baromfiágazat jelentős technológiai és mérethatékonysági fejlődést mutatott, amelyet a jelenleg futó pályázatok és a tőkeinjekciók tovább erősíthetnek.
A piacon már elérhetőek azok a technológiák és eljárások, amelyek lehetővé teszik nagy mennyiségű, magas minőségű termelést.
Ez nemcsak a termelők számára előnyös, hanem a banki finanszírozás szempontjából is vonzó, hiszen megbízható és visszafizetőképes ügyfélkörrel számolhatnak a pénzügyi intézmények. Mint fogalmazott:
„Az ágazat szereplői egyetértenek abban, hogy a baromfiágazat jó alapokon nyugszik. Bár nem problémamentes, mint ahogyan azt az iparági szakértők is hangsúlyozzák, az eddigi eredmények és a stabil pozíciók azt mutatják, hogy komoly perspektívák rejlenek benne. A támogatások és ezek helyes felhasználása kulcsszerepet játszik abban, hogy Magyarország tovább erősítse versenyképességét az európai piacon.”
Átgondolt fejlesztések a finanszírozó partnerrel
Éppen ezért a banki szemüvegen keresztül nézve a baromfiágazat különösen vonzónak tűnik. Egyrészt a múltbeli nehézségek ellenére is bizonyította ütésállóságát, másrészt a jelenlegi fejlesztési lehetőségek hosszú távon biztosíthatják a szektornak a folyamatos növekedést. A válságos évek során a főbb szereplők alkalmazkodóképessége és kitartása erősítette meg az ágazat ellenállóképességét. Mindez igaz a Gallus Csoportra is, amely a minőségre törekvést, a költséghatékonyságot ötvözte a piacismerettel és a jól átgondolt, időben megtett fejlesztésekkel.
Boros Zoltán szerint a fejlődés fontos feltétele a megfelelő finanszírozás biztosítása, amelynek fontos szereplői a pénzintézetek. Az ágazat számára kulcsfontosságú, hogy legyen néhány olyan vezető vállalat, „zászlóshajó”, amely meghatározó erővé válik a piacon. Ezek a vállalatok nemcsak a hazai, hanem az európai piacokon is mérvadó szereplőkké válhatnak. Ennek megvalósításához elengedhetetlen a banki támogatás, a hitelezés és a célzott állami támogatások biztosítása.
Címlapkép: Gallus Csoport
A cikk megjelenését az MBH Bank támogatta.
